Szigeteljünk hibamentesen!

Szigeteljünk hibamentesen!

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

szighiba 720

A hőszigetelésről nemrég mindenkinek a hungarocell név jutott eszébe. Napjainkban extrudál, expandált polisztirol, poliuretán, üveggyapot, ásványgyapot, kőzetgyapot, PIR, fagyapot, papírdara, parafa termékekből válogathatunk, ha egyáltalán sikerül eligazodnunk. S ezek csupán a hőszigetelő lapok, a gyártók egész rendszereket kínálnak, ragasztóanyaggal, dübellel, üvegszövettel, vakolattal, festékkel, falra, lábazatra, födémre, tetőre. Jobb, ha szakemberre bízzuk a döntést!

Találhatunk a piacon kiváló minőségű prémium termékeket, de olcsó, darabos, újrahasznosított lapokat is. A legrosszabb, amit tehetünk, ha vélt takarékosságból a különböző márkájú hőszigeteléseket keverve alkalmazzuk. Az eltérő hőszigetelési értékű anyagok egymással nem kompatibilisek, a rosszabb minőség, a pontatlan illesztés a szigetelés gyenge pontjává válhat, ahol páralecsapódás, penészedés alakulhat ki, sőt, akár le is eshet a termék.

Gyenge minőséggel több a kár
Amennyiben a hőszigetelő alapanyag hővezetési jellemzői nem érik el a megadott gyári mértéket, látszatmunkát végeztünk: hiába lesz meg a szigetelés vastagsága, az akár 30 százalékkal is kevesebbet ér. A gyenge minőség esztétikai, alaktartási problémákat is okozhat, a táblák találkozásánál láthatatlan repedések alakulnak ki, ami idővel a szigetelést tönkreteszi. Szakszerűtlen utólagos szigeteléssel akár kárt is tehetünk az épület műszaki állapotában, például, ha vályogházat nem páraáteresztő anyagba burkolunk, meggyengülhet a falazat. Amúgy pedig minden fajta utólagos szigeteléskor figyelmet kell fordítani a páratechnikai követelményekre.


Hogyan ütemezzük a felújítást?
Nem elég egy-egy falfelületet, falvastagságot kalkulálva kiszámítani a szükséges, a szabványnak éppenhogy megfelelő hőszigetelőanyagvastagságot, hanem az épület egészét figyelembe véve kell méretezni a szigetelést. Például, ha az ablakok nem szorulnak cserére, de nem a legkorszerűbbek, akkor többlet szigetelőanyag-vastagsággal ellensúlyozhatjuk a gyengébb ablakokat, vagy egy rossz tájolású családi ház esetében a vastagabb homlokzati hőszigeteléssel ellensúlyozhatjuk a hiányzó napsugárzást.

Ha nem áll rendelkezésünkre a teljes összeg az egész épület felújítására, gondoljuk meg, milyen lépésekben haladjunk a hőszigeteléssel. A legjobb eredményt a padlásfödém szigetelésével érhetjük el (50-60 százalék fűtésirezsi-csökkenés), s ez kerül a legkevesebbe. Amennyiben a padlásteret a későbbiekben sem kívánjuk beépíteni, üveggyapotpaplanokkal oldható meg legolcsóbban a szigetelés, de a párafékező fóliáról ne feledkezzünk meg. Ha raktározni, járkálni is szeretnénk a padlástérben, helyezzünk el EPS lapokat vagy tömörebb kőzetgyapot táblákat, arra pedig fektessünk OSB lapokat. Ez ugyan drágább az előbbinél, de tekintélyes tároló helyet nyerhetünk vele.

Másodikként a homlokzatot, falazatot érdemes megfelelően szigetelni, de ne hagyjuk ki a lábazatot, padlózatot sem! Amennyiben a a ház energetikai korszerűsítése a cél, a teljes határoló szerkezetet szigetelni kell, ebbe pedig beletartoznak a nyílászárók is. Bár sokan nem engedhetik meg maguknak, hogy egyszerre vásároljanak hőszigetelő anyagot és új ablakokat, kültéri ajtókat, a későbbi bontási munkálatok elkerülése érdekében mégis az az ideális, ha egyidejűleg történik az ablakcsere és a hőszigetelés. Ha csak az egyiket tudjuk finanszírozni, érdemes a nyílászárókkal kezdeni, és később hőszigetelni. Ezzel nemcsak sok bontástól kíméljük meg magunkat, de a régi ablakok hőhíddá alakulását is jó eséllyel elkerülhetjük. Keressünk olyan szakembert, aki nem zárkózik el nyílászáróink felülvizsgálatától, esetleges cseréjétől, sőt, segít a jó minőségű ablakok beszerzésében is.

Ha már egyszer elhatároztuk, hogy belevágunk házunk sokat halogatott hőszigetelésébe, ne akarjunk spórolni az anyagvastagságon, ugyanis a projektre szánt kiadás nagyobb részét az állványozás, alapozás, vakolás, ragasztás dübelezés munkadíja teszi ki. Az átlagos 6-8 cm-es szigetelő lapok helyett minimum 12-15 cm vastagságban gondolkodjunk! Fűtési költségünk csökkenése hosszszabb távon bőven visszahozza az egyszeri befektetést.

Minden négyzetcentiméter egyforma vastagságban legyen leszigetelve, különösen odafigyelve a nyílászárók, erkélyek körüli területekre. Gyakori hiba, hogy csak az ereszcsatorna szintjéig készül a szigetelés, holott azt a koszorúig kell felvinni, és a födémszigetelésnél a talpszelemeneken is át kell vezetni, hogy elkerüljük a hőhidak kialakulását.


