Hőszivattyúk

Hőszivattyúk

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Környezetünk tele van energiával, csak éppen ki kell nyerni, hogy fűthessünk vele, vagy meleg vizet készítsünk. Ha körülnézünk az interneten, sok olyan áltudományos híradást láthatunk csodamasinákról, amelyek a befektetett elektromos energia többszörösét ígérik a reménykedő felhasználóknak. Bár ilyen gépek létezését még nem erősítette meg az akadémiai tudomány, a hőszivattyúk a betáplált villamos energiának valóban az öt-hatszorosát termelik meg hőenergiában. E világszerte elterjedt és régóta használt készülékek azonban nem az ezotéria birodalmába tartoznak, valós és ismert fizikai törvényszerűségek teszik lehetővé működésüket.

hoszivatyuk 720


Attól függően, hogy a hőszivattyú a környezet mely részéből vonja el az energiát, háromféle típust különböztetünk meg. A víz-víz hőszivattyú talajvízből, rétegvízből, tóból, patakból nyerheti az energiát. A talajhő-víz hőszivattyú a talajba helyezett vízszintes vagy függőleges zárt csőrendszerben keringő fagyálló folyadék segítségével nyeri ki az energiát a földből. Végül a levegő-víz típusú a kültéri levegőt visszahűtve készíti a fűtésre és egyéb célokra használható meleg vizet. Hogy melyik rendszert érdemes telepíteni, azt mindig a helyi adottságok, lehetőségek, és a rendelkezésre álló költségkeret dönti el.

Vizes hőszivattyú
Ehhez érdemes megvizsgálni a különböző típusok előnyeit, hátrányait. Vizes hőszivattyút olyan helyen célszerű választani, ahol elérhető közelségben található patak, folyó, tó, talajvíz, rétegvíz, kút. A vizes hőszivattyúnak a jósági értéke (COP) 5-7 is lehet, ami a jóval fagypont fölötti vízhőmérsékletnek köszönhető. Ennyiszeresét kaphatjuk hőenergiában a betáplált villamos energiának.

Keveseknek adatik meg viszont az a szerencse, hogy folyóvízből, tóból vegye ki az energiát. Reálisabb a kutas nyitott rendszer, amihez két kút szükséges: egy víznyerő és egy víznyelő. A két kútnak legalább 20 méter távolágra kell lennie egymástól, és ugyanabból a vízadó rétegből kell táplálkozniuk, valamint a nyelő kút vízhozamának legalább kétszer annyinak kell lennie, mint amennyit szükséges kiszivattyúzni. Fontos, hogy a víz hőfoka mindig 7 fok felett legyen, s télen se fagyjon be. A működési elv a következő: egy pontosan méretezett szivattyúval vizet veszünk a nyerő kútból, és azt a hőszivattyú hőcserélőjén keresztül a nyelő kútba töltjük. A két kutas rendszer költségkímélő megoldás (nincs szükség drága talaj kollektorokra, mélyszondákra stb.), teljesítménye jobban kalkulálható és egyenletesebb a szondás, kollektoros társainál, ugyanakkor oda kell figyelni a szűrőrendszerre és annak tisztítására, és vízügyi hatósági engedély is szükséges hozzá, amely jelentős költséget tesz ki. A földhős zárt rendszereknél fagyálló folyadék és víz keveréke kering a csőhálózatban. Hatásfokuk alacsonyabb a nyílt rendszereknél, mert alacsonyabb hőmérsékletű a hő szállító folyadék, mint a kutas rendszereknél, viszont az üzemelésük lényegesen biztonságosabb. Telepíthetők vizes árokba, függőlegesen fúrt lyukba, illetve nyílt vizekbe. Hátrányuk a nyitottakhoz képest a nagyobb beruházási költségük.

