Mitől lesz okos a házunk?

Mitől lesz okos a házunk?

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Angol kutatók szerint az okos szót többet használjuk, mint a számítógép kifejezést, mert számítógépünk buta és lassú, míg a mosóportól a telefonon át a fűtésünkig már minden okos lett. Félretéve a tréfát, az épületeknél okos az, ahol sok-sok szenzort (érzékelőt) építünk be életterünk megfigyelésére, az érzékelt dolgok logikus és széles körben történő felhasználása pedig oly módon történik, hogy abba mindenképpen belekombináljuk az internetet is. Vagyis: szenzorok sokasága, internet és automatizálás.

mitolleszokosahazunk 720


Napjaink legnagyobb fejlődése az adatok gyűjtésében és azok feldolgozásában rejlik. Az adatgyűjtésnek sokszor rossz, sokakból szorongást kiváltó, pejoratív értelme is van, de adataink okos módon történő megosztása sokkal inkább javunkra válik, minthogy félnivalónk lenne az egész életünket körülvevő szenzorok használatától.

Múlt, jelen és jövő
Szerencsére néhány éve már a szélesebb fűtéstechnikai piacot is elérte az értelmes és megfizethető okosítás, míg korábban e területen a gyártók az okos dolgokat kizárólag a prémiumkategóriába próbálták pozícionálni, így hazánkban gyakorlatilag eladhatatlanok voltak. Nem is szólva arról, hogy működésük elsősorban a gyártók számára történő adatgyűjtést szolgálták, a cél nem a felhasználók széleskörű kiszolgálása volt. Ez szerencsére mára megváltozott, a legolcsóbb készülékekhez is elérhetőek az okos kiegészítők, és áruk sem olyan, hogy azonnal lemondjunk róla, ha meglátjuk.
A legtöbbet eladott fűtésokosító készülékek elsősorban a cirkókhoz kapható okos termosztátok, amelyek ára 30 és 60 ezer forint között mozog, és használatukkal elérhető otthonból vagy akár lakásunktól távolról is a fűtési rendszer néhány lényeges alapbeállítása. A legtöbb ilyen okos termosztátnak van ingyenes applikációja a két legnagyobb platformon, amely alkalmassá teszi telefonunkat otthonunk komplett fűtésvezérlésére: hőmérsékletet nézhetünk meg és állíthatunk, akár a használati meleg vizet is figyelhetjük, sőt, ezen kívül sok okosságát, mindenféle időzítő és időjárási funkciókat lehet hozzá kapcsolni. Használatával nem kell odasétálni a kazánhoz vagy termosztáthoz, hogy állítsunk rajta, vagy megnézzük a fűtésünk működését. Természetesen a felhasználók számára az okos rendszerek használata elsősorban nem e kényelmi funkciók miatt ajánlott, hanem hogy okosan, környezetünk (no és pénztárcánk) megóvására, az energiafelhasználás csökkentésére fogjuk be. Saját családunk tapasztalatai alapján elmondhatom, hogy míg korábban egyszerű, heti programozású termosztátot használtunk, sokszor alakult ki „forradalmi hangulat”, ha valaki korábban tért haza, mint ahogy a termosztát a heti időprogramja szerint beindította a magasabb hőfokú fűtést. Most, az okos termosztát használatával a családtagok időben módosíthatják a programot, tetszésük szerint emelhetik a fűtés hőfokát. Ha elutazunk és esetleg induláskor elfelejtjük levenni a fűtést, akkor sincs gond, bármikor megtehetjük, otthonunktól távol is. Ezek a dolgok pedig a kényelmen túl valós forintokban jelentkező megtakarítássá válnak, és energiát is spórolunk a Földnek.

Sok kazán alkalmas az „opentherm” termoszátok fogadására. Az „opentherm” egy szabványos kommunikációs nyelv, ami lehetővé teszi, hogy kazánunkkal egy teljesen más gyártótól származó, de szintén ezt a nyelvet beszélő okos termosztáttal is megértesse magát. Vagyis „opentherm” fogadására alkalmas kazán vezérelhető egy más gyártó, adott esetben számunkra jobb funkciókkal felruházott eszközével. E kommunikáció kétirányú, azaz utasíthatjuk a kazánt, de adatokat is kaphaunk a fűtőberendezés állapotáról, működési paramétereiről.
A jövő viszont messze túlmutat az egyszerű termosztátokon. Ha adatainkat ésszerűen osztjuk meg, akkor a rendszerek a közeljövőben tudni fogják maguktól, mikor megyünk haza, és a dolog teljesen automatizálhatóvá válik.

mitolleszokosahazunk 1Ma már van olyan okosotthon megoldás is, amely felismeri az emberi arc hangulatát, és ahhoz igazítja a lakásban a fényerősséget.


