Utólagos vízszigetelés

Utólagos vízszigetelés

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Lakóépületeink sok bosszúságot okozó része lehet az erkély és terasz, ha megépítése vagy felújítása átgondolatlan. Sokan úgy gondolják, hogy a fuga, a csemperagasztó és a hidegburkolat elegendő, külön víz- és hőszigetelésre nincs is szükség, pedig ezek hiányában átszivárog rajta a csapadékvíz, pára, és felfagy a burkolat. A legfontosabb, hogy a megfelelő szigetelésen túl gondoskodjunk a szükséges lejtésről és vízelvezetésről is.

utolagosvizszigeteles 720


Egy hosszú évtizedekig hibátlan terasz megépítése vagy felújítása jó felkészültséget, sok tapasztalatot igényel. Bár a felszínen a burkolat hibái többnyire szemmel láthatók – nem ritka, hogy a külső burkolati sík a padlóvonal fölé kerül, és rossz lejtésviszonyok kialakítása esetén a víz bejut a lakásba –, a felázások, felfagyások gyakran csak teljes visszabontással és új rétegekkel történő újraépítéssel javíthatók. Ha az erkélyek, teraszok vízszigeteléséről beszélünk, nem tehetjük ezt hőszigetelésük tárgyalása nélkül.

utolagosvizszigeteles 1
Erkélyek, tetőteraszok vízszigetelése, rétegrendek
Mivel az erkélyek az épület homlokzati síkjától kinyúló konzolos szerkezetek, így a homlokzati hőszigetelő rendszerben vonal menti hőhidat képeznek. Ennek megszüntetésére kétféle lehetőségünk van. Vagy körbeburkoljuk erkélyünket alulról, felülről és az oldalai felől hőszigetelő lemezzel, azaz „becsomagoljuk”, vagy vonal menti hőhídmegszakító szerkezetet alkalmazunk a teherhordó szerkezetbe, a fal síkjába beépítve. Ha a teraszunkat körbeburkoljuk, akkor alkalmazhatunk egyenes, illetve fordított rétegrendet. Az egyenes rétegrend esetén a ragasztott burkolat alatt szigetelőfólia, aljzatbeton, geotextíliával kasírozott drainlemez szivárgóréteg, ez alatt a csapadékvíz-szigetelés, alatta már védett helyzetben a hőszigetelés, a lejtést adó beton és a födém helyezkedik el. Ez a rétegfelépítés talán a legjobb, ha ragasztott kerámiaburkolatot szeretnénk. Itt az egyenes rétegrendnél megtehetjük azt is, hogy a lejtbeton helyett, azt elhagyva a hőszigetelést lejtésbe vágjuk. Talán mondani sem kell, de a terasz burkolására kültéri fagyálló lapot válasszunk (a hozzá tartozó megfelelő flexibilis ragasztóval). Nagyon figyeljünk, hogy a flexibilis ragasztó valóban flexibilis legyen! Itt ügyeljünk a burkolatban és az alatta lévő vasalt aljzatban (legalább 6 cm vastag) a megfelelő dilatációk elkészítésére is, ellenkező esetben jön a padlóburkolat „rejtélyes” felpúposodása. A dilatáció rasztere ökölszabály szerint 3-4 m (gyakran 3,30 m „körül”), de inkább számoljuk ki pontosan.
A fordított rétegrend esetén elsősorban szerelt burkolat javasolt, amely alatt az elválasztó réteg után víz- és fagyálló hőszigetelés, alatta a csapadékvíz-szigetelés, ez alatt pedig a lejtést adó beton és a födém van. Szerelt burkolat lehet beton járólap vagy kőlapok, nem korhadó (trópusi, vagy telített) fa járófelület, műanyag fautánzatú burkolat. Ezt általában bazaltzúzalék ágyazatra vagy távtartó elemekre helyezik, amely alatt a víz elfolyhat. A hőszigetelés felületére elválasztó, védőréteg szükséges, amely lehet polipropilén filc vagy drainlemez. Ezen rétegrend kisebb rétegvastagságban megvalósítható, mint az egyenes rétegrend, ha helyszűkében lennénk. A tetőteraszok – amelyek alatt lakások vannak – víz- és hőszigetelése szintén készülhet az előbbi két módon. Ezeknél annyi a különbség, hogy ne felejtsük el a lejtbeton tetejére első rétegként párazáró lemezt tenni, amit a hőszigetelés tetejéig (egyenes rétegrendnél) fel kell hajtani.

