Panellakás felújítása

Panellakás felújítása

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A panellakás felújításával egyrészt nincs nehéz dolgunk, mert jellegéből adódóan az épületgépészeti átalakítása (gáz, víz, fűtés) csak nagyon korlátozottan valósítható meg, és ugyanez igaz a teljes alaprajzi átformálásra is, mivel a panelépületek szerkezeteiből adódóan csak korlátozottan bonthatók/vághatók a falak. Viszont éppen ezek miatt egyúttal nagyon nehéz is a dolgunk, hiszen ha alig nyúlhatunk a lakásunkhoz, akkor hogyan alakítsuk át saját ízlésünknek megfelelően?

panellakasfelujitasa2103 720


Akkor nincs más megoldás, marad a festés? Nem egészen, mert megfelelő gondossággal hozzányúlhatunk a panelszerkezetekhez is. No, de lássuk, milyen is a paneles épület!

A panelházak szerkezetei
A panelépületek építésénél a szerelést a fogadószinttől kezdték. A fogadószintek az épület bejárati szintjét képezik, helyet adnak az alagsori helységek, garázsok részére. A fogadószint elnevezése szerelési nullszint néven is ismert. (Kezdetben az épületek fogadószintjét hagyományos kisméretű téglából készítették, később ezek a szerkezetek is vasbetonból készültek.) Az épület lehetett tiszta panelrendszer, amikor a falak és a födémek egyaránt panelegységekből készülnek. A födémpanelok teherhordó falpanelokra fekszenek fel. Készítették hosszanti elrendezéssel, amely szabadabb alaprajzi kialakítást tett lehetővé, valamint haránt elrendezéssel, ami az alaprajz tekintetében kötöttséget eredményez. Készülhetett vázas panelrendszer, amikor a támszerkezetet vasbeton, esetleg acélváz képezi, és a szélső falak, válaszfalak és födémek panelegységből készülnek, végül lehetett félvázas a panelrendszer, amikor a szélső falak, válaszfalak és födémek váz nélkül, pusztán panelegységből készülnek. A közbenső támszerkezet acél- vagy vasbeton pillérekből és gerendákból áll.

Külső, belső tartófalak és válaszfalak
A szélső falak céljára két szerkezeti típus alakult ki, az egyik homogén (egyrétegű) a másik pedig heterogén (többrétegű) jellegű. A többrétegű falpanelok esetében vasbeton perem és közbülső bordák veszik fel a belső erőket. Ezek 15 cm teherhordó rész, 10 cm hőszigetelés és 5 cm külső kéregből tevődnek össze. Az elemek közötti hőszigetelést általában hungarocell, illetve nikecell hőszigetelő anyag alkotta, ez elégítette ki az akkori hőszigetelési követelményeket. A belső falpaneloknál (15 cm vastag vasbeton teherhordó szerkezet) leegyszerűsödtek a szerkezeti követelmények, elsősorban statikai szempontból kellett az előírásoknak megfelelni, de a lakáselválasztó harántfalaknál a hanggátlás céljait is szolgálta. A panelos épületeknél abból adódóan, hogy a szerkezeti harántfalak is gyakran ilyen szerepet töltöttek be, aránylag kevesebb válaszfalra volt szükség. A válaszfalak nagyméretű, panel jellegűek, készülhettek vasbetonból, amelyek rendkívül vékonyak, általában 4-7 cm vastagságúak, amelyeket a gyártás során már vakoltak is. Az elemek mozgatásánál, különösen a daruzásnál ezért nagyon kellett rájuk vigyázni, mert törékenyek voltak. A vasbeton válaszfalon kívül alkalmazták még a gipsz- vagy faforgácslemezekből szerelt válaszfalakat is, amelyeket felfúrt keretvázra, csavarozással rögzítettek, a lemezek között hangszigetelő anyaggal. Felületüket glettelés után festették vagy tapétázták.

panellakasfelujitasa2103 1
Minden falkivágás gyengíti a teljes ház szerkezetét, ezért a statikusok nyomós okokból gyakran csak a legfelső szintek teherhordó falazataihoz engednek hozzányúlni. Nem véletlenül, a szerkezet statikai állékonyságát felelősen ugyanis csak az épület teljes átvizsgálása után, a már meglévő, engedélyezett és engedély nélküli faláttörések ismeretében lehetne pontosan kiszámolni.

