Szakipari típushibák

Szakipari típushibák

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Az építés során előforduló jellegzetes hibákkal már foglalkoztunk lapunkban, most a szakipari munkáknál előfordulókból szemezgetünk. Ezeknél a munkálatoknál a legtöbb hiba szembeötlő, hiszen az ablakok, ajtók, a burkolás és a festés jól látható. Ez azzal is jár, hogy könnyebben rendbe hozhatók. Néhány hiba azonban itt is olyan jellegű, hogy kijavítása rombolással jár, vagy más, már elkészült szerkezetet is károsít. Az ilyen típushibákból adunk át egy csokorral.

 

 

Nagytáblás lemezekkel (OSB, Betonyp, faforgácslap, Heraklith stb.) borított, vázszerkezetekre készített válaszfal, falburkolat, tetőtéri burkolat hézagmentes felülettel csak egy újabb, mozgások felvételére alkalmas réteg közbeiktatása után készíthető. Magyarán ezek a felületek nem festhetők, vakolhatók, tapétázhatók egyszerűen, mert nem elég rugalmasak, zsugorodhatnak, ezért az illesztéseknél mindig megrepednek. A glettelés, szövetcsík, fűrészporos tapéta semmit sem ér. Erős üvegszövet tapéta, vagy a Heraklithnál rabicháló beépítése szükséges a festés, tapéta, vagy vakolat alá. Az is megoldás, ha egy réteg gipszkarton borítást rakunk a falemezekre, hiszen a gipszkarton jól tűri a mozgásokat.

 

S ha már a gipszkartont említettük, megszívlelendő tanács, hogy a gyári él gyári éllel, vágott él vágott éllel találkozzon, az illesztések alatt mindig legyen tartóborda, ellenkező esetben hajszálrepedés keletkezhet.
A repedések azért bosszantóak, mert két választásunk van, vagy festhetünk, tapétázhatunk a javítások után, vagy nézegethetjük a pancser munka - gyümölcsét - az idők végezetéig.
Ez a típushiba az utólag szerelhető ajtók és szerelt falak elterjedésével veszít - jelentőségéből?. A hagyományos tégla válaszfalakba az olyan ajtótokokat vagy vaktokokat, amelyeket a falazással egyidőben kell elhelyezni, a kőműves a helyükre teszi, és körbefalazza. A válaszfalba szükséges huzalokat az oldalába rögzíti, majd a falat bevakolja. A hagyományos tok és vaktok a fa alapanyagából következően nedvesség hatására (habarcs) mozog, hajlik, vetemedik.
Ennek elkerülése érdekében a kőműves (ha ért hozzá) a magasság egy-egy harmadánál két vízszintes betétfát, felületesebb munkánál középen egyet tesz az ajtónyílásba. Más mestereket azonban zavarják a kitámasztók, ezért gyakran kiveszik, esetleg újra visszateszik azokat, de csak tessék-lássék módra. Az eredmény az, hogy mikor az ajtólapot, a tokot véglegesen be akarják tenni, az középen nem fér el, mert a nyílásnak befelé hasa van. A beépítést újra kellene kezdeni, ehelyett az asztalos addig gyalulja falcokkal együtt, amíg bele nem fér. Ez az ajtó többet sohasem fog tökéletesen záródni, és a mázolás felülete sem lesz tökéletes.
