Innovatív kémények

Innovatív kémények

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Napjainkra a téglából épített, alumíniumcsovel bélelt kémények már elavultnak számítanak, de egy tanulmány szerint az újonnan építettek 60 százaléka is korszerutlen: az energiatakarékosságot szem elott tartó tüzeloberendezések mellett anyaguk, kivitelezésük módja miatt csak néhány évet bírnak ki.

innovativkemenyek 720


Amagyarországi kémények közel fele nem felel meg a kor követelményeinek, évente többen is életüket veszítik az égéstermék szivárgása, visszaáramlása miatt. A helyzet a fővárosban és a megyeszékhelyeken még rosszabb, ugyanis a múlt századi régi építésű házakban a téglából falazott kéményeket fa- és széntüzelésre tervezték. A gázkazánok, gázüzemű vízmelegítők, kondenzációs kazánok, faelgázosító kazánok, faapríték- és pellettüzelésű berendezések vagy azok a cserépkályhák, kandallók, amelyekbe hőcserélőt építettek be, nem üzemeltethetők e régi típusú kéményekkel, ugyanis az alacsony hőmérsékletű füstgázaikból kicsapódó savas kémhatású kondenzvizek szétmarják, életveszélyessé teszik a füstjáratokat. Ezen a problémán utólagosan igen költséges kéménybéleléssel lehet segíteni (furánf lexes technológiával vagy koracél béléscső elhelyezésével).

Sajnálatosan azonban, hogy még az újonnan épített kéményekkel is baj van: egy szakmai tanulmány szerint több mint a 60 százalékuk a korszerűtlen kategóriába tartozik, anyagválasztásuk, kivitelezésük módja a korszerű tüzelőberendezések mellett csak néhány évet bírnak. Szerencsére a fűtőberendezések fejlődésével sorra jelentek meg a fejlesztések, innovációk a kéménytechnikában is. Az egyre hatékonyabb, takarékosabb fűtőberendezések innovációra inspirálták a jövőjükre gondoló égéstermék-elvezető gyártókat is, termékpalettájukon megjelentek azok a biztonságosan működő, mindenféle minősítésnek megfelelő, innovatív kéményrendszerek, amelyek kiváló szereplői a mai megváltozott igények szerint megtervezett fűtőberendezéseknek.

A speciális kerámia béléscsövekből, hőszigetelt könnyű beton köpenyekből mérnöki pontossággal összeillesztett, rozsdamentes nemesacél csövekből szerelt kémények ellenállnak a savas párakicsapódásnak és az esetleg előforduló koromégésnek. Az ilyen tulajdonságokkal rendelkező, minősített kéménytípusokat a W3G jelölés tanúsítja. Egyes cégek (Leier, Icopal, Schiedel, ) 30 év garanciát is vállalnak termékeikre.

A korszerű kéménynek a következő követelményeknek kell megfelelnie: legyen tűzbiztos, hőszigetelt, füsttömör, saválló, hosszú élettartamú. Hogy elkerülhessük a belső lecsapódás során keletkezett átnedvesedést, legyen tartósan ellenálló a nedvességgel szemben. Kivitelezése legyen egyszerű és hibamentes, amiből a füstgázok nem áramolhatnak vissza a lakótérbe. A falazott kémények már rég nem felelnek meg a korszerű fűtéstechnika követelményeinek. A belül keletkezett repedések, átnedvesedések veszélyt jelentenek a házban lakókra. A kereskedelem kínálta modern kéményrendszerek a ház összköltségének csupán 1–2 százalékát teszi ki, ugyanakkor több nemzedéknek nyújtanak biztonságot és kényelmet, építkezéskor érdemes tehát erre áldozni.

Ha új családi házat építünk, ajánlatos legalább három kéményt terveztetni. Első hallásra kicsit soknak tűnik, mégis jó, ha megfogadjuk a tanácsot. Először is szükség van egy főkéményre a fűtéshez és a melegvíz-szolgáltatáshoz. A másik a nappaliban lévő kandallóhoz vagy cserépkályhához kell, a harmadik tartalék kémény pedig jó szolgálatot tesz, ha esetleg utóbb szeretnénk beépíteni a tetőteret, netán szaunát kellene kifűtenünk. Ne ragaszkodjunk az egykéményes házhoz, mert mi történik, ha hosszabb időre leáll az áramszolgáltatás? Akkor „szuper” gázkazánunk sem működik, a megfelelő számú kémény azonban fenntartja a lehetőséget, hogy a vezetékes hálózatról bármikor átválthassunk saját, független fűtésünkre.