Tetőtérben még gondosabban!
Régi tetőterekben előfordul, hogy szeles időben valósággal befúj a szél a függőleges és a ferde sík találkozásánál, tetősík-ablaknál, „kutyaólaknál”, bárhol, ahol rés látható. Gyakori hiba, hogy a szálas szigetelőanyag ugyan bent van, de olyan laza és vékony, hogy a szigetelés szinte elenyésző. Felújításuknál jobb esetben csak az elhasználódott szálas szigetelőanyagot kell eltávolítani a szarufák közül, rosszabb esetben a párazáró fóliát is újra be kell építeni.

Egy tetőtér-szigetelés számos hibalehetőséget rejt, például ha a szigetelőanyag fölött nincs hely a bejutott párás levegőt kiszellőztetni. A szigetelőanyagot pontosan vágjuk be, mert ha a tábla kisebb a kelleténél, vagy nagyobb és meghajol, hézag keletkezik. Kritikus helyek a vápák, élek, a tetőablakok melletti illesztések, és a „kutyaólak” szinte teljes felülete. A tető faszerkezetein lecsapódó pára a szarufák idő előtti korhadásához vezet, ami jelentősen lerövidíti a tetőszerkezet élettartamát. Ne hagyjuk ki a vasbeton szerkezet környékének hőszigetelését sem, és a koszorúknál is előfordulhatnak hibalehetőségeket.

Mennyezet tetőtéroldali szigetelésénél manapság már a lépcsőzetes vagy kétrétegű felrakás javasolt. Amennyiben csak a szarufák között hőszigetelünk, bizonyosan hőhídak alakulnak ki. Gyakori hibaforrás a hőszigetelés nem kellő vastagsága is, az 5-10 cm helyett ma már 20-25 cm vastag szigeteléseket célszerű beépíteni.


LEGGYAKORIBB HIBÁK

NEDVES FALRA HŐSZIGETELÉS
ÚJ ÉPÍTÉSNÉL TIPIKUS, hogy nem várják meg a falak kiszáradását, a kivitelező beépíti a nyílászárókat, felteszi a szigetelést. Mivel a fal a habarcsban található vizet magába veszi, a nedvesség egyrészt megreked a szigetelőrétegen, rontva annak szigetelőképességét, másrészt befelé távozik, nehezen eltüntethető penészfoltokat keletkeztet.

CSAK A DRÁGÁBB LÉPÉSÁLLÓ JÓ!
SPÓROLÁS A LÉPÉSÁLLÓ SZIGETELÉSSEL
Bútorokkal terhelt, igénybevételnek kitett járófelületek alá kizárólag a drágább lépésálló szigetelést használjuk, mert a falra való erre alkalmatlan, és a spórolásból tetemes kárunk lesz. A homlokzatra kifejlesztett táblák ugyanis a beton és a bútorok súlya alatt a vártnál jobban tömörödnek, megrepedezik a felbeton, a járólapok pedig eltöredeznek.

KIMARADT FELÜLETEK?

SZIGETELÉSBŐL KIHAGYOTT FELÜLETEK
Sokan nem veszik figyelembe, hogy nem csupán a látható felületeket kell hőszigetelni. Például a betonlábazat földben lévő része a falazatnál is vastagabb hőszigetelést igényel, ehelyett gyakran megfeledkeznek róla. A lábazat látszó részén pedig kizárólag a drágább, de vizesedésnek ellenálló extrudált polisztirol (XPS) használható, különben a nyílt cellás polisztirol nedvességgel telítődve megfagy, és ledobja magáról a vakolatot.

Az oromzat függőleges felületén felül szigetelni kell a tetősík alatti részét is, különben elszökik a meleg. A szigetelést akkor is el kell készíteni, ha az a tetőcserepek visszabontásával jár, mert a hőhíd a korábbbiaknál is csúnyábban vizesedik.

GONDATLAN KIVITELEZÉS

KÁRBA VÉSZ A JÓ ANYAG IS, HA HANYAG A MUNKA
A ragasztórétegnek a táblák felületének legalább 40 százalékát fednie kell a kerületén, a tábla közepén pedig 3 ponton pogácsatechnikval kell beragasztózni, különben kéményhatás alakul ki: Ilyen esetben az áramló levegő drasztikusan lerontja a szigetelő hatást, tűz esetén pedig teljesen leéghet a falról a polisztirol.

Dübeles rögzítés nélkül a szél letépheti a falról a lemezeket. A kivitelezés során a dübelek helyeire is ragasztó pogácsát kell tenni, különben a hőszigetelő lapok nem rögzülnek jól. Négyzetméterenként hat dübel szükséges. Óvakodjunk a túl olcsó, újra feldolgozott műanyagokból gyártott dübelektől, néhány év múlva eltörnek, elengedve a szigetelést.

Közvetlenül a téglára, nyers falazatra nem szabad feltenni a hőszigetelést. Girbe-gurba, üreges felületen pontatlanul illeszkedik a szigetelés, a táblák réseibe ragasztó kerül, a kibuggyant ragasztócsík pedig megannyi apró hőhídat képez.

A kapcsolók, falilámpák, ablakok, a tető faszerkezete, a teraszok megnehezítik, lassítják a munkát. Ezeknél a részeknél purhabbal kell tömíteni a hézagokat, összeragasztani a lapokat. Élvédőt minden sarokra, élre tenni kell, mert csak ez képes megvédeni a sarkokat a sérülésektől. Ahol spórolnak az élvédőkön, a sarkoknál már egy év múlva letöredeznek darabok.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}