Gyakori hiba a korszerű faablakok mázolása során, hogy a festő a légzárásra hivatott műanyag profilokat a munka megkezdése előtt nem veszi ki az ablakokból (akkor vissza sem kell tenni). A profil a mázolóanyagok kémiai hatására megkeményedik, rugalmatlanná válik és éppen azt a légzárást nem képes ellátni, amire kitalálták. A huzatos ablakok - eredménye - a fűtésszámlában jelenik meg.
Ezek azok a hibák, amelyek utólag csak nagyon költségesen (teljes bontás) javíthatók.
A padlóburkolatok vastagsága, beépítési mérete változó. Ezért eltérő burkolatú helyiség aljzatbetonjának eltérő vastagságúnak kell lennie, hogy a padló síkja végül stimmeljen.
Ma már nincs olyan kivitelező, aki ezt ne tudná. Az építtetők egy része azonban nincs ezzel tisztában. A burkolat cseréje az aljzatbeton elkészülte után gondokat okozhat. Amennyiben az új burkolat hasonló jellegű, néhány milliméter nem probléma. Ha azonban a 9 milliméter vastag granitogress helyett 2 és fél centiméteres a gránit, akkor baj van. Ezt a különbséget a küszöbök sem bírják el. Ha nem bontják fel az egész aljzatot, akkor az ajtókból vágni kell, a tervezett síkküszöb nem megvalósítható. Hasonló a helyzet, ha a vékony kerámialap helyett lécparkettát szeretnének. Az építtető sokszor nem is érti, hogy miért akadékoskodik a burkoló, és milyen többletköltségekről beszél. A kivitelező gyakran nem teheti meg azt, ami megelőzné ezeket a bajokat: csak a megvett, helyszínre szállított burkolatok után készíti el az aljzatot.
Örök téma, hogy a fürdőszoba padlója sohasem az összefolyó felé lejt, sokkal inkább elfele.
A burkoló azt mondja, hogy az aljzatot elrontotta a kőműves, a kőműves a burkolót szidja, ha pedig mindkettőt a burkoló készíti, akkor a rossz burkolólap, vagy a gépésztervező, lefolyószerelő a felelős. Mielőtt pálcát törünk mindenki felett, be kell látnunk, hogy a feladat nem is olyan egyszerű. A falak mentén a burkolatnak egy magasságban és vízszintesnek kell lennie, hogy a falburkoló csempe egy magasságról induljon. A helyiség gyakran sokszögű. A padlónak minden irányból el a faltól, az összefolyó felé kell lejtenie. Az összefolyó elhelyezése sokszor esetleges. Amennyiben a lapok túl nagyok a helyiség méretéhez képest, ráadásul hálóba és nem diagonálba (átlósan) vannak rakva, a lejtés ki sem alakítható. Az építész-gépésztervező, a kőműves és a burkoló együttes jó munkája kell a sikerhez. Tökéletes a négyzethez közelálló alakú fürdőszoba közepe körül elhelyezett összefolyó, diagonális burkolással. (Gondoljunk egy fordított sátortetőre!) Persze minden megoldható, azonban néhány esetben hallgassunk a burkoló tanácsaira is a lap és a lerakás módja tekintetében.
Akárhogy is van, vízmértékkel ellenőrizzük az aljzatot, majd az elkészült burkolatot, és mindenáron követeljük meg a helyes lejtésviszonyokat. Öntsünk vizet a padlóra az átvételkor. Rossz lejtést sohase vegyünk át, sohase fizessük ki.

