Hőszivattyúk

Hőszivattyúk

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Környezetünk tele van energiával, csak éppen ki kell nyerni, hogy fűthessünk vele, vagy meleg vizet készítsünk. Ha körülnézünk az interneten, sok olyan áltudományos híradást láthatunk csodamasinákról, amelyek a befektetett elektromos energia többszörösét ígérik a reménykedő felhasználóknak. Bár ilyen gépek létezését még nem erősítette meg az akadémiai tudomány, a hőszivattyúk a betáplált villamos energiának valóban az öt-hatszorosát termelik meg hőenergiában. E világszerte elterjedt és régóta használt készülékek azonban nem az ezotéria birodalmába tartoznak, valós és ismert fizikai törvényszerűségek teszik lehetővé működésüket.

hoszivatyuk 720


Attól függően, hogy a hőszivattyú a környezet mely részéből vonja el az energiát, háromféle típust különböztetünk meg. A víz-víz hőszivattyú talajvízből, rétegvízből, tóból, patakból nyerheti az energiát. A talajhő-víz hőszivattyú a talajba helyezett vízszintes vagy függőleges zárt csőrendszerben keringő fagyálló folyadék segítségével nyeri ki az energiát a földből. Végül a levegő-víz típusú a kültéri levegőt visszahűtve készíti a fűtésre és egyéb célokra használható meleg vizet. Hogy melyik rendszert érdemes telepíteni, azt mindig a helyi adottságok, lehetőségek, és a rendelkezésre álló költségkeret dönti el.

Vizes hőszivattyú
Ehhez érdemes megvizsgálni a különböző típusok előnyeit, hátrányait. Vizes hőszivattyút olyan helyen célszerű választani, ahol elérhető közelségben található patak, folyó, tó, talajvíz, rétegvíz, kút. A vizes hőszivattyúnak a jósági értéke (COP) 5-7 is lehet, ami a jóval fagypont fölötti vízhőmérsékletnek köszönhető. Ennyiszeresét kaphatjuk hőenergiában a betáplált villamos energiának.

Keveseknek adatik meg viszont az a szerencse, hogy folyóvízből, tóból vegye ki az energiát. Reálisabb a kutas nyitott rendszer, amihez két kút szükséges: egy víznyerő és egy víznyelő. A két kútnak legalább 20 méter távolágra kell lennie egymástól, és ugyanabból a vízadó rétegből kell táplálkozniuk, valamint a nyelő kút vízhozamának legalább kétszer annyinak kell lennie, mint amennyit szükséges kiszivattyúzni. Fontos, hogy a víz hőfoka mindig 7 fok felett legyen, s télen se fagyjon be. A működési elv a következő: egy pontosan méretezett szivattyúval vizet veszünk a nyerő kútból, és azt a hőszivattyú hőcserélőjén keresztül a nyelő kútba töltjük. A két kutas rendszer költségkímélő megoldás (nincs szükség drága talaj kollektorokra, mélyszondákra stb.), teljesítménye jobban kalkulálható és egyenletesebb a szondás, kollektoros társainál, ugyanakkor oda kell figyelni a szűrőrendszerre és annak tisztítására, és vízügyi hatósági engedély is szükséges hozzá, amely jelentős költséget tesz ki. A földhős zárt rendszereknél fagyálló folyadék és víz keveréke kering a csőhálózatban. Hatásfokuk alacsonyabb a nyílt rendszereknél, mert alacsonyabb hőmérsékletű a hő szállító folyadék, mint a kutas rendszereknél, viszont az üzemelésük lényegesen biztonságosabb. Telepíthetők vizes árokba, függőlegesen fúrt lyukba, illetve nyílt vizekbe. Hátrányuk a nyitottakhoz képest a nagyobb beruházási költségük.

