Hőszivattyúk
Környezetünk tele van energiával, csak éppen ki kell nyerni, hogy fűthessünk vele, vagy meleg vizet készÃtsünk. Ha körülnézünk az interneten, sok olyan áltudományos hÃradást láthatunk csodamasinákról, amelyek a befektetett elektromos energia többszörösét Ãgérik a reménykedÅ‘ felhasználóknak. Bár ilyen gépek létezését még nem erÅ‘sÃtette meg az akadémiai tudomány, a hÅ‘szivattyúk a betáplált villamos energiának valóban az öt-hatszorosát termelik meg hÅ‘energiában. E világszerte elterjedt és régóta használt készülékek azonban nem az ezotéria birodalmába tartoznak, valós és ismert fizikai törvényszerűségek teszik lehetÅ‘vé működésüket.
Attól függÅ‘en, hogy a hÅ‘szivattyú a környezet mely részébÅ‘l vonja el az energiát, háromféle tÃpust különböztetünk meg. A vÃz-vÃz hÅ‘szivattyú talajvÃzbÅ‘l, rétegvÃzbÅ‘l, tóból, patakból nyerheti az energiát. A talajhÅ‘-vÃz hÅ‘szivattyú a talajba helyezett vÃzszintes vagy függÅ‘leges zárt csÅ‘rendszerben keringÅ‘ fagyálló folyadék segÃtségével nyeri ki az energiát a földbÅ‘l. Végül a levegÅ‘-vÃz tÃpusú a kültéri levegÅ‘t visszahűtve készÃti a fűtésre és egyéb célokra használható meleg vizet. Hogy melyik rendszert érdemes telepÃteni, azt mindig a helyi adottságok, lehetÅ‘ségek, és a rendelkezésre álló költségkeret dönti el.
Vizes hőszivattyú
Ehhez érdemes megvizsgálni a különbözÅ‘ tÃpusok elÅ‘nyeit, hátrányait. Vizes hÅ‘szivattyút olyan helyen célszerű választani, ahol elérhetÅ‘ közelségben található patak, folyó, tó, talajvÃz, rétegvÃz, kút. A vizes hÅ‘szivattyúnak a jósági értéke (COP) 5-7 is lehet, ami a jóval fagypont fölötti vÃzhÅ‘mérsékletnek köszönhetÅ‘. Ennyiszeresét kaphatjuk hÅ‘energiában a betáplált villamos energiának.
Keveseknek adatik meg viszont az a szerencse, hogy folyóvÃzbÅ‘l, tóból vegye ki az energiát. Reálisabb a kutas nyitott rendszer, amihez két kút szükséges: egy vÃznyerÅ‘ és egy vÃznyelÅ‘. A két kútnak legalább 20 méter távolágra kell lennie egymástól, és ugyanabból a vÃzadó rétegbÅ‘l kell táplálkozniuk, valamint a nyelÅ‘ kút vÃzhozamának legalább kétszer annyinak kell lennie, mint amennyit szükséges kiszivattyúzni. Fontos, hogy a vÃz hÅ‘foka mindig 7 fok felett legyen, s télen se fagyjon be. A működési elv a következÅ‘: egy pontosan méretezett szivattyúval vizet veszünk a nyerÅ‘ kútból, és azt a hÅ‘szivattyú hÅ‘cserélÅ‘jén keresztül a nyelÅ‘ kútba töltjük. A két kutas rendszer költségkÃmélÅ‘ megoldás (nincs szükség drága talaj kollektorokra, mélyszondákra stb.), teljesÃtménye jobban kalkulálható és egyenletesebb a szondás, kollektoros társainál, ugyanakkor oda kell figyelni a szűrÅ‘rendszerre és annak tisztÃtására, és vÃzügyi hatósági engedély is szükséges hozzá, amely jelentÅ‘s költséget tesz ki. A földhÅ‘s zárt rendszereknél fagyálló folyadék és vÃz keveréke kering a csÅ‘hálózatban. Hatásfokuk alacsonyabb a nyÃlt rendszereknél, mert alacsonyabb hÅ‘mérsékletű a hÅ‘ szállÃtó folyadék, mint a kutas rendszereknél, viszont az üzemelésük lényegesen biztonságosabb. TelepÃthetÅ‘k vizes árokba, függÅ‘legesen fúrt lyukba, illetve nyÃlt vizekbe. Hátrányuk a nyitottakhoz képest a nagyobb beruházási költségük.
