Új ablak vagy a régi felújítása?

Új ablak vagy a régi felújítása?

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Lakásunk, házunk felújítás során – attól függően, hogy kisebb vagy nagyobb renoválást szeretnénk elvégezni – arról is döntenünk kell, hogy új ablakokra cseréljük-e a régieket, vagy javítva hőszigetelésüket, inkább a felújításukat választjuk. Mindez természetesen attól függ, hogy az ablakaink milyen állapotban vannak, a nagyon rosszakat azonban bátran cseréljük ki.

ujablakvagyaregifeluj 720


Régi fa ablak felújításánál nem elég csak a festéket lekaparni/ égetni, egyéb tennivalónk is van, mielőtt újrafestenénk. A látható faanyaghiányokat pótolni kell, a festék eltávolítása után előkerülő korhadt részeket szintén ki kell vágni, és újjal pótolni. Át kell vizsgálni a szerelvényeket, a zárszerkezeteket, szükség szerint ezeket is cseréljük. Nézzük meg, az üveg nem karcos, nem törött-e, figyeljünk a sarkokra is, leginkább itt vannak nehezen észrevehető, apró törések, és javíthatunk ablakaink hőszigetelésén is. Miután e javítási munkákat befejeztük, csak utána lehet elkezdeni az ablak mázolását. Passzítás után ablakunknak könnyen nyithatónak, zárhatónak kell lennie. Régi ablakok alatt jellemzően a kapcsolt gerébtokos ablakokat vagy többnyire a panelházak Tessauer (egyesített szárnyú ablak) rendszerű ablakait értjük.

Régi ablakok felújítása
Kapcsolt gerébtokos ablakok. A múlt században használatos dupla szárnyas kapcsolt gerébtokos ablakok befelé nyílnak, köztük 10-20 centiméternyi réssel. A szárnyakat a rúdzárak általában három ponton zárják, és két-három pánttal csatlakoznak a tokhoz. A szárnyak fölött található a redőnytok, a redőnyszekrénybe csévélve. Az ablakfelújítás menete ugyanaz itt is, mint az előzőekben, a különbség annyi, hogy ezekbe csak nagyon korlátozott esetben építhető be a standardhoz közeli hőszigetelő üveg, ugyanis az ablakszárnyak az esetek többségében nem bírják elviselni a nagy súlyt. Amennyiben mégis beépíthető hőszigetelő üveg, az akkor is vékonyabb lesz, mint a standard hőszigetelő üveg, ezért a legvékonyabb hőszigetelő üvegszerkezet alkalmazását javasoljuk (3 mm üveg – 4 mm légrés – 3 mm low-E üveg, gáztöltés). Ennél olcsóbb, majdnem ugyanilyen jó megoldás, ha low-E keménybevonatos üvegre cseréljük a meglévő üvegeket. A low-E üveg a sugárzásos hőveszteséget mérsékli, növeli az üvegek közötti légrés hőátbocsátási ellenállását, javítja az ablak hőszigetelő képességét. Léteznek keménybevonatos low-E üvegek is, amelyek nemcsak hőszigetelő üvegekben használatosak, hanem síküvegezésként önmagukban is. Itt elég, ha csak a belső vagy külső szárnyak üvegezését cseréljük, így is megközelítőleg azonos energiamegtakarítás érhető el, mintha mindkét üveget cserélnénk low-E-re. A hőszigetelés javítása érdekében a résekbe gumiszalagot (a belső ablakszárnyba) építhetünk be.
Egyesített szárnyú ablakok. Az egyesített szárnyú ablak elnevezés (Tessauer) onnan ered, hogy a külső és a belső szárnyak zsanérral és csavarral vannak egymáshoz rögzítve. Előnye, hogy a két ablakszárny közötti légrés miatt a szárnyköz nem párásodik be, a két szárny egyszerre nyílik, tisztítása azonban nehézkes: a két szárnyat szét kell csavarozni a két üveg közé került kosz, por eltávolítása érdekében. Gyártottak belőle forgó, egy- és kétszárnyú változatot is. Ezen ablakok hőszigetelésén úgy tudunk javítani, hogy az összecsavarozható szárnyakat egyesítjük, és így a két üveg helyett egyet építünk be, ami már hőszigetelő üveg lehet (4-16-4 vagy 4-24-4 Low-E argon gázzal töltött üveg). Az ablakokat többféle technológiával gyártották, emiatt vannak olyan egyesített szárnyú ablakok, amelyeket könnyen, és akadnak olyanok, amelyeket csak nehezen lehet átalakítani. Mielőtt elkezdenénk a javítást/átalakítást, számoljunk utána, hogy anyagilag megéri-e, lehet, hogy végül egy ablakcsere gazdaságosabb lesz.

