Elektromosság a háztartásban

Elektromosság a háztartásban

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A villanyszerelés veszélyes dolog, mindig tartsuk szem előtt, hogy csak szakember végezhet javítást, szerelést az elektromos hálózaton. Ugyanakkor elengedhetetlen, hogy a lakástulajdonosok is kellő ismerettel rendelkezzenek az alapvető dolgokról, hogy ha valami nem várt esemény történik, tudják, hol és mit kell lekapcsolni és visszakapcsolni.

eletromossagahaztartasban 720


No persze nem a vezetékek keresztmetszetét és színjelölését kell tudnunk fejből, de otthonunk biztonságos használatához hozzátartozik az elosztótábla és áramköreinek ismerete. A lakáselosztónál, azaz a biztosítéktáblánál futnak ugyanis össze az elektromos vezetékek, sok csavaros kötést magukban rejtve, amelyek nagyon igénylik a rendszeres karbantartást. Érdemes szakemberrel rendszeresen ellenőriztetni, hiszen a csavaros kötések meghúzása sok hibát és kárt, tűzesetet előzhet meg. Sok lakásban a biztosítéktábla megszakítói nincsenek feliratozva, ezek mielőbbi pótlása mindenkinek saját érdeke, hiszen, ha hozzá kell nyúlni, jó tudni, mivel mit kapcsolunk le vagy fel.

Háztartások energiaigénye
A háztartások elektromos fogyasztása széles tartományban változhat. Alanyi jogon jár minden otthon számára 1x32 amper, ami annyit jelent, hogy lakossági felhasználásra háztartásonként ennyi elektromos energiát hálózatfejlesztési díj nélkül kell az elektromos műveknek biztosítania. Ennyi energia körülbelül 7 kW elektromos fogyasztásnak felel meg, ami egy normál lakás elektromos igényének fedezésére – világításra és néhány jelentős elektromos fogyasztó akár egyidejű használatára is – elegendő. No persze, ha elektromos tűzhelyünk, sütőnk van, akkor emellett már a mosógép vagy a vasaló nem biztos, hogy belefér, de ha ésszel használjuk, kisebb kompromisszumok mellett gond nélkül el lehet éldegélni egy lakásban ennyi villamosenergiával. Kisebb családi házaknál az energiaigény 3x16 amper. Ez elegendő abban az esetben, ha a fűtés és melegvízkészítés alapvetően gázzal történik, de emellett lehet elektromos a sütő, a tűzhely, és képes elvinni a szokásos háztartási elektromos berendezést is. Kertes háznál gyakran van előnye a három fázisnak, mert kerti munkák során vagy felújításnál, építésnél gyakran használunki olyan gépeket, amelyek nem képesek egy fázisú hálózatról üzemelni.
Abban az esetben, ha a fűtést már nem gázzal oldjuk meg, vagy a házban több klíma is üzemel, ennél feljebb kell menni az energiaigénnyel. Egy hőszivattyúval fűtött épület szűkösen 3x25 amperrel döcög el, ahhoz azonban, hogy kényelmesen használhassuk télen is az elektromos fogyasztókat, már kell a 3x32 vagy akár a 3x40 amper is. Ha nem hőszivattyúban gondolkodunk, hanem tisztán elektromos kazánban vagy elektromos padlófűtésben, panelekben, akkor rendszerünk kapacitását nem szabad 3x40 amper alá méretezni. Épületünk fogyasztását, elektromos energiaigényét nagyon nagy léptékkel emelhetik a kerti lépcsők, garázslejárók fagymentesítésére, elektromos fűtésére szolgáló berendezések. Ezek a nagy energiafalók ráadásul úgy terhelik a pénztárcánkat, hogy a lakásból észre sem vesszük fogyasztásukat, hisz az udvaron teszik dolgukat. Ezért nagyon fontos, hogy az épületen kívüli hőt termelő elektromos berendezések szabályozását, karbantartását nagyon kézben kell tartani, mert egy rosszul beállított, karbantartás nélküli rámpafűtés milliós elektromos számlát produkálhat akár nyáron is.

