Villamos biztonságtechnika, tűz- és villámvédelem

Villamos biztonságtechnika, tűz- és villámvédelem

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A villamosenergia-ellátás biztonsága több szempontból is életünk kulcsfontosságú eleme. Egyrészt szinte minden, kényelmünkről, szórakoztatásunkról gondoskodó eszköz – fűtési rendszer, konyhai berendezés, szórakoztató elektronikai és vagyonvédelmi eszköz – villamos energiát használ, nem megbízható működése számos kellemetlenség forrása, másrészt körültekintően is kell velük bánni, hiszen áramütést, tüzet okozhatnak.

villamosbiztonsagtechnikatuz 720


A villamosenergia-ellátás szakszerű kialakítása nemcsak kényelmi, hanem élet- és vagyonvédelmi szempontból is lényeges. A villamos berendezések az épületek egyik legfontosabb részét képezik, azon szerkezetek és készülékek összességét értjük alattuk, amelyek részt vesznek a villamos energia előállításában, továbbításában, és amelyek működésükhöz villamos energiát használnak. Igaz, legtöbbünkben ez csak akkor tudatosul, ha meghibásodása kényelmetlenséget, kárt vagy balesetet okoz, az építési és lakberendezési munkák során pedig a vezetékekre és elosztószekrényekre legfeljebb úgy gondolunk, mint amelyek elhelyezése, látványa csupán bosszúság forrása. Nyilván ennek megfelelő az a figyelem is, amit a villamos berendezésre fordítunk: a „jól látszó” fogyasztókészülékek (tévé, konyha eszközök, légkondicionáló stb.) sokunk számára fontosabb, mint a konnektor mögötti részek, pedig a működés folyamatossága és biztonsága nagyrészt ezeken a kevéssé látható részeken múlik.

Időben kell átgondolni
Az is általános tévedés, hogy a villamos szakipari munkákkal csak az építési munkák vége felé kell foglalkozni. A villamos berendezés része az ún. földelő rendszer, és amennyiben készül, a villámvédelmi rendszer is. Ezek egyes részeit már az alapozási és a szerkezetépítési munkákat megelőzően vagy azokkal egyidejűleg javasolt kivitelezni, később ugyanis egyre nagyobb kompromisszumok árán lehet megoldani. Ebből fakadóan az sem árt, ha olyan építészeti és villamostervek születnek, amelyek tartalmazzák, hogy a kivitelezés különböző fázisaiban mit kell tenni annak érdekében, hogy a megbízó igényeit szem előtt tartva a lehető legszakszerűbb, legbiztonságosabb villamos berendezés legyen kialakítva. Ez nemcsak műszaki követelmény, hanem gazdasági, sőt, esztétikai célszerűség is. Senki nem örül annak, ha a már félig elkészült teraszt kell a földelő miatt visszabontani, vagy csak utólag értesül arról, hogy a „villámhárító” levezetőjét rejtve, a hőszigetelés alatt is elhelyezhette volna. Arról nem is beszélve, hogy a villamos elosztószekrény elhelyezésére (eltakarására) nem biztos, hogy a gardróbszekrény a legmegfelelőbb…
Ez természetesen akkor is igaz, ha nem új építésről, hanem átalakításról van szó. Ilyenkor érdemes szakemberrel felméretni (felülvizsgáltatni) a villamos berendezés állapotát, és azt is, hogy az átalakítás utáni igényeket képes lesz-e kiszolgálni a villamos berendezés. Nincs annál bosszantóbb, ha csak egy új fogyasztókészülék (pl. villamos főzőlap, klíma, villanybojler) beüzemelésekor derül ki, hogy a régi, elavult vezetékrendszer nem képes a működtetésére. A hálózat terhelésének növekedése jelentősen növeli a tűz keletkezésének kockázatát, a hibás bekötési mód alkalmazása pedig (pl. egyes fürdőszobai eszközök esetében) akár életveszélyes is lehet.
E problémáknak elejét vehetjük, ha már a munkák előkészítésekor igénybe vesszük villamos tervező, felülvizsgáló segítségét, hiszen az előírásoknak, szabványoknak megfelelően megtervezett és kivitelezett villamos berendezés garantálja az elfogadható védelmi szintet. Az élet-és vagyonbiztonság növelése érdekében ezen alapvető védelmet kiegészíthetjük további eszközökkel. Íme néhány lehetőség!

Áramütés elleni védelem
Az áramütés elleni védelem természetesen az egyik legfontosabb szakmai szempont a villamos berendezés létesítésénél, az alapvető védelmet azonban áramvédő kapcsolók („FI-relék”) beépítésével nagyon nagy mértékben lehet javítani. Ezek az eszközök képesek észlelni, ha az áram nem szabályosan, a villamos berendezés erre szolgáló részein, hanem például az emberi testen keresztül folyik, és rövid idő (néhány ezredmásodperc) alatt lekapcsolják a meghibásodott áramköröket. Ily módon az áramütés nem, de annak súlyos vagy végzetes következménye megakadályozható. Különösen az 5-10 évnél régebbi ingatlanok hálózatán érdemes utánajárni, hogy építettek-e be áramvédő kapcsolót vagy sem, s mivel ezek alkalmazása jelenleg sem mindenütt kötelező, az újabb rendszereknél is célszerű meggyőződni beépítésükről.

