Új ablak vagy a régi felújítása?

Új ablak vagy a régi felújítása?

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Lakásunk, házunk felújítás során – attól függően, hogy kisebb vagy nagyobb renoválást szeretnénk elvégezni – arról is döntenünk kell, hogy új ablakokra cseréljük-e a régieket, vagy javítva hőszigetelésüket, inkább a felújításukat választjuk. Mindez természetesen attól függ, hogy az ablakaink milyen állapotban vannak, a nagyon rosszakat azonban bátran cseréljük ki.

ujablakvagyaregifeluj 720


Régi fa ablak felújításánál nem elég csak a festéket lekaparni/ égetni, egyéb tennivalónk is van, mielőtt újrafestenénk. A látható faanyaghiányokat pótolni kell, a festék eltávolítása után előkerülő korhadt részeket szintén ki kell vágni, és újjal pótolni. Át kell vizsgálni a szerelvényeket, a zárszerkezeteket, szükség szerint ezeket is cseréljük. Nézzük meg, az üveg nem karcos, nem törött-e, figyeljünk a sarkokra is, leginkább itt vannak nehezen észrevehető, apró törések, és javíthatunk ablakaink hőszigetelésén is. Miután e javítási munkákat befejeztük, csak utána lehet elkezdeni az ablak mázolását. Passzítás után ablakunknak könnyen nyithatónak, zárhatónak kell lennie. Régi ablakok alatt jellemzően a kapcsolt gerébtokos ablakokat vagy többnyire a panelházak Tessauer (egyesített szárnyú ablak) rendszerű ablakait értjük.

Régi ablakok felújítása
Kapcsolt gerébtokos ablakok. A múlt században használatos dupla szárnyas kapcsolt gerébtokos ablakok befelé nyílnak, köztük 10-20 centiméternyi réssel. A szárnyakat a rúdzárak általában három ponton zárják, és két-három pánttal csatlakoznak a tokhoz. A szárnyak fölött található a redőnytok, a redőnyszekrénybe csévélve. Az ablakfelújítás menete ugyanaz itt is, mint az előzőekben, a különbség annyi, hogy ezekbe csak nagyon korlátozott esetben építhető be a standardhoz közeli hőszigetelő üveg, ugyanis az ablakszárnyak az esetek többségében nem bírják elviselni a nagy súlyt. Amennyiben mégis beépíthető hőszigetelő üveg, az akkor is vékonyabb lesz, mint a standard hőszigetelő üveg, ezért a legvékonyabb hőszigetelő üvegszerkezet alkalmazását javasoljuk (3 mm üveg – 4 mm légrés – 3 mm low-E üveg, gáztöltés). Ennél olcsóbb, majdnem ugyanilyen jó megoldás, ha low-E keménybevonatos üvegre cseréljük a meglévő üvegeket. A low-E üveg a sugárzásos hőveszteséget mérsékli, növeli az üvegek közötti légrés hőátbocsátási ellenállását, javítja az ablak hőszigetelő képességét. Léteznek keménybevonatos low-E üvegek is, amelyek nemcsak hőszigetelő üvegekben használatosak, hanem síküvegezésként önmagukban is. Itt elég, ha csak a belső vagy külső szárnyak üvegezését cseréljük, így is megközelítőleg azonos energiamegtakarítás érhető el, mintha mindkét üveget cserélnénk low-E-re. A hőszigetelés javítása érdekében a résekbe gumiszalagot (a belső ablakszárnyba) építhetünk be.
Egyesített szárnyú ablakok. Az egyesített szárnyú ablak elnevezés (Tessauer) onnan ered, hogy a külső és a belső szárnyak zsanérral és csavarral vannak egymáshoz rögzítve. Előnye, hogy a két ablakszárny közötti légrés miatt a szárnyköz nem párásodik be, a két szárny egyszerre nyílik, tisztítása azonban nehézkes: a két szárnyat szét kell csavarozni a két üveg közé került kosz, por eltávolítása érdekében. Gyártottak belőle forgó, egy- és kétszárnyú változatot is. Ezen ablakok hőszigetelésén úgy tudunk javítani, hogy az összecsavarozható szárnyakat egyesítjük, és így a két üveg helyett egyet építünk be, ami már hőszigetelő üveg lehet (4-16-4 vagy 4-24-4 Low-E argon gázzal töltött üveg). Az ablakokat többféle technológiával gyártották, emiatt vannak olyan egyesített szárnyú ablakok, amelyeket könnyen, és akadnak olyanok, amelyeket csak nehezen lehet átalakítani. Mielőtt elkezdenénk a javítást/átalakítást, számoljunk utána, hogy anyagilag megéri-e, lehet, hogy végül egy ablakcsere gazdaságosabb lesz.

