Új ablak vagy a régi felújítása?

Új ablak vagy a régi felújítása?

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Lakásunk, házunk felújítás során – attól függően, hogy kisebb vagy nagyobb renoválást szeretnénk elvégezni – arról is döntenünk kell, hogy új ablakokra cseréljük-e a régieket, vagy javítva hőszigetelésüket, inkább a felújításukat választjuk. Mindez természetesen attól függ, hogy az ablakaink milyen állapotban vannak, a nagyon rosszakat azonban bátran cseréljük ki.

ujablakvagyaregifeluj 720


Régi fa ablak felújításánál nem elég csak a festéket lekaparni/ égetni, egyéb tennivalónk is van, mielőtt újrafestenénk. A látható faanyaghiányokat pótolni kell, a festék eltávolítása után előkerülő korhadt részeket szintén ki kell vágni, és újjal pótolni. Át kell vizsgálni a szerelvényeket, a zárszerkezeteket, szükség szerint ezeket is cseréljük. Nézzük meg, az üveg nem karcos, nem törött-e, figyeljünk a sarkokra is, leginkább itt vannak nehezen észrevehető, apró törések, és javíthatunk ablakaink hőszigetelésén is. Miután e javítási munkákat befejeztük, csak utána lehet elkezdeni az ablak mázolását. Passzítás után ablakunknak könnyen nyithatónak, zárhatónak kell lennie. Régi ablakok alatt jellemzően a kapcsolt gerébtokos ablakokat vagy többnyire a panelházak Tessauer (egyesített szárnyú ablak) rendszerű ablakait értjük.

Régi ablakok felújítása
Kapcsolt gerébtokos ablakok. A múlt században használatos dupla szárnyas kapcsolt gerébtokos ablakok befelé nyílnak, köztük 10-20 centiméternyi réssel. A szárnyakat a rúdzárak általában három ponton zárják, és két-három pánttal csatlakoznak a tokhoz. A szárnyak fölött található a redőnytok, a redőnyszekrénybe csévélve. Az ablakfelújítás menete ugyanaz itt is, mint az előzőekben, a különbség annyi, hogy ezekbe csak nagyon korlátozott esetben építhető be a standardhoz közeli hőszigetelő üveg, ugyanis az ablakszárnyak az esetek többségében nem bírják elviselni a nagy súlyt. Amennyiben mégis beépíthető hőszigetelő üveg, az akkor is vékonyabb lesz, mint a standard hőszigetelő üveg, ezért a legvékonyabb hőszigetelő üvegszerkezet alkalmazását javasoljuk (3 mm üveg – 4 mm légrés – 3 mm low-E üveg, gáztöltés). Ennél olcsóbb, majdnem ugyanilyen jó megoldás, ha low-E keménybevonatos üvegre cseréljük a meglévő üvegeket. A low-E üveg a sugárzásos hőveszteséget mérsékli, növeli az üvegek közötti légrés hőátbocsátási ellenállását, javítja az ablak hőszigetelő képességét. Léteznek keménybevonatos low-E üvegek is, amelyek nemcsak hőszigetelő üvegekben használatosak, hanem síküvegezésként önmagukban is. Itt elég, ha csak a belső vagy külső szárnyak üvegezését cseréljük, így is megközelítőleg azonos energiamegtakarítás érhető el, mintha mindkét üveget cserélnénk low-E-re. A hőszigetelés javítása érdekében a résekbe gumiszalagot (a belső ablakszárnyba) építhetünk be.
Egyesített szárnyú ablakok. Az egyesített szárnyú ablak elnevezés (Tessauer) onnan ered, hogy a külső és a belső szárnyak zsanérral és csavarral vannak egymáshoz rögzítve. Előnye, hogy a két ablakszárny közötti légrés miatt a szárnyköz nem párásodik be, a két szárny egyszerre nyílik, tisztítása azonban nehézkes: a két szárnyat szét kell csavarozni a két üveg közé került kosz, por eltávolítása érdekében. Gyártottak belőle forgó, egy- és kétszárnyú változatot is. Ezen ablakok hőszigetelésén úgy tudunk javítani, hogy az összecsavarozható szárnyakat egyesítjük, és így a két üveg helyett egyet építünk be, ami már hőszigetelő üveg lehet (4-16-4 vagy 4-24-4 Low-E argon gázzal töltött üveg). Az ablakokat többféle technológiával gyártották, emiatt vannak olyan egyesített szárnyú ablakok, amelyeket könnyen, és akadnak olyanok, amelyeket csak nehezen lehet átalakítani. Mielőtt elkezdenénk a javítást/átalakítást, számoljunk utána, hogy anyagilag megéri-e, lehet, hogy végül egy ablakcsere gazdaságosabb lesz.

