Mitől lesz okos a házunk?

Mitől lesz okos a házunk?

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Angol kutatók szerint az okos szót többet használjuk, mint a számítógép kifejezést, mert számítógépünk buta és lassú, míg a mosóportól a telefonon át a fűtésünkig már minden okos lett. Félretéve a tréfát, az épületeknél okos az, ahol sok-sok szenzort (érzékelőt) építünk be életterünk megfigyelésére, az érzékelt dolgok logikus és széles körben történő felhasználása pedig oly módon történik, hogy abba mindenképpen belekombináljuk az internetet is. Vagyis: szenzorok sokasága, internet és automatizálás.

mitolleszokosahazunk 720


Napjaink legnagyobb fejlődése az adatok gyűjtésében és azok feldolgozásában rejlik. Az adatgyűjtésnek sokszor rossz, sokakból szorongást kiváltó, pejoratív értelme is van, de adataink okos módon történő megosztása sokkal inkább javunkra válik, minthogy félnivalónk lenne az egész életünket körülvevő szenzorok használatától.

Múlt, jelen és jövő
Szerencsére néhány éve már a szélesebb fűtéstechnikai piacot is elérte az értelmes és megfizethető okosítás, míg korábban e területen a gyártók az okos dolgokat kizárólag a prémiumkategóriába próbálták pozícionálni, így hazánkban gyakorlatilag eladhatatlanok voltak. Nem is szólva arról, hogy működésük elsősorban a gyártók számára történő adatgyűjtést szolgálták, a cél nem a felhasználók széleskörű kiszolgálása volt. Ez szerencsére mára megváltozott, a legolcsóbb készülékekhez is elérhetőek az okos kiegészítők, és áruk sem olyan, hogy azonnal lemondjunk róla, ha meglátjuk.
A legtöbbet eladott fűtésokosító készülékek elsősorban a cirkókhoz kapható okos termosztátok, amelyek ára 30 és 60 ezer forint között mozog, és használatukkal elérhető otthonból vagy akár lakásunktól távolról is a fűtési rendszer néhány lényeges alapbeállítása. A legtöbb ilyen okos termosztátnak van ingyenes applikációja a két legnagyobb platformon, amely alkalmassá teszi telefonunkat otthonunk komplett fűtésvezérlésére: hőmérsékletet nézhetünk meg és állíthatunk, akár a használati meleg vizet is figyelhetjük, sőt, ezen kívül sok okosságát, mindenféle időzítő és időjárási funkciókat lehet hozzá kapcsolni. Használatával nem kell odasétálni a kazánhoz vagy termosztáthoz, hogy állítsunk rajta, vagy megnézzük a fűtésünk működését. Természetesen a felhasználók számára az okos rendszerek használata elsősorban nem e kényelmi funkciók miatt ajánlott, hanem hogy okosan, környezetünk (no és pénztárcánk) megóvására, az energiafelhasználás csökkentésére fogjuk be. Saját családunk tapasztalatai alapján elmondhatom, hogy míg korábban egyszerű, heti programozású termosztátot használtunk, sokszor alakult ki „forradalmi hangulat”, ha valaki korábban tért haza, mint ahogy a termosztát a heti időprogramja szerint beindította a magasabb hőfokú fűtést. Most, az okos termosztát használatával a családtagok időben módosíthatják a programot, tetszésük szerint emelhetik a fűtés hőfokát. Ha elutazunk és esetleg induláskor elfelejtjük levenni a fűtést, akkor sincs gond, bármikor megtehetjük, otthonunktól távol is. Ezek a dolgok pedig a kényelmen túl valós forintokban jelentkező megtakarítássá válnak, és energiát is spórolunk a Földnek.

Sok kazán alkalmas az „opentherm” termoszátok fogadására. Az „opentherm” egy szabványos kommunikációs nyelv, ami lehetővé teszi, hogy kazánunkkal egy teljesen más gyártótól származó, de szintén ezt a nyelvet beszélő okos termosztáttal is megértesse magát. Vagyis „opentherm” fogadására alkalmas kazán vezérelhető egy más gyártó, adott esetben számunkra jobb funkciókkal felruházott eszközével. E kommunikáció kétirányú, azaz utasíthatjuk a kazánt, de adatokat is kaphaunk a fűtőberendezés állapotáról, működési paramétereiről.
A jövő viszont messze túlmutat az egyszerű termosztátokon. Ha adatainkat ésszerűen osztjuk meg, akkor a rendszerek a közeljövőben tudni fogják maguktól, mikor megyünk haza, és a dolog teljesen automatizálhatóvá válik.

mitolleszokosahazunk 1Ma már van olyan okosotthon megoldás is, amely felismeri az emberi arc hangulatát, és ahhoz igazítja a lakásban a fényerősséget.


Mi lehet még okos a házunkban?
Rögtön adódik a válasz, hogy talán mi is, mert a sok kütyü használatával egyre inaktívabbá válunk. Igen, a világ megváltozik körülöttünk, felgyorsult, bizonyos feladatokat átvesznek tőlünk a gépek, de ez a sok gép és eszköz újabb, másfajta feladatok elé állít bennünket: alkalmazkodunk kell hozzájuk, tanulnunk kell egy egész életen át. Mert ha csak egy új operációs rendszer használatának megtanulására gondolunk, vagy akár egy új telefon megismerésére, bizony minden sok fejtörést és újabb tanulást hoz magával.
Az okosotthon nemcsak fűtésből, hanem világításvezérlésből és rengeteg más elektromos berendezés szenzorokkal és internetkapcsolattal való ellátásáról szól, így a telefonunk és jelenlétérzékelők használatával a lámpák kapcsolása is automatizálható. Ezek az okos eszközök képesek lesznek szokásaink megfigyelésével akár arra is, hogy a családtagoknak megfelelő tévéműsort kapcsolják be, vagy éppen hűtőnk figyelmeztessen, ha kedvenc sörünk elérte a megfelelő hőfokot. Szóval, még ha egyelőre elképzelni is nehezünkre esik, lakásunk okosítása a következő évtizedben nagyon is széles körben következik be. Ha házépítésre adjuk a fejünket vagy csak felújítjuk lakásunkat, rengeteg kérdés merül fel bennünk, mert már szinte minden berendezésből lehet okosat kapni. Lehet okos a redőnyünk, ami figyeli a fényviszonyokat, az időjárást, a nappalokat és éjszakákat, de akár a telefonunk ébresztőjével szinkronizálva akár segíthet a felébredésben is. A világítási rendszerek is okosíthatók, kapcsolhatnak fel és le jelenlétünk alapján, vagy éppen változtathatják a világítási képeket, attól függően, hogy éppen elalszunk-e vagy már felébredtünk.
A bennünket körülvevő biztonsági rendszerek is lehetnek okosak, az ajtózárak képesek felismerni bennünket, a tulajdonosakat, a kulcsok elővétele nélkül beengedhetnek, de éppen ki is zárhatják a takarítónőt, ha alkalmatlan időben érkezik.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}