Padlófűtés, a modern gépészeti rendszer eleme

Padlófűtés, a modern gépészeti rendszer eleme

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Téli hajnalokon a fürdőszoba meleg padlója képes kihúzni az embert az ágyból. Amikor pár perc alatt átjárja a testet a padlóburkolat kellemes melege, visszatér az életkedvünk a legborúsabb, legsötétebb reggeleken is. Miért is? Mert az alulról lassan felszálló meleg egyenletesen melegít át mindent, kellemes komfortérzetet nyújt, nem fűti túl feleslegesen a helyiség felső részét, tehát energiatakarékos is.

padlofutesamoderngepeszeti 720


A kellemes padló, a jó fűtés az emberiség ősi vágyai közé tartozik, s már a margitszigeti domonkos kolostor is rendelkezett padlófűtéssel, de a budai, esztergomi és visegrádi várban is a fontosabb helyiségeket padlófűtéssel látták el. No persze még más elven működtek, az ókori rómaiak termálvizet vezettek a padlókban futó agyagcsövekbe, a kolostorokban, várakban az álpadló alatti fűtőkamra meleg füstje járta át a járófelületet. A modern kori padlófűtések a beton megjelenésével egyidősek, a vasbeton födémek acélcsövei szállították a meleget, ám ez a megoldás a rossz szabályozhatóság és korrodálás miatt nem terjedt el.

padlofutesamoderngepeszeti 1
A korszerű padlófűtések már nem a tartófunkcióval rendelkező vasbeton födémbe kerülnek, hanem leggyakrabban az 5-6 centiméter lépésálló hőszigetelés fölé, közvetlenül a padlóburkolat alá. Az egész aljzatbeton vastagsága nem több, mint 8 centiméter.


Miért jó a padlófűtés?
Egy helyiségben jó komfortérzet akkor alakul ki, ha a hőmérséklet egyforma a lábunk magasságától a fejünk búbjáig. Erre a radiátoros, konvektoros, cserépkályhás fűtési megoldások nem alkalmasak, mert a radiátor lemezei között felmelegedő levegő felszáll a helyiség felső részébe, lassan lehűlve ereszkedik alá, így a leghidegebb a padlónál lesz, a legmelegebb pedig a mennyezet alatt. Régi, nagy belmagasságú épületekben akár 26-28 fokot is mérhetünk a mennyezet alatt, míg a tartózkodási zónában (1-1,5 méter magasságban) alig van 21 ˚C. Nem kell ecsetelni, hogy egy templom, kolostor, várkastély termeit egyszerűen lehetetlen feladat ilyen módszerrel kifűteni. A padlófűtés ezzel szemben egyenletes hőmérséklet-eloszlást eredményez, az alulról lassan felszálló meleg egyenletesen melegít át mindent, kellemes komfortérzetet ad, nem okoz felesleges túlfűtést a helyiség felső részében, tehát energiatakarékos is.

padlofutesamoderngepeszeti 2
Padlófűtéses szobában sokkal jobb a melegérzetzünk, mint egy azonos hőmérsékletű radiátorosban. A nagy, sugárzó felület melege egyenletes, így alacsonyabb hőmérséklet is elegendő a jó hőkomfortérzethez.


Energiatakarékosság a négyzeten, modern padlófűtések
Egy padlófűtéses helyiségben sokkal jobb a melegérzetünk, mint egy azonos hőmérsékletű radiátoros vagy konvektoros szobában. Ennek az az oka, hogy a nagy meleg felület sugározza a hőt. Mindez hasonló ahhoz, amikor fagyos időben tábortűz közelében vagyunk: bár a tűz melegítette füst nem ér hozzánk, a forró lángok sugározta melegtől egészen átmelegedhetünk (no persze csak a tűz felé forduló testfelületünk). A padlófűtés úgy működik, mint a szoba aljára kiterített lehűtött tábortűz. Ennek eredményeképpen nemcsak azért lesz energiatakarékos, mert egyenletes meleget biztosít, hanem mert a nagy sugárzó felület miatt alacsonyabb helyiséghőmérséklet is elegendő a jó hőkomfortérzethez, azaz nem kell annyira fűteni egy padlófűtéses lakást, mint egy radiátorost. A padlófűtések elterjedésének évtizede a nyolcvanas évekre tehető. Ekkor jelentek meg azok a hőálló műanyag csövek, amelyek már évtizedeken keresztül képesek voltak a meleget és a nyomást elviselni, valamint általánossá váltak a fűtési rendszerekben a szivattyúk alkalmazása. A korszerű padlófűtések már nem a tartófunkcióval rendelkező vasbeton födémbe kerülnek, hanem hőszigetelés fölött közvetlenül a padlóburkolat alá tekerik be a közel 100 méter hosszú műanyag csöveket. A megfelelő beépítés eredményeképpen a padlófűtés gyakorlatilag csak azt a helyiséget fűti, amelynek a padlójában van, az alatta levőt nem.

