Egyre vonzóbb eurohitel -

Egyre vonzóbb eurohitel -

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Az új lakások továbbra is népszerűek, s a dráguló hitelek ellenére sem csökkent irántuk a kereslet. de vajon így marad-e, ha az áremelkedés eléri a tizenöt százalékot - Segít-e az euro alapú hitel - A kötelező jótállás javít-e a lakások minőségén - Kérdések, amelyek az elmúlt hetekben foglalkoztatták a lakáspiac szereplőit.

 

 

n Dráguló

 

lakáshitelek
A decemberi szigorítások következtében drágábbak lettek a lakáshitelek. Az ingatlanbeszerzéskor már kevésbé éri meg a saját megtakarítás helyett lakáshitelt választani. Míg egy évvel ezelőtt új lakás vásárlásakor 4,5 százalékos kamat- és kezelési költség mellett is hozzájuthattak kölcsönhöz az ügyfelek, tavaly június közepétől 5, 2004-ben pedig 8 százalékra emelkedett a hitel ára. Használt lakások esetében is hasonló mértékkel emelkedtek a díjak, ma már 9-10 százalékot kérnek el a pénzintézetek a korábbi 6 százalék helyett. Az új díjak a korábbiakhoz képest magasnak tűnnek, mégis, a támogatott hitelek még mindig jó megoldásnak számítanak. Változtak ugyanis a piaci viszonyok, a jegybanki alapkamat egy évvel ezelőtt még csak 6,5 százalék volt, a legutóbbi emeléskor pedig 9,5 százalékról 12,5 százalékra nőtt. A támogatott kölcsönök a jelenlegi 19-20 százalékos díjjal kínált piaci feltételű lakáshiteleknél még mindig olcsóbbak.
A támogatott lakáskölcsönök közül a hitelek kamata februárban várhatóan tovább emelkedik, legfeljebb a januári szinten marad. A különbség nem jelentős, de jelzi, hogy kamatesésre egyelőre nem lehet számítani. A kamatcsúcs márciusra prognosztizálható. A kamatokba épített állami támogatás csúsztatott számítási elve is késlelteti a lakáskölcsönök kamatcsökkentését. A stabil feltételekre vágyóknak kedvez, hogy a Földhitel- és Jelzálogbank mellett már a Postabanknak is vannak 10 éves fix kamatozású konstrukciói. Továbbra is jellemző, hogy az alacsony kamatot hirdető pénzintézetek egyéb terhei magasak.

n Eurohitelek
A forinthitel kamatainak emelkedése miatt megéri euróban eladósodni, még akkor is, ha az átváltásnál árfolyamveszteséggel kell számolni. Az eurohitelek kamatai nagyságrenddel alacsonyabbak, mint a forinthiteleké, az óvatosság azonban nem mellőzhető. A devizahitelek elszámolása devizában történik, ami azt jelenti, hogy az euro alapú hitelt forintban kell visszafizetni, a törlesztés összege viszont a forint?euró árfolyamtól függ. Ha az euró erősödik a forinthoz képest, vagyis egy euróért több forintot kapunk, akkor a változatlan hitelkamat esetén is többet kell törlesztenünk. Ha a forint erősödik az euróhoz képest, vagyis egy euróért kevesebb forintot kapunk, akkor kevesebb lesz a törlesztésünk.
Az euro alapú és a forint alapú hitelek kamatai között jelenleg mintegy tíz százalékpont a különbség. Ekkora kamatkülönbségnél még akkor is megéri euro alapú hitelt felvenni, ha a forint esetleg tovább gyengülne. Így például, ha 10 forinttal többe kerülne egy euró, akkor mintegy kétezer forinttal lenne drágább a havi törlesztő részlet, ami még mindig kevesebb annál a 13-25 ezer forintnál, amennyivel többet kellene fizetni a forint alapú szabad felhasználású jelzáloghitel törlesztésére. A forint erősödésével még nem is számoltunk. Az óvatos mérlegelés azért szükséges, mert az infláció romlása esetén jelentősen drágulhatnak az eurohitelek, melyek kamatai is emelkedhetnek.

n A használt kevésbé kelendő
Az új társasházi lakrészek iránt továbbra is nagy az érdeklődés, az építők az év első hónapjában mégis tavalyi érteken, vagy az alatt kínálták az ingatlanokat. A használt lakások piacán a 8 millió fölötti árkategóriában az év elején mintegy harmadára csökkent a megkötött adásvételi szerződések száma. Egyelőre az látszik, hogy a 8-18 millió közötti használt ingatlant igen nehéz lesz ezekben a hónapokban értékesíteni.

n Árfelhajtó
tényezők
Az építőanyag-gyártók infláció körüli emelést érvényesítenek, és erre rakódhat még a kereskedők árrése. Az építőanyagok drágulása a lakásárakat mintegy 10 százalékkal növelheti ebben az évben. A társasházaknál további árfelhajtó tényező lehet a telek áfája. Ez a két tétel együttesen előreláthatóan mintegy 15 százalékkal növeli a lakásárakat.

n Jótállási jegy lakásokra
Fő szabályként jótállást nem kötelező vállalni egy termékre sem, ennek ellenére a drágább berendezésekre és nem utolsósorban a lakásokra jogszabály írja elő ezt a kötelezettséget. Lakásoknál a kötelező jótállás - és a szavatosság is - három év, de egyes épületszerkezeteknél öt vagy akár tíz év is lehet. Annak sincs akadálya, hogy a vállalkozók hosszabb garanciát vállaljanak saját döntésük alapján.
A szavatosság és a kötelező jótállás között az a különbség, hogy az előbbi minden hibás teljesítés esetén érvényesíthető. Tartós használatra rendelt termékeknél az időtartam három év, de van egy hátránya: a vevőnek kell bizonyítania azt, hogy a hiba már vásárláskor fennállt. Ezzel szemben a kötelező jótállás - amit garanciának is neveznek - teljesen más: az eladónak, illetve a gyártónak kell bizonyítania azt, hogy a vevő nem megfelelően használta az eszközt.
A tartós fogyasztási cikkekre ma már nálunk sincs olyan kötelező garancia, mint korábban. Általában tízezer forintos értékhatárhoz kötött a lehetőség, és az időtartama is változó. A fejlett piacgazdaságokban a gyártók és forgalmazók egymásra licitálnak.
A lakásokra vonatkozóan a múlt év novemberében a kormány rendeletben szabályozta a kötelező jótállást. Tehát az új lakást építő cégnek minden egyes lakásra jótállási jegyet kell kiállítania, ezzel lehet érvényesíteni a garanciát, amelynek időtartama az átadás-átvételi eljárás befejezésétől számítva három év. A rendelet az épületszerkezetek közül az alapot, a fal- és födémszerkezetet, a kéményeket, az ajtókat, ablakokat és gyakorlatilag minden felszerelési tárgyat hároméves garanciában részesíti. Ugyanez vonatkozik a kiegészítő helyiségekre, mint például a tetőteraszra, a pincére, a garázsra és a hulladéktárolóra is.
Épületbe csak megfelelőségi igazolással rendelkező termék tervezhető, építhető be. A megfelelőséget az építésfelügyelet és a fogyasztóvédelem ellenőrzi.
(Az összeállítás az Observer médiafigyelő válogatása alapján készült.)


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.