A lakásfelújítás helyes sorrendje

A lakásfelújítás helyes sorrendje

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Társasházi lakásunk teljes felújítása nem kis feladat, még ha mindent alaposan, körültekintően végiggondoltunk és megterveztünk is. Ám ha nem szánunk rá elegendő időt, hogy sorra vegyük a feladatokat, lehetőségeket, nem járunk utána a felmerülhető problémáknak, akkor bizonyos, hogy rengeteg álmatlan éjszakánk lesz, sokat idegeskedünk, és sok-sok felesleges kört futunk.

alakasfelujitashelyessorrend 720


A felújítási munkák megkezdése előtt pontosan tisztázzuk, milyen dolgokon szeretnénk változtatni, készítsünk egy mindenre (a számtalan szükséges segédanyagra is!) kiterjedő költségvetést, vegyük számba a rendelkezésre álló minimális és maximális keretet, képezzünk vésztartalékot is, keressünk számlaképes vállalkozót a garanciális jogok érvényesítése érdekében.

Mit mérlegeljünk?
Ha a lakás felújítása szerkezeti átalakítással nem jár, a munkálatokhoz nem szükséges hatósági engedély. Amennyiben viszont át akarjuk alakítani a gázvezetékeket, vagy új kazánt rakunk, akkor gáztervre, engedélyre és kéményseprői szakvéleményre is szükségünk lesz. Gondoljuk végig, hogy belső nyílászáróink is a megfelelő helyen vannak-e? A jobb helykihasználás érdekében nem volna-e célszerű arrébb rakni, néha 10-20 cm is sokat számít, megfelelő-e a magasságuk, az ablakokhoz akarunk-e rakni külső árnyékolót, annak mi legyen az anyaga és milyen a színe (jó tudni, utólag esztétikusan beépíteni nem lehet). A felújítás során létre akarunk-e hozni okos lakást, ahol szinte minden távvezérelhető vagy sem (utólag már ez is elég nehézkes, persze távvezérelt kapcsolókkal részben megoldható). Gondoljunk az akadálymentesítésre is, ez nem csak abból áll, hogy kivesszük a küszöböket, ehhez megfelelő szélességű ajtók szükségesek, helyigényesebb a vécé, fürdő kialakítása stb.. Felújítás előtt tájékoztassuk a közös képviselőt, tisztázzuk vele, hogy a társasház udvarán hová pakolhatunk ideiglenesen anyagokat. Tájékoztassuk a lakókat is a faliújságra kitűzött hirdetménnyel, megjelölve a kezdést és a várható befejezést.
A tervezés elkezdésekor gondoljuk végig, lakottan újítjuk-e fel a lakást, vagy kiköltözünk belőle? Ha kiköltözünk, hol tudunk lakni a felújítás időtartama alatt (némi csúszással is számolva), hová tudjuk elraktározni a bútorokat és a bennük tárolt személyes dolgainkat, mert telepakolt szekrényt nehéz tologatni (szerezzünk be nagyobb méretű papírdobozokat e célra). Ha a bontást saját magunk végezzük, erős műanyagzsákokat kell vásárolni, amiben lehordjuk a sittet.

alakasfelujitashelyessorrend 1

TUDTA-E?
Festés előtt a padlót, szekrényeket, fűtőtestet, mosdót stb. fóliázzuk le, a csempéket, kapcsolókat, ajtófélfákat ragasszuk körbe széles ragasztószalaggal, a szekrényeket toljuk a szoba közepére. A festéket hengerrel vigyük fel (ne nyomjuk rá túlságosan) a mennyezeten kezdve, utána a sarkokat húzzuk ki széles ecsettel, majd a fal közepétől felfelé indítsuk a hengerezést, oldalazva továbbhaladva, majd ha kész, következik a fal alsó része.

