Tetőtéri fények és terek

Tetőtéri fények és terek

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A tetőtér sajátos világ, a ferde síkok adta alaphangulat kreativitással fűszerezve olyan lakást eredményezhet, amely valóban ránk szabott. A legjobb megoldások megtalálásához érdemes tetőterek világában jártas építészt keresni. Mert hiába választjuk ki a legjobb építőanyagokat, ha a tetőtérben nem lesz elegendő természetes fény, nem szellőzik jól, és nincs biztosítva a megfelelő kitekintés.

 

 

 

Ha a tetőtér újonnan épülő családi ház része lesz, akkor a tető hajlásszögét már a tervezés legelején el kell dönteni, ügyelve arra, hogy a ház jól illeszkedjen az utcaképbe. A tetőforma akkor is lényeges kérdés, ha a padlás egyelőre nem lesz lakótér. Egy családi ház az esetek többségében egy életre épül, ezért előre kell tervezni! A család gyarapodásához szükséges új helyiségekhez a padlástér átalakítása a legegyszerűbb megoldás, mert nem kell a házat bővíteni.
A tervezés végiggondolását kezdjük a fénnyel, amely több irányból érkezhet. Például oromfalon elhelyezett nyílászárókon vagy a tető síkjában fekvő ablakokon át. A tetősíkablakok lényegesen több fényt engednek be a térbe, mint a függőleges helyzetűek, mert üvegfelületük a felülről érkező fény irányába esik, így semmilyen kontrasztot, árnyékot nem vetnek a megvilágított térbe.
Az ablakok elhelyezésénél célszerű ügyelni arra, hogy egyrészt elegendő fényt juttassanak az egy-egy tevékenységre
szánt területre úgy, hogy a fényeloszlás az egész tetőtérben optimális legyen, másrészt, hogy az ülő ember számára is biztosított legyen a kilátás. Ezért javasolt, hogy az ablakok alsó része 90-100 centiméterre kerüljön a padlótól, így egy fotelben ülve is ki lehet látni, a kapcsolat megmarad a külvilággal.
Ha nagy a tetőtér belmagassága, akkor magasabban beépített tetőtéri ablakokkal tovább növelhetők a bevilágító felületek, valamint a mélyebbre húzódó, nagy terek esetében is kiegyenlíthetők a fényviszonyok. A tetőgerinc mellett elhelyezett tetősíkablakokkal elkerülhető, hogy az épület belső helyiségei természetes fény nélkül maradjanak.
Ha kiválasztottuk a megfelelő méretű tetőtéri ablakokat, és precízen a helyükre is kerültek, még mindig akad teendő az ideális fényviszonyok alakításához.
A fény útját ugyanis a belső burkolat kiképzése nagymértékben befolyásolja. A belső burkolat az ablak körüli gipszkarton, lambéria stb. Legideálisabb, ha a burkolat az ablak tetejénél vízszintes, az ablak aljánál pedig függőleges, mert így jut a legtöbb fény a lakásba, és az üveg kellemetlen párásodása is megakadályozható.
Ha a fűtőtestet az ablak alatt helyezzük el, a meleg levegő a függőleges burkolat mentén akadálytalanul száll felfelé, és felszárítja az ablaküveget.
A fény fontossága mellett a jó térképzés növeli a tetőtér - élvezeti - értékét. A rendelkezésre álló terület természetesen határt szab a képzeletnek. Például ha függőleges falak között 10 négyzetméter alapterületünk van, az a tetőtérben talán csak 8 négyzetméter, hiszen a ferde tetősíkok miatt olyan belmagasság is kialakul, ahol egy 180 centiméter magas ember nem tud kiegyenesedni. Ezért nem tanácsos a tetőteret sok kis helyiségre felaprózni.
Jobban kihasználható és esztétikusabb is, ha egybenyitjuk a tereket, amelyben a tetőszerkezet egyes elemei (gerendák, tartóoszlopok, átkötő elemek) a berendezés szerves részévé válnak. Zárt egység csak az intim szférát képviselő (fürdőszoba, hálószoba) helyiségeknél ajánlott. Fontos szem előtt tartani azt is, hogy a tető ferde síkjai adottak, csak az oromfal vagy a helyiségek válaszfalai kínálnak függőleges felületeket. Ám ezeket a rendhagyó adottságokat - némi kreativitással - ötletesen és egyúttal látványosan hasznosíthatjuk.
A tetőtér tervezésénél néhány építésügyi előírást is szem előtt kell tartani, mind új tetőteres ház, mind utólagos tetőtér-beépítés esetén.
A nyílászárók elhelyezésekor tudni kell, hogy az OTÉK (Országos Településrendezési és Építési Követelmények) 68. § (1) bekezdése alapján a kiesés megakadályozására 1 méter magasságú mellvédfalat - vagy a kiesést gátló korlátot, rácsot - kell elhelyezni. Ez a magasság legfeljebb 0,80 méterre csökkenthető, ha a korlát vagy a mellvéd felső vízszintes lezárása (pl. könyöklője) legalább 0,30 méter széles, stabil szerkezet.
Az OTÉK 88. § szól a természetes megvilágításról, amely kimondja, hogy a helyiségek természetes megvilágítása biztosítson elegendő fényt a rendeltetés szerinti biztonságos használathoz. Az elegendő fénymennyiségről a (3.) bekezdés rendelkezik. A huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségben legalább 1:8-hoz legyen a közvetlen természetes megvilágításra szolgáló bevilágító felület és a helyiség hasznos alapterületének aránya, amely a felülről - a tetőterekben - történő bevilágítás esetén legalább 1:10-hez kell, hogy legyen. (A hasznos alapterület a teljes alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 méter.)
Ám nem csak a bevilágító felületek mennyiségére, hanem azok elhelyezésére is léteznek szabályok. Például a 37. § (4) bekezdés arról rendelkezik, hogy a telek oldalhatárán álló épületnek a szomszéd felőli homlokzati falában, és a vízszintessel 30 foknál nagyobb szöget bezáró tetőfelületén csak mellékhelyiségek, legalább 1,80 méter mellvédmagasságú, és helyiségenként legfeljebb egy, 0,40 négyzetméter nyíló felületű szellőzőablaka vagy szellőzőnyílása lehet.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Új parkrészek átadása a Városligetben

