Homlokzatok hőszigetelése, időjárásálló burkolatok

Homlokzatok hőszigetelése, időjárásálló burkolatok

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Mindenki szeretné, ha elkészült háza a legtovább szolgálná nagyobb felújítás nélkül, de természetesen karbantartásra időközönként szükség van. Ahhoz, hogy e vágyunk teljesüljön, elsősorban minőségi anyagok beépítése szükséges, hozzáértő szakemberek közreműködésével. Homlokzatainkon leggyakrabban a hőszigetelésre kerülő vékonyvakolattal találkoznunk, de nagy hagyománya van a fa- és kőburkolatnak is, és manapság nem ritkán különböző fém-, műanyag vagy kompozitburkolattal is találkozhatunk.

homlokzatokhoszigidojarasalloburk 720


Fontos szabályok a hőszigetelésben
Hogy a hőszigetelés tartós legyen, a legfontosabb alapelv, hogy mindig egy adott gyártó rendszerét használjuk, mert a garancia is csak ekkor áll fenn. A hőszigetelés munkafolyamatának minden szakaszában fontos az előírásszerű kivitelezés. Például a felrakásnál a hőszigetelő táblákat mezőben három ragasztási ponton, továbbá az élek mentén (peremein) kell ragasztani, és a ragasztásnak legalább a tábla falhoz csatlakozó felületének 40 százalékát kell adnia. Ez mechanikai, rögzítéstechnikai, tűzvédelmi, valamint hőés páratechnikai szempontból is fontos. Ha a pontszerű ragasztások elmaradnak, a hőszigetelő táblák a hőmérsékletváltozás általi alakváltozások miatt kihasasodhatnak, vagy az élek elválhatnak. A felületi hőmérséklet állandóan változik, ez az állandó ingadozás az illesztések mentén folyamatos, változó irányú feszítőhatást gyakorol a záró rétegre. Intenzív nyári napsütésnek kitett homlokzatot egy kiadós zápor percek alatt lehűt, ami olyan hajszálrepedéseket okozhat, amelyek később széles repedéshálózattá nőve a hőszigetelő rendszer teljes tönkremeneteléhez vezethet. Ilyenkor a vakolat szinte elrepedezik, láthatóvá válnak a szigetelőlapok körvonalai. Ne feledjük, hogy a peremek ragasztásánál hagyni kell egy kis rést, hogy a falra illesztést egyszerűen lehessen elvégezni, legyen a levegőnek hol kijönnie, majd a következő tábla ragasztása lezárja a rést. A körberagasztás azért is fontos, mert ellenkező esetben a kialakuló kürtőhatás a hőszigetelő képességet rontja: a hőszigetelés és a falszerkezet között beinduló légmozgás lehűti a falakat, páralecsapódás léphet fel – és a hőszigetelés nem lesz kellően hatékony.
A dübelezés során szintén sok hibát követnek el a kivitelezők. A dübelkiosztásról tervet kell készíteni, ahol figyelembe kell venni a falazat anyagát, a dübel fajtáját, a furat mélységét, a szél szívó hatását stb. A mechanikai rögzítéseknél javasolt a minimum 6 darab dübel/m2 elhelyezése, még akkor is, ha a számítások azt mutatják, hogy 4 darab is elegendő lenne. Épületsarkok térségében a teljes felületen történő ragasztás nagyobb rögzítési hatékonyságot és hőhídmentességet eredményez, mintha helyette nagyszámú, ragasztás nélküli dübelt helyeznénk el, ami egyébként is indokolatlanul megemeli a rendszerárat, és rontja a hőszigetelés hatékonyságát. Fontos szabály, hogy dübel is csak ott helyezhető el, ahol a hőszigetelés mögött ragasztás van.

homlokzatokhoszigidojarasalloburk 1
Időjárásálló vékonyvakolatok
Különösen a hőszigetelések kezdeti időszakában gyakran láthattunk szépen felújított homlokzatokat, amelyen hamarosan csúf penész vagy algafoltok jelentek meg. A mai vékonyvakolatok közül számos minimálisra csökkentette ezt a veszélyt azzal, hogy a homlokzatra kerülő vizet gyorsan lepergeti a falról, megszüntetve ezzel a penészedés, algásodás feltételeit.
A vékonyvakolat nem más, mint egy ragasztóba ágyazott üvegszövet és a színezés. Az üvegszövetet körülbelül a vakolat külső 1/3-ába vagy inkább az 1/2-ébe próbáljuk beágyazni. Nem jó, ha „rátoljuk” közvetlenül a hőszigetelésre, de az sem, ha a vakolat elkészítése után próbáljuk a felületre „ragasztani”. A mechanikai tulajdonságok érdekében az átlapolási hosszokon sem érdemes spórolni. Nagyon fontos, hogy mikor készítjük a vékonyvakolatot, ugyanis az időjárási körülményeknek lehetővé kell tenniük a vakolatban lévő víz elpárolgását. Ezért nem lehet +5 ˚C alatt sem a felület, sem a vakolat, sem pedig a levegő hőmérséklete. (Ha télen akarnánk készíteni – de ne akarjunk! – homlokzati hőszigetelést, színezést, akkor le kell fóliázni az egész homlokzatot, és folyamatosan fűteni a fóliasátrat.) A száradás (kötés) ideje alatt védeni kell a homlokzatot a közvetlen napsütéstől, esőtől és erős széltől.