Mi lehet még okos a házunkban?
Rögtön adódik a válasz, hogy talán mi is, mert a sok kütyü használatával egyre inaktívabbá válunk. Igen, a világ megváltozik körülöttünk, felgyorsult, bizonyos feladatokat átvesznek tőlünk a gépek, de ez a sok gép és eszköz újabb, másfajta feladatok elé állít bennünket: alkalmazkodunk kell hozzájuk, tanulnunk kell egy egész életen át. Mert ha csak egy új operációs rendszer használatának megtanulására gondolunk, vagy akár egy új telefon megismerésére, bizony minden sok fejtörést és újabb tanulást hoz magával.
Az okosotthon nemcsak fűtésből, hanem világításvezérlésből és rengeteg más elektromos berendezés szenzorokkal és internetkapcsolattal való ellátásáról szól, így a telefonunk és jelenlétérzékelők használatával a lámpák kapcsolása is automatizálható. Ezek az okos eszközök képesek lesznek szokásaink megfigyelésével akár arra is, hogy a családtagoknak megfelelő tévéműsort kapcsolják be, vagy éppen hűtőnk figyelmeztessen, ha kedvenc sörünk elérte a megfelelő hőfokot. Szóval, még ha egyelőre elképzelni is nehezünkre esik, lakásunk okosítása a következő évtizedben nagyon is széles körben következik be. Ha házépítésre adjuk a fejünket vagy csak felújítjuk lakásunkat, rengeteg kérdés merül fel bennünk, mert már szinte minden berendezésből lehet okosat kapni. Lehet okos a redőnyünk, ami figyeli a fényviszonyokat, az időjárást, a nappalokat és éjszakákat, de akár a telefonunk ébresztőjével szinkronizálva akár segíthet a felébredésben is. A világítási rendszerek is okosíthatók, kapcsolhatnak fel és le jelenlétünk alapján, vagy éppen változtathatják a világítási képeket, attól függően, hogy éppen elalszunk-e vagy már felébredtünk.
A bennünket körülvevő biztonsági rendszerek is lehetnek okosak, az ajtózárak képesek felismerni bennünket, a tulajdonosakat, a kulcsok elővétele nélkül beengedhetnek, de éppen ki is zárhatják a takarítónőt, ha alkalmatlan időben érkezik.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Átadták a Nemzeti Táncszínházat

Az évek óta tartó nagyszabású kulturális beruházásokkal Budapest immár Európa egyik kulturális ékkövévé vált, és hol van még a sor vége – Operaház, Nemzeti Múzeum kertje, Liget Projekt. A Millenáris Parkban most átadott Nemzeti Táncszínház nemcsak a magyar táncszakma számára jelent mérföldkövet, befogadó otthona lesz a teljes hazai és nemzetközi táncművészetnek. Az évek óta tartó nagyszabású kulturális beruházásokkal Budapest immár Európa egyik kulturális ékkövévé vált, és hol van még a sor vége – Operaház, Nemzeti Múzeum kertje, Liget Projekt. A Millenáris Parkban most átadott Nemzeti Táncszínház nemcsak a magyar táncszakma számára jelent mérföldkövet, befogadó otthona lesz a teljes hazai és nemzetközi táncművészetnek. A Nemzeti Táncszínház a hazai táncszíntér legfontosabb központjaként 2001 óta szolgálja a magyar kultúrát, befogadó színházként az intézmény közel negyven magyar, professzionális társulattal dolgozik együtt. A néptáncon át a klasszikus balettig, a társas tánctól a kortárs táncon keresztül az interaktív gyermekelőadásokig, műfaji sokszínűséggel kívánja fenntartani a táncszínházba járó közönség érdeklődését. Évente közel 300 előadást mutatnak be, hazai előadásaik éves nézőszáma megközelíti a százezer főt. A közel hétezer négyzetméteres Nemzeti Táncszínházat ZDA Zoboki Építésziroda tervei alapján a Millenáris Park E épületében, a volt GANZ művek egykori ipari épületéből alakították ki, új főhomlokzattal és előcsarnokkal. A beruházás munkái 2014-ben kezdődtek, a kivitelezésre kiírt legjobb pályázatot a ZÁÉV Építőipari Zrt. nyújtotta be. A beruházás összköltsége 4.6 milliárd forint volt. A beruházás során létrehoztak egy 368 főt befogadó nagytermet, 120 fős kistermet, két próbatermet, kamaratermet, valamint a hozzá kapcsolódó kiszolgáló helyiségeket és öltözőket. Az épületben helyet kapott még egy hangstúdió is, és egy szezontól függetlenül folyamatosan nyitva tartó kávézó. A napjaink legmodernebb technikai elvárásainak megfelelő, kifejezetten táncelőadásokra tervezett épület nagytermében speciális színpadot és mobil nézőteret alakítottak ki, Red Dot Design-díjas székekkel. A tervezők célja kettős volt: egyrészt kiemelni a meglévő ipari műemléképület erényeit, másrészt úgy alakítani át a teret, hogy az megfeleljen a táncszakma szerteágazó jelenlegi és jövőbeli igényeinek is. Az egybefüggő, pillérek nélküli előcsarnok felett kapott helyet a térben lebegő kisterem. A különleges mérnöki megoldásnak köszönhetően a terem csonka kúpként lóg be az előcsarnok fölé: a termet tartó 1500 tonnás vasbeton szerkezethez közel 200 tonna betonacélt építettek be, a tartók geometriáját finoman lekövető fa-álmennyezet pedig 13 ezer darab faelem felhasználásával készült. {igallery id=4799|cid=1011|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új városrész születik: Déli Városkapu