Földhő-víz hőszivattyú
A földhő-víz hőszivattyú a talajhőt, geotermikus hőt aknázza ki. Talaj kollektoros változatánál a primer oldali, fagyálló folyadékkal töltött csőkígyó másfél-két méter mélyen horizontálisan van lefektetve. A szondás rendszernél 15 cm átmérőjű, 50-120 méter mély lyukat fúrnak, amibe U alakú szondát helyeznek. A szondában a talaj hőmérsékleténél hidegebb fagyálló folyadékot keringetve nyeri ki a hőszivattyú a talaj hőjét. Előnyei: teljesítménye és COP szintje független a külső hőmérséklettől, minden évszakban stabilan üzemel, a vízszintes talaj-kollektor nem engedélyköteles, telepítése olcsó, sőt házilagosan megoldható. A függőleges szondák kevés helyet igényelnek, fűtés és hűtés esetén is stabil hőforrásnak tekinthető. A vízszintes kollektor hátránya: szabad, zárt burkolat nélküli kertfelületet igényel, elhelyezéskor gondot jelenthet a viszonylag nagy földmennyiség megmozgatása. Függőleges szondánál engedélyköteles a telepítés, drága a fúrási költség, ennek ellenére ez az egyik leghatékonyabb, legstabilabb rendszer.

Levegő-víz hőszivattyú
A nyugati országokban egyszerű és olcsó telepítésük és kis helyigényük következtében a hőszivattyúk közül nyolcvan százalékban a levegő-víz típusok terjedtek el, még a skandináv országokban is. Egyes típusai hővisszanyerővel rendelkeznek, így hűtési üzemmódban a hulladék hő meleg víz elállítására vagy medence fűtésére hasznosítható. A legújabb fejlesztésű inverteres modelleknél már nem találjuk meg a korábban megszokott kiegészítő villamos fűtőbetétet, így lényegesen jobb átlag hatásfokkal üzemelnek (korábban a teljesítménytényező csökkenő kültéri hőmérsékletnél rohamosan csökkent, az elektromos teljesítményszükséglet pedig egyre nagyobb lett). A fűtőberendezést ezért lehetőleg alacsony fűtési előremenő hőmérséklettel kell üzemeltetni. Legtöbb esetben a hőszivattyú üzemét úgy korlátozzák, hogy a hőigényt csak 3-5 C fok külső hőmérsékletig biztosítsa, nagy hidegben kiegészítő hőforrás szükséges.

A levegős hőszivattyú telepítése nincs engedélyekhez kötve, illetve ritka esetben, ha olyan helyre kerül, esetleg építési engedély szükséges. Működését nem terheli többletköltség, mint a víz-víz hőszivattyúknál a vízkészlet használati járulék. Hátránya a külső hőmérséklettől erősen függő teljesítmény nagy hidegekben viszonylag alacsony COP, az eljegesedő elpárologtató leolvasztásához energia szükséges, csak aktív, kompresszoros hűtés lehetséges.

Levegő-levegő hőszivattyú
Szóba jöhet még a levegő-levegő típusú hőszivattyú, relatíve alacsony ára miatt ez a típus is népszerű. Működését tekintve szintén a szabadtéri levegőből vonja el a hőenergiát, de azt közvetlenül a helyiség légterébe adja le. Ilyen az összes hűtő-fűtő oldalfali split klíma, a VRV rendszerek és egyéb speciális kialakítású hőszivattyúk. Technikai szempontból két részből tevődik össze: a beltéri egység, mely egy hőcserélőből és egy ventilátorból áll, a helyiség levegőjének a hőmérsékletét hűti vagy fűti. A kültéri egység egy kompresszorból, egy hőcserélőből, egy expanziós szelepből és egy ventilátorból áll. A levegő hőforrással üzemelő monovalens fűtés a közép-európai külső hőmérsékletek mellett gazdaságtalan. Magyarországon fűtésre elsősorban a fűtési szezon kívül a tavaszi és őszi időszakokban használják. A gépezet a külső térben összegyűjtött hőt egy hőszigetelt csővezetéken eljuttatja a beltéri egységhez ahol átadja a benti levegőnek, ezt a felmelegített levegőt pedig légcsatornákban továbbítja a fűtendő helyekre. Meglévő lakásban problémás lehet a légcsatornák kialakítása, de új építkezéskor már a tervezéskor ajánlott figyelembe venni, ha levegő-levegő hőszivattyúval szeretnénk fűteni. További hátránya, hogy a levegő hőmérséklete nem állandó, ezért a rendszer hatékonysága is változó. Zavaró lehet a ventilátorok által keltett zaj, a kondenzvíz elvezetése, a légbeszívás–kifúvás megfelelő elkülönítése is.

Ha mindenképpen levegő hőforrásos rendszert szeretnénk, ajánlatos inkább a fent bemutatott levegő-víz típusra hagyatkoznunk.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.