ujablakvagyaregifeluj 2

Új ablak szakszerű beépítése
Ha az ablakcsere mellett döntöttünk, az új ablak beépítésénél két lehetőség közül választhatunk. Az első, hogy az ablakot tokkal együtt kibontjuk, és így építjük be az új tokot. Ekkor meg tudjuk oldani az ablak melletti/feletti/alatti hőszigetelést, valamint biztosak lehetünk benne, hogy az esetlegesen bent hagyott régi tokkal nem marad a falban korhadó faanyag. Ez bizonyos szempontból a legjobb megoldás, de nem mindenhol kivitelezhető, mert az utólagos javítások bonyolultak lehetnek. A második módszer, hogy a régi tokot bent hagyjuk, és ebbe építjük az új ablakot (manapság inkább ezt alkalmazzák). Ez esetben a csere során leemeljük a régi ablakokat, majd a régi tokon lévő ablakzsanérokat eltávolítjuk. Ezután az új ablak tokját beállítjuk a régi nyílók helyére, beállítjuk a vízszintest és függőlegest, majd megcsavarozzuk a tokot. Ezt követően rárakjuk az új tokra az új szárnyakat, purhabbal kitöltjük a régi és új tok közötti hézagot, végül, ha a purhab megkötött, felszereljük a takaróléceket. A takarólécek elhelyezésénél körültekintően kell eljárnunk, hogy a régi, bennmaradó tokot mindenhol takarjuk. Utóbbi esetben sajnos abbannem lehetünk biztosak, hogy a régi nem korhad-e valahol, illeve nem tudni, annakidején megfelelően körbeszigetelték-e, végül azzal is számolnunk kell, hogy otthonunkban a korábbi üvegfelület bizonyosan kisebb lesz.

ujablakvagyaregifeluj 1

Célirányos védelem fóliákkal
Manapság már többféle fólia közül válogathatunk ablakaink üvegfelületére (a régiekre is), aszerint, hogy mi a védendő cél. A biztonsági fóliák részleges mechanikai védelmet nyújtanak, mert bár magát az üveg összetörését betörés, baleset, tűzeset, robbanás stb. esetén nem akadályozzák meg, de a fólia az üvegdarabokat és szilánkokat magához ragasztva egyben marad, ily módon a halálos vagy súlyos balesetet okozó szétrepülő szilánkok veszélye a nullára csökken. A biztonsági fólia előnye a ragasztott biztonsági üveggel szemben az is, hogy törés esetén még morzsalék sem hullik le az üvegről.
A betörésvédelmi fóliákat alapvetően házunk földszinti részére, illetve a mászással megközelíthető emeleti erkélyek, teraszok nyílászáróira célszerű felrakni, mert lelassítja a betörő bejutását a lakásba, illetve ha erősebbek, vastagabbak (kb. 100 mikron vastagságtól), akkor meg is gátolják. Például egy 200–300 mikron vastag betörésvédelmi fólia már lehetetlenné teszi az üvegen keresztüli behatolást. Természetesen itt is ügyeljünk a védendő ablak/ajtó minőségére, beépítésére, mert csak megfelelően erős és jól beépített nyílászáróra érdemes biztonsági fóliát tenni.
Napjainkban olyan belátásgátló fólia még nem létezik, amelyen mi ugyan kilátunk, de a benntartózkodókat nem látni, és ezt mindenféle fényviszonyok között (éjjel-nappal) tudja! Ablakaink, üvegezett nyílászáróink esetében fontos, hogy a fényt áteresszék, és lehetőség szerint mi kilássunk rajtuk. A mattosító vagy ref lektív (tükröző) fóliák megjelenése arra biztosít lehetőséget, hogy a betekintést, belátást bizonyos mértékig megakadályozzuk.
A hővédelmi ablakfólia a felmelegedés ellen véd, az egész épületben egyenletes hőmérsékletet biztosítva azzal, hogy kiegyensúlyozza a hőpontokat. Ne felejtsük el, hogy a hővédelmi fólia nemcsak télen csökkenti a hőveszteséget, hanem a nyári nagy melegben a légkondicionálásban is igen hasznos, csökkentve a légkondicionálók elektromos áram felhasználását. A hővédelmi fóliák között vannak az egészségre káros UV-sugárzás ellen is védők, amelyek akár 99 százalékos UV szűrő réteggel rendelkeznek, így a fólia mögött tartózkodó személyeket és tárgyakat megvédik a nap káros UV-A, UV-B sugárzásaitól.
Végül: a fóliákat saját magunk is felrakhatjuk, de erősen javasolt, hogy inkább bízzuk szakemberre. Mindez annál is inkább javasolt, mivel csak az oklevéllel/engedéllyel rendelkező személy által felrakott fóliákra érvényes a garancia, illetve csak ezt fogadják el a biztosítótársaságok.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Hol tart a Liget Budapest projekt?

