Bérleti szerződés: védelem a maffia ellen

Bérleti szerződés: védelem a maffia ellen

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A lakásmaffia elleni védekezés szellemes módját választotta egy budai polgár. Telkére, amit az év nagy részében árván hagyott, az alábbi táblát szerelte fel: Vigyázz! Nem eladó! Félelme a lakásmaffiától, nem alaptalan, mostanában sokakban motoszkál az aggodalom.

 

 

Az ingatlancsalók egyik jellemző módszere az, hogy a saját lakásukban egyedül élő, többnyire idős, jelentős közüzemi hátralékot felhalmozó embereket keresnek meg. Kihasználva szorult helyzetüket lakáscserét kínálnak nekik és azt, hogy egyúttal rendezik az adósságaikat is. A kényszerhelyzetben lévők mindent aláírnak, amit az ügyvéd eléjük tesz. Elhiszik, hogy lakáscseréről van szó, holott adás-vételi szerződést írnak alá, és a cserére felkínált otthonról később derül ki , hogy az bérlemény, ahonnan előbb-utóbb távozni kell. A másik jellemző módszer az, hogy befektetési céllal vásárolt, tehát be nem épített drága budai telkeket adnak el a tulajdonos tudta nélkül, vagy a csalók lakásokat vesznek bérbe és azokat értékesítik.

 


Hivatalból bizalmatlan

Gratzer Gábor, a BRFK alosztályvezetője fontosnak tartja leszögezni, hogy aki benne lakik a lakásában, nincsen anyagilag kényszerhelyzetben és körültekintő, annak nem kell a lakásmaffiától tartania.
Gratzer Gábor szerint azonban nem a bérbeadó az igazi sértett, hanem az, aki jóhiszeműen a lakást megveszi. A bérbeadó ugyanis egyszerű birtokperrel viszonylag gyorsan visszaszerezheti tulajdonát. Az igazi vesztes az, aki a vételárat sokkal nehezebben fogja visszakapni.
Az alosztályvezető azt tanácsolja, hogy mindkét fél legyen - hivatalból bizalmatlan".
A bérbeadó legalább három igazolványt kérjen el. Ma ugyanis jellemzően a személyi igazolványt és az adókártyát hamisítják. A jogosítvány, a villamosbérlet, a bankkártya jó lehet arra, hogy megbizonyosodjunk az előttünk álló személyazonosságáról.
Gyanús az, ha a bérlő két-három hónapra előre kifizeti a bért, de ő maga nem költözik be. Gratzer Gábor szerint célravezető a bérleti díjat mindig havonta a helyszínen elkérni, így a tulajdonos egyúttal ellenőrizheti azt is, hogy valóban laknak-e a lakásban. Fontos az is, hogy a bérbeadó ne fecsegjen saját magáról, ne áruljon el bizalmas információkat, amiket később a csalók fel tudnak használni. Semmiképpen se adja meg például a személyi számát. A bérleti szerződés érvényességéhez ez nem szükséges, csak az adásvételi szerződéshez kell feltüntetni.
Fiktív tulajdonosváltás
Gratzer Gábor szerint nem jelent garanciát, ha közvetítő iroda révén kötjük meg a szerződést, nekik nem feladatuk ellenőrizni a közvetített bérlő előéletét. Az esetek nagy részében éppúgy hirdetés alapján toboroznak lakókat, mint bárki más. A korábban feltárt bűncselekményekben ugyan aktív szerepük volt az ingatlanirodáknak is, de ez természetesen nem jelenti azt, hogy ez jellemző lenne mindegyikre.
Amint a fentiekből látszik, a bérbeadónak van mire figyelni. A vásárlónak azonban még nála is körültekintőbbnek kell lenni. Az alosztályvezető szerint a vevőt kétféle módon csapják be. Vagy úgy, hogy a tulajdoni lap eredeti, de hamis a személyi igazolvány. A másik esetben már a tulajdoni lapon szereplő tulajdonos is fiktív, mert egy fiktív adásvételi szerződés nyomán jegyezték be.
Gratzer Gábor ilyen esetekre is tud tanácsot adni.
A vevő váltsa ki maga is a tulajdoni lapot, és a rajta lévő személyi adatok alapján maga is keresse fel váratlanul a tulajdonost. Lehet, hogy már ekkor kiderül, hogy csalásról van szó, hiszen az igazi tulajdonos nem is akarja eladni az ingatlant.
Kérjen el minél több személyazonosságot igazoló dokumentumot.
Érdeklődjön a szomszédoknál az eladó ingatlanról és a környékről. Majd tegye fel ugyanazokat a kérdéseket az eladónak. Megkérdezhetjük például, hogy sok kisgyerek van-e a környékén. Ha az eladó nem tud válaszolni, az már gyanús.
Ha a tulajdoni lapon azt látjuk, hogy viszonylag rövid időn belül már volt egy tulajdonosváltás, ez 98 százalékban annak a jele, hogy szélhámosokkal van dolgunk.
Fogjon gyanút a vevő, ha az eladó túl könnyen hajlik az alkura és a szokásosnál többet enged az árból.
Csak saját ügyvéddel!
Külön kockázati csoportot képeznek a nagy értékű, beépítetlen budai telkek, ha külföldön él a tulajdonosuk, ezért elhagyottnak tűnnek. Ilyen esetekben a tulajdonosoknak sem árt évente legalább egyszer megnézni a tulajdoni lapot, hogy sajátjuknak tekinthetik-e még az ingatlant.
A vevőnek legyen saját ügyvédje, ne hagyatkozzon csupán az eladó jogi képviselőjére.
Bármilyen gyanú esetén telefonon hívható a lakásügyekkel foglalkozó Kaptár csoport a BRFK-n a 4575700-s vagy 06-80-323-232-s telefonszámon.
Elterjedt, hogy a jelzálog megvéd a maffiától, hiszen az értékesítéshez banki engedély is szükséges, ami megnehezíti a csalók dolgát. Az egyik hitelbank jogi szakembere szerint ez tévhit. A jelzálog csak akkor jelenthet némi biztonságot, ha a bank egyúttal elidegenítési tilalmat is bejegyeztet a telekkönyvben. Igaz, banki engedélyt is lehet hamisítani. Hasonló tévhitekről hallani a lakáshitelekkel kapcsolatban is, noha a kölcsönből vásárlókat sem kerülik el a csalók. Az ő esetükben megelégszenek azzal, hogy felveszik a foglalót, és kámforrá válnak.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.