Lábazat készítése, felújítása

Lábazat készítése, felújítása

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Ahogy a lábbelik védik a lábunkat az átázástól, a sérülésektől, ugyanúgy védi az épületeket a lábazat. A hasonlat a páraháztatartás szempontjából is megállja helyét. A megfelelő lábazat megválasztásához, elkészítéséhez több szempontot érdemes mérlegelni. Megválaszolásra váró kérdés a tisztítása, felújítása is.

 

 

A lábazat általában érintkezik a talajjal, a csapóeső, a talajról, járdáról felcsapódó víz és az ott megülő hó is áztatja, ezért nedvesség- és fagyálló anyagból kell készíteni. A mechanikai védelem különösen az utcai fronton jelentős, hiszen sérülhet rakodáskor, rongálhatják az arra járók, a - graffitiművészek".

 


n Magasság, vastagság
A lábazat magassága legalább 30 centiméter, szeles időjárásnak kitett részeken ajánlott a 45-50 centiméter. Közterületi járda felől az erős igénybevétel miatt 2 méter körüli magasság indokolt, graffitiálló bevonattal. Magassága a homlokzati arányokat is meghatározza, a tervező építésznek a minimális méreteken túl szabad keze van.
Az alapozásra, vagy szigeteletlen pincefalra kerülő lábazat lehet - visszaugratott", ekkor a lábazat síkja a falsík mögött van. A lábazat mögé nem kerülhet víz, ha a fal alsó élén a víz lecseppenését elősegítő vízorr készül nút vagy fémprofil formájában.
A lábazati vakolattal fedett fal lehet egy síkban, ebben az esetben a határozott elválasztó vonal okozhat gondot a kivitelezés során. A vastagabb elemekből készült lábazat általában előreugró, azaz a falsík előtt van. Nagyon fontos, hogy a teteje kifelé lejtsen, különben a víz, majd a fagy tönkreteszi a felette húzódó falszakaszt.
n Kő, tégla,
vakolatok
Palladio szerint úgy kell építeni, hogy legalul robusztus, erős anyagokat alkalmazzunk, mert azok tartják a többi szerkezetet. Ezt a gondolatot is figyelembe véve, lábazatnak a fagyálló, kemény felületű és erőt sugárzó anyagok felelnek meg: a természetes kövek közül a kemény mészkő, a bazalt, a gránit, és a keményre égetett tömör téglák.
Megfelelőek a fagyálló, vastagabb kerámia-, gránitőrleményű lapok, a műkő-, beton anyagú, elemekből vagy helyszínen készülő lábazatok. A készen kapható vakolatoknál külön jelölik a lábazat céljára alkalmas típusokat.

n Hogyan készül?
Amennyiben a ház földszinti padlóvonala legalább 40 centiméterrel magasabban van a környező terepnél, akkor alápincézetlen, vagy szigeteletlen pincéjű épületnél az alapozás, a pincefal anyaga, vagy az arra közvetlenül kerülő burkolat, bevonat a lábazat. A talajnedvesség elleni szigetelés az alapozás, a pincefal tetején van, a megfelelő hőszigetelés a padlószerkezetben elhelyezhető. Arra kell csak vigyázni, hogy az épület körüli burkolat és a lábazat között hézag maradjon. Ezt a hézagot általában bitumennel öntik ki. Homokba rakott burkolat (pl.: viacolor), osztályozott kavicsút esetén kiöntésre nincs szükség.
A pincefal szigetelését a lábazat mögött kell felvezetni. A lábazati elemet a szigeteléstől függetlenül helyezik el, vagy a szigetelést védő cementrabicra kerül a burkolat.
Ha a földszinti padló 40 centiméternél alacsonyabban van, vagy magas lábazat készül, akkor a lábazat részben falszerkezet, ezért a rétegeknek a hőszigetelési és páratechnikai előírásoknak is meg kell felelniük. Vannak készen kapható lábazati vakolatok, amelyek páraáteresztők, ezt a terméken külön feltüntetik. A többi lábazatburkolatot - mivel erősen párazárók - úgy kell elhelyezni, hogy mögötte légrés keletkezzen. A falazható, vastagabb elemekből készülő lábazatot függetlenül, légrés elhagyásával építik fel a fal előtt, szükség szerint bekötőelemekkel. A vékonyabb lapokat fali rögzítőkre akasztják, amelyek a fal és burkolat közötti hézagot is biztosítják.

n Tisztítás, felújítás
A kő, műkő, beton, tégla anyagú lábazat nagy nyomású szappanos vizes mosással, homokfúvással, drótkefével tisztítható. A sérült elemek cserélhetők, műgyantás tapasszal, betétezéssel (a sérült rész kivésésével, majd pótlásával) javíthatók. A vakolt felületeket komolyabb sérülések esetén legegyszerűbb leverni, és újra elkészíteni.
A külső járda, térburkolat és a lábazat közötti hézagot ki kell tisztítani, és - ha szükséges -, újra kiönteni bitumennel.
Külön kell szólnunk a hibásan készített lábazatokról. Ha a pincefal szigetelését nem vitték fel a lábazat mögé, vagy tönkrement, akkor a lábazatot le kell bontani, a szigetelést ki kell javítani, ezután lehet a régi vagy új elemeket visszaépíteni.
Ha a lábazati fal nem lélegzik, s a lakásban, vagy a lábazat fölött páralecsapódás keletkezett, akkor is el kell bontanunk, majd légrés beiktatása után építhetjük újra.
Az előbbiekhez hasonló, de erőteljesebb felázások mutatkoznak akkor, ha a fal talajnedvesség ellen nincs megfelelően szigetelve. Korábban cementvakolatú lábazatot alkalmaztak, emiatt a nedvesedés egyre magasabbra emelkedett.
A megfelelő eljárás ennek az ellenkezője! A párát nem bezárni, hanem kiszellőztetni kell!
Ha az utólagos szigetelés gazdaságosan nem megoldható, akkor a lábazaton, a fal alsó szakaszán, a vakolat leverése után ún. lélegző, szárító vakolatot kell alkalmaznunk.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Új parkrészek átadása a Városligetben