Már a múlt évben elkezdődtek a Városligetben az építkezési munkálatok, a tervezett fejlesztések kétharmada zajlik, folyamatban a park felújítása is, s ha ez az ütem tartható, 2022-re valamennyi új épület áll, 2023-ig pedig az összes új intézmény megnyílik, és teljes szépségében elkészül a megnövekedett és megújított zöldfelületű park is. Már a múlt évben elkezdődtek a Városligetben az építkezési munkálatok, a tervezett fejlesztések kétharmada zajlik, folyamatban a park felújítása is, s ha ez az ütem tartható, 2022-re valamennyi új épület áll, 2023-ig pedig az összes új intézmény megnyílik, és teljes szépségében elkészül a megnövekedett és megújított zöldfelületű park is. A Liget Budapest Projekt keretében a Városliget saját, több mint százéves történelmi hagyománya folytatódik: a Liget egyszerre nyújtja a kultúra, a szórakozás és a zöldfelületi kikapcsolódás páratlanul gazdag kínálatát. Átfogó megújítása után a Városliget egy egészen különleges névjegye lesz Magyarországnak, hiszen Európában sehol nincs még egy olyan városi park, ahol ilyen mennyiségű és színvonalú kulturális intézmény és rekreációs lehetőség várja majd a látogatókat” – mondta Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa. Májusban a projekt részeként átadták Európa egyik legnagyobb és legkorszerűbb múzeumi háttérintézményének, az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központnak az épületét a Városliget melletti Szabolcs utcában, az egykori kórház területén a múzeumi szakma képviselőinek. Befejeződött az Olof Palme Ház műemléki rekonstrukciója, ősszel nyit Millennium Házaként Befejeződött a több mint 130 éves, az elmúlt évtizedekben egyre leromlottabb állapotba került Olof Palme Ház műemléki rekonstrukciója is. Idén ősszel a Városliget legrégibb és egyik legszebb épülete új néven, Millennium Házaként a Városliget aranykorát bemutató időszaki kiállítással nyitja meg kapuit, később pedig egy állandó, interaktív tárlattal idézi meg az újkori Magyarország történetének legsikeresebb időszakát, a millennium korát, a századfordulós Budapestre fókuszálva. A homlokzaton restaurálták a gazdag Zsolnay díszítéseket és hamarosan befejeződik a belsőépítészeti kialakítás valamint az ideiglenes kiállítás installálása is. A Rózsakert felöli bejárat közepén egy egyedi szökőkutat helyeznek el, melynek gyártása a napokban kezdődött meg a Zsolnay gyárban, Pécsett. Az épülethez kapcsolódó Rózsakert kialakítása folyamatban van, a rózsatövek augusztusban fognak a helyszínre érkezni. A Millennium Háza 3 milliárd forintos, 2017 év végén indult helyreállítása az eredeti építészeti dokumentációnak megfelelően valósul meg. „A Millennium Háza a megújuló Városliget egyik ékköve lesz, mely egyben jelképe is a Liget Budapest projekt célkitűzéseinek. A tradíciót óvó, a múltra a jelen legkorszerűbb eszközeivel emlékező, a park és a kultúra kapcsolatát integráló tudás- és élményközpontnak valamint egy különleges hangulatú kávéháznak biztosít majd teret a Liget egyik legrégibb és legszebb épülete” – mondta a fejlesztésről Baán László. Jelenleg a Néprajzi Múzeum kivitelezésének a mélyépítési szakasza zajlik (Fotó: Városliget Zrt.) 2017 év vége óta zajlik a Néprajzi Múzeum ikonikus épületének a kivitelezése, amely tavaly az International Property Awards nemzetközi ingatlanszakmai versenyen elnyerte az „Európa legjobb középülete” elismerést, illetve a „World’s Best Architecture” különdíjat, mely világszerte az egyik legrangosabb ingatlanszakmai elismerés. Jelenleg az épület kivitelezésének mélyépítési szakasza zajlik, a cölöpözési munkálatokat követően jelenleg az alaplemez és a szigetelés kialakítása zajlik, majd megkezdődik magasépítés. A Néprajzi Múzeum a jövő év végére már szerkezetkész állapotban lesz. A mélyépítési szakaszt követően javában zajlanak a Magyar Zene Háza kivitelezésének magasépítési munkálatai, az alaplemez és a belső oldali szigetelés már elkészült, jelenleg a bélésfal és az oszlopok vasalása van folyamatban. Egy éven belül szerkezetkész lesz a világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. A Magyar Zene Háza egy éven belül szerkezetkész állapotban lesz (Fotó: Városliget Zrt.) Előrehaladott állapotban van a Dózsa György úti mélygarázs kivitelezése is, a tavaly nyáron indult építkezésnél az alaplemez kialakítása mellett jelenleg az épület vasbeton szerkezetének kialakítása zajlik. A három szinten, mintegy 800 autót befogadni képes mélygarázst várhatóan már jövő nyártól használhatják majd a Ligetbe látogatók, illetve kedvezményesen vehetik igénybe a környéken lakók. Az autómentes Városliget elérése érdekében további földalatti parkolók is épülnek, az Állatkerti körúton 700, míg a Hermina úton egy 275 férőhelyes létesítmény épül. A Kós Károly sétányt pedig valódi, forgalommentes sétánnyá alakul át, ezzel napi 10-15.000, a parkon keresztül haladó autótól szabadul meg a Liget. Jól halad a Dózsa György úti mélygarázs kivitelezése (Fotó: Városliget Zrt.) Videó megtekintése ITT! Elkészült már a Vakok Kertje, az Ifjúsági Sportpályák vagy a Kutyás Élménypark, amelyek mind-mind nagyon népszerűek, utóbbi látogatottsága már átlépte a 300 ezer főt, és látogatottsági rekordokat dönt a történetének legnagyobb, a Liget Budapest projekt keretében megvalósult rekonstrukciója után tavaly október végén újra megnyílt a Szépművészeti Múzeum is. A parkfejlesztés első ütemének részeként megvalósult beruházások már mutatják azt az Európában is egyedülálló színvonalat és átgondoltságot, amely az egész tájépítészeti rehabilitációt jellemzi majd. A 2019-ben elindult a parkfejlesztés második üteme is, melynek során az ország egyik legnagyobb és legkorszerűbb játszóterét valósítják meg a Ligetben, melyet szintén 2019 őszén vehetnek birtokba a gyermekek. A kivitelezések előrehaladott állapotban vannak, a legkisebbeknek szóló területre már beépítették a játszóelemeket, melyeket biztonságos, eséscsillapító burkolatokkal vettek körbe. A következő munkafázisban az idősebb korosztályok játszóelemeit szerelik fel. A Nagyjátszótéren minden korosztály számára külön csúszdarendszereket, fészek-, kör-, mérleg és függőhintákat, kötélpályákat, forgójátékokat, egyéni és páros rugós játékokat, trambulinokat, többféle homokozót és vizes játékokat is telepítenek több mint 13 000 négyzetméteren. A családbarát fejlesztések keretében összesen 7 új illetve megújított játszótér kap majd helyet a Városligetben. A parkfejlesztés második ütemében kialakítanak több sportpályát és egy két kilométeres, kivilágított futókört is. Jövőre kezdődhetnek a Magyar Innováció Háza és a Új Nemzeti Galéria munkálatai További ikonikus fejlesztések az év végén, a jövő év elején veszik kezdetüket. A világ egyik legjobb építészirodájaként elismert japán SANAA által tervezett új Nemzeti Galéria és a hazai feltalálói géniusz előtt tisztelgő Magyar Innováció Háza kivitelezése, valamint az 1952-ben lebontott, szecessziós stílusú Városligeti Színház újjáépítése esetében az intézményekkel egyeztetett tervezési folyamat a végéhez közelít, és az eredményes közbeszerzési eljárást követően a kivitelezés, ez év végén, jövő év elején kezdődhet el. Elkezdődött a park beton- és aszfaltfelületek csökkentése is, elsőként az indokolatlanul széles, 14 méter szélességű Olof Palme sétány útburkolatát szűkítik le 6 méterre, csak ezzel közel 1600 négyzetméternyi zöldfelületet adnak vissza a parknak. A gyalogos és kerékpáros közlekedés a kivitelezés ideje alatt végig biztosított marad a 6 méter szélességben megmaradó burkolt felületen. A teljes park felújítása során további több ezer négyzetmétert zöldítenek vissza a ligeti betonutak rovására. „A Liget Budapest Projekt olyan világszínvonalú mágnesberuházás, amely kiemelkedő jelentőséggel bír, mind a turizmus fejlődése, mind pedig a városi ingatlanszövet felértékelődése szempontjából. A befektetők már érdeklődnek, a környékbeli lakások felértékelődnek, hotelek tervei jelennek meg. A megújult Városliget környéke Budapest egyik legdinamikusabban fejlődő része lesz” – összegezte Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}