A régi ház titkai

A régi ház titkai

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

régi házat megvásárlása előtt mindig célszerű szakemberrel megvizsgáltatni, szemrevételeztetni. Természetesen ez nem jelenthet mélyreható diagnosztikai vizsgálatot, hiszen az eladó nyilván nem venné szívesen, ha valamennyi érdeklődő az épület teherhordó szerkezeteit megvésné, a födémrétegeket megbontaná, az eltakart szerkezeteket pedig feltárná. Így az utolsó érdeklődőnek már nem sok maradna az épületből?

 

 

A szakember azonban e vizsgálatok nélkül is képes megállapítani az épület állapotát, feltárni a titkait az árulkodó jelekből.

 

A hibákat ugyanis nem mindig veszi észre az, aki nem rendelkezik kellő gyakorlattal, ismerettel. Szembetűnő jelek azonban lehetnek, mint például a falakon, födémeken lévő repedések, beázási nyomok, esetleges penészedések, a külső-belső nyílászárók (ablakok-ajtók) elvetemedése, deformálódása, a tetőzet behajlása, továbbá a héjalás hibái - a cserepek szétfagyása, töredezettsége, hiányossága, az esőcsatornák rendellenességei stb.

n Árulkodó jelek
A gyakorlott szakember a megvételre kínált épületet a pincétől a padlásig megvizsgálja. Legelőször kívülről szemrevételezi az épületet, az eladótól megkérdezi a korát, és összeveti az általa vélt építési évvel. Erre számtalan körülményből következtethet: a nyílászárókból, állapotukból, típusukból, az üvegezésből, az esetleges redőnyök fajtájából, anyagából.
Árulkodó jel lehet a külső vakolat anyaga, felületképzése, esetleg a színe is, továbbá az eresz kialakítása, valamint az esőcsatorna, illetve a csatorna vasai is.
Az esetleges külső repedések is sok mindent elmondanak, hiszen helyük, méretük és irányuk is mind-mind másra utal.
Gyakori például az épület elrepedése a pincerésznél, amenynyiben az épület csak részben alápincézett.
A csatornalefolyó vagy járda hiányában az alap mellé folyik az esővíz, ez süllyedést okoz az épület sarkainál.
Sokszor lehet repedéseket látni az ablakok alatti falon, illetve a nyílászárók kiváltóinál.

n A pincétől a padlásig
A vizsgálódás következő fázisa, amikor a szakértő az épületet belülről veszi szemügyre. Megvizsgálja a teherhordó szerkezeteket, majd a válaszfalakat és a burkolatokat, amelyekből szintén fontos információt kaphat az épület koráról (ha a burkolat még eredeti). Lényeges adatokat tudhat meg a belső nyílászárók állapotából is. Gyakran találkozni penészfoltokkal a külső falakon, illetve a födémeken is. Ezek alapján valószínűsíthető, hogy az épület nem kellően hőszigetelt, hőhidas.
A padlást mindig szemügyre kell venni, hiszen a faszerkezetű tetőzet gyakran elhanyagolt, rovar és gomba által károsított lehet. Ez rossz minőségű anyagok felhasználására utal. A bádogozást is alaposan ellenőrizni kell, mert a tetőtér beépítése esetén a fedélszerkezet, a cserépfedés, a bádogozás teljes cseréje jelentős költségekkel járhat.
Nem maradhat el a pinceszint megtekintése sem, mert az ott alkalmazott szerkezetekből, anyagokból is sok hasznos információt kaphatunk.
Az épület gépészeti vezetékeit igen nehéz vizsgálni, mert jelentős részük nem látható, beépített (vízcsövek, csatorna, vezetékek). A fűtési rendszer azonban jól tanulmányozható.
Lényeges kérdés, hogy az épület jogerős építési engedély alapján épült-e, továbbá hogy attól az építés során eltértek-e vagy sem. Nem elhanyagolható a használatbavételi engedély sem. Természetesen ezek a szempontok csak néhány éves épület esetében fontosak
A vizsgálat befejezését követően a szakértő értékeli a házat, és a látottak, valamint a vevő előzetes elképzelései alapján javaslatot tesz a vételre, illetve más ajánlat megfontolására.