A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően visszanyerte régi fényét a Városliget egyik legkülönlegesebb növényeit felvonultató, ismeretterjesztő parkeleme, a botanikus kert, amelyet az újranyitásra Mőcsényi Mihályról, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozójáról neveztek el. A parkrészt a FŐKERT 100 éves jubileuma alkalmából adták át, 1967-ben. A bemutatókertnek szánt területen gyógy- és fűszernövények, konyhakerti növények, szőlő, gyümölcs, egynyári virágok, vízi-, mocsári és sziklakerti növények is helyet kaptak. A kert központi elemeként egy esőkunyhó szolgált, de látványosságai közé tartozott a forrás táplálta csobogós vízrendszer és a pergola a két vízmedencével. A felújítás során az eredeti, a Főkert tervtárában fellelhető 1967-es és 1969-es kertépítészeti tervek, valamint az 1980-as megvalósulási terv nyújtottak segítséget. Így a Mőcsényi Mihály Botanikus Kert területe déli irányban megnőtt, a Királydomb felé eső oldalon, a parki sétány pedig egy fasorral beljebb került. A megújult kert egyik sétányán kialakítottak egy lugast, melyhez kiegészítésképpen kerti tipegős útvonal kapcsolódik, segítve a parkrész bebarangolását. Helyet kapott a területen egy különböző felületekből álló KNEIPP ösvény is, melynek mezítlábas használata javítja az egyensúlyérzéket, jótékony hatással van testtartásunkra. Újra az eredeti nyomvonala mentén kanyarog a területet behálózó, hangulatos patakrendszer, melyet forrás táplál, és visszatértek a nyílt vizeket és a mocsári élővilágot bemutató medencék is. A megújult Mőcsényi Mihály Botanikus kertbe mintegy 335 különböző fajtájú új növényt ültettek el, több mint 35.000 példányszámban. Az esőbeálló leromlott állapotú épülete helyett egy új, modern épület került, mely vendéglátói, kiszolgálói és ismertterjesztői funkciót kapott. Új kutyaparadicsom A városligeti parkfejlesztés második ütemében egy újabb tematikus kutyás élménypark is várja a gazdikat és négylábú kedvenceiket. A mintegy félhektáros új kutyaparadicsomot könnyen megközelíthető helyen, az Ajtósi Dürer sor-Stefánia út kereszteződéséhez közel alakították ki, területét biztonságos kerítés határolja, melyen több, zsilipes rendszerű bejáratot helyeztek el. A parkrész különlegessége, hogy külön elkülönített részt kaptak a kistestű és a nagytestű kutyák, így elkerülhetőek lesznek a konfliktusok, ütközések. A tervezők mindkét részen terepalakulatokkal megmozgatott játéktereket alakítottak ki ügyességi elemekkel, alagutakkal, ugró akadályokkal, szlalom pályákkal. A gazdik és a kutyusok kényelméről kombinált használatú ivókutak és padok gondoskodnak, a terület tisztán tartását pedig több mint egytucat kutyapiszok gyűjtő segíti. Fontos megjegyezni, hogy a Városligetben – néhány elzárt terület kivételével – továbbra is biztosított a szabadon kutyázás lehetősége. Természetesen az új Kutyás élménypark teljes növényzetet újjávarázsolták, a területén 6 új lombos fát ültettek el és több mint tízezer cserjét és évelőt is elhelyeztek, így a Hermina úti „testvéréhez” csatlakozva Budapest egyik leghangulatosabb kutyabarát helye jött létre. Futás a Ligetbe(n) A futás ma már a legnépszerűbb tömegsportok közé tartozik: az országban százezrek, a fővárosban tízezrek húznak naponta futócipőt. Kimondottan nekik készült a Városligeti Futókör. „A Városligeti Sportcentrum őszi átadását követően a park Budapest legsokoldalúbb sporthelyévé vált, melynek kínálata tovább erősödik. Nagy örömünkre szolgál, hogy végre a pesti oldalon is a Margitszigeti futópályához hasonló alternatívát tudunk kínálni, ami ráadásul modern és biztonságos szolgáltatásokkal várja a sportág szerelmeseit. A futókört a következő napokban vehetik birtokba a sportolók” – mondta el Gyorgyevics Benedek. A Városligeti Futókör tervezése során a folyamatosan egyeztettek a budapesti futókat képviselő szervezetekkel, hogy a pálya vonalvezetés, burkolata a sportolók igényei szerint alakítsák ki. Mindezeknek köszönhetően a kiváló minőségű, 2 kilométer hosszúságú, színezett – az izületeket kímélő - rekortán borítású pálya teljes hosszában kivilágított. A fák között kanyargó, rendkívül hangulatos vonalvezetésű pálya belépési pontjainál bemelegítő területeket helyeztek el a sérülések elkerülése végett, a nyomvonal mellett pedig számos ivókút szolgáltatja a frissítőt. A sportolók kényelmét a Városligeti Sportcentrum női, férfi és akadálymentesített öltözői szolgálják. www.ligetbudapest.hu  

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.