ujablakvagyaregifeluj 2

Új ablak szakszerű beépítése
Ha az ablakcsere mellett döntöttünk, az új ablak beépítésénél két lehetőség közül választhatunk. Az első, hogy az ablakot tokkal együtt kibontjuk, és így építjük be az új tokot. Ekkor meg tudjuk oldani az ablak melletti/feletti/alatti hőszigetelést, valamint biztosak lehetünk benne, hogy az esetlegesen bent hagyott régi tokkal nem marad a falban korhadó faanyag. Ez bizonyos szempontból a legjobb megoldás, de nem mindenhol kivitelezhető, mert az utólagos javítások bonyolultak lehetnek. A második módszer, hogy a régi tokot bent hagyjuk, és ebbe építjük az új ablakot (manapság inkább ezt alkalmazzák). Ez esetben a csere során leemeljük a régi ablakokat, majd a régi tokon lévő ablakzsanérokat eltávolítjuk. Ezután az új ablak tokját beállítjuk a régi nyílók helyére, beállítjuk a vízszintest és függőlegest, majd megcsavarozzuk a tokot. Ezt követően rárakjuk az új tokra az új szárnyakat, purhabbal kitöltjük a régi és új tok közötti hézagot, végül, ha a purhab megkötött, felszereljük a takaróléceket. A takarólécek elhelyezésénél körültekintően kell eljárnunk, hogy a régi, bennmaradó tokot mindenhol takarjuk. Utóbbi esetben sajnos abbannem lehetünk biztosak, hogy a régi nem korhad-e valahol, illeve nem tudni, annakidején megfelelően körbeszigetelték-e, végül azzal is számolnunk kell, hogy otthonunkban a korábbi üvegfelület bizonyosan kisebb lesz.

ujablakvagyaregifeluj 1

Célirányos védelem fóliákkal
Manapság már többféle fólia közül válogathatunk ablakaink üvegfelületére (a régiekre is), aszerint, hogy mi a védendő cél. A biztonsági fóliák részleges mechanikai védelmet nyújtanak, mert bár magát az üveg összetörését betörés, baleset, tűzeset, robbanás stb. esetén nem akadályozzák meg, de a fólia az üvegdarabokat és szilánkokat magához ragasztva egyben marad, ily módon a halálos vagy súlyos balesetet okozó szétrepülő szilánkok veszélye a nullára csökken. A biztonsági fólia előnye a ragasztott biztonsági üveggel szemben az is, hogy törés esetén még morzsalék sem hullik le az üvegről.
A betörésvédelmi fóliákat alapvetően házunk földszinti részére, illetve a mászással megközelíthető emeleti erkélyek, teraszok nyílászáróira célszerű felrakni, mert lelassítja a betörő bejutását a lakásba, illetve ha erősebbek, vastagabbak (kb. 100 mikron vastagságtól), akkor meg is gátolják. Például egy 200–300 mikron vastag betörésvédelmi fólia már lehetetlenné teszi az üvegen keresztüli behatolást. Természetesen itt is ügyeljünk a védendő ablak/ajtó minőségére, beépítésére, mert csak megfelelően erős és jól beépített nyílászáróra érdemes biztonsági fóliát tenni.
Napjainkban olyan belátásgátló fólia még nem létezik, amelyen mi ugyan kilátunk, de a benntartózkodókat nem látni, és ezt mindenféle fényviszonyok között (éjjel-nappal) tudja! Ablakaink, üvegezett nyílászáróink esetében fontos, hogy a fényt áteresszék, és lehetőség szerint mi kilássunk rajtuk. A mattosító vagy ref lektív (tükröző) fóliák megjelenése arra biztosít lehetőséget, hogy a betekintést, belátást bizonyos mértékig megakadályozzuk.
A hővédelmi ablakfólia a felmelegedés ellen véd, az egész épületben egyenletes hőmérsékletet biztosítva azzal, hogy kiegyensúlyozza a hőpontokat. Ne felejtsük el, hogy a hővédelmi fólia nemcsak télen csökkenti a hőveszteséget, hanem a nyári nagy melegben a légkondicionálásban is igen hasznos, csökkentve a légkondicionálók elektromos áram felhasználását. A hővédelmi fóliák között vannak az egészségre káros UV-sugárzás ellen is védők, amelyek akár 99 százalékos UV szűrő réteggel rendelkeznek, így a fólia mögött tartózkodó személyeket és tárgyakat megvédik a nap káros UV-A, UV-B sugárzásaitól.
Végül: a fóliákat saját magunk is felrakhatjuk, de erősen javasolt, hogy inkább bízzuk szakemberre. Mindez annál is inkább javasolt, mivel csak az oklevéllel/engedéllyel rendelkező személy által felrakott fóliákra érvényes a garancia, illetve csak ezt fogadják el a biztosítótársaságok.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}