Szellőztetés korszerűen

Szellőztetés korszerűen

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Életünk körülbelül kilencven százalékát zárt térben, a négy fal között töltjük, ám a vírushelyzet miatti otthoni munkavégzés még tovább növelte ennek mértékét, sokan napokig, hetekig ki sem mozdulnak a lakásból. A belső levegő minősége ezért is kiemelkedően fontos.

szellozteteskorszeruen2103 720


Az elmúlt évtizedek egyre korszerűsödő építési anyagai – az ablakok fokozott légzárása – és a szigorodó előírások miatt észrevétlenül megszűnik a lakások természetes szellőzése, ami új problémákat és azok megszüntetésére új megoldásokat hoz.

Megoldás lakásokhoz, családi házakhoz
Kisebb és közepes méretű társasházi lakásokban az ablakokba épített páraérzékelős légbevezető és a központi (általában fürdőszobában, konyhában elhelyezett) elszívó berendezések együttes használata jó megoldás tud lenni. Így ezekbe a helyiségekbe annyi friss levegő jut be, amennyi a páratartalom szinten tartásához szükséges, a központi elszívás pedig gondoskodik a pára közvetlen elvezetéséről. Ha csak ezt az egyszerűbb megoldást tudjuk kiépíteni, akkor válasszunk olyan elszívó ventilátort, amelynek van egy csökkentett fordulatú állandó működése, valamint egy villanykapcsolóról vezérelt magas légszállítása. Az alacsony fordulat szinte teljesen hangmentes, és elegendő arra, hogy biztosítsa az ablakokba beépített légbevezetők folyamatos működőképességét. Az ablakok fokozott légzárása miatt az épületek friss levegő utánpótlásának másik módja a szabályozott gépi szellőztetés.
Családi házak szellőztetésére a hővisszanyerős szellőztető berendezések alkalmasak, amely rendszerek egy központi ventilátor egységből és egy hővisszanyerőből állnak. A helyiségekbe pedig csővezetékeken át juttatják a szükséges mennyiségű friss levegőt, amelyet a központi helyen elszívott levegő hőtartalmával előmelegít az ügyes szerkezet. A szellőztetéshez használt levegő felmelegítésének energiaszükségletét 80 százalékkal is csökkenteni lehet. Az így kialakított rendszerek szabályzását CO2-érzékeléssel és páratartalom-érzékeléssel is ki lehet egészíteni. Gyakorlatilag egy központi hővisszanyerős szellőztető rendszer kiépítésével mindig friss levegőjű lehet a lakásunk. Fontos azonban, hogy egy ilyen rendszer megtervezését szakemberrel végeztessük el, majd pedig a tervek alapján elvégzett kivitelezés után az üzembe helyezéshez és beszabályozáshoz mérnöki segítséget kérjünk.

Vírushelyzet, légtisztítók
A lakásszellőztető rendszerek tisztán külső, friss levegővel dolgoznak, a kültérből szállítják a levegőt a lakószobákba, ami alapvetően megfelelő a vírus elleni védekezés elveinek. A hővisszanyerőben ugyan keresztezik útjukat a friss és az elszívott levegő, azonban csak a hőtartalmuk cserélődik ki, fizikailag nem keverednek egymással. A tisztán friss levegős rendszereknél könnyű belátni, hogy használatukkal nem vagyunk jobban kitéve a vírusok terjedésének, mint egy alapos szellőztetéssel. A páratartalom befolyásolja a vírusok terjedését az épületekben. Különböző elméletek léteznek, de úgy néz ki, hogy a páratartalom ebben komoly szerepet játszik. A relatív páratartalmat próbáljuk 40 és 60 százalék közötti értéken tartani, magasabb páratartalom esetén testünk vírusokkal szembeni ellenállási képessége csökkenhet. A zárt térben a levegőben lévő szennyezőanyagokat szellőztetéssel a legjobb eltávolítani, de vannak esetek, amikor nem tudunk szellőztetni, vagy valami ok miatt egyáltalán nincs lehetőség rá. Ilyen esetben belső légtisztító berendezéssel is tudjuk javítani a belső levegő minőségét. A berendezés képes fizikailag leválasztani a szagokat okozó szerves vegyületeket, illetve különböző módszerekkel tudják csírátlanítani az átszűrt levegőt. A légtisztítás csak egy dolog, ezek a berendezések nem pótolják a szellőztetést, hiszen a lakott helyiségek oxigénpótlása a legfontosabb egészségügyi szempontból.

