Rácsok helyett biztonsági üveg

Rácsok helyett biztonsági üveg

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Az üveget kiváló tulajdonságai következtében (fényáteresztő képesség, átláthatóság, keménység, esztétikum, vegyi ellenálló képesség stb.) egyre szélesebb körben alkalmazzák. Az előnyök mellett azonban szembesülnünk kell az üveg törékenységével, balesetveszélyességével is. Ennek kiküszöbölésére alakította ki az üvegipar, a technika a - biztonsági üveget".

 

 

Alapvetően kétféle biztonsági üveget különböztetünk meg: a speciális hőkezelési eljárással gyártott, úgynevezett edzett üveget, továbbá a két-, vagy többrétegű ragasztott biztonsági üveget.

 


n Edzett üveg
Az egyrétegű edzett biztonsági üvegek ütésállósága, hajlítószilárdsága a hőkezelési eljárás során többszörösére növekszik, magasabb lesz a hőmérsékleti ellenállása, tehát jóval - többet tud" a normál üvegnél. Az eljárás során a méretre vágott üveglapot kb. 650 fokra hevítik, majd hideg levegővel lefújják. A hirtelen lehűtéstől az üvegfelület és az üvegmag hőmérséklet-eltérése következtében húzófeszültség, és ennek megfelelő nyomófeszültség ébred az üvegben. Erőteljes ütésre ezen feszültségi pontok mentén esik szét az anyag. Éppen ebből fakad a biztonságossága, ugyanis törésekor 30 milliméteres, nem szilánkos, tompa élű darabokra hullik szét, amelyek nem okoznak sérülést.
Az edzett üveget vágni, fúrni nem lehet, nincs vagyonvédelmi funkciója, elsősorban a járműipar használja.

n Ragasztott üveg
A ragasztott üvegek nyújtják a legmagasabb biztonságot. Az üveglapokat egy- vagy többkomponensű műgyantával ragasztják össze, vagy az üvegrétegeket ún. PVB (polivinil-butirol) fóliával laminálják. A gyakorlatban az utóbbi elterjedtebb, bár a műgyantával ragasztott üvegeknél változatos színvilág jeleníthető meg, míg a fóliák csak néhány standard színben kaphatók.
Mindkét ragasztott üvegtípussal jelentősen csökkenthető a zajterhelés, de a fő funkció az aktív és passzív biztonság. Ha összetörik az üveg, a fólia- vagy gyantaréteg megköti a szilánkokat, melyek nem okozhatnak sérülést, valamint jelentősen megnehezítik az üvegen keresztüli áthatolást. A standard ragasztott üvegek 3+3, 4+4, 5+5, 6+6 rétegrendű szerkezetek. A két azonos vastagságú üveglapot 0,38 milliméteres fóliaréteggel laminálják.
Az egyszerű ragasztott üvegek tulajdonságait jóval felülmúlják az A, B, C, D osztályokba sorolt biztonsági üvegek. Az A0, A1, A2, A3 kategóriájú üvegek az ún. átdobásgátló üvegek. Minősítésük meghatározott súlyú acélgolyók adott magasságból a tesztüvegre való ejtésével történik. A vasgolyó nem szakíthatja át az üveget. Felhasználási terület: lakóházak, villák, hétvégi házak, üzletek üvegezése.
A B1, B2, B3 jelölésű üvegek erősen ütésállóak, betörésvédelemre, rácsok helyettesítésére alkalmasak. Múzeumok, pénzintézetek, postahivatalok, ékszerüzletek, video-audio szaküzletek, számítógépközpontok védelmét szolgálják. Teszteléskor azt vizsgálják, hogy a különböző kategóriák hány fejszecsapásnak képesek ellenállni.
Az úgynevezett golyóálló üvegek kizárólag a megrendelt méretek alapján készülnek. Kategóriái C1, C2, C3, C4, C5 annak megfelelően, hogy milyen lőfegyvernek állnak ellen.A golyóálló üvegek jelölésénél feltüntetik még az SA vagy SF rövidítést, ami azt jelzi, hogy az adott kategóriában a védett tér felől megengedett-e a szilánkleválás, vagy sem. Az SA jelzésnél ez megengedett. Ilyen terméket oda szabad beszerelni, ahol a védett térben nem tartózkodik ember. Az SF jelű üvegnél nem hasadhat le szilánk.
Robbanás elleni védelemre használják a D1, D2, D3 kategóriájú üvegeket, amelyek megvédik az objektumot a robbanás vagy bombatámadás hatásától.

n Üvegfóliák
A biztonsági üvegfólia 100 mikron, vagy annál vastagabb műanyag fólia, amelyet az üveg belső felületére vizes ragasztásos technikával ragasztanak fel. A tizenöt önálló rétegből felépített biztonsági fólia egyik rétege maga a ragasztó, ezt követi tizenhárom független szálirányultságú, nagy szakító- és vágásszilárdságú biztonsági réteg, valamint egy karcolásvédő legfelső réteg annak érdekében, hogy a felület a fólia felhelyezését követően is tisztítható maradjon. Az ablaküveg belső, ritkább esetben külső felületére ragasztott átlátszó fólia torzítás- és fénytörésmentesen biztosítja a fény- és hővédelmet, illetve a betörésvédelmet, vagy ezek kombinációját.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Új parkrészek átadása a Városligetben