Mire figyeljünk a gépészeti munkáknál?
Természetesen legelsőként a bontásokkal kell kezdeni. Minden tervezett részt – padló, oldalfal burkolatok, aljzatszigetelések, belső nyílászárók – bontsuk/bontassunk el. Ekkor célszerű „méretre vágni” a meglévő ajtónyílásokat, ha az újak eltérő méretűek lesznek. A homlokzati nyílászárók cseréjét a bontási munkák végére időzítsük, és rögtön a következő feladat az új nyílászárók megvédése, fóliázása legyen.
Ekkor cserélhetjük az elektromos hálózatot is. Ez azt jelenti, hogy nagy valószínűséggel új védőcsöveket kell beépítenünk, a régieket bent hagyhatjuk a falban. Előzetesen már meg kell terveznünk a kapcsolók, dugaljak, tévé- és internetcsatlakozások helyeit és darabszámát. Célszerű a számítógépek dugaljait külön elektromos körre tenni, egy porszívózárlat esetén nem szállnak el a számítógépek, megmaradnak munkáink. Vegyük számba, elegendő-e a rendelkezésre álló elektromos energia, vagy szeretnénk bővíteni, ám csak akkor bővítsük a hálózat teljesítményét, ha tényleg szükségünk van rá, mivel ez fizetős (pl. gáz helyett villanytűzhelyet, villanyfűtést szeretnénk). A bővítést megrendeléssel az elektromos művek felé tudjuk intézni, amit rábízhatunk a villanyszerelőre.
A vízhálózat cseréje viszonylag egyszerű egy társasházi lakásban, mivel a felszálló víznyomócsövektől kell vezetéket cserélnünk. A felszállók általában a fürdőszobában vannak beépítve, innen kell a vizes berendezésekig, kazánig elvinni, ami csak pár méter. Régi társasházakban gyakran előfordul, hogy a konyhai víz a szomszéd lakásban található felszálló vezetékről van lekötve, ilyen esetben vagy a falig cseréljük a vezetéket – a szomszéd valószínűleg nem engedi fürdőszobájának szétverését –, vagy a mi fürdőnkből kötjük le a vízvezetéket. Amennyiben még nem rendelkezünk vízmérővel, ilyenkor lehet beépítetni azt is, amit a vízműveknél tudunk megrendelni, de bízzuk ezt a feladatot a gépészre.
Az új fűtési hálózat csöveit és a gázcsöveket – az előzőekben említettek figyelembevételével – most kell lefektetni/átalakítani. A fűtési csöveket általában az aljzatbeton alá fektetik, viszont a gázvezetéket nem szabad bebetonozni. Nagy valószínűséggel a meglévő kéménybélelésünk (már ha egyáltalán van) nem lesz megfelelő az új kazánhoz, azt is most kell felülvizsgáltatni. A vakolatjavításokat, ha lehet, még az „aljzatolást” előtt végezzük el, majd jöhet az aljzatbeton készítése, a szükséges hang- és technológiai szigetelések lefektetése után. Az aljzatbetonba rakhatunk hegesztett acél hálót, de ma már inkább PVC szálakat kevernek bele.

Burkolás, festés, mázolás, sorrend
A betonozás elkészítése után kezdhetjük a festő-mázoló munkákat. Manapság mázolás már egyre ritkábban van, mivel az új nyílászárókat a gyártók által készre mázolva szállítják az építkezésekhez. Amennyiben a helyszínen készül a mázolás, kalkuláljuk be az átfutási időbe, hogy ez nem gyors folyamat: a régi nyílászárókról el kell távolítani a felpattogzott anyagot, tapaszolni, csiszolni, alapozni kell, a festékrétegeknek van száradási ideje stb. A hidegburkolatú helyiségekben glettelés és csiszolás után a mennyezetet készre festhetjük, az oldalfalon a csempe feletti részt egyszer le lehet gurítani, a csempézés után kell készre festeni. Amikor elkészült a hidegburkolat, következhet a konyhabútorok beépítése, majd a szerelvényezés, a mosogatók, mosdók, vécé, csaptelepek felszerelése. Ekkor lehet beüzemelni a kazánt is (már ha azt építjük be), és beszabályozni a fűtési rendszert. A beszabályozás nyáron nem megoldható, az csak hidegben végezhető. Melegburkolattal ellátott helyiségekben, mint a laminált parketta, szőnyegpadló, PVC, linóleum az elkészült festés után burkoljunk. Ha a festés javítása szükséges, feltétlenül készítsünk fóliatakarást. Az új parkettát a lerakás megkezdése előtt 48 órával zárt csomagolásában ott tároljuk, ahol majd lerakjuk, ügyeljünk azonban az aljzat maradék nedvességtartalmára, mert ha ragasztott parkettát rakunk, az felpúposodhat. Lakkozott parkettával burkolt helyiségben a glettelést és a mennyezet festését készre készíthetjük, az oldalfalak utolsó festését – de csak az utolsót! – az első csiszolás után hordjuk fel a felületre. Lakkozás után már tilos festeni!

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}