Házat, de mekkorát -

Házat, de mekkorát -

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Amikor lakóépületünket tervezzük, örökös kérdés, hogy leendő lakásunkat, otthonunkat mekkorára építsük. Számba vesszük az elkövetkezendő éveket-évtizedeket, a család várható növekedését, anyagi forrásainkat, a felvehető hitel összegét, törlesztőrészleteit, kamatait, a magunk végezte munka nagyságát stb. További fontos feladat eldönteni, hogy földszinten, illetve földszinten és emeleten, esetleg földszinten és tetőtérben építsük-e meg lakásunkat.

 

 

Épületünk kialakíthatóságát meghatározza a helyi építésügyi hatóság helyi rendelete, hogy van-e a területre érvényben részletes rendezési terv. Mindezek után át kell gondolni, hogy az elképzelt épület kialakítása mennyire lesz gazdaságos, például hány azonos szint épül egymás fölött, milyen igényű az egyes szintek kialakítása, menynyi a várható energiaigény.

 

Írásunkban ezekről a fontos kérdésről szólunk, a teljesség igénye nélkül.
A legtöbb ember saját családi házra vágyik. Hogy az mekkora legyen, nehéz eldönteni, főleg fiatal házasok esetében, ahol nem tudni a gyerekek számát, azt, hogy a nagyszülők együtt élne-e majd velük stb. Jó lenne, ha az igények szerint lehetne növelni, majd pedig csökkenteni az alapterületét, de ez lehetetlen. A tengerentúli országokban erre találták kis az állandó lakáscserét. Lényegében az éppen lakott lakás mutatja a család mindenkori egzisztenciális helyzetét: a család növekedésének függvényében nagyobb lakásba, házba költöznek, majd pedig, miután a házaspár egymagában marad, kisebb lakásba költöznek. A családi összejövetelekre ezek a lakások általában már nem alkalmasak, az ilyen jellegű kötődések azonban ezekre az országokra többnyire nem jellemzők. Nálunk mindez teljesen más: amikor a két szülő egyedül marad, a korábban 4-6 személy által lakott lakást egymaguk lakják.
Amikor saját lakásunkat tervezzük, helyiséglistát készítünk, és abban határozzuk meg építész tervezőnk felé az elképzelt helyiségeket, a méreteket. A helyiséglista területe és az épület alapterülete ritkán egyezik meg, és az is jellemző, hogy szinte valamennyi építtető túlzott méretekről álmodik. Nem számolnak továbbá azzal sem, hogy a tervezett lakás nettó alapterületénél jóval nagyobb területet (20-22 százalékkal többet) kell megépíttetni, hiszen kőművesünk az épület bruttó területét építi. Természetesen a költségek is ennek megfelelően alakulnak.

Az ideális méret
Minden építtető hatalmas nappaliról álmodik, nagy konyhával, étkezővel. Továbbá hatalmas fürdőszobát szeretnének, hatalmas hálószobával, nagy teraszokkal, a pincében úszómedencével, szaunával, konditeremmel stb, a földszinten lehetőleg dupla garázzsal, a tetőtérben pedig hálószobákkal, fürdőszobával stb. Amikor szembesülnek a várható bekerülési költséggel, igényüket azonnal módosítják, a terveket pedig átdolgoztatják.
Többévi tervezői munka alapján 25-30 m2/főben határozható meg a kedvező lakás mérete. Ez az alapterület alkalmas arra, hogy az együttlakó személyek akár egymástól jól elkülönülhessenek, igény esetén azonban viszonylag nagy térben is együtt lehessenek. Így tehát amennyiben egy négyszemélyes család lakásának alapterülete 100-120 m2 közötti, az mindenben kedvezőnek mondható.
A fiatalon lakást építőknek - amíg ketten vannak - a fenti érték alapján 50-60 m2-es lakás is elegendő lehet. Praktikus tehát, ha az új épület padlását csak később építik be, addig tartalék területnek számít. Célszerű ennek megfelelően valamennyi gépészeti vezetéket úgy kialakítani, hogy a tetőtér kialakításánál ne kelljen a földszinten bontásokat végezni. A tetőtéri szintre vezető lépcsőnek kényelmesnek kell lennie, ennek pedig jelentős helyigénye van. Amennyiben lakásunk padlásterét később építjük be, a szakaszolhatóságot előre meg kell tervezni.

Tetőtér-beépítés
Sok fejtörést okoz annak eldöntése is, hogy a tervezendő lakóház földszintes kialakítású vagy emeletes legyen, esetleg tetőtér-beépítéses, illetve legyen-e alápincézve. Ezekre a kérdésekre nem egyszerű a válasz.
Nagy biztonsággal kijelenthető, hogy a mi éghajlati viszonyainknál célszerű magastetős lakóházat építeni, ennek padlását utólagosan viszonylag kis ráfordítással lehet beépíteni, s az itt nyerhető lakás ára is viszonylag alacsonynak mondható. A tetőtéri lakás, lakásrész komfortérzete viszont már vitatható, hiszen a lakás, lakásrész a tetőtérben található, térelhatárolása követi a ferde tető síkokat, bevilágításánál általában tetősíkablakokat is alkalmazunk, s amennyiben hőszigetelésénél nem kellő gonddal járunk el, nyáron, kánikula idején szinte csak klímakészülék használatával elviselhető.
Amennyiben úgy döntünk, hogy emeletes lakóházat építünk, alaprajzi kialakításánál célszerű azt az elvet követni, hogy a földszinten a nappali funkciójú helyiségeket alakítjuk ki (konyha, étkező, nappali, vécé stb.), az emeleten pedig az éjszakaiakat (hálószoba, fürdő stb.). A lépcső helyét itt is jól kell megválasztani, hogy az esetleges későbbi lakásleválasztásnál, újabb lakás kialakításánál jó helyre kerüljön.

Alápincézés, helyi szabályok
Örökös kérdés, hogy épületünk alatt készüljön-e pince vagy sem. Sok évi tapasztalat alapján mondható, hogy a pince nagyon jó dolog, de igen költséges. Bekerülése közel azonos vagy több mint a földszinti lakóterület kialakításáé, ha lakás jellegű (konditerem, szauna stb.) helyiségeknek szánjuk.
Nem elhanyagolható kérdés, hogy az építésügyi hatóság hogyan vélekedik építési szándékunkról. Lehet, hogy a fentiekben felvetett kérdéseket a hatóság jogszabályban szabályozta, és így épületünk tömegét, méretét, formáját ezzel meghatározta.
A hatóság ezen túlmenően meghatározhatja a területen tervezendő épületünk építménymagasságát, szintterületi mutatóját, a telek beépítésének mértékét, a tervezett épületünk tetőzetének hajlásszögét, héjazatának anyagát, színét is stb.
Mielőtt tehát behatóan foglalkozni kezdünk egy lakóház építésével, fel kell keresni az illetékes építésügyi hatóságot, majd pedig a hallottak alapján - akár módosítva korábbi elképzeléseinket - építészt kell keresnünk.
Néhány vázlat és gazdaságossági számítás alapján elkészülhet vágyaink házának terve, és indulhat a kivitelezés göröngyös útja.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.