A régi ház titkai

A régi ház titkai

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

régi házat megvásárlása előtt mindig célszerű szakemberrel megvizsgáltatni, szemrevételeztetni. Természetesen ez nem jelenthet mélyreható diagnosztikai vizsgálatot, hiszen az eladó nyilván nem venné szívesen, ha valamennyi érdeklődő az épület teherhordó szerkezeteit megvésné, a födémrétegeket megbontaná, az eltakart szerkezeteket pedig feltárná. Így az utolsó érdeklődőnek már nem sok maradna az épületből?

 

 

A szakember azonban e vizsgálatok nélkül is képes megállapítani az épület állapotát, feltárni a titkait az árulkodó jelekből.

 

A hibákat ugyanis nem mindig veszi észre az, aki nem rendelkezik kellő gyakorlattal, ismerettel. Szembetűnő jelek azonban lehetnek, mint például a falakon, födémeken lévő repedések, beázási nyomok, esetleges penészedések, a külső-belső nyílászárók (ablakok-ajtók) elvetemedése, deformálódása, a tetőzet behajlása, továbbá a héjalás hibái - a cserepek szétfagyása, töredezettsége, hiányossága, az esőcsatornák rendellenességei stb.

n Árulkodó jelek
A gyakorlott szakember a megvételre kínált épületet a pincétől a padlásig megvizsgálja. Legelőször kívülről szemrevételezi az épületet, az eladótól megkérdezi a korát, és összeveti az általa vélt építési évvel. Erre számtalan körülményből következtethet: a nyílászárókból, állapotukból, típusukból, az üvegezésből, az esetleges redőnyök fajtájából, anyagából.
Árulkodó jel lehet a külső vakolat anyaga, felületképzése, esetleg a színe is, továbbá az eresz kialakítása, valamint az esőcsatorna, illetve a csatorna vasai is.
Az esetleges külső repedések is sok mindent elmondanak, hiszen helyük, méretük és irányuk is mind-mind másra utal.
Gyakori például az épület elrepedése a pincerésznél, amenynyiben az épület csak részben alápincézett.
A csatornalefolyó vagy járda hiányában az alap mellé folyik az esővíz, ez süllyedést okoz az épület sarkainál.
Sokszor lehet repedéseket látni az ablakok alatti falon, illetve a nyílászárók kiváltóinál.

n A pincétől a padlásig
A vizsgálódás következő fázisa, amikor a szakértő az épületet belülről veszi szemügyre. Megvizsgálja a teherhordó szerkezeteket, majd a válaszfalakat és a burkolatokat, amelyekből szintén fontos információt kaphat az épület koráról (ha a burkolat még eredeti). Lényeges adatokat tudhat meg a belső nyílászárók állapotából is. Gyakran találkozni penészfoltokkal a külső falakon, illetve a födémeken is. Ezek alapján valószínűsíthető, hogy az épület nem kellően hőszigetelt, hőhidas.
A padlást mindig szemügyre kell venni, hiszen a faszerkezetű tetőzet gyakran elhanyagolt, rovar és gomba által károsított lehet. Ez rossz minőségű anyagok felhasználására utal. A bádogozást is alaposan ellenőrizni kell, mert a tetőtér beépítése esetén a fedélszerkezet, a cserépfedés, a bádogozás teljes cseréje jelentős költségekkel járhat.
Nem maradhat el a pinceszint megtekintése sem, mert az ott alkalmazott szerkezetekből, anyagokból is sok hasznos információt kaphatunk.
Az épület gépészeti vezetékeit igen nehéz vizsgálni, mert jelentős részük nem látható, beépített (vízcsövek, csatorna, vezetékek). A fűtési rendszer azonban jól tanulmányozható.
Lényeges kérdés, hogy az épület jogerős építési engedély alapján épült-e, továbbá hogy attól az építés során eltértek-e vagy sem. Nem elhanyagolható a használatbavételi engedély sem. Természetesen ezek a szempontok csak néhány éves épület esetében fontosak
A vizsgálat befejezését követően a szakértő értékeli a házat, és a látottak, valamint a vevő előzetes elképzelései alapján javaslatot tesz a vételre, illetve más ajánlat megfontolására.

Cserék és javítások
Ha a vétel mellett döntünk, néhány fontos szempontot célszerű figyelembe venni.
Egy 30-40 éves épületnél erősen valószínűsíthető, hogy külső falai, födéme nem felel meg a korszerű hőtechnikai követelményeknek, ezek utólagos hőszigetelése elkerülhetetlen.
Gépészeti vezetékei elavultak, javításra, felújításra szorulnak.
Többnyire a fűtés is korszerűtlen, feltehetően új fűtési rendszerben kell gondolkoznunk. Általában a külső nyílászárók cseréje mellett a belsőké is kívánatos, sőt a burkolatok sem maradhatnak ki a sorból. Amennyiben az épület alaprajzai, helyiségkapcsolatai sem nyerték el tetszésünket, akkor ezek átépítése is szükségessé válik. Ha még a tetőt is javítani kell, és az új héjalás, bádogozás, csatornázás sem elodázható, akkor ennek a költségeire is számítanunk kell. A lapostető szigetelésének felújítása ma már olyan elasztomer bitumenes lemezekkel történik, amelyek élettartama, időtállósága magasabb a korábbinál.
Ha a megvásárolt épület elnyerte tetszésünket és a fent említett átalakításra, felújításra sincs szükség, akkor elmondhatjuk, jó vételt csináltunk. Természetesen a tisztasági festést, mázolást, takarítást ekkor is el kell végeznünk, végeztetnünk.
n Bővítés, tetőtér-beépítés
Egy-egy régebbi ház megvétele után gyakran sor kerül a tetőtér beépítésére. Ehhez építész tervező bevonásával építési engedélyt kell kérnünk. Ha az épület faszerkezetű födémmel rendelkezik, a tetőtérben vizes helyiséget nem lehet kialakítani. Amennyiben mégis szeretnénk fürdőt, WC-t, konyhát kialakítani, akkor új, szilárd vasbeton födémet kell építeni.
Az esetlegesen bentmaradó fafödémnek az új vasbeton födémréteg alatti kiszellőztetését azonban meg kell oldani. Fontos szempont a lépcső megfelelő helyre történő elhelyezése, helyiségkapcsolata is.
A megvásárolt épület bővítése szintén építésiengedély-köteles. A tervek alapján kalkulációt készítünk a várható költségekről, majd célszerű több építési vállalkozótól is árajánlatot kérni.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.