Hőszigetelés szakszerűen

Hőszigetelés szakszerűen

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Manapság már nem nagyon tudunk hőszigetelés élkül házat építeni, és ez több szempontból is fontos. Egyrészt a szabványok, előírások nem teszik lehetővé, másrészt megfelelő, jól megépített/kivitelezett hőszigetelés mellett sokat takaríthatunk meg az energiaköltségeken, környezettudatossá tesszük munkánkat.

hoszigetelesszakszeruen1907 720


Amilyen egyszerűen tűnik, olyan bonyolult is lehet a jó hőszigetelés megtervezése, elkészítése. Sok gyártó közül választhatunk, ha hőszigetelést akarunk vásárolni, de mindig rendszerben kell gondolkodnunk: ugyanannak a gyártónak az elemeit kell használni, hiszen csak ekkor vállalnak garanciát anyagra. Miért is szükséges hőszigetelő anyaggal beburkolni házunkat? Ennek két fő oka az energiaárak „elszabadulásában” és bolygónk energiahordozóinak csökkenésében keresendő, régebben nem volt szempont, hogy mennyit fűtünk, mivel az energiahordozók megfizethetőek voltak mindenki számára.

Fontos a hőszigetelő anyag minősége
Egy hőszigetelő anyag esetében nagyon fontos a hőszigetelés mértéke, amit a hővezetési tényező (λ) mutat meg: ez a szám minél kisebb, annál kedvezőbb (ne keverjük össze a szerkezetre jellemző „U” értékkel, mértékegysége W/m2K.) A mai kereskedelmi forgalomban kapható polisztirol termékek hővezetési tényezője 0,030 – 0,040 W/ mK között van, ezzel ár/érték arányában a legjobb szigetelőanyagok egyike. Ne keverjük össze a hőszigetelő és a hangszigetelő anyagokat! Amelyik anyag alkalmas hangszigetelésre, az megfelel hőszigetelésre is, csak nem érdemes használni, mert drágább. A hőszigetelő anyagok egy része viszont nem felel meg hangszigetelésre. Minden esetben kísérjük figyelemmel kivitelezőt, hogy rendszerelemek használatával végezi-e a munkát, kössünk ki a szerződésben garanciát (cégek természetesen szűnnek meg, alakulnak újak egyik napról a másikra, de szerencsére nem minden vállalkozó tűnik el).

Táblás szigetelőanyagok
A leggyakoribb táblás (lemezes) hőszigetelők a teljesség igénye nélkül az alábbiak lehetnek:
• polisztirol hőszigetelő lemezek (népszerűen „Hungarocell” vagy „Nikecell” (EPS, XPS, GRAFFIT)
• ásványi szálas hőszigetelő lemezek (ásványgyapot)
• üvegszálas hőszigetelő lemezek (üveggyapot)
• fagyapot lemezek (homlokzatszigetelésre nem ajánlott).
Homlokzati hőszigetelésre leggyakrabban az EPS, grafitos EPS, ásványi szálas szigetelőlemezeket használják (EPS = Expandált Polisztirol). Az ásványi szálas hőszigetelő lemezekből szerkezetük szerint kétféle létezik, a táblás és a lamellás, ezért itt ügyeljünk a rögzítésre: a lamellás hőszigetelő táblákat teljes felületen ragasztani kell, mechanikai rögzítésük nem szükséges. Az előzőekben említett hőszigetelések, az XPS hab kivételével, nedvességet vesznek fel, ezért kéregvakolatot kell rájuk raknunk (ez a hálózás és glettelés). Az XPS lemezeket (XPS = Extrudált Polisztirol) többnyire pince és lábazatszigetelésre használják, tekintettel arra, hogy nem vagy csak nagyon kis mértékben vesznek fel nedvességet. A grafitos EPS tábláknak ~20 %-al kevesebb a hővezetési értéke, mint a hagyományos EPS lapoknak, azaz jobb a hőszigetelésük mértéke, házunk homlokzati hőszigetelésére tehát ezek közül választhatunk. A vastagságra nézve nehéz javaslatot tenni, mert ez függvénye a falszerkezet vastagságának, anyagának. Itt vegyük figyelembe, hogy 2018-tól új energetikai értékeket vezettek be, ami a falak hőátbocsátási tényezőjét U=0,24 W/m2K értékben határozza meg.
Ne hagyjuk, hogy a rosszul értelmezett spórolás miatt otthonunkra nem megfelelő vastagságú hőszigetelés kerül, mert ennek a látszólagos „olcsóságnak” sokszorosát fizetjük meg az évek alatt a fűtési számlában!

További hőszigetelők
Léteznek a lemezes hőszigetelőkön kívül másféle hőszigetelések is, a teljesség igénye nélkül íme néhány.
Purhab hőszigetelés – két folyékony halmazállapotú komponens, amit beállított keverési arány alapján egy mobil magasnyomású berendezéssel az adott helyszínen visznek fel a szigetelendő területre. Szóráskor egy habréteg keletkezik, amelynek jellemző tulajdonsága a kötés- és hézagmentességen túl, hogy egy finom hálós, zárt cellás réteget képez, amely hőfejlődés mellett percek alatt kikeményedik (λ =0,021 W/mK). Különösen családi házak bontás nélküli tető- és födémszigetelésére rendkívül hatékony, gyorsan felvihető, és a felhordást követő 12 órán belül érezhető a hőszigetelő hatása.
Megszilárdult füst – az elnevezés egyrészt a rendkívül kicsi sűrűségüknek, átlátszóságuknak, másrészt kékes árnyalatuknak köszönhető. Az aerogél hőszigetelő paplan egy f lexibilis kompozit anyag, amely üvegszál térhálóba ágyazott aerogél( λ=0,013 W/mK).
PIR hőszigetelések – kémiai úton előállított zártcellás habok. Alapanyaguk a poliol és az izocianát, utóbbi mennyiségétől függ, hogy PUR vagy PIR hab keletkezik-e. Kiemelkedő energiahatékonysága (λ=0,022 W/mK) alacsony hővezetési tényezőjével az egyik legjobb minőségű hőszigetelésű anyaggá teszi a piacon.
VIP hőszigetelés (Vacuum Insulation Panel) – egy légtömör külső „köpeny” belsejében evakuálás útján léghiányos állapotot, azaz vákuumot hoznak létre (λ= 0,005 W/mK).