Térformálási lehetőségek
Akkor most kezdhetünk tervezni! A paneles építési technológia a szocialista/szovjet rendszer válasza volt a világháborús pusztításra és az emberek tömeges, vidékről városokba költözésére, vagyis gyorsan, hatékonyan és olcsón kellett házak tízezreit megépíteni. Manapság az akkori viszonyokhoz képest kevesebb ajtót, elszeparált helyiséget szeretnénk, a lehetőségekhez mérten inkább nagyobb, többfunkciós, szellősebb tereket igénylünk. Alaprajztól függően például összenyithatjuk a konyhát a gardróbbal, így kialakítva egy nagyobb étkezőt, mert nem tartószerkezet általában az előszobai beépített szekrény vagy kamra fala (ilyenkor az itt tárolt holmik elhelyzését természetesen meg kell oldani). Két szobát is összenyithatunk, így növelve a térélményt és téve nagyobbá (optikailag) a lakásunkat. Nem teherhordó szerkezetek általában a vizesblokkok, jellemzően külön elemként kerültek a helyükre az építés során, ezért például a vécé és a fürdőszoba szintén összenyitható, ahol is elég érdekes teret kapunk, bár elveszítjük a külön vécé előnyeit, és a vízvezetékek okoznak kötöttséget az áthelyezésben. Hogy megnöveljük a nappali terét, az erkély/loggia és nappali közötti üvegfalat ki lehet szedni, ami teljes egészében szakipari fal, de ehhez természetesen először be kell építenünk az erélyt/loggiát. A kérdés már csak az, hogy megéri-e? Ha beépítjük, akkor egy értékes, szépen kialakítható, zöld felületekkel teletűzdelt nyitott területet veszítünk (már ha valóban erre használtuk ki az erkélyt). Ha a beépítés mellett döntünk, nézzük meg, hogy az alattunk, illetve felettünk lakó beépítette-e már a loggiáját, ha nem, akkor jelentős hőszigetelési problémával találjuk szembe magunkat.

A falbontás mikéntje
De hogyan bontsuk ki a nem szakipari falakat? Homlokzati panelt nem bontunk/vágunk, nem kapunk rá engedélyt, ezzel tehát nincs gondunk. A panel válaszfalak egyszerűen kibonthatók, hiszen ezek, amint láttuk az előzőekben, csak 4-7 cm vastagok és nem tartószerkezetek vagy szakipari falak. A belső vasbeton tartók bontása viszont nem egyszerű, és ha lehet, kerüljük. Ha mégis e mellett döntünk, akkor engedély kell beszereznünk, statikus készíti el a szükséges terveket, iratokat, leírja a technológiát, ami nem veszélyeztetheti az épület statikai állékonyságát. Ha megvan az engedély, és a lakóközösség is hozzájárult a munkához, az építésügyi hatóságok engedélyét kell megkérni.

panellakasfelujitasa2103 2
A panelfal vágása házilag nem kivitelezhető, mindig bízzuk hozzáértő cégre, aki vállalja a sitt elszállítását is. A panelvágás nagy zajjal járó munka. A falat először függőlegesen, majd a kívánt magasság alatt kb. 10-15 cm-el kezdik „elfűrészelni” egy speciális géppel, egy fűrészlapszerű koronggal, vizes technológiával, majd kb. 45-50 cm után megint függőlegesen fűrészelik el. Az így kivágott faldarabot csörlővel ledöntik/leengedik, és a földön apróbb darabokra fűrészelik, hiszen gondoljuk bele, hogy egy 15 cm vastag, fél négyzetméteres vasbeton faldarab súlya kb. 200 kg, gyakorlatilag mozgathatatlan a hatodik emelettől a földszintig. Ezt követően a falat tovább fűrészelik a kívánt szélességig az előzőekben leírt módon (túl széles nyílásnál még dúcolni is kell), majd a felső 10-15 cm-t is kivésik úgy, hogy a vasak megmaradjanak, ezeket gerendaszerűen behajtják, és szükség szerint pótvasakkal egészítik ki. Ez után a nyílást körbezsaluzzák és kibetonozzák. Látható, hogy mindez nem egyszerű, viszont költséges feladat, ezért ha lehet, ezt kerüljük. Nyílászárók cseréje, épületgépészet A belső nyílászárók felújítása is szóba jöhet, gondos munkával a meglévő régi ajtók is szépen felújíthatók, például a félig „üvegezettség” eltüntethető, vagy az üveg újra cserélhető. Az ajtócsere ugyan költségesebb, de egy jó minőségű ipari terméket kapunk érte, az általunk megálmodott anyagból, színnel. A gépészetnél kisebb a mozgásterünk, a radiátorok elhelyezését nem nagyon érdemes megváltoztatni, de a fűtési szezonon kívül le lehet cserélni korszerűebbekre (de tegyünk fel elzáró szelepeket alulra is, mert általában nincsenek). A vizes helyiségek berendezéseinek áthelyezésében a víz- és csatornaelvezetés jelenthet gátat, mivel a födémbe nem nagyon lehet besüllyeszteni, marad a padkaépítés. A konyhai gáz áthelyezéséhez terv és engedély kell, de ez megoldható. Az elektromos rendszert cseréljük ki, ha a védőcsövek némelyike nem átjárható, akkor falon kívüli csatornában vigyük a vezetékeket, a panelt ne véssük meg.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Átadták a fertődi Esterházy-kastély nyugati szárnyát