FöldhÅ‘-vÃz hÅ‘szivattyú
A földhÅ‘-vÃz hÅ‘szivattyú a talajhÅ‘t, geotermikus hÅ‘t aknázza ki. Talaj kollektoros változatánál a primer oldali, fagyálló folyadékkal töltött csÅ‘kÃgyó másfél-két méter mélyen horizontálisan van lefektetve. A szondás rendszernél 15 cm átmérÅ‘jű, 50-120 méter mély lyukat fúrnak, amibe U alakú szondát helyeznek. A szondában a talaj hÅ‘mérsékleténél hidegebb fagyálló folyadékot keringetve nyeri ki a hÅ‘szivattyú a talaj hÅ‘jét. ElÅ‘nyei: teljesÃtménye és COP szintje független a külsÅ‘ hÅ‘mérséklettÅ‘l, minden évszakban stabilan üzemel, a vÃzszintes talaj-kollektor nem engedélyköteles, telepÃtése olcsó, sÅ‘t házilagosan megoldható. A függÅ‘leges szondák kevés helyet igényelnek, fűtés és hűtés esetén is stabil hÅ‘forrásnak tekinthetÅ‘. A vÃzszintes kollektor hátránya: szabad, zárt burkolat nélküli kertfelületet igényel, elhelyezéskor gondot jelenthet a viszonylag nagy földmennyiség megmozgatása. FüggÅ‘leges szondánál engedélyköteles a telepÃtés, drága a fúrási költség, ennek ellenére ez az egyik leghatékonyabb, legstabilabb rendszer.
LevegÅ‘-vÃz hÅ‘szivattyú
A nyugati országokban egyszerű és olcsó telepÃtésük és kis helyigényük következtében a hÅ‘szivattyúk közül nyolcvan százalékban a levegÅ‘-vÃz tÃpusok terjedtek el, még a skandináv országokban is. Egyes tÃpusai hÅ‘visszanyerÅ‘vel rendelkeznek, Ãgy hűtési üzemmódban a hulladék hÅ‘ meleg vÃz elállÃtására vagy medence fűtésére hasznosÃtható. A legújabb fejlesztésű inverteres modelleknél már nem találjuk meg a korábban megszokott kiegészÃtÅ‘ villamos fűtÅ‘betétet, Ãgy lényegesen jobb átlag hatásfokkal üzemelnek (korábban a teljesÃtménytényezÅ‘ csökkenÅ‘ kültéri hÅ‘mérsékletnél rohamosan csökkent, az elektromos teljesÃtményszükséglet pedig egyre nagyobb lett). A fűtÅ‘berendezést ezért lehetÅ‘leg alacsony fűtési elÅ‘remenÅ‘ hÅ‘mérséklettel kell üzemeltetni. Legtöbb esetben a hÅ‘szivattyú üzemét úgy korlátozzák, hogy a hÅ‘igényt csak 3-5 C fok külsÅ‘ hÅ‘mérsékletig biztosÃtsa, nagy hidegben kiegészÃtÅ‘ hÅ‘forrás szükséges.
A levegÅ‘s hÅ‘szivattyú telepÃtése nincs engedélyekhez kötve, illetve ritka esetben, ha olyan helyre kerül, esetleg épÃtési engedély szükséges. Működését nem terheli többletköltség, mint a vÃz-vÃz hÅ‘szivattyúknál a vÃzkészlet használati járulék. Hátránya a külsÅ‘ hÅ‘mérséklettÅ‘l erÅ‘sen függÅ‘ teljesÃtmény nagy hidegekben viszonylag alacsony COP, az eljegesedÅ‘ elpárologtató leolvasztásához energia szükséges, csak aktÃv, kompresszoros hűtés lehetséges.
Levegő-levegő hőszivattyú
Szóba jöhet még a levegÅ‘-levegÅ‘ tÃpusú hÅ‘szivattyú, relatÃve alacsony ára miatt ez a tÃpus is népszerű. Működését tekintve szintén a szabadtéri levegÅ‘bÅ‘l vonja el a hÅ‘energiát, de azt közvetlenül a helyiség légterébe adja le. Ilyen az összes hűtÅ‘-fűtÅ‘ oldalfali split klÃma, a VRV rendszerek és egyéb speciális kialakÃtású hÅ‘szivattyúk. Technikai szempontból két részbÅ‘l tevÅ‘dik össze: a beltéri egység, mely egy hÅ‘cserélÅ‘bÅ‘l és egy ventilátorból áll, a helyiség levegÅ‘jének a hÅ‘mérsékletét hűti vagy fűti. A kültéri egység egy kompresszorból, egy hÅ‘cserélÅ‘bÅ‘l, egy expanziós szelepbÅ‘l és egy ventilátorból áll. A levegÅ‘ hÅ‘forrással üzemelÅ‘ monovalens fűtés a közép-európai külsÅ‘ hÅ‘mérsékletek mellett gazdaságtalan. Magyarországon fűtésre elsÅ‘sorban a fűtési szezon kÃvül a tavaszi és Å‘szi idÅ‘szakokban használják. A gépezet a külsÅ‘ térben összegyűjtött hÅ‘t egy hÅ‘szigetelt csÅ‘vezetéken eljuttatja a beltéri egységhez ahol átadja a benti levegÅ‘nek, ezt a felmelegÃtett levegÅ‘t pedig légcsatornákban továbbÃtja a fűtendÅ‘ helyekre. MeglévÅ‘ lakásban problémás lehet a légcsatornák kialakÃtása, de új épÃtkezéskor már a tervezéskor ajánlott figyelembe venni, ha levegÅ‘-levegÅ‘ hÅ‘szivattyúval szeretnénk fűteni. További hátránya, hogy a levegÅ‘ hÅ‘mérséklete nem állandó, ezért a rendszer hatékonysága is változó. Zavaró lehet a ventilátorok által keltett zaj, a kondenzvÃz elvezetése, a légbeszÃvás–kifúvás megfelelÅ‘ elkülönÃtése is.