ujablakvagyaregifeluj 2

Új ablak szakszerű beépítése
Ha az ablakcsere mellett döntöttünk, az új ablak beépítésénél két lehetőség közül választhatunk. Az első, hogy az ablakot tokkal együtt kibontjuk, és így építjük be az új tokot. Ekkor meg tudjuk oldani az ablak melletti/feletti/alatti hőszigetelést, valamint biztosak lehetünk benne, hogy az esetlegesen bent hagyott régi tokkal nem marad a falban korhadó faanyag. Ez bizonyos szempontból a legjobb megoldás, de nem mindenhol kivitelezhető, mert az utólagos javítások bonyolultak lehetnek. A második módszer, hogy a régi tokot bent hagyjuk, és ebbe építjük az új ablakot (manapság inkább ezt alkalmazzák). Ez esetben a csere során leemeljük a régi ablakokat, majd a régi tokon lévő ablakzsanérokat eltávolítjuk. Ezután az új ablak tokját beállítjuk a régi nyílók helyére, beállítjuk a vízszintest és függőlegest, majd megcsavarozzuk a tokot. Ezt követően rárakjuk az új tokra az új szárnyakat, purhabbal kitöltjük a régi és új tok közötti hézagot, végül, ha a purhab megkötött, felszereljük a takaróléceket. A takarólécek elhelyezésénél körültekintően kell eljárnunk, hogy a régi, bennmaradó tokot mindenhol takarjuk. Utóbbi esetben sajnos abbannem lehetünk biztosak, hogy a régi nem korhad-e valahol, illeve nem tudni, annakidején megfelelően körbeszigetelték-e, végül azzal is számolnunk kell, hogy otthonunkban a korábbi üvegfelület bizonyosan kisebb lesz.

ujablakvagyaregifeluj 1

Célirányos védelem fóliákkal
Manapság már többféle fólia közül válogathatunk ablakaink üvegfelületére (a régiekre is), aszerint, hogy mi a védendő cél. A biztonsági fóliák részleges mechanikai védelmet nyújtanak, mert bár magát az üveg összetörését betörés, baleset, tűzeset, robbanás stb. esetén nem akadályozzák meg, de a fólia az üvegdarabokat és szilánkokat magához ragasztva egyben marad, ily módon a halálos vagy súlyos balesetet okozó szétrepülő szilánkok veszélye a nullára csökken. A biztonsági fólia előnye a ragasztott biztonsági üveggel szemben az is, hogy törés esetén még morzsalék sem hullik le az üvegről.
A betörésvédelmi fóliákat alapvetően házunk földszinti részére, illetve a mászással megközelíthető emeleti erkélyek, teraszok nyílászáróira célszerű felrakni, mert lelassítja a betörő bejutását a lakásba, illetve ha erősebbek, vastagabbak (kb. 100 mikron vastagságtól), akkor meg is gátolják. Például egy 200–300 mikron vastag betörésvédelmi fólia már lehetetlenné teszi az üvegen keresztüli behatolást. Természetesen itt is ügyeljünk a védendő ablak/ajtó minőségére, beépítésére, mert csak megfelelően erős és jól beépített nyílászáróra érdemes biztonsági fóliát tenni.
Napjainkban olyan belátásgátló fólia még nem létezik, amelyen mi ugyan kilátunk, de a benntartózkodókat nem látni, és ezt mindenféle fényviszonyok között (éjjel-nappal) tudja! Ablakaink, üvegezett nyílászáróink esetében fontos, hogy a fényt áteresszék, és lehetőség szerint mi kilássunk rajtuk. A mattosító vagy ref lektív (tükröző) fóliák megjelenése arra biztosít lehetőséget, hogy a betekintést, belátást bizonyos mértékig megakadályozzuk.
A hővédelmi ablakfólia a felmelegedés ellen véd, az egész épületben egyenletes hőmérsékletet biztosítva azzal, hogy kiegyensúlyozza a hőpontokat. Ne felejtsük el, hogy a hővédelmi fólia nemcsak télen csökkenti a hőveszteséget, hanem a nyári nagy melegben a légkondicionálásban is igen hasznos, csökkentve a légkondicionálók elektromos áram felhasználását. A hővédelmi fóliák között vannak az egészségre káros UV-sugárzás ellen is védők, amelyek akár 99 százalékos UV szűrő réteggel rendelkeznek, így a fólia mögött tartózkodó személyeket és tárgyakat megvédik a nap káros UV-A, UV-B sugárzásaitól.
Végül: a fóliákat saját magunk is felrakhatjuk, de erősen javasolt, hogy inkább bízzuk szakemberre. Mindez annál is inkább javasolt, mivel csak az oklevéllel/engedéllyel rendelkező személy által felrakott fóliákra érvényes a garancia, illetve csak ezt fogadják el a biztosítótársaságok.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Új parkrészek átadása a Városligetben