A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően visszanyerte régi fényét a Városliget egyik legkülönlegesebb növényeit felvonultató, ismeretterjesztő parkeleme, a botanikus kert, amelyet az újranyitásra Mőcsényi Mihályról, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozójáról neveztek el. A parkrészt a FŐKERT 100 éves jubileuma alkalmából adták át, 1967-ben. A bemutatókertnek szánt területen gyógy- és fűszernövények, konyhakerti növények, szőlő, gyümölcs, egynyári virágok, vízi-, mocsári és sziklakerti növények is helyet kaptak. A kert központi elemeként egy esőkunyhó szolgált, de látványosságai közé tartozott a forrás táplálta csobogós vízrendszer és a pergola a két vízmedencével. A felújítás során az eredeti, a Főkert tervtárában fellelhető 1967-es és 1969-es kertépítészeti tervek, valamint az 1980-as megvalósulási terv nyújtottak segítséget. Így a Mőcsényi Mihály Botanikus Kert területe déli irányban megnőtt, a Királydomb felé eső oldalon, a parki sétány pedig egy fasorral beljebb került. A megújult kert egyik sétányán kialakítottak egy lugast, melyhez kiegészítésképpen kerti tipegős útvonal kapcsolódik, segítve a parkrész bebarangolását. Helyet kapott a területen egy különböző felületekből álló KNEIPP ösvény is, melynek mezítlábas használata javítja az egyensúlyérzéket, jótékony hatással van testtartásunkra. Újra az eredeti nyomvonala mentén kanyarog a területet behálózó, hangulatos patakrendszer, melyet forrás táplál, és visszatértek a nyílt vizeket és a mocsári élővilágot bemutató medencék is. A megújult Mőcsényi Mihály Botanikus kertbe mintegy 335 különböző fajtájú új növényt ültettek el, több mint 35.000 példányszámban. Az esőbeálló leromlott állapotú épülete helyett egy új, modern épület került, mely vendéglátói, kiszolgálói és ismertterjesztői funkciót kapott. Új kutyaparadicsom A városligeti parkfejlesztés második ütemében egy újabb tematikus kutyás élménypark is várja a gazdikat és négylábú kedvenceiket. A mintegy félhektáros új kutyaparadicsomot könnyen megközelíthető helyen, az Ajtósi Dürer sor-Stefánia út kereszteződéséhez közel alakították ki, területét biztonságos kerítés határolja, melyen több, zsilipes rendszerű bejáratot helyeztek el. A parkrész különlegessége, hogy külön elkülönített részt kaptak a kistestű és a nagytestű kutyák, így elkerülhetőek lesznek a konfliktusok, ütközések. A tervezők mindkét részen terepalakulatokkal megmozgatott játéktereket alakítottak ki ügyességi elemekkel, alagutakkal, ugró akadályokkal, szlalom pályákkal. A gazdik és a kutyusok kényelméről kombinált használatú ivókutak és padok gondoskodnak, a terület tisztán tartását pedig több mint egytucat kutyapiszok gyűjtő segíti. Fontos megjegyezni, hogy a Városligetben – néhány elzárt terület kivételével – továbbra is biztosított a szabadon kutyázás lehetősége. Természetesen az új Kutyás élménypark teljes növényzetet újjávarázsolták, a területén 6 új lombos fát ültettek el és több mint tízezer cserjét és évelőt is elhelyeztek, így a Hermina úti „testvéréhez” csatlakozva Budapest egyik leghangulatosabb kutyabarát helye jött létre. Futás a Ligetbe(n) A futás ma már a legnépszerűbb tömegsportok közé tartozik: az országban százezrek, a fővárosban tízezrek húznak naponta futócipőt. Kimondottan nekik készült a Városligeti Futókör. „A Városligeti Sportcentrum őszi átadását követően a park Budapest legsokoldalúbb sporthelyévé vált, melynek kínálata tovább erősödik. Nagy örömünkre szolgál, hogy végre a pesti oldalon is a Margitszigeti futópályához hasonló alternatívát tudunk kínálni, ami ráadásul modern és biztonságos szolgáltatásokkal várja a sportág szerelmeseit. A futókört a következő napokban vehetik birtokba a sportolók” – mondta el Gyorgyevics Benedek. A Városligeti Futókör tervezése során a folyamatosan egyeztettek a budapesti futókat képviselő szervezetekkel, hogy a pálya vonalvezetés, burkolata a sportolók igényei szerint alakítsák ki. Mindezeknek köszönhetően a kiváló minőségű, 2 kilométer hosszúságú, színezett – az izületeket kímélő - rekortán borítású pálya teljes hosszában kivilágított. A fák között kanyargó, rendkívül hangulatos vonalvezetésű pálya belépési pontjainál bemelegítő területeket helyeztek el a sérülések elkerülése végett, a nyomvonal mellett pedig számos ivókút szolgáltatja a frissítőt. A sportolók kényelmét a Városligeti Sportcentrum női, férfi és akadálymentesített öltözői szolgálják. www.ligetbudapest.hu  

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.