A fatüzelés reneszánsza

A fatüzelés reneszánsza

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Napjainkban reneszánszát éli a legrégebbi energiahordozóval való tüzelés. Fával nemcsak olcsóbban fűthetünk, de egy szép öntöttvas kályha, kandalló vagy cserépkályha különleges atmoszférát is teremt otthonunkban. Az innováció jóvoltából a legkorszerűbb berendezések már a gáztüzeléssel is felveszik a környezetvédelmi versenyt, s lelkiismeretünk megnyugtatására szolgál, hogy a tűzifa szén-dioxid mérlege majdnem semleges.

afatuzelesreneszansza 720


Tiszta égés, tiszta levegő
A tűzifa megtermeléséhez és eltüzeléséhez nagyon kevés segédenergia kell, kitermelése, szállítása és tárolása során alig szabadulnak fel környezetünket terhelő anyagok. Hátránya azonban a több törődés (szárítás, aprítás, behordás, berakás, hamuzás, nehezen automatizálható adagolás), és helytelen üzemeltetés vagy technikailag alkalmatlan berendezés esetén a jelentős környezetszennyezés. Fával tüzelni sokféle módon lehet, a tökéleteshez közeli égésnek azonban számos egyidejű feltétele van: optimális méretű tűztér, hosszú füstgáz-tartózkodási idő, levegő-utánpótlás, megfelelő huzat, turbulencia a tűztérben.

A Clean Burn (CB), vagyis tiszta égés utánégetés technológia különleges égéstér-kialakítású öntöttvas kályháiban, kandallótűztereiben a fa elégése két lépcsőben történik, így garantált a minimális szennyeződés-kibocsátást (az égés során a keletkező füstgázok és a felszálló szilárd részecskék is elégnek), emellett negyven százalékos tüzelőanyag-megtakarítással is jár. Az utánégetés rendszerű kályhák és kandallóbetétek egyedülálló technológiája közel teljesen kihasználja a fában rejlő energiát, figyelemreméltóan csökkentve a fűtési költséget. A CB rendszerű tűztérből a füsttel távozó szilárd részek súlya kb. 4 gramm 1 kg tűzifa esetén (standard kályháknál ez 50-80 gramm/kg).

Fatüzelés, gáztüzelés kombinálása
Új építésű háznál akkor érdemes a fatüzelést választani, ha olcsón juthatunk jó száraz tűzifához, és fontosak a fatüzelés környezetvédelmi vonatkozásai is. Ilyenkor előre fizetjük az egész szezon fűtésköltségét, és számolnunk kell a rakodás, aprítás, hamuzás, és nem utolsósorban a megfelelő tárolás feladataival is. Optimális megoldás, ha a gáz- és a fafűtést egymással kiegészítve használjuk. A gázfűtés felügyelet nélkül is működik, évi 1500 köbméternyi gázfelhasználásig támogatás is kérhető, és célszerű a téli hidegekben, amikor a hőmérsékletet állandó szinten tudjuk tartani. Ősszel és tavasszal azonban hagyatkozhatunk az esténkénti tűzgyújtásra.

Kandallók, cserépkályhák
Sokan nem mernek teljesen fatüzelésre átállni, nekik ajánlható a kiegészítő és tartalékfűtésként egyaránt használható kandalló, amely nem csupán kellemes meleggel árasztja el a szobát, de látványelemként sem utolsó. Önálló fűtésként is helytálló szabadon álló kályhákat már százötvenezer forinttól vásárolható, hasonlóan a beépített kandallóbetét beszereléssel együtt háromszázezer-ötszázezer forinttól indul. Munka után hazatérve a hagyományos kandallót begyújtva tüzét hamar élvezhetjük, utántöltés nélkül bizonyos modellek akár egész éjszakás fűtést adnak, hőtároló tömeggel csempe, zsírkő stb. burkolatokkal egyenletesebb fűtésre képesek. A vízteres vagy légfűtéses kandallóval több helyiséget is fűthetünk, összeköthető már meglévő fütőrendszerekkel, fürdőszobai- és konyhai használatra állít elő meleg vizet, de akár napelemekkel is összehangolhatjuk.

