Hogyan működik a napelemes „házi erőmű”?

Hogyan működik a napelemes „házi erőmű”?

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Egy hálózatra tápláló napelemes rendszer három fő részből áll: maguk a napelem panelek, az inverter és a termelés-fogyasztás mérő. A napelemek előállítják az elektromos energiát a napfényből, ahhoz azonban, hogy az visszatáplálásra alkalmas legyen a háztartás villamos fogyasztói számára, a villanyórán belül egy inverternek kell átalakítania. S lássuk, milyen lépéseket kell nekünk megtennünk?

hogyanmukodikanapelemeshazieromu 720


A napfényből előállított elektromos energia rákapcsolása a háztartás elektromos rendszerére a villanyórán belül történik. A rendszer üzembe helyezésekor az áramszolgáltató emberei emiatt a villanyórát is kicserélik úgynevezett ad-vesz órára, amely képes mérni mind a bejövő, mind a kimenő energia mennyiségét, tehát a visszatermelt és a fogyasztott energiát. A telepítés, beüzemelés, hálózatra való visszatermelés szabályai a következők.

Először is szerzodést kell kötni az áramszolgáltatóval, amely ma már nem jelent vészes bürokráciát. Ha rábólintottak a dologra, megadunk egy időpontot, hogy mikor szerelhetik fel az új oda-vissza mérő órát (díjmentesen), és üzemelhetik be közösen a telepítővel a rendszert. Ezek után jönnek a működés mindennapjai! Egy hálózatra tápláló napelemes rendszer teljesen automatikusan működik, figyel mindenre, s ha valami miatt leállt, adott idő után újraindul, nem igényel külső beavatkozást. Annyit érdemes tudni, hogy az életbiztonság érdekében a rendszer leáll, nem termel, ha a külső hálózaton sincs energia. Ez nagyon fontos és szükséges működési jellemző, mert akár a házban, akár az utcai hálózaton dolgoznak, lekapcsolják az érintett hálózatrészt, ha azonban a szakaszra viszszatápláló napelemes rendszer működni tudna, bárki áramütést szenvedne. Ha tehát nincs áram, akkor az alapkiépítésű hálózatra visszatápláló napelemes rendszer sem működik.

Természetesen van lehetőség arra is, hogy a visszatáplálós napelemes rendszerünk működjön továbbra is ilyen esetekben. Ehhez a rendszer kiépítésekor vagy utólag be kell építeni néhány kiegészítő készüléket, amely a szabványok szerint biztonsággal leválaszt a közüzemi hálózatról, szükségesek hozzá akkumulátorok, hogy áthidalhassuk a borús és éjszakai órákat. Akkumulátorból ilyen megoldásnál jóval kevesebb kell, mint egy, a hálózattal együttműködni nem képes szigetüzemű rendszernél. Ezek élettartama is sokkal hosszabb lesz, mert folyton feltöltött állapotban vannak, és csak hálózatkimaradáskor veszünk belőle ki energiát, míg egy szigetüzemű rendszernél minden nap. Rendszerünk ezzel a 20-25 százaléknyi többletkiadással válik a lehető legteljesebbé. Igény esetén lehetőség van a házon belül kijelző elhelyezésére, amely megjegyzi egy-egy hosszabb időszak adatait, eseményeit, kalkulálja és grafikusan kijelzi a megtakarításokat stb. Interneten keresztül is elérhető bárhonnan, láthatunk minden adatot – termelt-fogyasztott energia, megelőzött széndioxid-kibocsátás stb.

A napelemes rendszerek által fel nem használt energia a szolgáltatói hálózatba kerül, amelyet a csatlakozási ponton értékesítő szolgáltató (E-ON, Elmu, Émász, DÉMÁSZ) köteles átvenni. Amikor napelemes rendszerünk nem képesek elegendő mennyiségű elektromos áramot előállítani (például este), a szükséges energiamennyiséget a hálózatból vesszük fel, úgymond elfogyasztjuk a napelemes rendszerünk által termelt többlet energiát, amelyet addig a közüzemi hálózatban raktároztunk.

A hálózatra visszatápláláshoz igénybejelentés, csatlakozási tervdokumentáció készítése és áramszolgáltatói engedélyeztetés szükséges. Az áramszolgáltatókkal való elszámolás elszámolási időszakonként (havi, negyedéves vagy éves) a termelt és fogyasztott energiamenynyiségből egyszerű szaldószámítással történik. A szaldóelszámolás alapján csak a fogyasztott energia mennyiséget kell kifizetni, illetve többlettermelés esetén a szolgáltató az elektromos áram átlagárán nekünk fizeti ki a villamos energiát. Az elszámolásra érdemes az egy éves időszakot választani.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.