Új mérföldkőhöz érkezett Budapest fejlesztése. 2018. december 19-én kihirdették a Déli Városkapu – Budapest Diákváros Fejlesztési Program nemzetközi tervpályázatának eredményét. Dél-Pesten és Észak-Csepelen az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb, legnagyobb magyarországi városfejlesztésének előkészítő munkái indultak meg. Az első díjat a norvég SNØHETTA tervezőiroda nyerte el, amely számos nemzetközi megbízása mellett a svéd egyetemváros, Umea kulturális negyedének megálmodója is volt. Új mérföldkőhöz érkezett Budapest fejlesztése. 2018. december 19-én kihirdették a Déli Városkapu – Budapest Diákváros Fejlesztési Program nemzetközi tervpályázatának eredményét. Dél-Pesten és Észak-Csepelen az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb, legnagyobb magyarországi városfejlesztésének előkészítő munkái indultak meg. Az első díjat a norvég SNØHETTA tervezőiroda nyerte el, amely számos nemzetközi megbízása mellett a svéd egyetemváros, Umea kulturális negyedének megálmodója is volt. Új városrész születik: több ezer fős egyetemváros épül, alulhasznosított barnamezős területek újulnak meg. Sport- és rekreációs létesítmények – a többi között egy 15 ezer férőhelyes atlétikai központ, evezőspálya és extrém park – épülnek, széles körű sport- és szabadidős lehetőségeket kínálva a Diákváros lakóinak, a helyi lakosságnak és a tágabb városi térség lakóinak. A Diákváros a magyar felsőoktatás profilját évtizedekre fogja meghatározni, sportlétesítményei egyszerre biztosítják majd a magyar élsport és a lakosság szabadidős sportolását – fogalmazott Fürjes Balázs államtitkár, a tervpályázat bírálóbizottságának elnöke az eredményhirdetést követően. A Déli Városkapu projekt célja a korábban elhanyagolt észak-csepeli és dél-pesti övezet megújításával egy olyan városnegyed kialakítása, amely új jelentőséget ad a korábban csak részben kihasznált, értékes övezetnek – mondta Szalay-Bobrovniczky Alexandra, humán főpolgármester-helyettes. Hozzátette: a kormány és a főváros a tervezési feladatok megvalósítására olyan pályaműveket várt, amelyek a Duna, a Rákóczi híd, a Könyves Kálmán körút, a Soroksári út és a Weiss Manfréd út által határolt, mintegy 135 hektáros terület beépítésének átfogó tervezésére irányulnak. A Déli Városkapu projekt illeszkedik a főváros jövőkép-stratégiájába – fogalmazott a főpolgármester-helyettes, emlékeztetve arra, hogy a Budapest 2030 hosszú távú városfejlesztési koncepciót most aktualizálja a nemrégiben megalakult Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, a koncepció elfogadásánál pedig a főpolgármesternek vétójoga van. Észak-Csepel és Dél-Pest soroksári Duna-ága mentén olyan élhető, egészségtudatos városfejlesztés indul, amelyben a „zöld megoldások", parkfejlesztés és a Duna-part rendbe tétele és élhetővé alakítása kerül előtérbe, továbbá műemlék és helyi védettségű épületek kerülnek felújításra. A 2018. július 5-én kiírt meghívásos tervpályázatra 17 pályamű érkezett, az első díjat a - többek között - Calgary-i központi könyvtárat, a norvég nemzeti operaházat, valamint a svéd egyetemváros, Umea kulturális központját is tervező SNØHETTA tervezőiroda nyerte el. A világszerte több mint 200 munkatársat foglalkoztató, oslói székhelyű építészműhelynek irodái vannak többek között Párizsban, New York-ban, San Franciscóban és Innsbruckban, a tervpályázaton a cég innsbrucki irodája indult. (A látványtervek megtekinthetők itt, itt és itt.) A zsűri értékelése szerint a nyertes pályamű megfelel annak az elvárásnak, hogy Dél-Pest és Észak-Csepel jelenleg elhanyagolt és ezért kevesek által látogatott Duna-partja, nagy szabad területei bekapcsolódjanak a dinamikusan fejlődő Budapest vérkeringésébe. Az új parkok, közösségi terek és sportlétesítmények egyszerre szolgálják a sportolókat és a sportolni, kikapcsolódni, családi programokra vágyó budapestieket.  

