Hogyan válasszunk ablakot?

Hogyan válasszunk ablakot?

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Százra is tehető az országban az ablakokat, ajtókat gyártók, forgalmazók száma. Széles skálán mozog a minőség és az ár is, ezért a kívülállónak nem könnyű eligazodni a hatásos marketingfogások közepette, a cégek ugyanis más-más pontokra helyezik a hangsúlyt.

hogyanvalasszunkablakot 720


Mit tud a jó ablak?
Az építésnél, felújításnál kiemelt figyelmet kell fordítanunk a megfelelő nyílászárók kiválasztására, mert ezen is múlik a lakás hő- és hangszigetelése, energiavesztesége, hiszen az ablakokon – szemben a többi épületszerkezettel – kétirányú az energiaáramlás.. Pusztán csak az árakat tekintve nem ajánlatos döntenünk, olykor a márkanév sem elegendő, inkább hagyatkozhatunk a műszaki tartalomra, a fizikai mutatókra.

Uf, Ug, Uw... mit is jelentenek a nem szakmabeliek számára a rejtélyesnek tűnő paraméterek? Az épületszerkezetek hőáteresztő képességét az úgynevezett U érték mutatja meg, amely minél kisebb, annál jobb a hőszigetelő képesség, annál nagyobb az energiamegtakarítás. Az Uframe (Uf) a tokszerekezet mutatója. Az üvegezésre az Uglas (Ug) érvényes. E kettőből és felületi arányukból tevődik össze az Uwindoss (Uw). Egyes eladók hajlamosak csak az üveg értékét hangsúlyozni, mert az látványosan alacsony értéket mutat, vagy különböző méretű ablakokra is ugyanazt az értéket adják meg. Ezeket a cégeket jobb elkerülni, mert ajánlatuk komolytalan. Üvegszerkezeteknél válasszuk az Ug 0,6 W/m2K körüli értékűeket, amely elérhető kétrétegű, nemesgázzal töltött üveggel, de ha még jobb értékre vágyunk, keressünk háromrétegű, gáztöltésű, bevonatos üveget. Tokszerkezetből válasszunk az Uf 1,1 W/m2K alatti minőségű vázakat, mert ezek közelében már nem tapasztalunk kellemetlen hidegérzetet.

A mai nyílászárók legfontosabb része maga az üvegezés, ami lehet két-, vagy háromrétegű, nemesgáztöltésű és lágyfém-bevonatos. Az üvegeket alumínium vagy alacsonyabb hővezetésű nemesacél távtartó választja el egymástól, speciális butilkaucsuk műanyaggal ragasztva, egyben megszakítva a hőhidat. Az üvegek közti légrést argon vagy a még annál is jobban hőszigetelő (rossz hővezető) kripton gázzal töltik fel. A belső két üveg kifelé néző felületére Low-E (alacsony átbocsátású) lágyfém-bevonatot visznek fel gyárilag, ami visszaveri a helyiségből távozni akaró hősugarakat. Az ilyen üvegezés 0,5-6-os Ug értéket is elérhet. Megfelelő profillal a teljes ablak Uw értéke leszorítható a 0,9 alá, a fokozottan hőszigetelt, illetve a passzívház kategóriának megfelelő mutatóra.

Bevonatok, fóliák és résszellőzés
Kérésre az ablakkészítők különböző fényvédő, hővisszaverő és üvegtörést gátló különleges fóliákat kasíroznak a nyílászárók belső és külső üvegeire, amelyekkel védhető a lakás a túlzott felmelegedéstől, a bútorokat, szőnyegeket kifakító ultraibolya sugárzástól, és a nem kívánatos látogatóktól. A levegő be- és kiáramlásának lehetőségét a csúcskategóriájú ablakoknál a profilokra épített többszörös szilikon gumitömítés akadályozza meg. Mivel a légzárás túl jó, előfordulhat, hogy a levegő mesterséges bevezetésére van szükség, amit résszellőzőkkel érnek el. Az egyik típus a vasalat részeként úgy működik, hogy ha 45 fokban elfordítjuk a kilincset, fent a szárnyon 2-8 mm-t enged, így szellőzhet a helyiség. Létezik olyan vasalat, amely lehetővé tesz olyan nyitást, hogy a szárny a tok síkjára merőlegesen párhuzamos állásba mozdul el a toktól, az ablak minden részén kb. 6 mm-re. Így sokkal hatékonyabb légcsere jön létre: a meleg levegő felül távozik, alul pedig bejön a hideg levegő. A résszellőzés további előnye, hogy a szellőzőállás kívülről egyáltalán nem látható, ezért kevésbé kelti fel a betörők érdeklődését. A nyitott vagy buktatott ablak természetesen nem számít biztonsági állásnak, a négy gombafejes vasalattal ellátott résszellőző állásban lévő ablakon azonban pajszerrel sem könnyű bejutni, ezért ugyanabba a kitűnő biztonsági fokozatba sorolják, mint a zárt állapotú ablakot. A higroszabályozású résszellőzők – érzékelve a belső levegő páratartalmát – ennek függvényében engedik be a levegőt a lakásba. Ebből van lezárható és nem lezárható, nyílt égésterű gázkészüléknél csak ez utóbbi használható.