Turbó kémények zárt égésterű készülékekhez
A zárt égésterű, úgynevezett turbo gázkészülékek jelenleg a legbiztonságosabbak, ezért egyre jobban terjednek. Óriási előnyük, hogy az égéshez szükséges levegőt nem a lakótérből nyerik, hanem külön rendszeren keresztül, a szabadból. Az égéstermék a készülékből közvetlenül a nyomócsövön át távozik a beépített ventillátornak köszönhetően. A biztonságos működtetéshez elengedhetetlen a tökéletes tömörséggel szerelt speciális kéményrendszer, a kéményseprő vizsgálat során ezért e zárt rendszert nyomáspróbának vetik alá. Alapvetően kétféle konstrukció létezik, amelyekből az adott telepítési hely sajátosságait figyelembe véve kell választani.

A KOAXIÁLIS RENDSZER. A bélelt kéménybe központosító távtartókkal egy kisebb átmérőjű folytonos csövet telepítenek. A füstgáz a kisebb átmérőjű csövön távozik, az égéshez szükséges levegő a külső csövön áramlik a gázkészülékbe.

ELŐNYE: a füstgáz előmelegíti az égési levegőt, esztétikus (ránézésre csak egy cső csatlakozik a készülékhez).

HÁTRÁNYA: mivel mindkét irány légáramlását korlátozott teljesítményű ventillátorok biztosítják, ezért hosszú kéményekbe csak drágább készülék alkalmazása lehetséges, amelynek beépítése nem feltétlenül gazdaságos.

A SZÉTVÁLASZTOTT RENDSZER. Az égéstermék a bélelt kéményen keresztül távozik, de az égési levegő kültéri beszívása a kitorkollástól távol található. A levegőbeszívás történhet a készülék helyiségének kültéri falán, másik kéményen vagy szellőzőcsatornán keresztül, esetleg lichthofból.

ELŐNYE: a beszívási út jóval rövidebb lehet a füstgázkürtőénél, ezért a légmozgatás kevesebb energiát, kisebb ventillátorteljesítményű készüléket igényel. Azoknál a szűkebb kéményeknél is használható megoldás, ahol a koaxiális dupla cső nem behelyezhető. Lichthofból a külső hőmérsékletnél magasabb égési levegőt lehet nyerni. A beáramló levegő nem hűti le a füstgázt, ezért kisebb a kondenzátum-képződés.

HÁTRÁNYA: faláttörést igényel, vagy megszüntet egy szellőzőkürtőt. Kevésbé esztétikus, mert a gázkészülékből induló cső elágazik, egyik a kéménybe, másik a levegőbeszívás helyéhez van bekötve.

MILYEN KÉMÉNY KELL A KONDENZÁCIÓS KAZÁNOKHOZ?
A SAVAS KONDENZVÍZKIVÁLÁS miatt a kéményt párazáró anyagból kell készíteni. A kondenzációs kazánoknál általában kettős csövű rendszereket alkalmaznak, a kazánt úgynevezett zárt rendszerben üzemeltetik a szabadból beszívott levegővel. Ez a megoldás biztonságtechnikai, életvédelmi és energiatakarékossági szempontból is a legkedvezőbb. A középső csőben, amely anyaga lehet speciális minőségű műanyag is, vezetik felfelé az égésterméket, a külső csődben vagy más geometriai formájú csatornában pedig lefelé az égéshez szükséges levegőt. A meglévő szigeteletlen 130 x 130 mm méretű, falazott korábbi hagyományos kéménybe behelyezhető a 70–80 mm átmérőjű egyenes vagy flexibilis égéstermék-elvezető cső. A kémény így még egy plusz, utolsó hőcserélőként működik, 1-2 százalék további energiamegtakarítást eredményezve.

MILYEN KÖLTSÉGGEL SZÁMOLHATUNK? A kondenzációs kazán kéményépítési költsége nem nagyobb, sőt, gyakran alacsonyabb, mint egy korszerű, szigeteléssel ellátott, hagyományos kazánkéményé. A régi épületekben lévő régi, falazott kémények átalakítása kondenzációs kéménnyé lényegesen kisebb költségigényű, mint egy hagyományos szigetelt kémény kialakítása.

TERVEZÉSKOR NEM SZABAD MEGFELEDKEZNI a keletkező kondenzátum elvezetéséről. A különféle típusú és gyártmányú kondenzációs kazánokban 1 m3 földgáz elégetésekor kb. 1 liter kondenzvíz képződik. Egy fűtési szezon alatt közepes méretű családi házakban 1,5- 2,5 m3 kondenzvizet kell elvezetni a szennyvízcsatornába. A földgáz elégetése során keletkező víz a képződő szén-dioxid miatt enyhén savas kémhatású, PH értéke a szódavizével vagy a savas esővízzel azonos. A háztartási szennyvíz a mosószerek és tisztítószerek miatt lúgos, így a szennyvízhez vezetve megszűnik a savasság, nem károsítja a természetet.

IGÉNY ESETÉN MEGOLDHATÓ a savas kondenzvíz semlegesítése. Kis kazánoknál (25-40 kW teljesítményig) nem túl drága a külön semlegesítő készülék, amelyben magnéziumoxid granulátum végzi a semlegesítést.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}