Ha mindenképpen levegÅ‘ hÅ‘forrásos rendszert szeretnénk, ajánlatos inkább a fent bemutatott levegÅ‘-vÃz tÃpusra hagyatkoznunk.
Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel
A 2013-ban kezdÅ‘dött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyÃlt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fÅ‘városi zöldfelületen 355 elÅ‘nevelt fát telepÃtettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vÃzinövényeknek otthont adó tavat, és kialakÃtottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdÅ‘dött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyÃlt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fÅ‘városi zöldfelületen 355 elÅ‘nevelt fát telepÃtettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vÃzinövényeknek otthont adó tavat, és kialakÃtottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsÅ‘sorban honos, a városi klÃmát és az ökológiai adottságokat jól tűrÅ‘ fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrÅ‘ évelÅ‘fajokat választva sokszÃnű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézÅ‘térjelleget adó ülÅ‘támfalak és a tér tagoltsága lehetÅ‘vé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy idÅ‘ben, különbözÅ‘ helyszÃneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó épÃtményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, Ãgy tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyÃló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállÃtva a terület beruházás elÅ‘tti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggÅ‘ állomány a százötven dÃszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyÅ‘k, almák, nyÃrek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelÅ‘ növény, rengeteg dÃszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény szÃnesÃti a nagyközönség elÅ‘tt is megnyÃló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készÃtette. A park tájépÃtészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függÅ‘kertet épÃtettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelÃthetÅ‘ felsÅ‘ szintjérÅ‘l kilátás nyÃlik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középsÅ‘ traktusában elhelyezett vÃzfelület felé déli irányba lejtÅ‘, pihenésre alkalmas domboldalt alakÃtottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásÃtó fúvókkal is felszerelt vÃzjáték. A szÃnes fényekkel megvilágÃtott, programozható vÃzsugarak dizájnbetonlapokból törnek elÅ‘, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenÃtÅ‘ grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}
Új kilátó a Naplás-tó partján
A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót épÃttet a Pilisi ParkerdÅ‘ Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdÅ‘k ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetbÅ‘l intenzÃven alakult át lakó és pihenÅ‘ övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót épÃttet a Pilisi ParkerdÅ‘ Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdÅ‘k ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetbÅ‘l intenzÃven alakult át lakó és pihenÅ‘ övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvÃzvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fÅ‘városiak egyik kedvenc pihenÅ‘helyévé nÅ‘tte ki magát, nem mellesleg pedig szÃnes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdÅ‘vel és a Merzse-mocsárral együtt számos vÃzimadár fontos pihenÅ‘helye a tavaszi és Å‘szi madárvonulási idÅ‘szakban. A kilátó megvalósÃtását a fÅ‘városi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszÃrozása tette lehetÅ‘vé, terveit a Robert Gutowski Architects készÃtette, a kivitelezÅ‘ pedig a Prédikálószéki-kilátót is épÃtÅ‘ Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus elsÅ‘ hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén Å‘sszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszÃn adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetÅ‘vé a környékre. Ez az átalakulás az erdÅ‘k funkcióját és az erdei turisztikai lehetÅ‘ségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelÅ‘dnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a fÅ‘város pesti oldalának erdÅ‘területei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}
Új Duna-hÃd épül
Budapesten tehermentesÃteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetÅ‘en klÃmabarát közlekedési rendszere legyen a fÅ‘városnak. E célt szolgálja az új dél-pesti hÃd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és KÅ‘bánya között. A tervek szerint legkésÅ‘bb 2023-ban kiÃrható a kivitelezÅ‘i tender, majd következhet a három évig tartó épÃtkezés. Budapesten tehermentesÃteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetÅ‘en klÃmabarát közlekedési rendszere legyen a fÅ‘városnak. E célt szolgálja az új dél-pesti hÃd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és KÅ‘bánya között. A tervek szerint legkésÅ‘bb 2023-ban kiÃrható a kivitelezÅ‘i tender, majd következhet a három évig tartó épÃtkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelÃtÅ‘leg egy kilométerenként található átkelési lehetÅ‘ség, délebbre csaknem tÃz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hÃdját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelÅ‘ épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-hÃd megépÃtésérÅ‘l 2018 decemberében határozott a kormány, s mÃg a Rákóczi hÃd épÃtésekor a villamos vonal kiépÃtését csak a hÃd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-hÃd esetében a hÃdon átvezetÅ‘ villamos vonalat már a hÃddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fÅ‘városi agglomeráció fejlesztéséért felelÅ‘ államtitkár szerint az új hÃd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülÅ‘ hÃddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendÅ‘ négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elÅ‘városi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idÅ‘ rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülÅ‘k megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.
