A lakásfelújítás helyes sorrendje

A lakásfelújítás helyes sorrendje

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Társasházi lakásunk teljes felújítása nem kis feladat, még ha mindent alaposan, körültekintően végiggondoltunk és megterveztünk is. Ám ha nem szánunk rá elegendő időt, hogy sorra vegyük a feladatokat, lehetőségeket, nem járunk utána a felmerülhető problémáknak, akkor bizonyos, hogy rengeteg álmatlan éjszakánk lesz, sokat idegeskedünk, és sok-sok felesleges kört futunk.

alakasfelujitashelyessorrend 720


A felújítási munkák megkezdése előtt pontosan tisztázzuk, milyen dolgokon szeretnénk változtatni, készítsünk egy mindenre (a számtalan szükséges segédanyagra is!) kiterjedő költségvetést, vegyük számba a rendelkezésre álló minimális és maximális keretet, képezzünk vésztartalékot is, keressünk számlaképes vállalkozót a garanciális jogok érvényesítése érdekében.

Mit mérlegeljünk?
Ha a lakás felújítása szerkezeti átalakítással nem jár, a munkálatokhoz nem szükséges hatósági engedély. Amennyiben viszont át akarjuk alakítani a gázvezetékeket, vagy új kazánt rakunk, akkor gáztervre, engedélyre és kéményseprői szakvéleményre is szükségünk lesz. Gondoljuk végig, hogy belső nyílászáróink is a megfelelő helyen vannak-e? A jobb helykihasználás érdekében nem volna-e célszerű arrébb rakni, néha 10-20 cm is sokat számít, megfelelő-e a magasságuk, az ablakokhoz akarunk-e rakni külső árnyékolót, annak mi legyen az anyaga és milyen a színe (jó tudni, utólag esztétikusan beépíteni nem lehet). A felújítás során létre akarunk-e hozni okos lakást, ahol szinte minden távvezérelhető vagy sem (utólag már ez is elég nehézkes, persze távvezérelt kapcsolókkal részben megoldható). Gondoljunk az akadálymentesítésre is, ez nem csak abból áll, hogy kivesszük a küszöböket, ehhez megfelelő szélességű ajtók szükségesek, helyigényesebb a vécé, fürdő kialakítása stb.. Felújítás előtt tájékoztassuk a közös képviselőt, tisztázzuk vele, hogy a társasház udvarán hová pakolhatunk ideiglenesen anyagokat. Tájékoztassuk a lakókat is a faliújságra kitűzött hirdetménnyel, megjelölve a kezdést és a várható befejezést.
A tervezés elkezdésekor gondoljuk végig, lakottan újítjuk-e fel a lakást, vagy kiköltözünk belőle? Ha kiköltözünk, hol tudunk lakni a felújítás időtartama alatt (némi csúszással is számolva), hová tudjuk elraktározni a bútorokat és a bennük tárolt személyes dolgainkat, mert telepakolt szekrényt nehéz tologatni (szerezzünk be nagyobb méretű papírdobozokat e célra). Ha a bontást saját magunk végezzük, erős műanyagzsákokat kell vásárolni, amiben lehordjuk a sittet.

alakasfelujitashelyessorrend 1

TUDTA-E?
Festés előtt a padlót, szekrényeket, fűtőtestet, mosdót stb. fóliázzuk le, a csempéket, kapcsolókat, ajtófélfákat ragasszuk körbe széles ragasztószalaggal, a szekrényeket toljuk a szoba közepére. A festéket hengerrel vigyük fel (ne nyomjuk rá túlságosan) a mennyezeten kezdve, utána a sarkokat húzzuk ki széles ecsettel, majd a fal közepétől felfelé indítsuk a hengerezést, oldalazva továbbhaladva, majd ha kész, következik a fal alsó része.

