Ne tégy rossz fát a tűzre!

Ne tégy rossz fát a tűzre!

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Napjainkban a szilárd tüzelés reneszánszát éli, a hazai háztartások több mint negyven százaléka fűt fával, szénnel, brikettel stb. Szélcsendes, téli reggeleken ezért lengi be a levegőt a fanyar füstszag, amely a szilárd tüzelésű kazán, kályha, kandalló duruzsolásának érezhető jele. Nyakunkon a fűtési szezon, vegyük hát sorra a legfontosabb tudnivalókat!

netegyrosszfatatuzre 720


Bár elsősorban a szegényebb háztartásokra jellemző a szilárd tüzelés, a kialakult vírus- és gazdasági helyzet miatt sokan keresnek olyan fűtésmegoldást, ami kellőképpen gazdaságos, és a home-office mellett belefér az is, hogy valamivel többet kell vele bajlódni. Az olcsóbb fűtési megoldások márpedig a szilárd tüzelés felé viszi az emberek gondolatát. A körültekintő döntés meghozatalához vegyük sorra a gyakran használt tüzelőanyagok és fűtőberendezések előnyeit, hátrányait.

Előnyök és hátrányok, jó és rossz fa
Jó oldala a szilárd tüzelésnek, hogy a fa és faalapú tüzelőanyagok viszonylag olcsók, tüzelésük környezetbarát, a CO2 emisszió nulla, hiszen a fa a növekedése során pontosan annyi oxigént termel, amennyit az elégetésekor felhasznál. A szilárd tüzeléssel ráadásul olyan fűtési rendszert alakíthatunk ki, amelyhez egyáltalán nem szükséges elektromos energia (a gázzal működő rendszerek áramszünet esetén leállnak), ezért például olyan nyaraló téliesítésére is megfelelő megoldást jelenthet, ahol gond a folyamatos villamosenergia-ellátás.
A szilárd tüzelés rossz oldalát a helytelen begyújtás és rossz égés jelenti, mert ilyenkor sok kormot termel, ami felelőssé tehető a téli szmog kialakulásáért. Más szilárd tüzelőanyag használata, pl. a szén égetése már korántsem CO2 semleges, nehezen automatizálható, és sok élőmunkát igényel.
A jó tűzifák alapvetően a keményfák – bükk, tölgy, akác, gyertyán –, de ezek sem akkor, amikor nemrég még rigó dalolt az ágain. Ahhoz, hogy a kivágott fából jó tüzelő legyen, egy-két év száradásra van szükség, lehetőleg felhasogatott állapotban, mert így nagyobb felületen, gyorsabban veszíti el a nedvességtartalmát. Nagyon jó tüzelőanyag a fabrikett, amit alacsony nedvességtartalmú, hulladék faforgácsból, fűrésporból nagy nyomáson kötőanyag nélkül préselnek össze, vagy a pellet, amelyet azonos módon készítenek, csak sokkal kisebb darabokba gyártanak, így alkalmas automatizált tüzelésű emberi beavatkozást nem igénylő kazánokban történő tüzelésre. A rossz fák sora sem rövid. Nem jó tűzifának a magas gyantatartalom miatt a fenyő, mert lerakódik a kazánban és kéményben. Nem jó tüzelni a frissen kivágott keményfával sem, mert a nagy nedvessége miatt fűtőértéke csak a töredéke száraz társaiénak, és a szállópor-(füst) kibocsátása is sokkal magasabb.
A szenet már említettük, sok fajtája van, a magas fűtőértékű feketeszén a legjobb, ne próbálkozzunk barnaszénnel vagy a még gyengébb lignittel. Sokan használják a vegyes tüzelésű kazánt kerti hulladékok hasznosítására, sajnos azonban a nyesedékek, lomb stb. környezetterhelése igen magas, nem alkalmas tüzelőnek. Utoljára hagytuk a legnagyobb ellenséget, a szemetet: az éghető szemét tüzelése nagyon veszélyes, tönkreteszi a kazánt is. Soha ne égessünk PVC-t a klórtartalma miatt, impregnált vagy festett bútorlapokat, mert égésük közben mérgező gázok szabadulnak fel.

