Ha régi házat veszünk

Ha régi házat veszünk

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A faszerkezetek legnagyobb ellensége a víz, ezért ilyen szempontból kell nekünk is megvizsgálni a kiválasztott ingatlant. Először járjuk körül az épületet, nézzük meg az ereszcsatornák állapotát, jegyezzük meg, ha valahol leázási vagy beázási nyomokat látunk a falakon, ereszdeszkázaton.

 

 

Héjazat. Ezután a tető héjazatát nézzük át alaposan. Rosszul kialakított hajlatok, a tetőn sok kiemelkedő tetőablak közötti hózugok, mind egy-egy beázási veszélyforrást jelentenek.

 

Tetőbeázási helyek. Mivel majd a helyreállítást a tetővel kell kezdenünk, vizsgálódásunkat is itt célszerű folytatnunk. Amit kívülről nem láthatunk, az most - főként napsütéses időben - még a laikus szemnek is feltűnik: a héjazathiányok, de a repedt cserepek még messziről is látszanak.

 

Hasonlóan gyakori beázási helyek a tűzfalak, tetőkibúvók, illetve légudvarok környezete.

 

Fontos tudnunk, hogy mi a zárófödém anyaga, mert ha fafödém, akkor ezek a beázások komoly veszélyt jelenthetnek. Ez a födémen ugrálva felülről - annak lengéseiből, falbontás nélkül is - megállapítható, de alulról felkopogtatva nagy biztonsággal meghatározható.

 

Falak, ablakok, ajtók állapota. Arra is figyeljünk, hogy a falak leázási helyein (hibás ereszcsatornák környezetében) milyen a falazat belső állapota, nem salétromosodik-e, illetve a beépített ablakok vagy ajtókon nem láthatók-e gombabontás nyomai. A fafödémek szúrópróbaszerű feltárását csak komoly vételi szándék esetén, és a födém gombafertőzöttségének alapos gyanúja esetén - faanyagvédelmi szakértő bevonásával - javasoljuk.
Parketta. A lakásban elsősorban a padlóburkolatok állapotára kell figyelnünk. A parketta vagy más fapadló radiátor alatti, vagy vizes helyiségekhez közeli elszíneződése lezajlott vagy még aktív gombafertőzést jelez, ezért célszerű az ilyen helyeket alaposabban is megvizsgálni. Gombásodásra utaló jel a vizes helyiségek ajtótokjának alsó harmadában a festék feltáskásodása és korhadt, puha állaga, elszíneződése. Ilyen helyeken rendszerint a vakküszöbök és küszöbök is károsodottak. A nagymértékű károsodásokat a parketta hullámossága és beroskadása is jelzi. Érdemes ezért néha a mindent eltakaró szőnyegek alá is bekukkantanunk.
Falburkolat, és amit takar. Az sem ritka, hogy a falnedvesedést faburkolatokkal próbálják palástolni, ami csak ideig-óráig jelent megoldást, de a faanyagvédelem elhagyása miatt rendszerint komoly gombafertőzési gócok forrása lehet.
Árulkodó nyomok a csempén. Az sem kárbaveszett időtöltés, ha a konyha és fürdőszoba csempézését is szemügyre vesszük. Különösen a szennyvízvezetékek térségét nézzük körültekintően, mert a csempehézagokból előbukkanó gombafonalak vagy ritkábban termőtestek komoly veszélyre figyelmeztetnek.
A pince, mint a gombafertőzés forrása. Végül ne mulasszuk el a pincét is megtekinteni, mivel sokszor innen indul ki a gombafertőzés. A pince födémén függő gombafonalak vagy termőtestek, fából készült pincerekeszek lábazata körül elterülő gombaképletek rosszat jelentenek. A pincében futó víz- és szennyvízvezetékek állapotát és környezetét se mulasszuk el felmérni.
A faanyagot gombák mellett számos rovarféle is károsíthatja. A biológiai károsítás jelenlétének megállapítása még a vásárló feladata lehet, de a károsító meghatározása, a károsítás veszélyességének, előrehaladottságának és az ellene való védekezésnek a meghatározása komoly szakértői feladatot jelent.
Ha vételi szándékunk komoly, ne sajnáljuk faanyagvédelmi szakértő tanácsát igénybe venni. Az erre fordított költség bőven megtérül a megmenthető faszerkezetek megtakarított anyagköltségéből, vagy az elmulasztott faanyagvédelmi munkákkal okozható károk megelőzéséből.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.