2021. július 21-től látogathatók a fertődi Esterházy-kastély nyugati szárnyának kastélyterei, amelyet a hétvégén adtak át. A fertődi Esterházy-kastély nyugati szárnyának tereiben látható kiállításokhoz hasonló méretű és rangú kastélyfelújítás a kastély újjáéledése óta nem volt. 2021. július 21-től látogathatók a fertődi Esterházy-kastély nyugati szárnyának kastélyterei, amelyet a hétvégén adtak át. A fertődi Esterházy-kastély nyugati szárnyának tereiben látható kiállításokhoz hasonló méretű és rangú kastélyfelújítás a kastély újjáéledése óta nem volt. A fertődi Esterházy-kastély patkó alakú főépületének emeletes nyugati szárnyában egykor az Esterházyakkal rokon családok lakosztályai sorakoztak, illetve a főbejáratig futó földszintes térsorral (nyugati patkó) összekapcsolva néhány inasszoba mellett itt kaptak helyet a különböző hercegi gyűjtemények, például a könyvtár és a porcelán gyűjtemény. A szárnyból nyugat felé húzódó hosszú, nagy belmagasságú tér volt a képtár, amelyben a műalkotások száma – az egykori krónikás szerint – 350 körül lehetett. A fertődi Esterházy-kastély felújítását 2013-ban a helyszínen Orbán Viktor miniszterelnök hirdette meg. A magyar kormányt az a cél vezérelte, hogy az ország legnagyobb barokk kastélya visszanyerje régi pompáját, de az az elképzelés is vezette, hogy a megújított épület, a magyar kultúrának ne csak egy szimbolikus, hanem egy valódi, élő helyszíne legyen. Ehhez a célhoz pedig az egymásra épülő fejlesztések sora vezetett el, hogy a kastély egykori régi pompájához méltóan fogadhassa a magyar és külföldi látogatókat. A rekonstrukció kivitelezési munkálatai 2016. tavaszán kezdődtek meg a 3H Építésziroda Kft. tervezésében, illetve a West Hungária Bau Kft. ZÁÉV Zrt. kivitelezésében. Az I. nagy ütem építési eleme a földszintes épületrész, az úgynevezett patkószárny felújítását tartalmazta, ezen belül is két egymásra épülő kivitelezés történt meg. Az I. ütem alatt elkészítették a II. ütemhez szükséges infrastruktúrát. Közel 1100 négyzetméterben megvalósult a képtár, valamint a porcelán kabinet, a patkószárny egybenyíló kiállító térsora és kiszolgáló helyiségek kialakítása. Az első szakasz 1,6 milliárd forint kormányzati támogatásból valósult meg, további kormányzati támogatással csaknem 1,8 milliárd forint a fejlesztésre szánt forrás. A munkálatok során mindösszesen 1274,85 négyzetméteres terület újult meg. Eszterháza nagyon hosszú időn keresztül Európa egyik virágzó kulturális központja volt, amely az átadó ünnepség után újra betöltheti ezt a szerepet. A megnyitott Arcok és tekintetek - Esterházy-képtár, a közel 400 műtárgyat bemutató Esterházy-porcelánkabinet, továbbá az IDŐVONZATOK - MODULATED TIME, BOLDI szobrászművész és Incze Mózes festőművész kortárs kiállítása méltó és grandiózus az eszterházai csodavilághoz.   További információk a fertődi Esterházy-kastély Facebook-oldalán és az eszterhaza.hu weboldalon.  