Ma már az sem lehetetlen, hogy valaki az egész házat kandallóval fűtse ki. A „Clean burn” kétszeres égetésű öntöttvas kandallóbetéttek között találunk 150 négyzetméteres fűtőkapacitásút is. A tüzelőberendezés megválasztásánál, méretezésénél kérjük ki szakember véleményét, mert ha folyamatos tüzelésre tervezzük kandallónkat, akkor a magas minőség elengedhetetlen, hogy megelőzzük az alkatrészek megvetemedését, kormolást és kátrányosodást.

Népszerű megoldás a cserépkályha is, bonyolult belső füstjáratainak köszönhetően begyújtás után körülbelül két órával éri el a maximális hőmérsékletet, a tűz kialvása után azonban órákon keresztül sugározza a meleget. A kályha eléggé hatékony is: a füstgáz energiájának hetven-nyolcvan százalékát le tudja adni.

Mind a kályha, mind a kandalló használata esetében nagyon fontos a megfelelő átmérőjű kémény, tisztítására fatüzelésnél fokozottabban kell odafigyelni, ugyanis nem megfelelő használat esetén hamar koszolódnak, a füst visszaáramolhat az égéstérbe!

Milyen fával fűtsünk?
Amikor tűzifát veszünk, tulajdonképpen energiát vásárolunk. Mégis mind az eladó, mind a vásárló általában nagyvonalúan kezeli a kérdést: a súlyra vásárolt tűzifában benne van az a vízmennyiség is, amit ki kell szárítanunk a felhasználás előtt, a térfogatra vásárolt fánál pedig a vastag kéreg miatt szenvedhetünk kárt. Fűtésre száraz, keményfát érdemes használni, mert minél keményebb a fa, annál tovább ég és annál nagyobb a fűtőértéke. Ilyen az akác, a bükk, a gyertyán, a tölgy, a kőris és az összes gyümölcsfa. A puhafák ( jegenye, nyár, nyír, hárs) ezzel szemben gyorsabban égnek, és hamarabb kihűl a parazsuk. A tűlevelűek is gyorsan égnek, pattognak, szikráznak, használatukkor sok kátrány rakódhat le a tűztérbe, kéménybe. Csak száraz, legalább a vágástól számított kétéves fát égessünk (20 százalék alatti nedvességtartalom), mert ennek nagyobb a fűtőértéke, és a füstcső sem kormosodik. A száraz, esőtől védett, levegős helyen tárolt ölfát a tűztér méretéhez igazodva daraboljuk, mert hosszúsága és átmérője befolyásolja a tűz minőségét. Ha van rá lehetőségünk, ősszel és tavasszal használjunk inkább olcsóbb puha fát, és a farkasordító téli hidegekben az értékesebb keményeket.

Komfort és olcsóság faelgázosítással
A faelgázosító kazán felhasználói szempontból alig különbözik a hagyományos vegyes tüzelésű kazántól, amelynek égése azonban tökéletlen, jelentős mennyiségű el nem égett fagáz, szén-monoxid távozik a füstgázzal együtt, vagy marad hátra salakként, hamuként. Ezzel szemben a faelgázosító egyedi és különleges kiképzésének köszönhetően a keletkező gázokat teljesen elégeti, a szilárd anyag (salak, hamu) mennyisége rendkívül csekély, hasznosítva a fa fűtőértékének legnagyobb részét. A faelgázosító kazánok két égéstérrel rendelkeznek egy átömlő nyíláson keresztül összekötve, ezeket veszi körbe a víztér. A folyamatok során felszabadult hőenergia felmelegíti a víztér fűtési vizét, amivel (megfelelő szabályozás mellett) a fűtési rendszerünk kívánt hőmérsékletét biztosíthatjuk.

A kezdeti magasabb beruházási költség a kevesebb tüzelőanyagfelhasználás miatt rövid idő alatt meg is térül. Több éves mérések szerint a faelgázosító kazánnal való fűtés esetén a megtakarítás a gázhoz képest 40-43 százalék, míg a hagyományos kazánban történő fa égetéséhez képest kb. 50 százalék. Működése akkor a leghatékonyabb, hatásfokuk akkor a legmagasabb, ha teljes terhelésen üzemelnek, és úgy szabályozzuk, hogy az ideális 80-90˚C hőmérsékletű vizet állítsa elő addig, amíg a tüzelőanyagot teljesen el nem égeti. E forró vízzel a puffer tárolót fűtjük fel, amely hosszú ideig képes hőt szolgáltatni a fűtéshez és használati meleg vízhez.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}