Szigeteljünk hőhídmentesen!
A hőhídmentes hőszigetelés egyrészt azt jelenti, hogy a hőszigetelő rendszerünk mindenhol folytonos, nincs benne sem szakadás, sem vastagságbeli változás (a vastagságbeli változást lokális helyeken jobb hőszigetelő anyaggal kiküszöbölhetjük) változás, azaz épületünk szakadás nélkül be van „csomagolva”. Másrészt a hőszigetelés felrakásánál a dübelek pontszerű hőhidakat (még ha csekélyeket is) képeznek, de speciális dübelekkel ki lehet ezt is küszöbölni: létezik ugyanis hőhídmentes dübel, valamint dübelfejre ragasztott hőszigetelő rendszer is. Az előzőnél a dübelfej besüllyed a hőszigetelésbe, utóbbinál a dübelfejre ragasztják a hőszigetelő táblákat. Magastetők hőszigetelésénél figyelni kell, hogy a szarufák ne okozzanak hőhidat, ezért célszerű a szarufák alatt is folytonosítani a hőszigetelést!

hoszigetelesszakszeruen1907 1
Új ház építésénél a tetőtér hőszigetelését célszerű a szarufák alatt folytonosítva elhelyezni,
nem pedig csak közéjük tenni, hogy minimalizáljuk a hőhidat.


Régi hőszigetelésre újabb réteg
Ha házunkon 25-30 évvel ezelőtti 4-5 centiméteres hőszigetelés van, sajnálattal tapasztaljuk, hogy mára már nem elégíti ki sem igényeinket (egyre több a fűtési díjunk), sem az érvényben lévő előírásokat. Amennyiben úgy döntünk, hogy vastagítjuk a meglévő hőszigetelésünket, célszerű a meglévő rendszert (ha rendszer volt) tovább vinni, és megkeresni a gyártóját (ha kideríthető). Mielőtt nekilátunk a második réteg felrakásának, meg kell néznünk még egy-két dolgot.

  • A meglévő rendszert fel kell tárni, kb. 1x1 méteres részen, homlokzatonként. Nézzük meg a hőszigetelő lapok állapotát, hogyan ragasztották, a sarkok helyzetét, a lapok közti hézagok nagyságát, a dübelek számát (!/m2) és helyét, a fedőréteg vastagságát, az erősítő háló beágyazottságát, a rendszer ragasztójának az alapfelülethez való tapadását, a fedővakolat állapotát, szilárdságát és folytonosságát. Ha ezek nem megfelelőek, nem javíthatóak, az egészet inkább bontsuk le.
  • El kell végeznünk a szükséges javításokat, az átázott, sérült lapok cseréjét, a kisebb málló, kiálló részek javítását homlokzati ragasztóanyaggal.
  • A homlokzatot feszültségmentesíteni kell. Az előző üvegszövetrétegben az új rendszer mechanikai rögzítése feszültséget kelthet, ezért az új lemezek ragasztása előtt a meglévő üvegszövet réteget körülbelül 3x3 m-es raszterben át kell vágni, az alatta lévő hőszigetelés minél kisebb sérülésével. Ezt az átvágást a nyílászárók sarkainál függőlegesen és vízszintesen is végezzük el.
  • A ragasztás előtt az alapfelületet vizes tisztítással kell takarítani. Ezek után az új rendszer felrakása megegyezik a hagyományos hőszigetelőrendszerekével, mechanikai rögzítés (dübelezés) minden esetben szükséges.


Lapos tető hőszigetelése
Lapos tető hőszigetelése készülhet többféle módon, alapvetően egyenes vagy fordított rétegrendben. Az egyenes rétegrendet általában régebbi építésű lapos tetős házaknál alkalmazzák, ahol is a vízszigetelés alatt helyezkedik el a hőszigetelés. Itt három dolgot tartsunk szem előtt: a párazáró réteg megfelelő beépítését, a hőszigetelés vastagságát és a záró lemezt. A hőszigetelést rakhatjuk több rétegben, de legalább 2x8-10 cm vastag legyen. Terveztessük meg, ne sajnáljuk rá az anyagiakat, megtérül! A fordított rétegrendet általában hasznosított lapos tetőknél, erkélyek, terasztetők, zöldtetők készítésénél alkalmazzák, itt a hőszigetelés a vízszigetelés fölött helyezkedik el. Figyeljünk a párazáró lemez beépítésére és a hőszigetelésre, utóbbit itt csak egy rétegben készíthetjük, lépcsős kialakítású táblákat vegyünk, amiket eltolásban rakunk fel a tetőre. A hőszigetelés itt is minimum 16-20 cm vastag legyen.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}