eletromossagahaztartasban 1
Az elektromos energia költségeiről
Az elektromos energiát magasabb rendű energiának szoktuk nevezni, mert eltérően a gázenergiától, a villanyt nemcsak hőtermelésre, hanem forgómozgássá alakításra és világításra is, valamint elektronikai berendezések meghajtására is tudjuk használni. Magasabbrendűségét nemcsak a felhasználhatósága terén kell érteni, hanem az előállítása oldaláról nézve is. Európában a legtöbb elektromos energiát hőerőművekben állítják elő, ahol valamilyen fosszilis energiahordozót égetnek, majd azzal vizet forralva és gőzt fejlesztve turbinákat forgatnak, azok pedig meghajtják a villamos energiát előállító generátorokat. Ennek a folyamatnak a hatásfoka nem haladja meg a 30-40 százalékot, ezért a hőerőművekben előállított villamos energia ára és környezetterhelése 2,5-3 szorosa a lakásokban fűtésre használt gázénak. Fontos, hogy környezetünk óvás érdekében a magasabb rendű villanyáramot minél kisebb mértékben használjuk közvetlen melegítésre, és minél nagyobb mértékben olyan berendezésekben, amelyek gázzal vagy más megújuló tüzelőanyaggal nem helyettesíthetők.
Az elektromos energia előállításának költsége közvetlenül mérhető az erőművek CO2-kibocsátásával. Ha olcsó és hatékony a villamosenergia- termelés, akkor érdemes azt használni fűtésre, amennyiben nem, úgy más alternatívát kell keresni. Magyarországon 260 gramm CO2-kibocsátás társul 1 kWh villamosenergia-termeléshez, míg Svédországban mindössze 13 g. Ezért van az, hogy a norvégok, svédek által fejlesztett és használt elektromos fűtés használata Magyarországon gazdaságtalan. Ausztriában is nagyon jelentős a vízierőművek részaránya, 85 g CO2 jut 1 kW villamosenergia-termelésre, míg Németországban 1kW 440 g CO2 kibocsátás társul, mivel a németek még mindig az összes energiatermelésük több mint 30 százalékát magas CO2-kibocsátású szénerőművek állítják elő.

eletromossagahaztartasban 2
Hogyan előzzük meg a balesetés tűzveszélyt?
Az elektromos áram komoly veszélyforrást jelent, a villamos hálózat hibája pedig tüzet is okozhat, különösen az 1970-80-as években épült lakásokban. Egyrészt a régi alumíniumvezetékek sokkal ridegebbek, mint a ma használatos réz, másrészt a hálózatot sem a mai igényekre méretezték. Az elavult villamos hálózat háztartási gépeink meghibásodását eredményezheti, balesetet, tüzet okozhat, amit az jelezhet például, ha gyakran leold a kismegszakító, vagy a hajszárító bekapcsolásakor halványodnak a lámpák. Ilyenkor hívjunk villanyszerelőt, mert a többszörösére növekedett terhelést a rendszer nem bírja, zárlat keletkezhet. A villamos eredetű tüzeket a legtöbbször a vezetékkötések rossz érintkezése okozza, a keletkező villamos ív pedig a közelében található gyúlékony anyagokat lángra lobbanthatja, ám időszakos gondos karbantartásukkal mindezt megelőzhetjük. Az ún. Fi-relé zárlat esetén akár milliamperes nagyságrendű érzékenységgel megszüntetni a meghibásodott berendezés áramellátását, könnyen telepíthető, ezért beépítését feltétlenül ajánlott kérni a villanyszerelőtől.
Nagy teljesítményű készülékekhez ne használjunk túl sok elosztót, hosszabbítót, mert ha túlterheltté válnak az áramkörök, növekszik a tűzveszély kockázata. Szintén tűzveszélyesek a hosszabbítók, ha a szőnyeg alá rejtjük őket, sérülés esetén pedig akár súlyos áramütés is érhet bennünket.
Alapelv, hogy lehetőleg kapcsoljunk ki minden olyan fogyasztót, amire éppen nincs szükségünk. A háztartásokban azonban a készenléti állapotban lévő eszközök, átlagosan hat-hét, de akár több is folyamatosan fogyaszt: telefon, kaputelefon, tévé, óra, számítógép, DVD játszó stb., ami a havi villanyszámlában felesleges fogyasztásra megy, háztartásonként évente 140-150 kg szén-dioxidot juttatva a légkörbe. Amennyiben megoldható, figyeljünk a készenléti állapotban lévő készülékek áramtalanítására, ha nem az energiatakarékosság okán, akkor tűzvédelmi és a készülék élettartama szempontjából.

Tudta-e?
Ma már a világ háztartásainak nyolcvan százaléka kapcsolódik valamilyen energiarendszerhez, legelsősorban elektromos hálózathoz. Egy amerikai fogyasztóhoz viszonyítva az Európai Unió nagyobb államainak polgárai ennek a felét használják el, a kevésbé jómódú kelet-közép-európai államok lakói már csak a harmadát, egy kínai vagy egy brazil a negyedét, a szegényebb afrikai államok lakói pedig csak a tizedét, huszadát, századát.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Új parkrészek átadása a Városligetben