KŐBURKOLATOK. Több ezer éves tapasztalat alapján a kő kiválóan alkalmas a homlokzat burkolására, ám súlya és ára miatt korlátozott az alkalmazása. Magyarországon a „mediterrándivat” idején rendkívüli népszerűségnek örvendett a hasított mészkőborítás. A kőburkolat elhelyezhető ragasztással, ekkor vékonyra (kb. 1 cm) fel kell szeletelni, továbbá kapcsozással és konzolokkal, utóbbi esetekben legalább 2-2,5 cm vastagok a lapok. A technológia fejlődésével azonban ma már számos újdonság is kapható, amelyeknél egészen ultravékony a kőréteg, ilyen például a kőfurnér, amely valódi palakő, mészkő vagy homokkő felhasználásával készül, üvegszállal és műgyanta hordozóval megerősítve.

homlokzatokhoszigidojarasalloburk 2
FÉMBURKOLATOK. Az elmúlt években a fémlemezburkolatok térhódítása tapasztalható, és már lakóépületek homlokzatán is találkozhatunk velük. A fémlemez alkalmazásánál különösen fontos a burkolat mögötti légréteg megfelelő átszellőztetése, a rögzítések rezgés- és zörgésmentesenl kialakítása. A fémekre jellemző jelentős hőmozgás miatt a lemezburkolatok minden irányban szabad mozgási hézagokkal, rugalmasan összekapcsolva legyenek beépítve, végül alapvető, hogy a lemezek közötti hézagokat úgy alakítsák ki, hogy a csapadék ne juthasson mögéje. A fémburkolatoknak számtalan fajtája létezik, a burkolólemez készülhet alumíniumból, rozsdamentes vagy felületkezelt acéllemezből. A karbantartásmentes alumínium elegáns, matt struktúrát kölcsönöz a háznak. Szokatlan, de rendkívül sokoldalúan felhasználható az alumínium perforált lemez is, bár inkább középületeken. Amerikai találmány az időjárásálló acél, kialakításnál arra törekedtek, hogy ne legyen szükség utólagos felületkezelésre, festésre, és stabil, védő „nemes rozsdaréteg” jelenjen meg a felületén eső, pára hatására, védve a további korróziótól. A homlokzatra sínrendszer segítségével szerelik fel, családi házakon ezt is ritkán alkalmazzák.

homlokzatokhoszigidojarasalloburk 3
FAHOMLOKZAT. Hazánkban faanyagú homlokzatburkolatokat viszonylag ritkán készítenek, inkább kisebb részeken, díszítő jelleggel, vagy utólagos hőszigetelés, homlokzat-felújítás esetén találkozunk vele. A faanyagú homlokzatburkolatoknak sok változata terjedt el: kiselemes fazsindelyburkolat, csaphornyos lécburkolat (lambéria), vízálló rétegelt falemez, deszkaburkolat, diagonál zsalu burkolat stb. A faanyagú burkolatok lehetnek közvetlen kapcsolású faburkolatok (csak védett helyen, pl. tornácoknál), egyszeres vagy a hőszigetelés nedvesség elleni védelméhez a tetőszerkezeteknél is alkalmazott kétszeres kiszellőztetésű szerkezeti kialakításúak. Természetesen a mai kor igényeinek megfelelően számos olyan új összetételű, préseléssel készült homlokzatburkolattal találkozunk, amelyek fahatást keltenek, de nem igényelnek rendszeres kezelést, hiszen a kivitelezés a felállványozás miatt nem egyszerű feladat.

KERÁMIABURKOLATOK. A természetes alapanyagból készült kerámiaburkolatok – burkolótéglák, klinkertéglák, mészhomoktéglák, bontott téglák – javítják az épület hőháztartását is, esztétikai szerepükön túl emiatt gyakran találkozunk velük családi házakon is. Leggyakrabban kézi vetésűek, így rusztikusak, egyedi felületet képeznek. A téglaburkolat elkészítése falazási munkát igényel, a hőszigetelés és az előtétfalként épülő téglaburkolat között megfelelő légrés marad, amelyből szellőzőnyílásokon történik a pára és hő kiszellőztetése. A kerámia lapburkolatként, téglaszerűen is megjelenhet a homlokzaton, ilyenkor burkolással kerül a hőszigetelésre.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.