Légminőség-érzékelő az okosotthonban
A szellőztetést nem csak páraszabályozásra kell használni, a levegő minőségének csak egyik részét adja a szoba páratartalma. Jó légzárású ablakokkal rendelkező lakás légminőségét sok minden más, a levegőben lévő anyag is befolyásolja. A lélegzés miatt feldúsuló CO2, a konyhában, fürdőszobában keletkező szagok mind-mind befolyásolják komfortérzetünket. A levegőben lévő anyagok érzékelésére az iparban évtizedek óta alkalmazzák a légminőségérzékelőket. Évtizedes használatuk, nagy sorozatban történő gyártásuk mára teljesen elérhetővé tette a légminőség-érzékelő szenzorokat. Az okosotthoneszközök gyártói elérhető áron kínálnak olyan eszközöket, amelyek képesek a helyiség levegőjében lévő szerves anyagok mennyiségét érzékelni, jelezni, és szükség esetén akár be is avatkozni. Egy jól megépített szellőzőrendszer érzékeli a reggelihez készített sült baconszalonna illatát, és automatikusan képes a szellőzést nagyobb fokozatra kapcsolni, amint a szagok megjelennek.

szellozteteskorszeruen2103 1
A szellőzőrendszerek karbantartása
A lakásszellőztető rendszerek sok esetben az épületszerkezetbe rejtett csöveken keresztül csatlakoznak a helyiségekhez. A csőhálózat gyakorlatilag láthatatlanul végzi a dolgát, szállítja a friss levegőt a szobákba. A folyamatos légmozgás miatt nagyon nagy fontosságú a csőrendszer elején elhelyezett szűrőegység rendszeres karbantartása. Ha a szűrőbetét elpiszkolódik, az talán a kisebb gond, hiszen az elégtelen szellőzést észrevesszük, és előbb-utóbb rátalálunk az eltömődött alkatrészre. A legfontosabb azonban a szűrők rendszeres cseréje, mert a poros, nedves, hűvös szűrőszövet könnyen a penész melegágya lehet. A légcsatornák tisztán tartása is elengedhetetlen, egy rossz szűrő miatt könnyen elpiszkolódik az egész csőhálózat, ami ezután észrevétlenül okoz gondot. Léteznek olyan légcsatornák is, amelyek belső felületén lerakódást gátló vagy fertőtlenítő hatású belső bevonat van, az ezüst tartalmú vagy a legújabb nano strukturált folyékonyüveg-bevonat révén a kórokozók sokkal nehezebben telepednek meg a légcsatorna belső felületén. Létezik megoldás az eldugott légvezetékek tisztítására is. A társasházakban a szellőző vezetékek vizsgálatára, szükség szerinti tisztítására törvény vonatkozik. A közös használatú szellőző vezetékeket 3 évente ellenőrizni, takarítani kell. Erre szakosodott cégek egy forgó üvegmosókeféhez hasonlítható eszközzel, száraz vagy nedves technológiával képesek a csatornák belső felületét megtisztítani.

Szellőztessünk tudatosan!
Szellőztessünk naponta 2-3 alkalommal hideg időben is. Télen a szellőztetés rövid, de intenzív legyen: tárjuk sarkig az összes ablakot egyszerre, amennyiben lehetséges, a lakás több oldalán is, nyissuk ki az összes beltéri ajtót, hogy a kereszthuzat a leggyorsabban és leghatásosabban öblítse át a lakás légterét. Az ily módon végzett szellőztetés egy-két perc alatt kisöpri a lakásból az elhasznált levegőt. Szellőztetés után minden ablakot gondosan zárjunk be, mert a hosszú ideig, akár csak résnyire nyitva hagyott ablak jelentős hőveszteséget okoz (ez a nyári szellőztetés lehetséges módja). Ha elutazunk, és nincs lehetőség a napi szellőztetésre, legalább a belső ajtókat hagyjuk nyitva, hogy a még jelen lévő nedvesség elpárolgására legyen elegendő légtér.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Átadták a fertődi Esterházy-kastély nyugati szárnyát