Fa, műanyag, vagy fém profilú ablakot vásároljunk?
Mindegyiknek megvan a maga előnye és hátránya, jól elkészítve mindegyik megfelel a mai magas elvárásoknak. A választás inkább lehet ízlés, illetve anyagi megfontolás kérdése. A fa nyílászáróknál az anyag természetességét hangsúlyozzák. Arra kell ügyelni, hogy a keret és szárny profil megfelelően szárított, több rétegben ragasztott, hossztoldás-mentes legyen. A borovi fenyő a leggyakrabban használt anyag, mely épületfaként tökéletes, de nyílászáróként nem elég hosszú az élettartama. A legtartósabb a jó hőszigetelő lucfenyő vörösfenyővel és alumíniumborítással kombinálva. Komolyabb védelemnek számít, ha a keret teljes külső felülete porszórt alumíniumborítással készül.

Kedvező áruk, könnyű kezelhetőségük következtében mára leginkább a műanyag profilok terjedtek el. Változatos, sokszínű, minden oldali fóliázással is megrendelhetők bizonyos felárral, de az esztétikum másodlagos kérdés. Fontosabb, hogy a műanyag profil erős legyen, évtizedeken át deformálódás nélkül viselje a két-három rétegű üvegezést. Az A kategóriás jó profil megfelelő falvastagságú műanyagból készül. A komoly ablakgyártók négy fejes hegesztőgépet használnak, ami egyszerre egyesíti az ablak négy sarkát, így a hibalehetőség minimálisra csökken. Fontos jellemző az ablak, ajtó profilvastagságát jelentő beépítési mélység. Ez többnyire egyenes arányban nő a légkamrák számával, de nem szabad, hogy a falvastagság csökkenésével járjon! A kamrák (légzáró rétegek) száma az ablak hőszigetelését meghatározza, minél több van belőle az ablak belső és külső felülete között, annál jobb a hő- és hangszigetelés értéke. A hat-hét kamrás, 70-80 mm profilszélességű ablakokkal sikerült leszorítani az U értéket a hővédő üvegezés értékéhez közeli szintre, ezért az öt légkamra alattiakkal fenntartással bánjunk. Tartsuk szem előtt azonban, hogy elsődleges a profil vastagsága, az ablaktok szélessége, az úgynevezett beépítési mélység, illetve a tok külső és a kamrákat elválasztó falaik vastagsága, s csak utána a kamrák száma. Egyes gyártók különösen jó hőszigetelést érnek el a nem nagy kamraszámú profilok szigetelőhabbal való megtöltésével. A szélesebb profillal stabilabb és biztonságosabb az ablakszerkezet, és ha már itt tartunk, vásárláskor kérdezzünk rá a vasalat minőségére, milyenségére (hibásműködés-gátló megléte, erősített biztonsági vasalat, rejtett vasalat), mert ettől a szerkezeti elemtől függ az ablak működése, terhelhetősége, merevsége és részben a betörésbiztonsága. Sokat számítanak a lezárható kilincs kialakítások, az ablakprofil közepi gát, megakadályozandó, hogy a betörőszerszám elérje a vasalatot. Tartósság, design tekintetében a műanyag-alumínium ablakprofilok képviselik a jobb minőséget.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}