Milyen berendezésekkel égethetünk?
A legősibb fűtőberendezés a kályha. Hosszú út vezetett a kezdeti tűzhelyektől a legmodernebb vezérelt pellet tüzelésű vízteres kályhákig, ám az anyaguk mit sem változott. A legtöbbjük vas- vagy cserépkályha. A hagyományos vaskályha egy helyiség fűtésére volt alkalmas, anyaga a jó hővezetése miatt gyorsan leadta a meleget, de a tűz életben tartása sok odafigyelést, szinte folyamatos munkát igényelt. Manapság már extravagáns műszaki újdonságokkal párosuló öntöttvas kályhák, vízteres kandallómegoldások is kaphatók, amelyek kitűnő teljesítményre képesek, hasznosítva a füstgázok hőmérsékletét is. Ezekben a berendezésekben a teljesen megrakott tűztér égetési ideje fojtott légáramlás esetén elérheti akár a 8 órát is. A rendkívül jó teljesítményt segíti a kályhák szerkezeti kialakítása, amely megakadályozza az ellenőrizetlen légáramlást, lassabb égést biztosít a tűztérben, ezáltal a hőenergia-leadás is hatékonyabb. A korszerű berendezések zárt tűztérrel rendelkeznek, az égéshez szükséges levegőt ventilátor fújja a tűztérbe, és viszi ki a füstöt a kéményen keresztül.
A jó hőtároló képesség a szilárd tüzelésű kályháknál a fűtési idő meghosszabbítását jelenti, így alakultak ki a nagy tömegű épített cserépkályhák. Előnyük, hogy elég naponta egyszer befűteni, átmelegedés után hosszú ideig ontják magukból a meleget, ám hátrányuk, hogy a jó működés a tapasztalt, ügyes kályhaépítő mesteren múlik. Amennyiben nem jó szakember rakja a cserépkályhát, a füst visszaáramolhat a szobába, ami sok veszélyt rejt magában. A második leggyakoribb szilárd tüzelésű berendezés itthon a vegyes tüzelésű kazán, népszerűsége más rendszerekhez képest az alacsony beruházási és fűtési költségben keresendő. A hő túlnyomó részét nem abban a helyiségben adja le, ahol működik, s bár egy egész épület fűtésére alkalmas, szinte folyamatos munkát kíván.

netegyrosszfatatuzre 1
Mi lesz a meleggel, ha túlságosan megrakjuk a kazánt?
A hagyományos, korszerűtlen szilárd tüzelésű kályhák, kazánok szabályozhatósága nem túl jó, mert amennyi tüzelőanyagot begyújtáskor berakunk, az el is ég, függetlenül attól, hogy szükség van-e az épületben a teljes hőmennyiségre vagy sem. Szabályozásuk csak úgy történhet, hogy a légbevezető nyílás zárásával kevesebb oxigént engedünk a tűztérbe, így ugyan kevesebb hőt termel a kazán, de növeli a keletkező füstöt, emeli a koromképződést, és a léghiány sok szén-monoxidot termel, a kéményen távozó elégetlen gázok pedig nagymértékben rontják a hatásfokot. Azaz a kazán szabályozásával csökkenthetjük ugyan a fűtési rendszer felé leadott hőt, de a kéményen keresztül kivezetjük a tüzelőanyag egy részét, nagymértékben rontva a berendezés hatásosságát, növelve a károsanyag-kibocsátást.

BEGYÚJTÁSI TIPP
Sokféleképpen lehet begyújtani egy kályhába, de van néhány trükk a biztos és egyszerű begyújtáshoz.

  • A hidegben tárolt fát legalább egy napig pihentessük szobahőmérsékleten, mielőtt felhasználjuk.
  • Tegyünk két hasábot a tűztér két oldalára. A hasábok közé halmozzuk fel az összegyűrt papírt, a hasábok tetejére, rájuk keresztben egész vékony száraz gyújtósokat max. 1-2 cm vastag fenyőből, majd ismét keresztbe egy sor vastagabbat rakhatunk, ezután ismért keresztben egy sor, egyre vastagabbakat, míg a tűztér felső harmadáig nem érünk. Az így megrakott máglya a papírt begyújtva percek alatt szépen begyullad, és a tűztér hamar eléri az üzemi hőmérsékletet a lehető legkevesebb füstöt eredményezve.
    A jó hatásfokon történő tüzelés elérése érdekében alkották meg a mozgó rostélyú szilárd tüzelésű fűtőberendezéseket. A mozgó rostély sebességével szabályozható a tűztérbe kerülő tüzelőanyag mennyisége és ezzel a kazán teljesítménye, mivel nem az égéshez szükséges levegő mennyiségét változtatjuk, hanem a bejuttatott tüzelőanyagot. Ily módon kisebb teljesítményen is elegendő levegővel történik az égés, jó hatásfokot és alacsony károsanyag-kibocsátást eredményezve. Az ilyen automata kazánok általában kisméretű tüzelőanyaggal működnek jól, faaprítékkal, háztartási méretben pelletet lehet bennük tüzelni.

TÖRVÉNYI KÖRNYEZETVÁLTOZÁS 2022-től az EU szigorításokat vezet be a szilárd tüzelésű kályhákkal, kazánokkal kapcsolatban, típusonként előírva mind a hatásfok, mind a fajlagos károsanyag-kibocsátás mértékét, ezzel megszüntetve a hagyományos alsó kategóriás vegyes tüzelésű kazánok és régóta változatlan műszaki tartalommal készülő kályhák forgalmazását. A fanyar, füstszagú téli reggeleknek tehát vége lesz, a várhatóan jóval drágább fűtőberendezések gazdaságos, környezetbarát üzemelést biztosítanak.
 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Új parkrészek átadása a Városligetben