2021. július 21-től látogathatók a fertődi Esterházy-kastély nyugati szárnyának kastélyterei, amelyet a hétvégén adtak át. A fertődi Esterházy-kastély nyugati szárnyának tereiben látható kiállításokhoz hasonló méretű és rangú kastélyfelújítás a kastély újjáéledése óta nem volt. 2021. július 21-től látogathatók a fertődi Esterházy-kastély nyugati szárnyának kastélyterei, amelyet a hétvégén adtak át. A fertődi Esterházy-kastély nyugati szárnyának tereiben látható kiállításokhoz hasonló méretű és rangú kastélyfelújítás a kastély újjáéledése óta nem volt. A fertődi Esterházy-kastély patkó alakú főépületének emeletes nyugati szárnyában egykor az Esterházyakkal rokon családok lakosztályai sorakoztak, illetve a főbejáratig futó földszintes térsorral (nyugati patkó) összekapcsolva néhány inasszoba mellett itt kaptak helyet a különböző hercegi gyűjtemények, például a könyvtár és a porcelán gyűjtemény. A szárnyból nyugat felé húzódó hosszú, nagy belmagasságú tér volt a képtár, amelyben a műalkotások száma – az egykori krónikás szerint – 350 körül lehetett. A fertődi Esterházy-kastély felújítását 2013-ban a helyszínen Orbán Viktor miniszterelnök hirdette meg. A magyar kormányt az a cél vezérelte, hogy az ország legnagyobb barokk kastélya visszanyerje régi pompáját, de az az elképzelés is vezette, hogy a megújított épület, a magyar kultúrának ne csak egy szimbolikus, hanem egy valódi, élő helyszíne legyen. Ehhez a célhoz pedig az egymásra épülő fejlesztések sora vezetett el, hogy a kastély egykori régi pompájához méltóan fogadhassa a magyar és külföldi látogatókat. A rekonstrukció kivitelezési munkálatai 2016. tavaszán kezdődtek meg a 3H Építésziroda Kft. tervezésében, illetve a West Hungária Bau Kft. ZÁÉV Zrt. kivitelezésében. Az I. nagy ütem építési eleme a földszintes épületrész, az úgynevezett patkószárny felújítását tartalmazta, ezen belül is két egymásra épülő kivitelezés történt meg. Az I. ütem alatt elkészítették a II. ütemhez szükséges infrastruktúrát. Közel 1100 négyzetméterben megvalósult a képtár, valamint a porcelán kabinet, a patkószárny egybenyíló kiállító térsora és kiszolgáló helyiségek kialakítása. Az első szakasz 1,6 milliárd forint kormányzati támogatásból valósult meg, további kormányzati támogatással csaknem 1,8 milliárd forint a fejlesztésre szánt forrás. A munkálatok során mindösszesen 1274,85 négyzetméteres terület újult meg. Eszterháza nagyon hosszú időn keresztül Európa egyik virágzó kulturális központja volt, amely az átadó ünnepség után újra betöltheti ezt a szerepet. A megnyitott Arcok és tekintetek - Esterházy-képtár, a közel 400 műtárgyat bemutató Esterházy-porcelánkabinet, továbbá az IDŐVONZATOK - MODULATED TIME, BOLDI szobrászművész és Incze Mózes festőművész kortárs kiállítása méltó és grandiózus az eszterházai csodavilághoz.   További információk a fertődi Esterházy-kastély Facebook-oldalán és az eszterhaza.hu weboldalon.  

