A felvonó: velünk vagy ellenünk -

A felvonó: velünk vagy ellenünk -

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Még a sportosabb fiataloknak is felvonó-hiányérzetük támad akár egy három-négyemeletes házban, ha nehezebb csomagokkal kell elérniük a felsőbb szinti célt. A mai korszerű, önműködő akna-, és fülkeajtós liftek megkönnyítik az életünket, de veszélyeztetik is, ha nincsenek megfelelően karbantartva és vizsgáltatva.

 

 

A felvonó értékét és fontosságát akkor érezhetjük leginkább, amikor megszokott hasznos segédeszközünk rövidebb vagy hosszabb ideig nem működik. A lift sok ember számára hasonlóan fontos egy épületben, mint az áram- vagy a vízellátás.

 


Bonyolult rendszer
Kevesen ismerik, hogy milyen bonyolult villamos és gépészeti egységek pontos együttműködését, és általában többtonnás tömegek mozgatását igényli kényelmes utazásuk. A berendezések összetett védelmi rendszert tartalmaznak a biztonságos használhatóság érdekében, amelyek karbantartása és vizsgálata megfelelő szakértelmet igényel. Az üzembiztonság, a biztonságos használat jelentős költségekkel és kötelezettségekkel terheli a berendezés üzemeltetőit is. Az üzemeltető felelőssége a rendeltetésszerű használat biztosítása, illetve a vonatkozó jogszabályban - a 113/1998. (VI. 10.) Kormányrendeletben - előírt mentési ügyelet, napi
ellenőrzés, a karbantartás és a vizsgálatok írásos szerződés szerinti elvégeztetése.
Az előírásszerűen működtetett és használt berendezés nem jelent komoly veszélyt környezetére és használóira.

Segítőtársból gyilkos
A felvonó, az egyébként hasznos segítőtárs azonban gyorsan veszélyes károkozóvá, akár „gyilkos” berendezéssé válhat, ha az üzemeltetés vagy használat körülményei nem megfelelőek.
Az ezredforduló óta négy halálos baleset hozható közvetlenül összefüggésbe a felvonókkal. Ezek egyike felvonófelszerelésénél, a másik szakszerűtlen bontásánál történt - ezek a „munkabaleset” fogalomkörébe tartoznak. A két másik baleset már üzemelő berendezésnél következett be, és a tulajdonosok közeli (kiskorú, illetve idős) hozzátartozói váltak áldozattá. Mindkét felvonót szabálytalanul és a szükséges ellenőrző vizsgálatok nélkül üzemeltették. A családtagok elveszítése mellett a tulajdonosoknak még a „gondatlan veszélyeztetés” büntetőjogi felelőssége is felmerülhet. Bármely utas súlyos vagy halálos balesete esetében, ha kimutatható, hogy az üzemeltető számára a költségek megtakarítása fontosabb szempont, mint a biztonságos működtetés, úgy a kártérítés és a felelősségre vonás nemigen kerülhető el.

Idős lift - sűrű vizsgálat
Az új liftek általában több, korszerűbb biztonsági berendezéssel rendelkeznek, mint a régebben felszerelt felvonók, de az előbbiek is hamar veszélyessé válhatnak, ha a napi, a havi (karbantartás), és az éves kötelező ellenőrzések nem történnek meg, továbbá a feltárt hibák elhárítása elmarad. A felvonók várható élettartamát korábbi előírások alapján 20 évre tervezték, de ez is csak a gyártó által ütemezett felújítások esetén mértékadó. A jelenleg érvényes szabványok nem korlátozzák a minimumot, mivel a nyugat-európai országok általában kedvezőbb körülményeit vették alapul, ahol hamarabb cserélhetik a berendezéseket. Természetesen az élettartam a használat és karbantartás függvénye is.
Sajnálatos tény, hogy hazánkban a ma működő kb. 33 000 felvonó közel 60 százaléka idősebb a tervezett életttartamnál, és mintegy negyede 30 évnél is idősebb. A korosabb berende-zések meghibásodási aránya általában lényegesen megnő, üzemeltetési költsége ezzel arányosan, de egy-egy főbb építőelem cseréjének szükségessége miatt ugrásszerűen megnőhet. Ilyen helyzetben csak a sűrű vizsgálatok elvégeztetése és az ellenőrök által megállapított hiányok elhárítása teszi lehetővé a berendezések biztonságosabb üzemeltetését. Az Unióban a régebben üzemelő berendezések biztonsági szintjét a jelenleg hatályos előírásokéhoz kívánják alakítani egy kockázatfelmérés alapján, ezt hazánkban is célszerű megvalósítani. A megvalósítást az MSZ EN 81-80: 2004 jelű (ún. SNEL) szabvány megjelentetése, ill. egy későbbi hazai jogszabály módosítása is segítheti.
Nagyobb felújítás esetén célszerű több cégtől is ajánlatot kérni, valamint a berendezés ellenőrzését végző cégtől szakvéleményt beszerezni - a SNEL előírásokat is figyelembe véve. A különböző pályázati lehetőségek - bár az illetékes önkormányzatok lehetőségeitől függően eltérő mértékben - a felvonófelújításokat jelenleg is segítik, és remélhetőleg ezek bővülnek. Jó hír, hogy egyes bankok e vonatkozásban célzott hiteleket készítenek elő.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}