Árérzékenység, igényesség

Árérzékenység, igényesség

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A hitelintézeteknek és ingatlanirodáknak az év első három hónapjára jelentősen csökkent forgalma áprilisra érte el az átlagot. Tapasztalatok szerint a vásárlók egyre magabiztosabban mozognak a piacon, árérzékenyebbek és igényesebbek. A jó elrendezés, az ideális szobaméretek, a minőségi kialakítás, a vonzó lakókörnyezet és mindezek mellett a reális árazás mind fontosabbá válik.

 

 

A telekáfa idén januári bevezetése után a fejlesztők átlagosan 7?8 százalékkal emelték meg az új projektek árait a fővárosban, attól függően, mennyire voltak értékesítési kényszerben az év elején. A tavasszal szokásos néhány százalékos áremelést viszont nem szívesen kockáztatták meg. Örülnek annak, hogy az év eleji pangás után áprilisra normalizálódott a forgalom. Szeptemberben azonban - a nyári uborkaszezont követően - újabb 2?4 százalékos áremelkedésre lehet számítani - vélekedett Soóki-Tóth Gábor, az Ecorys Magyarország ingatlan-tanácsadó cég ügyvezető igazgatója

 

Az átlagot elérő forgalmi statisztikák ellenére a fejlesztők már nem lehetnek annyira magabiztosak, mint a 2001?2003 közötti nagy mértékű keresletnövekedés idején. Bár volumenében még mindig nagy lehetőségeket rejt az újlakás-piac (különböző kutatások mintegy 20 és 90 ezer közé teszik a látens újlakás-keresletet a fővárosban), a fejlesztőknek mindenképpen a kereslet változásával kell szembenézniük.

n A szobaszám a meghatározó
Az új lakásoknál egyre kevésbé különül el a budai és a pesti oldal iránti kereslet. A Duna mindkét felén a 41?60 négyzetméter közötti lakások és a 40 négyzetméter alatti garzonok a legnépszerűbbek. A méret helyett a szobaszám a meghatározó. Ez egyrészt a funkcionalitásból, másrészt a hitelfelvételi megkötésekből (méltányolható lakásigény) adódik. Ennek megfelelően a másfél-, kettő, illetve az egy + két félszobás lakások iránt a legnagyobb az érdeklődés. A II. és III. kerületben a kissé nagyobb (50-70 négyzetméteres) lakásokat keresik, míg a fajlagosan drágább belvárosi területeken - mind a budai, mind a pesti oldalon - a 40-50 négyzetméter a sláger.
A lakásárakat tekintve - a folyamatos kiegyenlítődés ellenére - egyelőre nagy különbség tapasztalható a Duna két partján. Míg Pesten mindössze 3 százalékot képviselnek az 50 millió forint fölötti lakások, Budán minden tizedik vevő ezt a kategóriát jelölte meg az elmúlt évben. Egyébiránt a pesti oldalon érdeklődők több mint fele 15 millió forint alatti áron keres lakást, a budai oldalon a 15-25 millió forintos kategória a legkeresettebb.
A kínálatban jelenleg a budai oldalon is ugyanakkora arányú a négyzetméterenkénti 250-300 ezer forintos árkategória, mint Pesten. Ez nagyrészt a XI. kerületben tavalyi értékesítéssel meginduló nagy volumenű tömbberuházásoknak köszönhető. A két városrész közötti különbséget jól mutatja ugyanakkor a legolcsóbb (négyzetméterenként 250 ezer forint alatti) kategória iránti keresettség jelentős különbsége (Budán 7, illetve Pesten 24 százalék).
n Árérzékeny vásárlók
Valkó Dávid, az Otthon Centrum vezető elemzője úgy tapasztalta, hogy csekély mértékben változott a preferencialista. Míg Budán a közlekedési szempontok, Pesten a környezet minősége lett meghatározóbb. A vásárlók árérzékenységét mutatja azonban, hogy még mindig az ár a döntő tényező, és ebben hosszabb távon sem várható változás.
Az új lakások árai legnagyobb mértékben az egyre népszerűbb pesti belvárosban, valamint a Corvin-Szigony rehabilitációs projekt hírére a VIII. kerületben, a fejlesztők által mostanában felfedezett és jelentős tartalékterületekkel rendelkező X. kerületben, továbbá a nagy lehetőségeket rejtő II. és XII. kerületben, valamint a pesti kertvárosi területek között legnépszerűbb XIV., XVI., és XVIII. kerületben nőttek. Az elmúlt szűk évtized sikerterületein, a IX. és XIII. kerületben ugyanakkor - a túlkínálat jeleire reagálva - az átlagosnál alacsonyabb volt a százalékos áremelkedés.
A használtlakás-árak a növekvő keresletre reagálva a legnagyobb mértékben az I., VI., XIV. és XVI. kerületekben, valamint az igen alacsony 2002-es szinthez viszonyítva a XX. és XXIII. kerületekben nőttek.