A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően visszanyerte régi fényét a Városliget egyik legkülönlegesebb növényeit felvonultató, ismeretterjesztő parkeleme, a botanikus kert, amelyet az újranyitásra Mőcsényi Mihályról, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozójáról neveztek el. A parkrészt a FŐKERT 100 éves jubileuma alkalmából adták át, 1967-ben. A bemutatókertnek szánt területen gyógy- és fűszernövények, konyhakerti növények, szőlő, gyümölcs, egynyári virágok, vízi-, mocsári és sziklakerti növények is helyet kaptak. A kert központi elemeként egy esőkunyhó szolgált, de látványosságai közé tartozott a forrás táplálta csobogós vízrendszer és a pergola a két vízmedencével. A felújítás során az eredeti, a Főkert tervtárában fellelhető 1967-es és 1969-es kertépítészeti tervek, valamint az 1980-as megvalósulási terv nyújtottak segítséget. Így a Mőcsényi Mihály Botanikus Kert területe déli irányban megnőtt, a Királydomb felé eső oldalon, a parki sétány pedig egy fasorral beljebb került. A megújult kert egyik sétányán kialakítottak egy lugast, melyhez kiegészítésképpen kerti tipegős útvonal kapcsolódik, segítve a parkrész bebarangolását. Helyet kapott a területen egy különböző felületekből álló KNEIPP ösvény is, melynek mezítlábas használata javítja az egyensúlyérzéket, jótékony hatással van testtartásunkra. Újra az eredeti nyomvonala mentén kanyarog a területet behálózó, hangulatos patakrendszer, melyet forrás táplál, és visszatértek a nyílt vizeket és a mocsári élővilágot bemutató medencék is. A megújult Mőcsényi Mihály Botanikus kertbe mintegy 335 különböző fajtájú új növényt ültettek el, több mint 35.000 példányszámban. Az esőbeálló leromlott állapotú épülete helyett egy új, modern épület került, mely vendéglátói, kiszolgálói és ismertterjesztői funkciót kapott. Új kutyaparadicsom A városligeti parkfejlesztés második ütemében egy újabb tematikus kutyás élménypark is várja a gazdikat és négylábú kedvenceiket. A mintegy félhektáros új kutyaparadicsomot könnyen megközelíthető helyen, az Ajtósi Dürer sor-Stefánia út kereszteződéséhez közel alakították ki, területét biztonságos kerítés határolja, melyen több, zsilipes rendszerű bejáratot helyeztek el. A parkrész különlegessége, hogy külön elkülönített részt kaptak a kistestű és a nagytestű kutyák, így elkerülhetőek lesznek a konfliktusok, ütközések. A tervezők mindkét részen terepalakulatokkal megmozgatott játéktereket alakítottak ki ügyességi elemekkel, alagutakkal, ugró akadályokkal, szlalom pályákkal. A gazdik és a kutyusok kényelméről kombinált használatú ivókutak és padok gondoskodnak, a terület tisztán tartását pedig több mint egytucat kutyapiszok gyűjtő segíti. Fontos megjegyezni, hogy a Városligetben – néhány elzárt terület kivételével – továbbra is biztosított a szabadon kutyázás lehetősége. Természetesen az új Kutyás élménypark teljes növényzetet újjávarázsolták, a területén 6 új lombos fát ültettek el és több mint tízezer cserjét és évelőt is elhelyeztek, így a Hermina úti „testvéréhez” csatlakozva Budapest egyik leghangulatosabb kutyabarát helye jött létre. Futás a Ligetbe(n) A futás ma már a legnépszerűbb tömegsportok közé tartozik: az országban százezrek, a fővárosban tízezrek húznak naponta futócipőt. Kimondottan nekik készült a Városligeti Futókör. „A Városligeti Sportcentrum őszi átadását követően a park Budapest legsokoldalúbb sporthelyévé vált, melynek kínálata tovább erősödik. Nagy örömünkre szolgál, hogy végre a pesti oldalon is a Margitszigeti futópályához hasonló alternatívát tudunk kínálni, ami ráadásul modern és biztonságos szolgáltatásokkal várja a sportág szerelmeseit. A futókört a következő napokban vehetik birtokba a sportolók” – mondta el Gyorgyevics Benedek. A Városligeti Futókör tervezése során a folyamatosan egyeztettek a budapesti futókat képviselő szervezetekkel, hogy a pálya vonalvezetés, burkolata a sportolók igényei szerint alakítsák ki. Mindezeknek köszönhetően a kiváló minőségű, 2 kilométer hosszúságú, színezett – az izületeket kímélő - rekortán borítású pálya teljes hosszában kivilágított. A fák között kanyargó, rendkívül hangulatos vonalvezetésű pálya belépési pontjainál bemelegítő területeket helyeztek el a sérülések elkerülése végett, a nyomvonal mellett pedig számos ivókút szolgáltatja a frissítőt. A sportolók kényelmét a Városligeti Sportcentrum női, férfi és akadálymentesített öltözői szolgálják. www.ligetbudapest.hu  

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.