Láthatáron a nap - és földenergia

Láthatáron a nap - és földenergia

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Kezdjük a hőtermeléssel. Fűtési hőenergiát hagyományosan szilárd vagy gáztüzeléssel, villannyal lehet előállítani. Ismeretes, a gáztüzelés és az elektromos fűtés kényelmesebb és tisztább, de ára valamivel magasabb a szilárd tüzelésnél. Nyerhetünk viszont hőenergiát más helyekről is, terjed a geotermikus energia, a napenergia és a hőszivattyú használata.

 

 

A geotermikus energia egyelőre magánemberek számára nem elérhető, középületek, intézmények engedéllyel élhetnek vele. A napenergia azonban ma már hazánkban is könnyen hasznosítható, szerepe az EU-csatlakozás után várhatóan növekedni fog. Építkezéseknél az első fontos döntést az energiaválasztással kapcsolatban hozza meg a tervező és a tulajdonos. Akik a napenergia felhasználását választják, két alkalmazási mód között döntenek.

 


n Amit a Nap ingyen ad
Az első, és Magyarországon leginkább bevált napenergia-hasznosítási mód a napkollektoros melegvíz-előállítás. Ezt a napsugárral melegített vizet használják fűtésre, azzal a berendezéssel, amelyet a gázfűtésnél, elektromos vízmelegítésnél is alkalmaznak. Az év jelentős részében ingyen nyerhető melegvíz, mely a család szükségletének 65-75 százalékát kielégíti. Ezt a melegvizes fűtést nagy hidegben kisegítő tartalékfűtéssel is kombinálják: fa, szén vagy gázfűtéses kandallóval, olajradiátorral, villanyfűtéssel, gázkonvektorral.
Egy másik fajta napenergia-hasznosítás a napelemes villamosenergia-termelés. Ez ugyanúgy használható fűtésre, mint a hálózati villamos energia. Megvalósításakor fekete bevonatú napelemeket helyeznek el a háztetőn, házfalon vagy kerítésként, s a rendszeren áthaladva a napfény villamos energiává alakul. Számos fejlett országban a magánház számára felesleges villamos energiát visszatáplálják a központi rendszerbe, és a villamos művek térítést fizet a tulajdonosnak.

n Vízből, földből levegőből
Környezetvédelmi szempontból a hőszivattyú használata a legmegfelelőbb. A hőszivattyú a hűtőgéphez hasonló elven működik, mikor is a gép belsejéből elvont hőt a környezetbe vezetjük. A hőszivattyúnál a leadott hőt hasznosítjuk fűtési célra. Ha a hőt a kinti levegőből nyerjük, akkor a szükséges hőenergiának csak a harmadát kell befektetnünk, a többit a gép maga vonja el a levegőtől.
Ha a talaj hőjét hasznosítjuk, akkor olyan mélyre kell levinnünk a talajszondát, hogy a felszíni hőmérsékletváltozások már ne hassanak rá. Ekkor a hőmennyiségnek már csak a negyedét-ötödét kell befektetnünk.
Ha talajvízből nyerjük a hőt, akkor a víz hőmérsékletétől és mennyiségétől függően az energiának csak a hatodát-nyolcadát kell befektetnünk.
Elemezzük konkrét példán a hőháztartást. Tételezzük fel, hogy a ház hőszükséglete 18 kW. Levegőből nyert hőnél kb. 6 kW energiát kell befektetnünk, talajból nyert hőnél 3,2-4 kW-ot, talajvíz esetén 2,25-3 kW-ot. Természetesen mindezt a legnagyobb hidegben (pl. -15 Celsius-fokon), mert egyébként ennek a töredékére van szükség.

n Beruházás vagy üzemeltetés
Ha ilyen kedvező a hőszivattyú, miért nem gyakoribb - A válasz egyszerű: beruházási ára többszöröse az egyéb fűtési berendezéseknek. Üzemeltetése viszont lényegesen kisebb költséggel jár.
Még egy hőtermelőről kell említést tenni, amelyik szintén takarékosabb a hagyományos kazánoknál, és az ára sem jelentősen magasabb. A kondenzációs kazánokat a hirdetésekben 100% feletti hatásfokkal reklámozzák, s ez sokakban kétségeket ébreszt. Természetesen ez csak más kazánokkal való összehasonlításban igaz. A hatásfokot ma még a tüzelőanyag alsó fűtőértékéhez viszonyítják, feltételezve, hogy az égéstermékben lévő nedvességtartalom gőz formájában távozik a kéményen át. A gőz kondenzálásával azonban a benne lévő hő is hasznosítható, így valóban 100 százalék feletti a hatásfok. Addig, míg át nem térünk a felső fűtőértékhez való viszonyításra - A hagyományos és a kondenzációs kazánok között hatásfokkülönbség azonban megmarad. A kondenzációs kazán használatával akár 30%-kal is kevesebb tüzelőanyag szükséges.

n A kombináció előnyei
Milyen hőleadót célszerű beépíttetni - A radiátoros fűtés mellett egyre gyakoribb a felületfűtés. A felületfűtések a padló-, a fal-, a mennyezetfűtés, melyek sugárzó fűtések, vagyis a hőt sugárzással, míg a radiátorok konvekcióval (nagy részben hőáramlással és kis részben hősugárzással) adják le.
Mindkét fűtési rendszernek vannak előnyei és hátrányai. A radiátoros fűtés gyorsan reagál az időjárási és a használati változásokra, de alacsonyabb a hőtároló képessége. A felületfűtések viszont lassan reagálnak a változásokra, de nagy a hőtároló képességük. Célszerű mindkét rendszer előnyeit használni, vagyis a legokosabb megoldás, ha a két rendszert kombináljuk.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Új parkrészek átadása a Városligetben