n Egyedi projektek
Mind nagyobb igény mutatkozik az egyedi projektek iránt. Ez adódhat az elhelyezkedésből (Belváros, Duna-part), a nyújtott szolgáltatásokból, vagy az építészeti kialakításból. Ez azonban gyakran a felső-közép kategóriához vezet, annak magasabb áraival és limitált vevőkörével.
Növekvő érdeklődés jósolható az alacsony épületekből álló, de sűrű beépítettségű fejlesztések iránt. A sorházakat és kisebb társasházakat magukba foglaló beruházások nem ismeretlenek az agglomerációs településeken és Pest külső részén.
A belvárosi területek kiüresedett épületeinek felújítása a nyugat-európai példa alapján vonzó befektetési lehetőségeket kínál.

Országos kitekintő
Az utóbbi időben a vidéki városokban is egyre magabiztosabbá váltak az ingatlanfejlesztők. Számos nagy értékű újlakás-fejlesztésbe kezdtek, ami részben azzal magyarázható, hogy a fővárosi piac kezd telítődni, továbbá néhány vidéki városban is megjelentek a külföldi vásárlók, elsősorban az izraeliek, akik leginkább a Balaton környékén kívánnak tulajdonjogot szerezni befektetési céllal. Egyes városokban a telek, illetve az új lakások árai megközelítik a budapesti árakat. Például Debrecenben, illetve Székesfehérvár belvárosában egy-egy frekventált helyen lévő új lakás ára négyzetméterenként eléri akár a 300 ezer forintot is - tudtuk meg Valkó Dávidtól, az Otthon Centrum vezető elemzőjétől. Ami a telkeket illeti, a nagyobb vidéki városokban igen borsos árat kérnek, Győrött például a közművesített építési telkek ára fekvéstől függően négyzetméterenként 5-18 ezer forint közötti, míg Sopronban 8-12 ezer, Miskolcon pedig átlagosan 10 ezer forint. Ám a lakóparki fejlesztésre alkalmas telkek még ennél is jóval drágábbak. Ezen ingatlanok Sopronban, illetve Debrecenben például 9-25 ezer forint között kelnek el négyzetméterenként.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Új parkrészek átadása a Városligetben

