Bízzuk szakemberre!

Bízzuk szakemberre!

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A telek területének jogszabályokban meghatározott része építhető csak be. Valamennyi település saját helyi rendelettel szabályozza a telkek beépíthetőségét. Telek-vásárlás előtt e szabályokról célszerű tájékozódni.

 

 

A telken lévő építési hely meghatározásához tisztáznunk kell az előkert, a hátsó kert és az oldalkert fogalmát, hiszen az építési hely az ezek által határolt telekterület.

 

A minimális elő- oldal- és hátsó kertekbe kizárólag az épület alapja, és a 60 cm-t meg nem haladó eresz lóghat bele, más épületrész, az erkélyek, előtetők, bejárati lépcső stb. nem.

Eltérő értékek
Gyakran előfordul, hogy amikor számítással meghatározzuk az építési helyet, akkor ez nem azonos a telek területe után számított beépíthető résszel, a beépítési százalék alapterületben kiszámolt értékével. Ez a telek geometriai méretei, illetve a beépítési százalék mértéke miatt alakulhat így.
Célszerű a vétel előtt - a telek beépítési paraméterei ismeretében - kiszámolni illetve kiszámíttatni szakemberrel, hogy valójában fizikailag beépíthető-e a maximális érték vagy sem.
Nézzük sorjában a fentieket.
Előkertnek lehet nevezni nagy általánosságban a telken tervezendő épület és a közterület közötti kertszakaszt. A hátsó kert a tervezendő épület és a hátsó telekhatár közötti szakasz. Oldalkertnek a tervezendő épület és az oldalhatárok közötti kertszakaszt hívják.
Amennyiben saroktelket vizsgálunk, az előkert meghatározása az előzőhöz hasonló, ám ebben az esetben hátsó kertről nem beszélhetünk, csak oldalkertekről.
Mitől függ az előkert, az oldalkert és a hátsó kert mérete?
Az előkert általában 5 méter, illetve a kialakult méret, lehet akár 0 méter is, vagy a helyi rendeletekben meghatározott érték.
A hátsó kert általában 6 méter, illetve a tervezett építmény magassága, vagy a helyi rendeletben meghatározott érték. Az oldalkert a mindenkori építménymagasság fele, esetleg oldalhatáron történő beépítésnél 0 méter is lehet, vagy - mint már tudjuk - a helyi rendeletben meghatározott érték.
A telek beépíthető területe változó, általában ez 25 százalék körüli érték, amely természetesen nagyvárosban, vidéki településeken illetve hétvégi telkek építési övezeteiben jelentősen eltérhet.

Beépíthető
telekrész

A telek fent említett beépíthetősége azt jelenti, hogy a telek területéből összesen bruttó 25 százalékot építhetünk be falakkal együtt. Tehát ebben az esetben a tervezendő lakás hasznos alapterülete sohasem érheti el a telekméret 25 százalékát!
A nagyvárosi területeken a beépítés mértéke jelentősen meghaladja a fent említett mértéket, így ez az érték 50, 70, 80, sőt esetleg 100 százalék is lehet. Ugyanakkor a nagy zöldterületet igénylő beépítések esetében nem ritka a 20, esetleg a 15, sőt a 10 százalékos beépítés sem.
Fontos előírás a beépítési százalékon felül a terület zöldfelületi mutatója is, hiszen a telek területének meghatározott részét kertként kell kialakítani, melyet jogszabály határoz meg, összefüggésben a beépítési százalék mértékével.

Szintenként
más

A legtöbb helyi rendeletben, illetve az általános előírásokban meghatározzák a telek terület függvényében a telken telepítendő nagylombkoronát növelő lombos fák telepítését is.
Igen fontos megismerkedni a bruttó szintterületi mutató fogalmával is. Jó közelítéssel ez az érték azt jelenti, hogy a telek bruttó beépítési százaléka által meghatározott épületterület hányszor helyezhető egymás fölé a telken, illetve a tervezendő épületen. Például ha a 25 százalékos beépítés mértékhez 0,7-es szintterületi mutató tartozik, az azt jelenti, hogy a telek beépíthetősége bruttó 25 százalék lehet a földszinten, az első emeleten is hasonló méretű szint építhető, ám a következő szinten már csak 0,2 bruttó szintterület építhető be. Ez öszszesen tehát: 0,25+0,25+0,20 = 0,70 szintterületi mutatónak felel meg.
Természetesen jogszabályok írják elő, milyen funkciójú helyiségek, területek számolhatók bele a szintterületi mutatóba, illetve melyeket lehet figyelmen kívül hagyni.
Célszerű ezen értékek illetve számításokat szakemberre bízni.
Jogszabályok, helyi rendeletek írják elő azt is, hogy a terepszint alatt tervezett beépítések, ill. szintek beépíthetősége hány százalék lehet.
Általánosságban úgy lehet meghatározni, hogy a terepszint alatti beépítés mértéke 5?10 százalékkal mindig meghaladja a terepszinten beépíthető területek nagyságát.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.