Biztonságban, otthon?

Biztonságban, otthon?

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A biztonság korántsem csak a betörők távoltartását jelenti, otthonunk biztonsága érdekében sok apró dologra kell egy felelős háztulajdonosnak gondolnia. Szerencsére a mai technikai fejlődés számos eszközt kínál mindehhez, és különösen az okosotthon megoldások jelentenek rohamos változást a korábbiakhoz képest.

biztonsagbanotthon 720


A biztosítótársaságok elvárása a tulajdonos gondosságának feltételezése, ezért a biztosítási díj alacsonyabb a különféle biztonsági berendezések megléte esetén. Ha van riasztó, vagyonvédelmi fólia az ablakon, vagy minősített bejárati ajtó, netán füstérzékelő, akkor az ingatlan biztosítási díja lényegesen alacsonyabb, mint nélkülük. De hát ez természetes is, mert ha kisebb a kockázat, alacsonyabb a díj. Ám az is nagyon fontos, hogy a lakásbiztosításban szereplő berendezések működjenek is! Ha a füstérzékelő nem jelezte a tüzet, vagy a riasztó nem volt bekapcsolva, akkor a biztosító nem áll helyt, és a keletkezett kárt sem téríti meg. Tehát elmondható, hogy otthonunk biztonsága és a nyugalmunk a saját kezünkben van. A berendezéseink karbantartása is nagyon fontos, a gyártói előírások betartása alapfeltétele a jó működésnek és a gondos tulajdonosi hozzáállásnak.

Mit tegyünk a szénmonoxid-veszély ellen?
Az egyik legveszélyesebb épületgépészeti berendezés a kazán, erre a berendezésre kell a legtöbb figyelmet fordítani. Ezúttal nem a megbízhatóságról, a takarékos működésről van szó, de javarészt a kettő elválaszthatatlan egymástól. Fontos hangsúlyozni, hogy a rendszeres karbantartás a működésen túl elengedhetetlen a tűzesetek és balesetek elkerülése szempontjából is. Sőt, ha már megtörtént a baj, akkor is igen nagy jelentősége van, egy tűzeset kapcsán például a biztosító azért nem fizette ki a keletkezett kárt, mert úgy ítélte meg, hogy a tulajdonos nem elég gondos gazdája az épületnek, a tüzelőberendezést nem tartotta rendszeresen karban.
A megelőzés a legfontosabb! Például hagyományos, nyílt égésterű, kéményes készülékeknél az is fontos, hogy legyen a lakásban működőképes szénmonoxid-érzékelő, valamint a kéményellenőrzést is végeztessük el a családi házakban. A kazán égéslevegő-ellátása is nagyon fontos: egy 24 kW-os kazán kéményén óránként több mint 20 m3 levegő megy ki, ami csak abban az esetben tud távozni, ha ennyi levegő a helyiségbe be is jön. Gyakran hallani, hogy ha eddig jó volt, akkor miért kellene szellőzőt beépíteni, amin csak úgy dől be a hideg a lakásba. Pedig igen is fontos, mert amennyivel kevesebb friss levegő jön be, annyival kevesebb is megy ki, azaz a többi égéstermék bennmarad a lakásban. És természetesen a készülék működik, s ahogy fogy az helyiség oxigénje, úgy lesz egyre tökéletlenebb az égése, s ezzel együtt egyre több szén-monoxid keletkezik. A szén-monoxid először csak álmosságot okoz, de ha az ember elalszik egy olyan szobában, ahol egyre növekszik a CO szintje, egyre kevesebb esélye van arra, hogy még egyszer fölébredjen. Ezért fontos hangsúlyozni, hogy a kéményt ellenorizni, a szellőzőt szabadon hagyni, a CO-érzékelőt üzemképes állapotban tartani nagyon fontos a biztonságunk érdekében.
biztonsagbanotthon 1
Elektromos rendszerek, firelé
A lakás elektromos hálózata is rendszeres karbantartást igényel. Az érintésvédelmi mérések lakások esetén nincsen előírva, de társasházaknál már rendszeresen el kell végeztetni, és dokumentálni szükséges. Az esetleges áramütések súlyosságát nagymértékben lehet csökkenteni életvédelmi relé beépítésével. A köznyelvben „fíreléként” emlegetett berendezés képes arra, hogy megszakítsa az áramot, ha valakit áramütés ér. Ezt a berendezést új épületekbe kötelező beépíteni, de 20 évnél öregebb házakban szinte csak elvétve találkozni vele. Ezért javasolt, ha valaki teheti és régi épületben lakik, építtessen be fírelét az elektromos rendszerbe. A lakások elektromos rendszerében a tűzesetek legnagyobb hányadát valamilyen nagy elektromos fogyasztó működésével lehet összefüggésbe hozni. Azok az elektromos háztartási eszközök – mosógép, a tűzhely, a vasaló, hősugárzó –, amelyek melegítenek valamit, nagy fogyasztónak számítanak. Ezeknek a berendezéseknek a vezetéke a lakáselosztónál, azaz a biztosítéktáblánál futnak össze, mely berendezés sok csavaros kötést rejt magában, s amik nagyon igénylik a rendszeres karbantartást. Érdemes rá odafigyelni, és szakemberrel rendszeresen ellenőriztetni, a csavaros kötések meghúzása sok hibát és kárt képes megelőzni.

