Vizesblokk a papíron

Vizesblokk a papíron

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

általánosan elterjedt vélekedés, hogy saját célra épülő házhoz a költségeket feleslegesen növelő luxus részletes épületgépészeti tervet készíttetni, a gyakorlott szerelők nélküle is boldogulnak. az építési engedély megszerzéséhez elegendő a víz-, csatorna- és elektromos hálózat sematikus jelzése is, ma még egyedül a gázbekötés engedélyezéséhez szükséges műszaki terv.

 

 

Nos, a dolog nem egészen így áll: Budapesten és környékén 2002. január elsejétől a víz- és a csatornarendszer alaprajzát, elvi kapcsolási rajzát, a vezetékek épületen kívüli és belüli nyomvonalát, a vízvételi és szennyvízcsatlakozási helyeket, ezek gépészeti összetevőit, hossz- és keresztmetszeti méreteit is pontos műszaki rajzon kell benyújtani engedélyeztetésre a területileg illetékes szakhatóságokhoz (vízművekhez, csatornatársasághoz). Az EU-csatlakozás után ez a gyakorlat országosan érvénybe lép.

 


Tudjon olvasni!
Milyen legyen, mit tartalmazzon a szakszerű vízvezeték terve, hogyan olvassa, értelmezze, kövesse azt a kivitelező, a vízvezetékszerelő - Világos, áttekinthető, érthető terv rutinos épületgépészeti tervező keze alól kerül ki. Ezzel többnyire nincs gond, inkább a rajzot felületesen olvasó vagy figyelmen kívül hagyó vállalkozók munkájával adódhatnak bajok.
A leendő háztulajdonosnak, illetve a megbízott építésvezetőnek, műszaki ellenőrnek nem szabad megengednie, hogy a szerelő kényelemből, önfejűségből felülbírálja a tervet, esetleg hanyagságból attól lényegesen eltérjen. Fontos, hogy a tervben kiírt anyagmennyiséget, az elkészítés módját betartsa, a hossz- és keresztmetszeti méretekhez szigorúan igazodjon a szerelő. Munkája befejeztével végezze el az előírt technikai, illetve nyomáspróbákat, és csak az esetleges hibák elhárítása után földeljék el, falazzák, betonozzák be a csöveket.
A szerelőnek a terv olvasásakor a szennyvízhálózat részleteire is figyelnie kell, ugyanis gyakori szarvashiba a szellőztető szakszerűtlen elhelyezése. A padlástérben - felejtett" szellőztetőcsőből távozó pára a fa épületszerkezetekre lecsapódva kárt okoz. Tipikus hiba, hogy a fürdőszobai padlóösszefolyóba nem kötnek be valamilyen gyakran használt berendezést (mosógépet, zuhanyozót, kézmosót). Szükség van a rendszeres vízátfolyásra, különben kiszárad az összefolyó, és kellemetlen szagú csatornagázok áraszthatják el a lakást.
A kivitelező rosszul értelmezett takarékosságból gyakran nem veszi figyelembe az előírt csőátmérőt. A vízvezetékrendszer zavartalan működése érdekében a tervben jelzett keresztmetszeteket szigorúan be kell tartani. Az építtető takarékosság felett érzett korai öröme rövidesen elpárolog, amikor megtapasztalja a gyenge vízhozamot, a működési zavarokat, a kazántól, osztótól távolabbi fűtőtestek hidegségét.

Alkotói szabadság
A jó vízhálózati terv precízen ábrázolja a telekre belépő, majd a továbbhaladó fő nyomócsövet, a vízaknát (annak szabványos méreteit), a csőtől megfelelő távolságra lévő szennyvíz- és elektromos vezeték elhelyezkedését, irányát.
A mérőóra elé fő elzárócsapot kell szerelni. A mérő után célszerű beiktatni egy ürít szelepet a hálózat teljes víztelítése végett.
A kert öntözésére szolgáló csapokat a fagyvédelem érdekében jól szigetelt zárófedelű, 1,2 méter mély kis aknákban elhelyezett záró?leürítő csapokkal kell szerelni Ha erre nincs mód, a zárószerelvényt fagymentes helyen, pincében, vagy az épületen belül kell elhelyezni, a kifolyócsapot pedig nyitva kell hagyni, hogy a bennmaradó víz fagyáskor szabadon táguljon.
Ma a 10 bar nyomást is elviselő, a föld alatt szinte örök életű polipropilén (KPE) műanyagvezeték az elfogadott, 1, illetve 3 colos méretben. A házi úszómedencéhez nagyobb átmérővel kell számolni.