A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően visszanyerte régi fényét a Városliget egyik legkülönlegesebb növényeit felvonultató, ismeretterjesztő parkeleme, a botanikus kert, amelyet az újranyitásra Mőcsényi Mihályról, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozójáról neveztek el. A parkrészt a FŐKERT 100 éves jubileuma alkalmából adták át, 1967-ben. A bemutatókertnek szánt területen gyógy- és fűszernövények, konyhakerti növények, szőlő, gyümölcs, egynyári virágok, vízi-, mocsári és sziklakerti növények is helyet kaptak. A kert központi elemeként egy esőkunyhó szolgált, de látványosságai közé tartozott a forrás táplálta csobogós vízrendszer és a pergola a két vízmedencével. A felújítás során az eredeti, a Főkert tervtárában fellelhető 1967-es és 1969-es kertépítészeti tervek, valamint az 1980-as megvalósulási terv nyújtottak segítséget. Így a Mőcsényi Mihály Botanikus Kert területe déli irányban megnőtt, a Királydomb felé eső oldalon, a parki sétány pedig egy fasorral beljebb került. A megújult kert egyik sétányán kialakítottak egy lugast, melyhez kiegészítésképpen kerti tipegős útvonal kapcsolódik, segítve a parkrész bebarangolását. Helyet kapott a területen egy különböző felületekből álló KNEIPP ösvény is, melynek mezítlábas használata javítja az egyensúlyérzéket, jótékony hatással van testtartásunkra. Újra az eredeti nyomvonala mentén kanyarog a területet behálózó, hangulatos patakrendszer, melyet forrás táplál, és visszatértek a nyílt vizeket és a mocsári élővilágot bemutató medencék is. A megújult Mőcsényi Mihály Botanikus kertbe mintegy 335 különböző fajtájú új növényt ültettek el, több mint 35.000 példányszámban. Az esőbeálló leromlott állapotú épülete helyett egy új, modern épület került, mely vendéglátói, kiszolgálói és ismertterjesztői funkciót kapott. Új kutyaparadicsom A városligeti parkfejlesztés második ütemében egy újabb tematikus kutyás élménypark is várja a gazdikat és négylábú kedvenceiket. A mintegy félhektáros új kutyaparadicsomot könnyen megközelíthető helyen, az Ajtósi Dürer sor-Stefánia út kereszteződéséhez közel alakították ki, területét biztonságos kerítés határolja, melyen több, zsilipes rendszerű bejáratot helyeztek el. A parkrész különlegessége, hogy külön elkülönített részt kaptak a kistestű és a nagytestű kutyák, így elkerülhetőek lesznek a konfliktusok, ütközések. A tervezők mindkét részen terepalakulatokkal megmozgatott játéktereket alakítottak ki ügyességi elemekkel, alagutakkal, ugró akadályokkal, szlalom pályákkal. A gazdik és a kutyusok kényelméről kombinált használatú ivókutak és padok gondoskodnak, a terület tisztán tartását pedig több mint egytucat kutyapiszok gyűjtő segíti. Fontos megjegyezni, hogy a Városligetben – néhány elzárt terület kivételével – továbbra is biztosított a szabadon kutyázás lehetősége. Természetesen az új Kutyás élménypark teljes növényzetet újjávarázsolták, a területén 6 új lombos fát ültettek el és több mint tízezer cserjét és évelőt is elhelyeztek, így a Hermina úti „testvéréhez” csatlakozva Budapest egyik leghangulatosabb kutyabarát helye jött létre. Futás a Ligetbe(n) A futás ma már a legnépszerűbb tömegsportok közé tartozik: az országban százezrek, a fővárosban tízezrek húznak naponta futócipőt. Kimondottan nekik készült a Városligeti Futókör. „A Városligeti Sportcentrum őszi átadását követően a park Budapest legsokoldalúbb sporthelyévé vált, melynek kínálata tovább erősödik. Nagy örömünkre szolgál, hogy végre a pesti oldalon is a Margitszigeti futópályához hasonló alternatívát tudunk kínálni, ami ráadásul modern és biztonságos szolgáltatásokkal várja a sportág szerelmeseit. A futókört a következő napokban vehetik birtokba a sportolók” – mondta el Gyorgyevics Benedek. A Városligeti Futókör tervezése során a folyamatosan egyeztettek a budapesti futókat képviselő szervezetekkel, hogy a pálya vonalvezetés, burkolata a sportolók igényei szerint alakítsák ki. Mindezeknek köszönhetően a kiváló minőségű, 2 kilométer hosszúságú, színezett – az izületeket kímélő - rekortán borítású pálya teljes hosszában kivilágított. A fák között kanyargó, rendkívül hangulatos vonalvezetésű pálya belépési pontjainál bemelegítő területeket helyeztek el a sérülések elkerülése végett, a nyomvonal mellett pedig számos ivókút szolgáltatja a frissítőt. A sportolók kényelmét a Városligeti Sportcentrum női, férfi és akadálymentesített öltözői szolgálják. www.ligetbudapest.hu  

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.