Nem minden fenékig tejfel!
Mint mindennek, a padlófűtésnek is vannak negatívumai. Az ellenzők legfontosabb érve az, hogy a padlóról felfelé áramló meleg keveri a port. Igen, ez valóban így van, bár ez nagymértékben függ a padlóburkolattól és a helyiség tisztaságától. A padlófűtéses helyiségekben mérhetően kb. 30-40 cm magasságban kialakul egy lebegő porréteg, ezért hálószobákban, asztmás betegek tartózkodási helyiségeiben nem ajánljuk. Szabályzásukkal is óvatosan kell bánni! Igaz, hogy a modern padlófűtési rendszerek nem az egész födémet melegítik át, csak a hőszigetelés feletti aljzatbetont, azonban ennek átmelegítése lényegesen hosszabb időt vesz igénybe, mint egy radiátor felmelegítése, ezért szabályozása sokkal lomhább. Egy áthűlt lakás felfűtése akár 10-20 órát is igénybe vehet, de a padló érezhető hőmérséklet-változásához mindenképpen 1-2 óra kell. Ezért nagy, ablakos helyiségekben rendszerint padlófűtést és radiátoros fűtést is kiépítenek: a padlófűtés biztosítja a jó komfortérzetet, a radiátorok pedig pillanatok alatt adhatják a meleget.

padlofutesamoderngepeszeti 3
Mi a helyzet a hűtéssel?
Az energiatakarékosság különösen fontos szempont manapság. Már tudjuk, hogy a nagy felületű fűtési rendszerek milyen takarékosak, hát készítsük el a nyári meleg napok modern, alacsony fogyasztású hűtési rendszerét is. A fűtés ellenkezője a hűtés, a padló ellenkezője a mennyezet. A padlót nem hűthetjük, mert nagyon kellemetlen lenne hideg padlón járkálni, no meg a függőleges hőeloszlást is jól tönkretennénk, ezért a nyári hűtés számára csövezzük be a mennyezetet is. Az energiatakarékosság adott, hiszen a nagy hűvös felület révén nem kell lakóterünket annyira lehűteni, illetve elegendő 16-18 ˚C-os vizet járatni a csövekben. Ha a két rendszert összeolvasztjuk, és lakásunkban padlófűtési és mennyezethűtési rendszert is kiépíttetünk, akkor eljutottunk korunk legkorszerűbb fűtési rendszeréhez. Padlófűtéshez elegendő akár a 35-40 fokos fűtővíz, a mennyezethűtéshez pedig a 16-18 fokos közeg, így ez a rendszer nagyon jól párosítható a hőszivattyúkkal, mondhatni erre vannak kitalálva!

Falfűtések rövid tündöklése
A mennyezeti fűtő-hűtő rendszerek megjelenésekor a fűtőcsövek a falakba is bekerültek, azonos műszaki megoldással, ily módon a hideg külső falfelületek becsövezése tovább növelte a komfortérzetet. E megoldás indoka valójában az volt, hogy a szükséges teljesítmény eléréséhez további felületeket kellett bevonni a fűtés számára, ez azonban nem egyszerű: már a tervezéskor számolni kell a bútorozással, veszélyesebb volt egy képet felfúrni a falra, mert jó eséllyel a fúrógép egy csövet találhatott el a falban. Az építési előírások szigorodásával a vastagabb hőszigetelések és jobb nyílászárók alkalmazásával a helyiségek padlója, mennyezete már bőségesen elegendővé vált a szükséges fűtési, hűtési teljesítmény eléréséhez, így a falfűtési megoldások már csak különleges, elsősorban templomok felújításakor kerül elő, amennyiben nem lehet vagy nagyon költséges a padlófűtés utólagos beszerelése.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}