Új parkrészek átadása a Városligetben

A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően visszanyerte régi fényét a Városliget egyik legkülönlegesebb növényeit felvonultató, ismeretterjesztő parkeleme, a botanikus kert, amelyet az újranyitásra Mőcsényi Mihályról, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozójáról neveztek el. A parkrészt a FŐKERT 100 éves jubileuma alkalmából adták át, 1967-ben. A bemutatókertnek szánt területen gyógy- és fűszernövények, konyhakerti növények, szőlő, gyümölcs, egynyári virágok, vízi-, mocsári és sziklakerti növények is helyet kaptak. A kert központi elemeként egy esőkunyhó szolgált, de látványosságai közé tartozott a forrás táplálta csobogós vízrendszer és a pergola a két vízmedencével. A felújítás során az eredeti, a Főkert tervtárában fellelhető 1967-es és 1969-es kertépítészeti tervek, valamint az 1980-as megvalósulási terv nyújtottak segítséget. Így a Mőcsényi Mihály Botanikus Kert területe déli irányban megnőtt, a Királydomb felé eső oldalon, a parki sétány pedig egy fasorral beljebb került. A megújult kert egyik sétányán kialakítottak egy lugast, melyhez kiegészítésképpen kerti tipegős útvonal kapcsolódik, segítve a parkrész bebarangolását. Helyet kapott a területen egy különböző felületekből álló KNEIPP ösvény is, melynek mezítlábas használata javítja az egyensúlyérzéket, jótékony hatással van testtartásunkra. Újra az eredeti nyomvonala mentén kanyarog a területet behálózó, hangulatos patakrendszer, melyet forrás táplál, és visszatértek a nyílt vizeket és a mocsári élővilágot bemutató medencék is. A megújult Mőcsényi Mihály Botanikus kertbe mintegy 335 különböző fajtájú új növényt ültettek el, több mint 35.000 példányszámban. Az esőbeálló leromlott állapotú épülete helyett egy új, modern épület került, mely vendéglátói, kiszolgálói és ismertterjesztői funkciót kapott. Új kutyaparadicsom A városligeti parkfejlesztés második ütemében egy újabb tematikus kutyás élménypark is várja a gazdikat és négylábú kedvenceiket. A mintegy félhektáros új kutyaparadicsomot könnyen megközelíthető helyen, az Ajtósi Dürer sor-Stefánia út kereszteződéséhez közel alakították ki, területét biztonságos kerítés határolja, melyen több, zsilipes rendszerű bejáratot helyeztek el. A parkrész különlegessége, hogy külön elkülönített részt kaptak a kistestű és a nagytestű kutyák, így elkerülhetőek lesznek a konfliktusok, ütközések. A tervezők mindkét részen terepalakulatokkal megmozgatott játéktereket alakítottak ki ügyességi elemekkel, alagutakkal, ugró akadályokkal, szlalom pályákkal. A gazdik és a kutyusok kényelméről kombinált használatú ivókutak és padok gondoskodnak, a terület tisztán tartását pedig több mint egytucat kutyapiszok gyűjtő segíti. Fontos megjegyezni, hogy a Városligetben – néhány elzárt terület kivételével – továbbra is biztosított a szabadon kutyázás lehetősége. Természetesen az új Kutyás élménypark teljes növényzetet újjávarázsolták, a területén 6 új lombos fát ültettek el és több mint tízezer cserjét és évelőt is elhelyeztek, így a Hermina úti „testvéréhez” csatlakozva Budapest egyik leghangulatosabb kutyabarát helye jött létre. Futás a Ligetbe(n) A futás ma már a legnépszerűbb tömegsportok közé tartozik: az országban százezrek, a fővárosban tízezrek húznak naponta futócipőt. Kimondottan nekik készült a Városligeti Futókör. „A Városligeti Sportcentrum őszi átadását követően a park Budapest legsokoldalúbb sporthelyévé vált, melynek kínálata tovább erősödik. Nagy örömünkre szolgál, hogy végre a pesti oldalon is a Margitszigeti futópályához hasonló alternatívát tudunk kínálni, ami ráadásul modern és biztonságos szolgáltatásokkal várja a sportág szerelmeseit. A futókört a következő napokban vehetik birtokba a sportolók” – mondta el Gyorgyevics Benedek. A Városligeti Futókör tervezése során a folyamatosan egyeztettek a budapesti futókat képviselő szervezetekkel, hogy a pálya vonalvezetés, burkolata a sportolók igényei szerint alakítsák ki. Mindezeknek köszönhetően a kiváló minőségű, 2 kilométer hosszúságú, színezett – az izületeket kímélő - rekortán borítású pálya teljes hosszában kivilágított. A fák között kanyargó, rendkívül hangulatos vonalvezetésű pálya belépési pontjainál bemelegítő területeket helyeztek el a sérülések elkerülése végett, a nyomvonal mellett pedig számos ivókút szolgáltatja a frissítőt. A sportolók kényelmét a Városligeti Sportcentrum női, férfi és akadálymentesített öltözői szolgálják. www.ligetbudapest.hu  

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.