Vízfogyasztás a társasházakban

Vízfogyasztás a társasházakban

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A társasházak éves költségvetésének több mint felét a víz- és csatornahasználat díja (továbbiakban: víz- és csatornadíj) teszi ki, gazdálkodásukban tehát - s így a tulajdonosok fizetési kötelezettségeiben is - meghatározó jelentőségű. A közös költségként fizetendő díjban kétféle fogyasztás jelenik meg: az egyéni, mely alatt a külön tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek fogyasztása értendő, a másik a közösségi vízfogyasztás (kert locsolás, lépcsőház háztakarítása, csőrepedés). A társasházak alapító okirata általában a közös tulajdoni hányad szerint határozza meg ez utóbbi költség viselését, ugyanakkor az egyéni fogyasztás mértéke független a lakások nagyságától. A kevés vizet fogyasztó, szerényebb anyagi helyzetben lévő családok, egyedülálló tulajdonosok tehát jogosan vetik fel a társasház bekötési vízmérőjén mért fogyasztás igazságos költségfelosztásának kérdését.

 

 

Költségfelosztási módok

 


A szervezeti-működési szabályzat az ingatlanon (épületen) belül nem mért vízfogyasztás felosztására a közös tulajdoni hányadtól eltérő szabályokat állapíthat meg.
Ennek egyik módja a lakásokban élő személyek száma szerinti felosztás, főre vetítetten. Bár e felosztás igazságosabb lehet a költség viselésében, még mindig nem nevezhető igazságosnak, hiszen két azonos létszámú család vízfogyasztása is nagyon eltérő lehet. Egyik család naponta főz, mosogat, mindenki naponta fürdik, a másik család tagjai nem vezetnek háztartást, nem otthon tisztálkodnak, eltérőek a takarítási szokásaik, az egyik család pazarló vízhasználattal a dinnyét is folyóvízzel hűti nyáron, és sorolhatnánk az okokat.
A tulajdonostársak, lakók egyéni vízfogyasztásának igazságos megállapítására mérés alapján van mód, azaz a tényleges vízfogyasztás megállapításával, melyhez a mellékvízmérők felszerelése szükséges. A társasháznak kell eldöntenie, hogy a mellékvízmérők felszerelése költségmegosztóként működjék-e, vagy a közüzemi szolgáltatóval kötött mellékszerződéssel valósuljon meg.

Mellékvízmérők felszerelése vagy szerződés a vízi közművel

Amennyiben a mellékvízmérő(k) az ingatlanon belüli költségmegosztásra szolgálnak, előnyként jelentkezik, hogy a lakás fogyasztójának nem kell külön díjat fizetnie a leolvasásért, és a mellékvízmérő hitelessége sincs időhöz kötve. Hátránya viszont, hogy a közös képviselőnek kell ellenőriznie a mérő hitelességét, gondoskodnia a mérő leolvasásáról, illetőleg a mérő állása alapján a leolvasás ellenőrzéséről (ehhez érvényesíteni kell a lakásba való bejutását), és beszedni a fogyasztási díjat. E módszer akkor működik megfelelően, ha a társasház körültekintően szabályozza a közös képviselő ezzel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit, és a tagok annak eleget is tesznek.
A másik módszer, ha a társasház szolgáltatási szerződést köt a vízi közművel, és e szerződés alapján a vízi közmű vonja le a társasház bekötési vízmérőjén mért fogyasztás díjából az egyes külön tulajdonok mellékvízmérőn jelzett fogyasztását. E módszer előnye, hogy a lakás használója az egyéni fogyasztását közvetlenül a szolgáltatónak (vagy beszedéssel megbízottjának) fizeti. A mellékvízmérők hitelessége azonban a mérésügyről szóló előírások alapján 6 év után lejár, s ha nem történik meg a mérő újbóli hitelesítése vagy hitelesre történő cseréje, megszűnik a közüzemi szerződés a lakás fogyasztójával.

A mellékvízmérők felszerelése nem tagadható meg

A fogyasztók szempontjából kedvező változás, hogy 1999. március 13-tól a mellékvízmérő felszerelését csak abban az esetben tagadhatja meg a társasház, ha az az épületgépészeti rendszer jelentős átalakítását teszi szükségessé (a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló mód. 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet). A mellékvízmérők felszerelésére vonatkozó szabályok egyébként tulajdoni formától függetlenül érvényesek minden lakásra, azaz minden más lakóépületnél mérvadók.
A mellékvízmérők felszerelése akkor sem tagadható meg, ha a társasház nem minden külön tulajdonban lévő lakását, nem lakás céljára szolgáló helyiségét szerelik fel mellékvízmérővel. Ilyen esetben azonban meg kell meghatározni a közös vízfogyasztást, amelyhez a mérővel rendelkező lakások tulajdonosainak is hozzá kell járulniuk. A társasház közös vízfogyasztásának minősül az épület takarítási célú és az ingatlan felújítási és karbantartási célú vízfelhasználása, a csőtörés során elfolyt víz, végül a kert locsolására fordított vízfogyasztás.
A mellékvízmérők felszerelésének feltételeit a hivatkozott jogszabály tartalmazza, korlátozó intézkedése csupán annyi, hogy a bekötési vízmérővel nem rendelkező ingatlanon mellékvízmérő sem szerelhető fel.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.