A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően visszanyerte régi fényét a Városliget egyik legkülönlegesebb növényeit felvonultató, ismeretterjesztő parkeleme, a botanikus kert, amelyet az újranyitásra Mőcsényi Mihályról, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozójáról neveztek el. A parkrészt a FŐKERT 100 éves jubileuma alkalmából adták át, 1967-ben. A bemutatókertnek szánt területen gyógy- és fűszernövények, konyhakerti növények, szőlő, gyümölcs, egynyári virágok, vízi-, mocsári és sziklakerti növények is helyet kaptak. A kert központi elemeként egy esőkunyhó szolgált, de látványosságai közé tartozott a forrás táplálta csobogós vízrendszer és a pergola a két vízmedencével. A felújítás során az eredeti, a Főkert tervtárában fellelhető 1967-es és 1969-es kertépítészeti tervek, valamint az 1980-as megvalósulási terv nyújtottak segítséget. Így a Mőcsényi Mihály Botanikus Kert területe déli irányban megnőtt, a Királydomb felé eső oldalon, a parki sétány pedig egy fasorral beljebb került. A megújult kert egyik sétányán kialakítottak egy lugast, melyhez kiegészítésképpen kerti tipegős útvonal kapcsolódik, segítve a parkrész bebarangolását. Helyet kapott a területen egy különböző felületekből álló KNEIPP ösvény is, melynek mezítlábas használata javítja az egyensúlyérzéket, jótékony hatással van testtartásunkra. Újra az eredeti nyomvonala mentén kanyarog a területet behálózó, hangulatos patakrendszer, melyet forrás táplál, és visszatértek a nyílt vizeket és a mocsári élővilágot bemutató medencék is. A megújult Mőcsényi Mihály Botanikus kertbe mintegy 335 különböző fajtájú új növényt ültettek el, több mint 35.000 példányszámban. Az esőbeálló leromlott állapotú épülete helyett egy új, modern épület került, mely vendéglátói, kiszolgálói és ismertterjesztői funkciót kapott. Új kutyaparadicsom A városligeti parkfejlesztés második ütemében egy újabb tematikus kutyás élménypark is várja a gazdikat és négylábú kedvenceiket. A mintegy félhektáros új kutyaparadicsomot könnyen megközelíthető helyen, az Ajtósi Dürer sor-Stefánia út kereszteződéséhez közel alakították ki, területét biztonságos kerítés határolja, melyen több, zsilipes rendszerű bejáratot helyeztek el. A parkrész különlegessége, hogy külön elkülönített részt kaptak a kistestű és a nagytestű kutyák, így elkerülhetőek lesznek a konfliktusok, ütközések. A tervezők mindkét részen terepalakulatokkal megmozgatott játéktereket alakítottak ki ügyességi elemekkel, alagutakkal, ugró akadályokkal, szlalom pályákkal. A gazdik és a kutyusok kényelméről kombinált használatú ivókutak és padok gondoskodnak, a terület tisztán tartását pedig több mint egytucat kutyapiszok gyűjtő segíti. Fontos megjegyezni, hogy a Városligetben – néhány elzárt terület kivételével – továbbra is biztosított a szabadon kutyázás lehetősége. Természetesen az új Kutyás élménypark teljes növényzetet újjávarázsolták, a területén 6 új lombos fát ültettek el és több mint tízezer cserjét és évelőt is elhelyeztek, így a Hermina úti „testvéréhez” csatlakozva Budapest egyik leghangulatosabb kutyabarát helye jött létre. Futás a Ligetbe(n) A futás ma már a legnépszerűbb tömegsportok közé tartozik: az országban százezrek, a fővárosban tízezrek húznak naponta futócipőt. Kimondottan nekik készült a Városligeti Futókör. „A Városligeti Sportcentrum őszi átadását követően a park Budapest legsokoldalúbb sporthelyévé vált, melynek kínálata tovább erősödik. Nagy örömünkre szolgál, hogy végre a pesti oldalon is a Margitszigeti futópályához hasonló alternatívát tudunk kínálni, ami ráadásul modern és biztonságos szolgáltatásokkal várja a sportág szerelmeseit. A futókört a következő napokban vehetik birtokba a sportolók” – mondta el Gyorgyevics Benedek. A Városligeti Futókör tervezése során a folyamatosan egyeztettek a budapesti futókat képviselő szervezetekkel, hogy a pálya vonalvezetés, burkolata a sportolók igényei szerint alakítsák ki. Mindezeknek köszönhetően a kiváló minőségű, 2 kilométer hosszúságú, színezett – az izületeket kímélő - rekortán borítású pálya teljes hosszában kivilágított. A fák között kanyargó, rendkívül hangulatos vonalvezetésű pálya belépési pontjainál bemelegítő területeket helyeztek el a sérülések elkerülése végett, a nyomvonal mellett pedig számos ivókút szolgáltatja a frissítőt. A sportolók kényelmét a Városligeti Sportcentrum női, férfi és akadálymentesített öltözői szolgálják. www.ligetbudapest.hu  

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.