Mozgási hézag a burkolatban is

A nagyobb épületszerkezeti egységeket dilatációs (mozgási) hézaggal látják el, hogy a hőmozgások miatt ne repedjenek el. Az aljzatbetonokat 20-25 négyzetméterenként, vagy 5-8 méter hossz után szintén dilatálni kell. Ennek a hézagnak a lapburkolaton is meg kell jelennie, rugalmas fúgázással. Ennek elmaradásakor a burkolat az adott helyen magától dilatál, azaz összevissza reped. Vannak olyan esetek, például átlós burkolatú nagyméretű, L alakú térnél, ahol ez a mozgási hézag valójában szépen nem is kivitelezhető. Ha megtehetjük, figyeljük meg, hogy hol vannak, vagy szükségesek az épületen mozgási hézagok, erre hívjuk fel a kivitelező, a burkoló figyelmét. Hallgassuk meg az építők tanácsát a burkolást illetően, ha a dilatáció miatt az elképzeléseinkkel nem egyező javaslatot tesznek.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Új parkrészek átadása a Városligetben

A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően visszanyerte régi fényét a Városliget egyik legkülönlegesebb növényeit felvonultató, ismeretterjesztő parkeleme, a botanikus kert, amelyet az újranyitásra Mőcsényi Mihályról, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozójáról neveztek el. A parkrészt a FŐKERT 100 éves jubileuma alkalmából adták át, 1967-ben. A bemutatókertnek szánt területen gyógy- és fűszernövények, konyhakerti növények, szőlő, gyümölcs, egynyári virágok, vízi-, mocsári és sziklakerti növények is helyet kaptak. A kert központi elemeként egy esőkunyhó szolgált, de látványosságai közé tartozott a forrás táplálta csobogós vízrendszer és a pergola a két vízmedencével. A felújítás során az eredeti, a Főkert tervtárában fellelhető 1967-es és 1969-es kertépítészeti tervek, valamint az 1980-as megvalósulási terv nyújtottak segítséget. Így a Mőcsényi Mihály Botanikus Kert területe déli irányban megnőtt, a Királydomb felé eső oldalon, a parki sétány pedig egy fasorral beljebb került. A megújult kert egyik sétányán kialakítottak egy lugast, melyhez kiegészítésképpen kerti tipegős útvonal kapcsolódik, segítve a parkrész bebarangolását. Helyet kapott a területen egy különböző felületekből álló KNEIPP ösvény is, melynek mezítlábas használata javítja az egyensúlyérzéket, jótékony hatással van testtartásunkra. Újra az eredeti nyomvonala mentén kanyarog a területet behálózó, hangulatos patakrendszer, melyet forrás táplál, és visszatértek a nyílt vizeket és a mocsári élővilágot bemutató medencék is. A megújult Mőcsényi Mihály Botanikus kertbe mintegy 335 különböző fajtájú új növényt ültettek el, több mint 35.000 példányszámban. Az esőbeálló leromlott állapotú épülete helyett egy új, modern épület került, mely vendéglátói, kiszolgálói és ismertterjesztői funkciót kapott. Új kutyaparadicsom A városligeti parkfejlesztés második ütemében egy újabb tematikus kutyás élménypark is várja a gazdikat és négylábú kedvenceiket. A mintegy félhektáros új kutyaparadicsomot könnyen megközelíthető helyen, az Ajtósi Dürer sor-Stefánia út kereszteződéséhez közel alakították ki, területét biztonságos kerítés határolja, melyen több, zsilipes rendszerű bejáratot helyeztek el. A parkrész különlegessége, hogy külön elkülönített részt kaptak a kistestű és a nagytestű kutyák, így elkerülhetőek lesznek a konfliktusok, ütközések. A tervezők mindkét részen terepalakulatokkal megmozgatott játéktereket alakítottak ki ügyességi elemekkel, alagutakkal, ugró akadályokkal, szlalom pályákkal. A gazdik és a kutyusok kényelméről kombinált használatú ivókutak és padok gondoskodnak, a terület tisztán tartását pedig több mint egytucat kutyapiszok gyűjtő segíti. Fontos megjegyezni, hogy a Városligetben – néhány elzárt terület kivételével – továbbra is biztosított a szabadon kutyázás lehetősége. Természetesen az új Kutyás élménypark teljes növényzetet újjávarázsolták, a területén 6 új lombos fát ültettek el és több mint tízezer cserjét és évelőt is elhelyeztek, így a Hermina úti „testvéréhez” csatlakozva Budapest egyik leghangulatosabb kutyabarát helye jött létre. Futás a Ligetbe(n) A futás ma már a legnépszerűbb tömegsportok közé tartozik: az országban százezrek, a fővárosban tízezrek húznak naponta futócipőt. Kimondottan nekik készült a Városligeti Futókör. „A Városligeti Sportcentrum őszi átadását követően a park Budapest legsokoldalúbb sporthelyévé vált, melynek kínálata tovább erősödik. Nagy örömünkre szolgál, hogy végre a pesti oldalon is a Margitszigeti futópályához hasonló alternatívát tudunk kínálni, ami ráadásul modern és biztonságos szolgáltatásokkal várja a sportág szerelmeseit. A futókört a következő napokban vehetik birtokba a sportolók” – mondta el Gyorgyevics Benedek. A Városligeti Futókör tervezése során a folyamatosan egyeztettek a budapesti futókat képviselő szervezetekkel, hogy a pálya vonalvezetés, burkolata a sportolók igényei szerint alakítsák ki. Mindezeknek köszönhetően a kiváló minőségű, 2 kilométer hosszúságú, színezett – az izületeket kímélő - rekortán borítású pálya teljes hosszában kivilágított. A fák között kanyargó, rendkívül hangulatos vonalvezetésű pálya belépési pontjainál bemelegítő területeket helyeztek el a sérülések elkerülése végett, a nyomvonal mellett pedig számos ivókút szolgáltatja a frissítőt. A sportolók kényelmét a Városligeti Sportcentrum női, férfi és akadálymentesített öltözői szolgálják. www.ligetbudapest.hu  

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.