A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően visszanyerte régi fényét a Városliget egyik legkülönlegesebb növényeit felvonultató, ismeretterjesztő parkeleme, a botanikus kert, amelyet az újranyitásra Mőcsényi Mihályról, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozójáról neveztek el. A parkrészt a FŐKERT 100 éves jubileuma alkalmából adták át, 1967-ben. A bemutatókertnek szánt területen gyógy- és fűszernövények, konyhakerti növények, szőlő, gyümölcs, egynyári virágok, vízi-, mocsári és sziklakerti növények is helyet kaptak. A kert központi elemeként egy esőkunyhó szolgált, de látványosságai közé tartozott a forrás táplálta csobogós vízrendszer és a pergola a két vízmedencével. A felújítás során az eredeti, a Főkert tervtárában fellelhető 1967-es és 1969-es kertépítészeti tervek, valamint az 1980-as megvalósulási terv nyújtottak segítséget. Így a Mőcsényi Mihály Botanikus Kert területe déli irányban megnőtt, a Királydomb felé eső oldalon, a parki sétány pedig egy fasorral beljebb került. A megújult kert egyik sétányán kialakítottak egy lugast, melyhez kiegészítésképpen kerti tipegős útvonal kapcsolódik, segítve a parkrész bebarangolását. Helyet kapott a területen egy különböző felületekből álló KNEIPP ösvény is, melynek mezítlábas használata javítja az egyensúlyérzéket, jótékony hatással van testtartásunkra. Újra az eredeti nyomvonala mentén kanyarog a területet behálózó, hangulatos patakrendszer, melyet forrás táplál, és visszatértek a nyílt vizeket és a mocsári élővilágot bemutató medencék is. A megújult Mőcsényi Mihály Botanikus kertbe mintegy 335 különböző fajtájú új növényt ültettek el, több mint 35.000 példányszámban. Az esőbeálló leromlott állapotú épülete helyett egy új, modern épület került, mely vendéglátói, kiszolgálói és ismertterjesztői funkciót kapott. Új kutyaparadicsom A városligeti parkfejlesztés második ütemében egy újabb tematikus kutyás élménypark is várja a gazdikat és négylábú kedvenceiket. A mintegy félhektáros új kutyaparadicsomot könnyen megközelíthető helyen, az Ajtósi Dürer sor-Stefánia út kereszteződéséhez közel alakították ki, területét biztonságos kerítés határolja, melyen több, zsilipes rendszerű bejáratot helyeztek el. A parkrész különlegessége, hogy külön elkülönített részt kaptak a kistestű és a nagytestű kutyák, így elkerülhetőek lesznek a konfliktusok, ütközések. A tervezők mindkét részen terepalakulatokkal megmozgatott játéktereket alakítottak ki ügyességi elemekkel, alagutakkal, ugró akadályokkal, szlalom pályákkal. A gazdik és a kutyusok kényelméről kombinált használatú ivókutak és padok gondoskodnak, a terület tisztán tartását pedig több mint egytucat kutyapiszok gyűjtő segíti. Fontos megjegyezni, hogy a Városligetben – néhány elzárt terület kivételével – továbbra is biztosított a szabadon kutyázás lehetősége. Természetesen az új Kutyás élménypark teljes növényzetet újjávarázsolták, a területén 6 új lombos fát ültettek el és több mint tízezer cserjét és évelőt is elhelyeztek, így a Hermina úti „testvéréhez” csatlakozva Budapest egyik leghangulatosabb kutyabarát helye jött létre. Futás a Ligetbe(n) A futás ma már a legnépszerűbb tömegsportok közé tartozik: az országban százezrek, a fővárosban tízezrek húznak naponta futócipőt. Kimondottan nekik készült a Városligeti Futókör. „A Városligeti Sportcentrum őszi átadását követően a park Budapest legsokoldalúbb sporthelyévé vált, melynek kínálata tovább erősödik. Nagy örömünkre szolgál, hogy végre a pesti oldalon is a Margitszigeti futópályához hasonló alternatívát tudunk kínálni, ami ráadásul modern és biztonságos szolgáltatásokkal várja a sportág szerelmeseit. A futókört a következő napokban vehetik birtokba a sportolók” – mondta el Gyorgyevics Benedek. A Városligeti Futókör tervezése során a folyamatosan egyeztettek a budapesti futókat képviselő szervezetekkel, hogy a pálya vonalvezetés, burkolata a sportolók igényei szerint alakítsák ki. Mindezeknek köszönhetően a kiváló minőségű, 2 kilométer hosszúságú, színezett – az izületeket kímélő - rekortán borítású pálya teljes hosszában kivilágított. A fák között kanyargó, rendkívül hangulatos vonalvezetésű pálya belépési pontjainál bemelegítő területeket helyeztek el a sérülések elkerülése végett, a nyomvonal mellett pedig számos ivókút szolgáltatja a frissítőt. A sportolók kényelmét a Városligeti Sportcentrum női, férfi és akadálymentesített öltözői szolgálják. www.ligetbudapest.hu  

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.