Európa legjobb szabadidős épülete: Pannon Park Biodóm

A decemberi International Property Awards rangos nemzetközi ingatlanszakmai díjátadón a Néprajzi Múzeum új épületén kívül a Fővárosi Állat- és Növénykert legnagyobb szabású fejlesztését is elismeréssel illeték, a Pannon Park Biodómot választották ugyanis Európa legjobb szabadidős épületének. A decemberi International Property Awards rangos nemzetközi ingatlanszakmai díjátadón a Néprajzi Múzeum új épületén kívül a Fővárosi Állat- és Növénykert legnagyobb szabású fejlesztését is elismeréssel illeték, a Pannon Park Biodómot választották ugyanis Európa legjobb szabadidős épületének. A Paulinyi-Reith & Partners immár az ötödik International Property Awards elismerését szerezte meg a Pannon Park Biodóm saját tervezésű projektjével. A Pannon Park a Kárpát-medence ősi élővilágát eleveníti fel a világ legkorszerűbb állattartó megoldásainak segítségével, s az ennek részeként megvalósuló Biodóm tervezésekor a teljes körű látogatói élmény megteremtése, a lehető legoptimálisabb és legracionálisabb megépíthetőség és üzemeltethetőség érdekében a legújabb technológiákat és tervezési eszközöket alkalmaztuk” – emelte ki Dr. Reith András fenntarthatóságért felelős igazgató. Lágy íveivel lankás dombként simul környezetébe a városba költöztetett ősi állat- és növényvilágnak otthont adó Biodóm, amelynek oldalán zöld növények törnek a nap felé, míg tetejét nagyrészt fényáteresztő felület borítja. A buborékba zárt világ egy szubtrópusi klímájú, állatokkal és növényekkel benépesített közösségi tér lesz, mely több mint 17000 m2 alapterületet foglal magába. A tervezők koncepciója alapján egy olyan dombszerű csarnokszerkezet épül, amely szabályozott élőház jellegű klímával rendelkezik. Sőt, minden évszakban képes bemutatni egy zárt ökoszisztémaként működő világot, ami azért is jó, mert a Biodóm flórája és faunája a lehető legtermészetesebb környezeti feltételek között létezhet majd. A Biodóm építkezése jól halad, decembertől már látogatható a Fővárosi Állat- és Növénykert cápasuli elnevezésű új létesítménye is, amely hatalmas tengeri medence a Pannon Park kiszolgálásához szükséges. Eddig az állatkert nem rendelkezett, sőt, ez Magyarországon a második legnagyobb állattartásra alkalmas medence, ahol a fiatal cápák az egymással és más halakkal való együttélést tanulják meg, hogy később, a Pannon Park több mint 2 millió literes tengeri akváriumának medencéjében megfelelő módon tudjanak majd létezni, ahová átlagosan a kétméteres hosszt elérő állatok kerülnek majd át. {igallery id=4799|cid=1003|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}