Fejéről a talpára

Fejéről a talpára

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Statisztikai adatok szerint az épülő lakások közel 40 százalékát az emberek maguk építik. Reméljük, hogy a közölt receptekkel hozzásegítjük az építkezőket a megfelelő minőségű beton előállításához.

 

 

A beton összetétele megadható 1m3 friss betonban lévő alkotóanyagok mennyiségével tömeg vagy térfogat szerint, valamint a keverési aránnyal. A keverési arányt azt határozza meg, hogy egy rész cementhez hány rész adalékanyagot és hány rész keverővizet kell keverni. A keverési arány lehet tömeg vagy térfogat szerinti. A tömeg szerinti betonösszetétel és keverési arány pontosabb, mint a térfogat szerinti.

 


Vizsgálati
módszerek

A táblázatokban közölt receptek különböző szerkezetek készítésére alkalmasak. A receptek CEM II. 32,5-es (régi 350-es) szilárdsági osztályú cement felhasználására vonatkoznak. Ha ennél nagyobb szilárdságút használunk, akkor a cement mennyiségén ne változtassunk. Adalékanyagul homokos kavicsot válasszunk. Az adalékanyagban a homok és a kavics aránya 50:50 százalék legyen. Még megfelelő az adalékanyag, ha a homoktartalma legalább 40 és legfeljebb 60 százalék. A szemmegoszlás megfelelőségét - kellő gyakorlat híján - szemrevételezéssel nehéz eldönteni, ezért ajánlatos azt vizsgálattal tisztázni. A vizsgálathoz 4 mm-es négyzetlyukú, vagy 5 mm-es körlyukú kézi rosta, lapát és egy fürdőszobai mérleg szükséges. A mintavétel során az adalékanyag-halmot az alján lapáttal addig vájjuk alá, amíg annak felületéről kb. 20 cm vastag réteg leomlik. Az így feltárt rézsű közepéből emeljünk ki és mérjünk le 10 kg anyagot, majd azt a rostán rostáljuk át. A rostán áthullott homok tömegét mérjük le. Ha a mért tömeg 4 és 6 kg között van, akkor az adalékanyag szemmegoszlása megfelelő.
A túlméretes adalékanyag-szemcsék rontják a betonkeverék bedolgozhatóságát, ezért a legkisebb szerkezeti vastagság felénél, ill. vasbeton szerkezetek készítésekor a 16 mm-nél nagyobb szemcséket távolítsuk el az adalékanyagból.

Alapos
ellenőrzés

Az adalékanyag szerves szenynyeződést (pl. humuszt) nem, szervetlen szennyeződést (agyagiszap) pedig csak korlátozott mértékben tartalmazhat. Az agyagiszap-tartalom (a 0,02 mm-nél kisebb szemcsék meny-nyisége) beton esetében legfeljebb 10, vasbeton esetében legfeljebb 6 térfogatszázalék lehet. Az agyagiszap-tartalom vizsgálatát a 4 mm-es négyzetlyukú, vagy 5 mm-es körlyukú rostán áthullott anyaggal kell elvégezni. A vizsgálat során a 0,7-1,0 literes, csavaros fedelű befőttes üveget félig megtöltjük a homokkal, majd 3 részig feltöltjük ivóvízzel. Az üvegre felcsavarjuk a fedőt, majd a homok és a víz keverékét egy percig jól összerázzuk. A rázás után az üveget gyors mozdulattal talpra állítjuk. A keveréket egy órán át ülepedni hagyjuk, majd mérővessző segítségével lemérjük a homok tetejére leülepedett, eltérő színű agyagiszapréteg vastagságát, valamint a homok és az agyagiszapréteg együttes magasságát. Az agyagiszap-tartalom az agyagiszapréteg vastagságának, valamint a homok és az agyagiszapréteg együttes magasságának hányadosa.
Ha tehetjük, használjunk folyami kotort homokos kavicsot, mert az kevésbé szennyezett, mint a bányából kitermelt.
A receptekben szereplő adalékanyag mennyisége száraz állapotra vonatkozik. Ha az adalékanyag nedves, akkor a nedvességtartalommal a keverővíz mennyiségét csökkenteni kell. A keverővíz legyen ivóvíz minőségű. A receptekben szereplő vízmennyiség jó szemmegoszlású adalékanyaggal készült, képlékeny konzisztenciájú betonkeverék előállítására alkalmas.

Több
vagy kevesebb

A gyakorlatban a vízigény lehet több vagy kevesebb. Ha a megadottnál több vizet kell adagolni, akkor a cement mennyiségét is növelni kell. C12/15 szilárdsági jelig a többlet vízmennyiség másfélszeresével, nagyobb szilárdsági jelű betonok esetében a többlet vízmennyiség kétszeresével kell a cement mennyiségét megnövelni. A megadottnál kisebb vízigény esetén a cement mennyiségén ne változtassunk.
Keveréskor a keverővizet fokozatosan adagoljuk, mert ha túladagoljuk, akkor a keverék - megfolyik".
Képlékeny konzisztenciájú betonkeveréket készítsünk, mert az megfelelően mozgékony, és csömöszöléssel jól tömöríthető. Ennél hígabb betonkeverék szétosztályozódásra hajlamos. A konzisztenciát az ún. kanálpróbával ellenőrizzük. Ennek során a betonkeverék-halmot léccel lehúzzuk, majd kőműveskanállal kb. 25 cm magasból gyors és erélyes ütéseket mérünk a lehúzott beton felületére simító mozdulatok nélkül, amíg a felület fényes, nedvesen csillogó, habarcsos nem lesz. A képlékeny konzisztenciára jellemző ütésszám 2 és 5 között van.
A receptek bármelyikének használata során a betonkeverékhez képlékenyítő vagy folyósító adalékszert keverhetünk, ezzel keverővizet és cementet takaríthatunk meg.
A betonmunka megkezdése előtt végezzünk próbakeverést a tényleges keverési arány meghatározására.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.