Cserék és javítások
Ha a vétel mellett döntünk, néhány fontos szempontot célszerű figyelembe venni.
Egy 30-40 éves épületnél erősen valószínűsíthető, hogy külső falai, födéme nem felel meg a korszerű hőtechnikai követelményeknek, ezek utólagos hőszigetelése elkerülhetetlen.
Gépészeti vezetékei elavultak, javításra, felújításra szorulnak.
Többnyire a fűtés is korszerűtlen, feltehetően új fűtési rendszerben kell gondolkoznunk. Általában a külső nyílászárók cseréje mellett a belsőké is kívánatos, sőt a burkolatok sem maradhatnak ki a sorból. Amennyiben az épület alaprajzai, helyiségkapcsolatai sem nyerték el tetszésünket, akkor ezek átépítése is szükségessé válik. Ha még a tetőt is javítani kell, és az új héjalás, bádogozás, csatornázás sem elodázható, akkor ennek a költségeire is számítanunk kell. A lapostető szigetelésének felújítása ma már olyan elasztomer bitumenes lemezekkel történik, amelyek élettartama, időtállósága magasabb a korábbinál.
Ha a megvásárolt épület elnyerte tetszésünket és a fent említett átalakításra, felújításra sincs szükség, akkor elmondhatjuk, jó vételt csináltunk. Természetesen a tisztasági festést, mázolást, takarítást ekkor is el kell végeznünk, végeztetnünk.
n Bővítés, tetőtér-beépítés
Egy-egy régebbi ház megvétele után gyakran sor kerül a tetőtér beépítésére. Ehhez építész tervező bevonásával építési engedélyt kell kérnünk. Ha az épület faszerkezetű födémmel rendelkezik, a tetőtérben vizes helyiséget nem lehet kialakítani. Amennyiben mégis szeretnénk fürdőt, WC-t, konyhát kialakítani, akkor új, szilárd vasbeton födémet kell építeni.
Az esetlegesen bentmaradó fafödémnek az új vasbeton födémréteg alatti kiszellőztetését azonban meg kell oldani. Fontos szempont a lépcső megfelelő helyre történő elhelyezése, helyiségkapcsolata is.
A megvásárolt épület bővítése szintén építésiengedély-köteles. A tervek alapján kalkulációt készítünk a várható költségekről, majd célszerű több építési vállalkozótól is árajánlatot kérni.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Új parkrészek átadása a Városligetben