Okosodó riasztórendszerek
Betörésriasztóval mindenki találkozott már, a szirénázó berendezés legalább húsz éve a lakások védelmének alapja. A régi mozgásérzékelős riasztórendszerek mára sok említésre méltó perifériával bővültek, és új funkciókat kaptak. Egy korszerű riasztó együttműködik a lakás füstérzékelőivel, a vagyonvédelmi szúnyoghálóval, a kamerarendszerrel, a legtöbbnek kapcsolata van valamilyen távfelügyelettel, így a lakásunkba telepített biztonsági berendezések jelzései akkor sem maradnak figyelem nélkül, ha éppen senki sincs otthon. Apropó, ha senki sincs otthon, bizonyos dolgokat másképp célszerű csinálni: a riasztók jelzést is tudnak adni az épület gépészeti és elektromos rendszerei felé, ha riasztó be van kapcsolva, lekapcsolhatók az égve felejtett lámpák, a fűtést lejjebb lehet csavarni, vagy a melegvíz-készítést is hanyagolni lehet.

biztonsagbanotthon 2
Füstérzékelő
Tüzet nem csak beépített berendezések tudnak okozni, a legtöbb tűzesetet az emberi figyelmetlenség okozza. Mérnökök úgy gondolták, ha már az emberektől nem lehet megkövetelni a figyelmességet, akkor legyen valami berendezés, ami majd figyel helyettünk, és ha füstöt érzékel, jelezzen, riasszon, vagy akár avatkozzon is be. A füstérzékelő működési elve a fény szóródásán alapul, az érzékelő előtt egy fénysugár halad át, ha a sugár útjába füst kerül, az a koncentrált fényt szétszórja, és az érzékelőbe vezeti. Figyelni kell arra, hogy a riasztást nemcsak füst, hanem por is kiválthatja, ezért ha fúrás, faragás van a lakásban, célszerű kikapcsolni, vagy egy speciális, feltűnő színű sapkával letakarni. Sok esetben a tűz olyankor keletkezik, amikor nem tartózkodik senki sem a lakásban, ezért a legtöbb füstérzékelő be van kötve a riasztórendszerbe, ami azonnal hívja a tűzoltókat vagy távfelügyeletet, ha rendellenességet érzékel.

Ajtónyitás kulcs nélkül?
Várhatóan a telefonjaink még jobban hozzánk nőnek, és életünk elválaszthatatlan részét képezik. Ezzel fogunk fizetni, belépni a munkahelyünkre, azaz a telefonunkkal azonosítjuk magunkat. Ez az azonosítás az otthonunkban is fontos lehet, hiszen ha azt akarjuk, hogy lakásunkba csak mi juthassunk be, de mi egyszerűen, már itt is van a megoldás. Hasonlóan az autók jelentős részéhez, felszerelhetjük lakásunkat olyan zárral, amely kulcs nélküli bejutást biztosít, elfejelthetjük a kulcscsomót és a kulcskeresést. Az okos zár lehetővé teszi, hogy a bejárathoz érve csak beütjük a beállított pinkódot vagy ujjlenyomatunkat érzékelve az ajtó kinyílik előttünk.

biztonsagbanotthon 3
Mire jók a betörésbiztonsági fóliák?
Az ablakok sokszor kedvelt célpontjai a betörőknek. Zajtalanul kivágják az ablakot egy üvegvágó szerszámmal, a lyukon benyúlva pedig már tárul is az út előttük. A vagyonvédelem együtt fejlődik a betörők újabb és újabb technikáival, így erre a besurranásra is megvan a hatékony védekezés. Ha vagyonvédelmi fóliát ragasztanak az ablak belső felére, megnöveli az üvegfelület ellenálló képességét, így az ablak ellenáll nyomásnak, ütésnek és becsapódásnak, kívülről nem lehet elvágni, azaz megvéd a betöréstől. A ragadós fólia a törés után összetartja az üvegcserepeket, így nincsenek szétszóródó szilánkok, és a betörő kintmarad.

MIT TUD A VAGYONVÉDELMI SZÚNYOGHÁLÓ?
A nyári időszakban szeretnénk nyitott ablaknál aludni, és napközben is nyitva hagyni, ám ha nincs ablakrács, otthonunk könnyen a besurranó tolvajok célpontjává válik. Erre megoldás a különleges szúnyogháló, amelynek szálai közé fémszálakat fűztek, így bár önmagában nem nyújt védelmet, ám a fémszálak átvágása jelzést küld a riasztórendszernek, és megszólal a sziréna.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.