Mire figyeljünk a gépészeti munkáknál?
Természetesen legelsőként a bontásokkal kell kezdeni. Minden tervezett részt – padló, oldalfal burkolatok, aljzatszigetelések, belső nyílászárók – bontsuk/bontassunk el. Ekkor célszerű „méretre vágni” a meglévő ajtónyílásokat, ha az újak eltérő méretűek lesznek. A homlokzati nyílászárók cseréjét a bontási munkák végére időzítsük, és rögtön a következő feladat az új nyílászárók megvédése, fóliázása legyen.
Ekkor cserélhetjük az elektromos hálózatot is. Ez azt jelenti, hogy nagy valószínűséggel új védőcsöveket kell beépítenünk, a régieket bent hagyhatjuk a falban. Előzetesen már meg kell terveznünk a kapcsolók, dugaljak, tévé- és internetcsatlakozások helyeit és darabszámát. Célszerű a számítógépek dugaljait külön elektromos körre tenni, egy porszívózárlat esetén nem szállnak el a számítógépek, megmaradnak munkáink. Vegyük számba, elegendő-e a rendelkezésre álló elektromos energia, vagy szeretnénk bővíteni, ám csak akkor bővítsük a hálózat teljesítményét, ha tényleg szükségünk van rá, mivel ez fizetős (pl. gáz helyett villanytűzhelyet, villanyfűtést szeretnénk). A bővítést megrendeléssel az elektromos művek felé tudjuk intézni, amit rábízhatunk a villanyszerelőre.
A vízhálózat cseréje viszonylag egyszerű egy társasházi lakásban, mivel a felszálló víznyomócsövektől kell vezetéket cserélnünk. A felszállók általában a fürdőszobában vannak beépítve, innen kell a vizes berendezésekig, kazánig elvinni, ami csak pár méter. Régi társasházakban gyakran előfordul, hogy a konyhai víz a szomszéd lakásban található felszálló vezetékről van lekötve, ilyen esetben vagy a falig cseréljük a vezetéket – a szomszéd valószínűleg nem engedi fürdőszobájának szétverését –, vagy a mi fürdőnkből kötjük le a vízvezetéket. Amennyiben még nem rendelkezünk vízmérővel, ilyenkor lehet beépítetni azt is, amit a vízműveknél tudunk megrendelni, de bízzuk ezt a feladatot a gépészre.
Az új fűtési hálózat csöveit és a gázcsöveket – az előzőekben említettek figyelembevételével – most kell lefektetni/átalakítani. A fűtési csöveket általában az aljzatbeton alá fektetik, viszont a gázvezetéket nem szabad bebetonozni. Nagy valószínűséggel a meglévő kéménybélelésünk (már ha egyáltalán van) nem lesz megfelelő az új kazánhoz, azt is most kell felülvizsgáltatni. A vakolatjavításokat, ha lehet, még az „aljzatolást” előtt végezzük el, majd jöhet az aljzatbeton készítése, a szükséges hang- és technológiai szigetelések lefektetése után. Az aljzatbetonba rakhatunk hegesztett acél hálót, de ma már inkább PVC szálakat kevernek bele.

Burkolás, festés, mázolás, sorrend
A betonozás elkészítése után kezdhetjük a festő-mázoló munkákat. Manapság mázolás már egyre ritkábban van, mivel az új nyílászárókat a gyártók által készre mázolva szállítják az építkezésekhez. Amennyiben a helyszínen készül a mázolás, kalkuláljuk be az átfutási időbe, hogy ez nem gyors folyamat: a régi nyílászárókról el kell távolítani a felpattogzott anyagot, tapaszolni, csiszolni, alapozni kell, a festékrétegeknek van száradási ideje stb. A hidegburkolatú helyiségekben glettelés és csiszolás után a mennyezetet készre festhetjük, az oldalfalon a csempe feletti részt egyszer le lehet gurítani, a csempézés után kell készre festeni. Amikor elkészült a hidegburkolat, következhet a konyhabútorok beépítése, majd a szerelvényezés, a mosogatók, mosdók, vécé, csaptelepek felszerelése. Ekkor lehet beüzemelni a kazánt is (már ha azt építjük be), és beszabályozni a fűtési rendszert. A beszabályozás nyáron nem megoldható, az csak hidegben végezhető. Melegburkolattal ellátott helyiségekben, mint a laminált parketta, szőnyegpadló, PVC, linóleum az elkészült festés után burkoljunk. Ha a festés javítása szükséges, feltétlenül készítsünk fóliatakarást. Az új parkettát a lerakás megkezdése előtt 48 órával zárt csomagolásában ott tároljuk, ahol majd lerakjuk, ügyeljünk azonban az aljzat maradék nedvességtartalmára, mert ha ragasztott parkettát rakunk, az felpúposodhat. Lakkozott parkettával burkolt helyiségben a glettelést és a mennyezet festését készre készíthetjük, az oldalfalak utolsó festését – de csak az utolsót! – az első csiszolás után hordjuk fel a felületre. Lakkozás után már tilos festeni!

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.