Új parkrészek átadása a Városligetben

A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően visszanyerte régi fényét a Városliget egyik legkülönlegesebb növényeit felvonultató, ismeretterjesztő parkeleme, a botanikus kert, amelyet az újranyitásra Mőcsényi Mihályról, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozójáról neveztek el. A parkrészt a FŐKERT 100 éves jubileuma alkalmából adták át, 1967-ben. A bemutatókertnek szánt területen gyógy- és fűszernövények, konyhakerti növények, szőlő, gyümölcs, egynyári virágok, vízi-, mocsári és sziklakerti növények is helyet kaptak. A kert központi elemeként egy esőkunyhó szolgált, de látványosságai közé tartozott a forrás táplálta csobogós vízrendszer és a pergola a két vízmedencével. A felújítás során az eredeti, a Főkert tervtárában fellelhető 1967-es és 1969-es kertépítészeti tervek, valamint az 1980-as megvalósulási terv nyújtottak segítséget. Így a Mőcsényi Mihály Botanikus Kert területe déli irányban megnőtt, a Királydomb felé eső oldalon, a parki sétány pedig egy fasorral beljebb került. A megújult kert egyik sétányán kialakítottak egy lugast, melyhez kiegészítésképpen kerti tipegős útvonal kapcsolódik, segítve a parkrész bebarangolását. Helyet kapott a területen egy különböző felületekből álló KNEIPP ösvény is, melynek mezítlábas használata javítja az egyensúlyérzéket, jótékony hatással van testtartásunkra. Újra az eredeti nyomvonala mentén kanyarog a területet behálózó, hangulatos patakrendszer, melyet forrás táplál, és visszatértek a nyílt vizeket és a mocsári élővilágot bemutató medencék is. A megújult Mőcsényi Mihály Botanikus kertbe mintegy 335 különböző fajtájú új növényt ültettek el, több mint 35.000 példányszámban. Az esőbeálló leromlott állapotú épülete helyett egy új, modern épület került, mely vendéglátói, kiszolgálói és ismertterjesztői funkciót kapott. Új kutyaparadicsom A városligeti parkfejlesztés második ütemében egy újabb tematikus kutyás élménypark is várja a gazdikat és négylábú kedvenceiket. A mintegy félhektáros új kutyaparadicsomot könnyen megközelíthető helyen, az Ajtósi Dürer sor-Stefánia út kereszteződéséhez közel alakították ki, területét biztonságos kerítés határolja, melyen több, zsilipes rendszerű bejáratot helyeztek el. A parkrész különlegessége, hogy külön elkülönített részt kaptak a kistestű és a nagytestű kutyák, így elkerülhetőek lesznek a konfliktusok, ütközések. A tervezők mindkét részen terepalakulatokkal megmozgatott játéktereket alakítottak ki ügyességi elemekkel, alagutakkal, ugró akadályokkal, szlalom pályákkal. A gazdik és a kutyusok kényelméről kombinált használatú ivókutak és padok gondoskodnak, a terület tisztán tartását pedig több mint egytucat kutyapiszok gyűjtő segíti. Fontos megjegyezni, hogy a Városligetben – néhány elzárt terület kivételével – továbbra is biztosított a szabadon kutyázás lehetősége. Természetesen az új Kutyás élménypark teljes növényzetet újjávarázsolták, a területén 6 új lombos fát ültettek el és több mint tízezer cserjét és évelőt is elhelyeztek, így a Hermina úti „testvéréhez” csatlakozva Budapest egyik leghangulatosabb kutyabarát helye jött létre. Futás a Ligetbe(n) A futás ma már a legnépszerűbb tömegsportok közé tartozik: az országban százezrek, a fővárosban tízezrek húznak naponta futócipőt. Kimondottan nekik készült a Városligeti Futókör. „A Városligeti Sportcentrum őszi átadását követően a park Budapest legsokoldalúbb sporthelyévé vált, melynek kínálata tovább erősödik. Nagy örömünkre szolgál, hogy végre a pesti oldalon is a Margitszigeti futópályához hasonló alternatívát tudunk kínálni, ami ráadásul modern és biztonságos szolgáltatásokkal várja a sportág szerelmeseit. A futókört a következő napokban vehetik birtokba a sportolók” – mondta el Gyorgyevics Benedek. A Városligeti Futókör tervezése során a folyamatosan egyeztettek a budapesti futókat képviselő szervezetekkel, hogy a pálya vonalvezetés, burkolata a sportolók igényei szerint alakítsák ki. Mindezeknek köszönhetően a kiváló minőségű, 2 kilométer hosszúságú, színezett – az izületeket kímélő - rekortán borítású pálya teljes hosszában kivilágított. A fák között kanyargó, rendkívül hangulatos vonalvezetésű pálya belépési pontjainál bemelegítő területeket helyeztek el a sérülések elkerülése végett, a nyomvonal mellett pedig számos ivókút szolgáltatja a frissítőt. A sportolók kényelmét a Városligeti Sportcentrum női, férfi és akadálymentesített öltözői szolgálják. www.ligetbudapest.hu  

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.