A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően visszanyerte régi fényét a Városliget egyik legkülönlegesebb növényeit felvonultató, ismeretterjesztő parkeleme, a botanikus kert, amelyet az újranyitásra Mőcsényi Mihályról, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozójáról neveztek el. A parkrészt a FŐKERT 100 éves jubileuma alkalmából adták át, 1967-ben. A bemutatókertnek szánt területen gyógy- és fűszernövények, konyhakerti növények, szőlő, gyümölcs, egynyári virágok, vízi-, mocsári és sziklakerti növények is helyet kaptak. A kert központi elemeként egy esőkunyhó szolgált, de látványosságai közé tartozott a forrás táplálta csobogós vízrendszer és a pergola a két vízmedencével. A felújítás során az eredeti, a Főkert tervtárában fellelhető 1967-es és 1969-es kertépítészeti tervek, valamint az 1980-as megvalósulási terv nyújtottak segítséget. Így a Mőcsényi Mihály Botanikus Kert területe déli irányban megnőtt, a Királydomb felé eső oldalon, a parki sétány pedig egy fasorral beljebb került. A megújult kert egyik sétányán kialakítottak egy lugast, melyhez kiegészítésképpen kerti tipegős útvonal kapcsolódik, segítve a parkrész bebarangolását. Helyet kapott a területen egy különböző felületekből álló KNEIPP ösvény is, melynek mezítlábas használata javítja az egyensúlyérzéket, jótékony hatással van testtartásunkra. Újra az eredeti nyomvonala mentén kanyarog a területet behálózó, hangulatos patakrendszer, melyet forrás táplál, és visszatértek a nyílt vizeket és a mocsári élővilágot bemutató medencék is. A megújult Mőcsényi Mihály Botanikus kertbe mintegy 335 különböző fajtájú új növényt ültettek el, több mint 35.000 példányszámban. Az esőbeálló leromlott állapotú épülete helyett egy új, modern épület került, mely vendéglátói, kiszolgálói és ismertterjesztői funkciót kapott. Új kutyaparadicsom A városligeti parkfejlesztés második ütemében egy újabb tematikus kutyás élménypark is várja a gazdikat és négylábú kedvenceiket. A mintegy félhektáros új kutyaparadicsomot könnyen megközelíthető helyen, az Ajtósi Dürer sor-Stefánia út kereszteződéséhez közel alakították ki, területét biztonságos kerítés határolja, melyen több, zsilipes rendszerű bejáratot helyeztek el. A parkrész különlegessége, hogy külön elkülönített részt kaptak a kistestű és a nagytestű kutyák, így elkerülhetőek lesznek a konfliktusok, ütközések. A tervezők mindkét részen terepalakulatokkal megmozgatott játéktereket alakítottak ki ügyességi elemekkel, alagutakkal, ugró akadályokkal, szlalom pályákkal. A gazdik és a kutyusok kényelméről kombinált használatú ivókutak és padok gondoskodnak, a terület tisztán tartását pedig több mint egytucat kutyapiszok gyűjtő segíti. Fontos megjegyezni, hogy a Városligetben – néhány elzárt terület kivételével – továbbra is biztosított a szabadon kutyázás lehetősége. Természetesen az új Kutyás élménypark teljes növényzetet újjávarázsolták, a területén 6 új lombos fát ültettek el és több mint tízezer cserjét és évelőt is elhelyeztek, így a Hermina úti „testvéréhez” csatlakozva Budapest egyik leghangulatosabb kutyabarát helye jött létre. Futás a Ligetbe(n) A futás ma már a legnépszerűbb tömegsportok közé tartozik: az országban százezrek, a fővárosban tízezrek húznak naponta futócipőt. Kimondottan nekik készült a Városligeti Futókör. „A Városligeti Sportcentrum őszi átadását követően a park Budapest legsokoldalúbb sporthelyévé vált, melynek kínálata tovább erősödik. Nagy örömünkre szolgál, hogy végre a pesti oldalon is a Margitszigeti futópályához hasonló alternatívát tudunk kínálni, ami ráadásul modern és biztonságos szolgáltatásokkal várja a sportág szerelmeseit. A futókört a következő napokban vehetik birtokba a sportolók” – mondta el Gyorgyevics Benedek. A Városligeti Futókör tervezése során a folyamatosan egyeztettek a budapesti futókat képviselő szervezetekkel, hogy a pálya vonalvezetés, burkolata a sportolók igényei szerint alakítsák ki. Mindezeknek köszönhetően a kiváló minőségű, 2 kilométer hosszúságú, színezett – az izületeket kímélő - rekortán borítású pálya teljes hosszában kivilágított. A fák között kanyargó, rendkívül hangulatos vonalvezetésű pálya belépési pontjainál bemelegítő területeket helyeztek el a sérülések elkerülése végett, a nyomvonal mellett pedig számos ivókút szolgáltatja a frissítőt. A sportolók kényelmét a Városligeti Sportcentrum női, férfi és akadálymentesített öltözői szolgálják. www.ligetbudapest.hu  

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.