Réz és műanyag
Épületen belül ízlés dolga, ki milyen anyagból lévő csövet használ. Napjainkban rézből és műanyagból is számos márka közül választhatunk. Műanyagból kiváló hazai termék is kapható. Rézzel nehezebb dolgozni, sok a forrasztás, csőhajlítás, műanyaggal haladósabb a munka. A teljes kiépítés ára viszont szinte azonos. Rézből a csövek drágábbak, az összekötő elemek olcsóbbak, maga a szerelés több élőmunkával jár. A műanyag cső olcsó, itt a fittingek kerülnek sokba, de haladósabb a munka, akár házilagosan is összerakható a hálózat. A műanyagok térnyerése ellenére a réznek továbbra is megmarad a szerepe: a napenergiás melegvíz termelő eszközök nyomás alatti forró vizét nem ajánlatos a magasabb hőfokon lágyulásra hajlamos műanyagcsövekben vezetni a tároló tartályig.

Tompít, szűr, lágyít
Ahol a hálózati nyomás tartósan vagy időnként túllépi a felszerelt készülékekre megengedett legnagyobb nyomást, nyomáscsökkentőt kell beépíteni a hálózatba, vagy központilag, vagy egyet-egyet a védendő készülék elé. Mivel a nyomáscsökkentő is tönkremehet, a csökkentett nyomású teret súly- vagy rugóterhelésű biztonsági szelepekkel védjük. A melegvíztárolók elé a hidegvízhálózatba célszerű tágulási tartályt beépíteni a kitágult vízmennyiség felvételére. Ha nem fogyasztunk melegvizet, de a bojlerben lévő vizet melegen tartjuk, a fűtés hatására térfogat-növekedés lép fel, s a tágulási tartály megakadályozza, hogy a kitágult víztömeg a biztonsági szelepen távozzon. A biztonsági szelep csak akkor kezd működni, ha elromlik a szelep, vagy túlnyomás keletkezik a melegvizes tartályban.
A vízütéstompító csökkenti az áramló víz hirtelen megállításából a csőben keletkező zajokat, a pillanatszerűen fellépő nyomáshullámokat. Ilyen tompítót kell szerelni minden olyan készülék elé, amelyben gyors zárású szelep működik, mint a mosó- és mosogatógép, a melegvízkészítő vagy a gáz kombifűtő. Ezt közvetlenül a készülék elé, vagy az elzáró szelep és a védeni kívánt vezetékszakasz közé kell beilleszteni.
Manapság háztartási használatra is elterjedtek a vízszűrő és vízlágyító berendezések. A mérőóra elé elhelyezett központi szűrő betétekkel látható el, attól függően, hogy mitől szeretnénk megtisztítani a vizet. A mechanikai szűrők leválasztják a durva és parányi lebegő részecskéket, a szénszűrők a klórt, az íz- és szagrontó vegyületeket, az UV sugárzó és ózonizáló egységek pedig elroncsolják a növényvédőszer maradványokat, oldott szerves vegyületeket, baktériumokat, vírusokat, ezáltal ásványvíz tisztaságú vizet nyerünk. A központi mechanikai szűrő után is kiválhat, lerakódhat üledék, szennyeződés a cső falára, majd onnan leválva, s a vízáramba kerülve veszélyeztetheti a nyomáscsökkentőt, a kerámiabetétes csaptelepeket, ezért e szerelvények elé is érdemes szűrőt beépíteni, de a szűrőbetétes sarokszelepeket semmi estre sem szabad kifelejteni.
Sokan iktatnak vízlágyítót a hálózatba, mert tudják, hogy a kalcium- és magnéziumsóktól kemény magyarországi vizek tönkreteszik a csapokat, a vízmelegítő és fűtőkészülékeket, eldugítják a vezetékeket. Jóllehet mindez többletköltséggel jár, a készülékek élettartama, a hálózat jó üzemelése révén a ráfordítás megtérül.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.