A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően visszanyerte régi fényét a Városliget egyik legkülönlegesebb növényeit felvonultató, ismeretterjesztő parkeleme, a botanikus kert, amelyet az újranyitásra Mőcsényi Mihályról, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozójáról neveztek el. A parkrészt a FŐKERT 100 éves jubileuma alkalmából adták át, 1967-ben. A bemutatókertnek szánt területen gyógy- és fűszernövények, konyhakerti növények, szőlő, gyümölcs, egynyári virágok, vízi-, mocsári és sziklakerti növények is helyet kaptak. A kert központi elemeként egy esőkunyhó szolgált, de látványosságai közé tartozott a forrás táplálta csobogós vízrendszer és a pergola a két vízmedencével. A felújítás során az eredeti, a Főkert tervtárában fellelhető 1967-es és 1969-es kertépítészeti tervek, valamint az 1980-as megvalósulási terv nyújtottak segítséget. Így a Mőcsényi Mihály Botanikus Kert területe déli irányban megnőtt, a Királydomb felé eső oldalon, a parki sétány pedig egy fasorral beljebb került. A megújult kert egyik sétányán kialakítottak egy lugast, melyhez kiegészítésképpen kerti tipegős útvonal kapcsolódik, segítve a parkrész bebarangolását. Helyet kapott a területen egy különböző felületekből álló KNEIPP ösvény is, melynek mezítlábas használata javítja az egyensúlyérzéket, jótékony hatással van testtartásunkra. Újra az eredeti nyomvonala mentén kanyarog a területet behálózó, hangulatos patakrendszer, melyet forrás táplál, és visszatértek a nyílt vizeket és a mocsári élővilágot bemutató medencék is. A megújult Mőcsényi Mihály Botanikus kertbe mintegy 335 különböző fajtájú új növényt ültettek el, több mint 35.000 példányszámban. Az esőbeálló leromlott állapotú épülete helyett egy új, modern épület került, mely vendéglátói, kiszolgálói és ismertterjesztői funkciót kapott. Új kutyaparadicsom A városligeti parkfejlesztés második ütemében egy újabb tematikus kutyás élménypark is várja a gazdikat és négylábú kedvenceiket. A mintegy félhektáros új kutyaparadicsomot könnyen megközelíthető helyen, az Ajtósi Dürer sor-Stefánia út kereszteződéséhez közel alakították ki, területét biztonságos kerítés határolja, melyen több, zsilipes rendszerű bejáratot helyeztek el. A parkrész különlegessége, hogy külön elkülönített részt kaptak a kistestű és a nagytestű kutyák, így elkerülhetőek lesznek a konfliktusok, ütközések. A tervezők mindkét részen terepalakulatokkal megmozgatott játéktereket alakítottak ki ügyességi elemekkel, alagutakkal, ugró akadályokkal, szlalom pályákkal. A gazdik és a kutyusok kényelméről kombinált használatú ivókutak és padok gondoskodnak, a terület tisztán tartását pedig több mint egytucat kutyapiszok gyűjtő segíti. Fontos megjegyezni, hogy a Városligetben – néhány elzárt terület kivételével – továbbra is biztosított a szabadon kutyázás lehetősége. Természetesen az új Kutyás élménypark teljes növényzetet újjávarázsolták, a területén 6 új lombos fát ültettek el és több mint tízezer cserjét és évelőt is elhelyeztek, így a Hermina úti „testvéréhez” csatlakozva Budapest egyik leghangulatosabb kutyabarát helye jött létre. Futás a Ligetbe(n) A futás ma már a legnépszerűbb tömegsportok közé tartozik: az országban százezrek, a fővárosban tízezrek húznak naponta futócipőt. Kimondottan nekik készült a Városligeti Futókör. „A Városligeti Sportcentrum őszi átadását követően a park Budapest legsokoldalúbb sporthelyévé vált, melynek kínálata tovább erősödik. Nagy örömünkre szolgál, hogy végre a pesti oldalon is a Margitszigeti futópályához hasonló alternatívát tudunk kínálni, ami ráadásul modern és biztonságos szolgáltatásokkal várja a sportág szerelmeseit. A futókört a következő napokban vehetik birtokba a sportolók” – mondta el Gyorgyevics Benedek. A Városligeti Futókör tervezése során a folyamatosan egyeztettek a budapesti futókat képviselő szervezetekkel, hogy a pálya vonalvezetés, burkolata a sportolók igényei szerint alakítsák ki. Mindezeknek köszönhetően a kiváló minőségű, 2 kilométer hosszúságú, színezett – az izületeket kímélő - rekortán borítású pálya teljes hosszában kivilágított. A fák között kanyargó, rendkívül hangulatos vonalvezetésű pálya belépési pontjainál bemelegítő területeket helyeztek el a sérülések elkerülése végett, a nyomvonal mellett pedig számos ivókút szolgáltatja a frissítőt. A sportolók kényelmét a Városligeti Sportcentrum női, férfi és akadálymentesített öltözői szolgálják. www.ligetbudapest.hu  

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.