Láthatáron a nap - és földenergia

Láthatáron a nap - és földenergia

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Kezdjük a hőtermeléssel. Fűtési hőenergiát hagyományosan szilárd vagy gáztüzeléssel, villannyal lehet előállítani. Ismeretes, a gáztüzelés és az elektromos fűtés kényelmesebb és tisztább, de ára valamivel magasabb a szilárd tüzelésnél. Nyerhetünk viszont hőenergiát más helyekről is, terjed a geotermikus energia, a napenergia és a hőszivattyú használata.

 

 

A geotermikus energia egyelőre magánemberek számára nem elérhető, középületek, intézmények engedéllyel élhetnek vele. A napenergia azonban ma már hazánkban is könnyen hasznosítható, szerepe az EU-csatlakozás után várhatóan növekedni fog. Építkezéseknél az első fontos döntést az energiaválasztással kapcsolatban hozza meg a tervező és a tulajdonos. Akik a napenergia felhasználását választják, két alkalmazási mód között döntenek.

 


n Amit a Nap ingyen ad
Az első, és Magyarországon leginkább bevált napenergia-hasznosítási mód a napkollektoros melegvíz-előállítás. Ezt a napsugárral melegített vizet használják fűtésre, azzal a berendezéssel, amelyet a gázfűtésnél, elektromos vízmelegítésnél is alkalmaznak. Az év jelentős részében ingyen nyerhető melegvíz, mely a család szükségletének 65-75 százalékát kielégíti. Ezt a melegvizes fűtést nagy hidegben kisegítő tartalékfűtéssel is kombinálják: fa, szén vagy gázfűtéses kandallóval, olajradiátorral, villanyfűtéssel, gázkonvektorral.
Egy másik fajta napenergia-hasznosítás a napelemes villamosenergia-termelés. Ez ugyanúgy használható fűtésre, mint a hálózati villamos energia. Megvalósításakor fekete bevonatú napelemeket helyeznek el a háztetőn, házfalon vagy kerítésként, s a rendszeren áthaladva a napfény villamos energiává alakul. Számos fejlett országban a magánház számára felesleges villamos energiát visszatáplálják a központi rendszerbe, és a villamos művek térítést fizet a tulajdonosnak.

n Vízből, földből levegőből
Környezetvédelmi szempontból a hőszivattyú használata a legmegfelelőbb. A hőszivattyú a hűtőgéphez hasonló elven működik, mikor is a gép belsejéből elvont hőt a környezetbe vezetjük. A hőszivattyúnál a leadott hőt hasznosítjuk fűtési célra. Ha a hőt a kinti levegőből nyerjük, akkor a szükséges hőenergiának csak a harmadát kell befektetnünk, a többit a gép maga vonja el a levegőtől.
Ha a talaj hőjét hasznosítjuk, akkor olyan mélyre kell levinnünk a talajszondát, hogy a felszíni hőmérsékletváltozások már ne hassanak rá. Ekkor a hőmennyiségnek már csak a negyedét-ötödét kell befektetnünk.
Ha talajvízből nyerjük a hőt, akkor a víz hőmérsékletétől és mennyiségétől függően az energiának csak a hatodát-nyolcadát kell befektetnünk.
Elemezzük konkrét példán a hőháztartást. Tételezzük fel, hogy a ház hőszükséglete 18 kW. Levegőből nyert hőnél kb. 6 kW energiát kell befektetnünk, talajból nyert hőnél 3,2-4 kW-ot, talajvíz esetén 2,25-3 kW-ot. Természetesen mindezt a legnagyobb hidegben (pl. -15 Celsius-fokon), mert egyébként ennek a töredékére van szükség.

n Beruházás vagy üzemeltetés
Ha ilyen kedvező a hőszivattyú, miért nem gyakoribb - A válasz egyszerű: beruházási ára többszöröse az egyéb fűtési berendezéseknek. Üzemeltetése viszont lényegesen kisebb költséggel jár.
Még egy hőtermelőről kell említést tenni, amelyik szintén takarékosabb a hagyományos kazánoknál, és az ára sem jelentősen magasabb. A kondenzációs kazánokat a hirdetésekben 100% feletti hatásfokkal reklámozzák, s ez sokakban kétségeket ébreszt. Természetesen ez csak más kazánokkal való összehasonlításban igaz. A hatásfokot ma még a tüzelőanyag alsó fűtőértékéhez viszonyítják, feltételezve, hogy az égéstermékben lévő nedvességtartalom gőz formájában távozik a kéményen át. A gőz kondenzálásával azonban a benne lévő hő is hasznosítható, így valóban 100 százalék feletti a hatásfok. Addig, míg át nem térünk a felső fűtőértékhez való viszonyításra - A hagyományos és a kondenzációs kazánok között hatásfokkülönbség azonban megmarad. A kondenzációs kazán használatával akár 30%-kal is kevesebb tüzelőanyag szükséges.

n A kombináció előnyei
Milyen hőleadót célszerű beépíttetni - A radiátoros fűtés mellett egyre gyakoribb a felületfűtés. A felületfűtések a padló-, a fal-, a mennyezetfűtés, melyek sugárzó fűtések, vagyis a hőt sugárzással, míg a radiátorok konvekcióval (nagy részben hőáramlással és kis részben hősugárzással) adják le.
Mindkét fűtési rendszernek vannak előnyei és hátrányai. A radiátoros fűtés gyorsan reagál az időjárási és a használati változásokra, de alacsonyabb a hőtároló képessége. A felületfűtések viszont lassan reagálnak a változásokra, de nagy a hőtároló képességük. Célszerű mindkét rendszer előnyeit használni, vagyis a legokosabb megoldás, ha a két rendszert kombináljuk.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.