A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően visszanyerte régi fényét a Városliget egyik legkülönlegesebb növényeit felvonultató, ismeretterjesztő parkeleme, a botanikus kert, amelyet az újranyitásra Mőcsényi Mihályról, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozójáról neveztek el. A parkrészt a FŐKERT 100 éves jubileuma alkalmából adták át, 1967-ben. A bemutatókertnek szánt területen gyógy- és fűszernövények, konyhakerti növények, szőlő, gyümölcs, egynyári virágok, vízi-, mocsári és sziklakerti növények is helyet kaptak. A kert központi elemeként egy esőkunyhó szolgált, de látványosságai közé tartozott a forrás táplálta csobogós vízrendszer és a pergola a két vízmedencével. A felújítás során az eredeti, a Főkert tervtárában fellelhető 1967-es és 1969-es kertépítészeti tervek, valamint az 1980-as megvalósulási terv nyújtottak segítséget. Így a Mőcsényi Mihály Botanikus Kert területe déli irányban megnőtt, a Királydomb felé eső oldalon, a parki sétány pedig egy fasorral beljebb került. A megújult kert egyik sétányán kialakítottak egy lugast, melyhez kiegészítésképpen kerti tipegős útvonal kapcsolódik, segítve a parkrész bebarangolását. Helyet kapott a területen egy különböző felületekből álló KNEIPP ösvény is, melynek mezítlábas használata javítja az egyensúlyérzéket, jótékony hatással van testtartásunkra. Újra az eredeti nyomvonala mentén kanyarog a területet behálózó, hangulatos patakrendszer, melyet forrás táplál, és visszatértek a nyílt vizeket és a mocsári élővilágot bemutató medencék is. A megújult Mőcsényi Mihály Botanikus kertbe mintegy 335 különböző fajtájú új növényt ültettek el, több mint 35.000 példányszámban. Az esőbeálló leromlott állapotú épülete helyett egy új, modern épület került, mely vendéglátói, kiszolgálói és ismertterjesztői funkciót kapott. Új kutyaparadicsom A városligeti parkfejlesztés második ütemében egy újabb tematikus kutyás élménypark is várja a gazdikat és négylábú kedvenceiket. A mintegy félhektáros új kutyaparadicsomot könnyen megközelíthető helyen, az Ajtósi Dürer sor-Stefánia út kereszteződéséhez közel alakították ki, területét biztonságos kerítés határolja, melyen több, zsilipes rendszerű bejáratot helyeztek el. A parkrész különlegessége, hogy külön elkülönített részt kaptak a kistestű és a nagytestű kutyák, így elkerülhetőek lesznek a konfliktusok, ütközések. A tervezők mindkét részen terepalakulatokkal megmozgatott játéktereket alakítottak ki ügyességi elemekkel, alagutakkal, ugró akadályokkal, szlalom pályákkal. A gazdik és a kutyusok kényelméről kombinált használatú ivókutak és padok gondoskodnak, a terület tisztán tartását pedig több mint egytucat kutyapiszok gyűjtő segíti. Fontos megjegyezni, hogy a Városligetben – néhány elzárt terület kivételével – továbbra is biztosított a szabadon kutyázás lehetősége. Természetesen az új Kutyás élménypark teljes növényzetet újjávarázsolták, a területén 6 új lombos fát ültettek el és több mint tízezer cserjét és évelőt is elhelyeztek, így a Hermina úti „testvéréhez” csatlakozva Budapest egyik leghangulatosabb kutyabarát helye jött létre. Futás a Ligetbe(n) A futás ma már a legnépszerűbb tömegsportok közé tartozik: az országban százezrek, a fővárosban tízezrek húznak naponta futócipőt. Kimondottan nekik készült a Városligeti Futókör. „A Városligeti Sportcentrum őszi átadását követően a park Budapest legsokoldalúbb sporthelyévé vált, melynek kínálata tovább erősödik. Nagy örömünkre szolgál, hogy végre a pesti oldalon is a Margitszigeti futópályához hasonló alternatívát tudunk kínálni, ami ráadásul modern és biztonságos szolgáltatásokkal várja a sportág szerelmeseit. A futókört a következő napokban vehetik birtokba a sportolók” – mondta el Gyorgyevics Benedek. A Városligeti Futókör tervezése során a folyamatosan egyeztettek a budapesti futókat képviselő szervezetekkel, hogy a pálya vonalvezetés, burkolata a sportolók igényei szerint alakítsák ki. Mindezeknek köszönhetően a kiváló minőségű, 2 kilométer hosszúságú, színezett – az izületeket kímélő - rekortán borítású pálya teljes hosszában kivilágított. A fák között kanyargó, rendkívül hangulatos vonalvezetésű pálya belépési pontjainál bemelegítő területeket helyeztek el a sérülések elkerülése végett, a nyomvonal mellett pedig számos ivókút szolgáltatja a frissítőt. A sportolók kényelmét a Városligeti Sportcentrum női, férfi és akadálymentesített öltözői szolgálják. www.ligetbudapest.hu  

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.