utolagosvizszigeteles 2
Teraszok helyes rétegrendje
Családi házak esetén a terasz lehet talajon fekvő, és lehet alápincézett. A talajon fekvő terasz általában kétféleképpen készülhet: ragasztott burkolattal beton aljzatra, vagy szárazon rakott nagyelemes burkolattal (cementlap/kő), illetve faburkolattal kavicságyazatba. A jól megtömörített talajra – különösen az épület melletti sávra figyeljünk, ahol az alapok földkiemelése volt, mert itt szokott megsüllyedni a burkolat és a járda is a nem megfelelő tömörítés miatt – először rakjunk 25 cm vastag kavicságyazatot (alsó vízelvezetés), majd 6-8 cm vastag aljzatbetont acélháló-erősítéssel. Erre jön a szigetelőfólia és a ragasztott burkolat, dilatálva, mint az erkélyeknél.
Ha nagyon jók akarunk lenni, akkor a kavicsfeltöltést körbeburkolhatjuk geotextíliával. Mivel a teraszt célszerű eldilatálni az épülettől, a lábazatra a falszigetelést hajtsuk fel, és a két szerkezet között, mint az épület többi részénél – persze ez függ az épület formájától, földszinti padlómagasság és járdamagasság viszonyától. Faburkolat esetén (trópusi fa vagy telifa) a kavicságyra rakott geotextíliára raszterben cementlapokat rakunk, erre fektetjük a párnafát és arra a faburkolatot. Az olyan teraszokat, amelyek alá vannak pincézve, hasonlóképpen kell szigetelni, mint a tetőteraszokat, a különbség a pince használati rendeltetésétől függ. Aszerint, hogy fűtött, nem fűtött vagy temperált, a hő- és vízszigetelés anyagminősége, vastagsága változik.

utolagosvizszigeteles 3
Milyen anyagot használjunk erkély, tetőterasz lábazati szigeteléséhez?
A lábazati vízszigetelés a vízszintes szigetelés folytatásaként PV hordozó rétegű 4-4,2 bitumenes szigetelőlemez legyen (az ilyen lemezek már modifikált bitumenes lemezek), a falra fel kell hajtani legalább 30 cm magasságban. Figyeljünk arra, hogy a 30 cm a majdani padlóburkolat síkjától értendő, valamint a felhajtásnál alkalmazzunk hajlatidomot, azaz a szigetelést semmiképpen ne törjük/hajlítsuk 900-ban.

Utólagos lábazatszigetelés, javítás
Ha a lábazat vízszigetelését elmulasztjuk, az igen nagy problémákat okoz: átnedvesedik a lábazati falrész, leesik a lábazati burkolat, és elkezdődik belülről a penészesedés. Ilyenkor sajnos nincs más módszer a javításra, mint a burkolat teljes visszabontása, szerencsés esetben csak egy részének elbontása, az alsóbb rétegek részbeni visszaszedése, a vízszigetelés pótlása, felhajtása a lábazatra. Mindez fordított rétegrendnél egyszerűbb.
A szigetelés javítása előtt a falról verjük le a vakolatot a vizes részen, és szárítsuk ki. Ez után jöhet a szigetelés javítása, és a rétegek helyreállítása. Ha szerencsénk van, és a burkolat nem vált fel, akkor léteznek olyan szigetelőfóliák, amelyeket a burkolatra rá lehet kenni. Ezek víztiszta és színezett kivitelben is kaphatók, és „tűsarok” álló, kenhető szigetelések. Ekkor a teljes erkély vagy tetőterasz felületét át kell kenni a szigetelőanyaggal és felhajtani a lábazatra, természetesen hajlaterősítővel és a lábazat előzetes kiszárításával. Ezután lehet csak a lábazatburkolatot helyreállítani.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.