Földhő-víz hőszivattyú
A földhő-víz hőszivattyú a talajhőt, geotermikus hőt aknázza ki. Talaj kollektoros változatánál a primer oldali, fagyálló folyadékkal töltött csőkígyó másfél-két méter mélyen horizontálisan van lefektetve. A szondás rendszernél 15 cm átmérőjű, 50-120 méter mély lyukat fúrnak, amibe U alakú szondát helyeznek. A szondában a talaj hőmérsékleténél hidegebb fagyálló folyadékot keringetve nyeri ki a hőszivattyú a talaj hőjét. Előnyei: teljesítménye és COP szintje független a külső hőmérséklettől, minden évszakban stabilan üzemel, a vízszintes talaj-kollektor nem engedélyköteles, telepítése olcsó, sőt házilagosan megoldható. A függőleges szondák kevés helyet igényelnek, fűtés és hűtés esetén is stabil hőforrásnak tekinthető. A vízszintes kollektor hátránya: szabad, zárt burkolat nélküli kertfelületet igényel, elhelyezéskor gondot jelenthet a viszonylag nagy földmennyiség megmozgatása. Függőleges szondánál engedélyköteles a telepítés, drága a fúrási költség, ennek ellenére ez az egyik leghatékonyabb, legstabilabb rendszer.

Levegő-víz hőszivattyú
A nyugati országokban egyszerű és olcsó telepítésük és kis helyigényük következtében a hőszivattyúk közül nyolcvan százalékban a levegő-víz típusok terjedtek el, még a skandináv országokban is. Egyes típusai hővisszanyerővel rendelkeznek, így hűtési üzemmódban a hulladék hő meleg víz elállítására vagy medence fűtésére hasznosítható. A legújabb fejlesztésű inverteres modelleknél már nem találjuk meg a korábban megszokott kiegészítő villamos fűtőbetétet, így lényegesen jobb átlag hatásfokkal üzemelnek (korábban a teljesítménytényező csökkenő kültéri hőmérsékletnél rohamosan csökkent, az elektromos teljesítményszükséglet pedig egyre nagyobb lett). A fűtőberendezést ezért lehetőleg alacsony fűtési előremenő hőmérséklettel kell üzemeltetni. Legtöbb esetben a hőszivattyú üzemét úgy korlátozzák, hogy a hőigényt csak 3-5 C fok külső hőmérsékletig biztosítsa, nagy hidegben kiegészítő hőforrás szükséges.

A levegős hőszivattyú telepítése nincs engedélyekhez kötve, illetve ritka esetben, ha olyan helyre kerül, esetleg építési engedély szükséges. Működését nem terheli többletköltség, mint a víz-víz hőszivattyúknál a vízkészlet használati járulék. Hátránya a külső hőmérséklettől erősen függő teljesítmény nagy hidegekben viszonylag alacsony COP, az eljegesedő elpárologtató leolvasztásához energia szükséges, csak aktív, kompresszoros hűtés lehetséges.

Levegő-levegő hőszivattyú
Szóba jöhet még a levegő-levegő típusú hőszivattyú, relatíve alacsony ára miatt ez a típus is népszerű. Működését tekintve szintén a szabadtéri levegőből vonja el a hőenergiát, de azt közvetlenül a helyiség légterébe adja le. Ilyen az összes hűtő-fűtő oldalfali split klíma, a VRV rendszerek és egyéb speciális kialakítású hőszivattyúk. Technikai szempontból két részből tevődik össze: a beltéri egység, mely egy hőcserélőből és egy ventilátorból áll, a helyiség levegőjének a hőmérsékletét hűti vagy fűti. A kültéri egység egy kompresszorból, egy hőcserélőből, egy expanziós szelepből és egy ventilátorból áll. A levegő hőforrással üzemelő monovalens fűtés a közép-európai külső hőmérsékletek mellett gazdaságtalan. Magyarországon fűtésre elsősorban a fűtési szezon kívül a tavaszi és őszi időszakokban használják. A gépezet a külső térben összegyűjtött hőt egy hőszigetelt csővezetéken eljuttatja a beltéri egységhez ahol átadja a benti levegőnek, ezt a felmelegített levegőt pedig légcsatornákban továbbítja a fűtendő helyekre. Meglévő lakásban problémás lehet a légcsatornák kialakítása, de új építkezéskor már a tervezéskor ajánlott figyelembe venni, ha levegő-levegő hőszivattyúval szeretnénk fűteni. További hátránya, hogy a levegő hőmérséklete nem állandó, ezért a rendszer hatékonysága is változó. Zavaró lehet a ventilátorok által keltett zaj, a kondenzvíz elvezetése, a légbeszívás–kifúvás megfelelő elkülönítése is.

Ha mindenképpen levegő hőforrásos rendszert szeretnénk, ajánlatos inkább a fent bemutatott levegő-víz típusra hagyatkoznunk.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}