Tűzvédelem
A statisztikák tanúsága szerint a tűzesetek második leggyakoribb oka (a nyílt láng használata után) a villamos berendezés, van tehát bőven tennivaló a biztonság érdekében. A védelem hatásosságának növelése azonban az érintésvédelemnél említett egyszerű és költséghatékony módon (egy-egy eszköz beépítésével) egyelőre nem nagyon oldható meg. Igaz, néhány éve megjelentek olyan eszközök (AFDD-k vagy magyarul ívzárlat-védelmi eszközök), amelyek képesek érzékelni a villamos hálózaton zárlat következtében kialakuló ívet, és mielőtt az ív hatására tűz keletkezne, lekapcsolni az áramköröket, de ezek – szemben az áramvédő kapcsolókkal – csak akkor képesek hatékony védelmet biztosítani, ha egy-egy áramkört védenek. Így a tűz keletkezésének megelőzése érdekében azzal tehetünk a legtöbbet, ha a szabályosan létesített villamos berendezést szabályosan használjuk. E tekintetben az egyik leggyakrabban előforduló hiba, hogy egy-egy helyre nem terveztek be szükséges számú csatlakozóaljzatot („konnektort”), ezért elosztók szabálytalan használatára kerül sor, amelyek gyakran túlterheléshez és tűz bekövetkezéséhez vezetnek. Bár a tűzjelző készülék a tűz keletkezését megakadályozni nem képes, de a korai észlelést lehetővé teszi, elősegítve a menekülést és a mentést, így a tűzjelző rendszer kiépítése – vagyonvédelmi rendszer részeként vagy attól függetlenül – hatékony eszköze a tűzkárok csökkentésének.

villamosbiztonsagtechnikatuz 1

 


Villámvédelem

Villámok hatására – számos körülménytől függően, egyebek mellett – keletkezhet tűz és/vagy meghibásodhatnak elektronikus eszközök. A kétféle következmény ellen jellegükben nagyon eltérő intézkedésekkel védekezhetünk: a tűz keletkezésének veszélyét „villámhárító” (szaknyelvben villámvédelmi rendszer), az elektronikus eszközök meghibásodásnak kockázatát pedig ún. túlfeszültség-védelmi rendszer kiépítésével csökkenthetjük. Családi házakra és kisebb lakóépületekre a villámhárító kiépítése nem kötelező, ezért a tulajdonosnak kell döntenie létesítéséről. Új épület esetén, ha a kiépítésről időben születik döntés, a villámhárító egyes részeit az épületszerkezet felhasználásával, rejtve lehet kialakítani, megszüntetve vagy legalábbis csökkentve a villámvédelmi rendszer sokak számára „zavaró” látványát. Az utólagos megvalósítás sem lehetetlen, de ilyenkor számos nehézség forrása, hogy a megbízó esztétikai elvárásait és a védelem fizikai hátteréből adódó követelményeket egyszerre teljesítsük. A túlfeszültség-védelem kialakítása lényegesen kevesebb problémát okoz, mivel ez a villamos („230 V-os”) és a kommunikációs (tévé, internet stb.) hálózatokba beépített eszközökkel megoldható. A hálózatok csatlakozási pontján (ahol az épületbe vagy lakásba belépnek a szolgáltatói hálózatok) elhelyezett egy-egy eszközzel már jó hatásfokú védettség érhető el, amelyet a kiemelt fontosságú fogyasztók (pl. tévé, kazán, beépített konyhai eszközök) előtt beépített további túlfeszültség-védelmi eszközök telepítésével lehet javítani. A túlfeszültség-védelemről azért is érdemes gondoskodni, mert a korszerű háztartásokban egyre nagyobb szerepet játszanak a villamos és elektronikus rendszerek (a világítástól az épületgépészeti rendszerek működtetésén át a vagyonvédelemig), és így a távoli villámcsapások hatása is egyre kellemetlenebb következményekkel jár.

Támaszkodjunk a szakemberre!
Talán mondanunk sem kell, hogy az említett védelmi intézkedések meglétének ellenőrzését, és különösen megvalósítását szakemberre célszerű bízni. Nemcsak a villamos hálózaton fennálló áramütés veszélye miatt, hanem azért is, mert legtöbbünk számára nehezen dönthető el, hogy már rendelkezünk-e védelemmel, s ha nem, akkor azt milyen formában célszerű megvalósítani. Természetesen vannak olyan tájékoztató anyagok, amelyek kifejezetten a lakosság számára készültek, és amelyeket szakmai szervezetek adtak ki. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) és a Magyarországi Biztosítók Szövetsége mindhárom témakörben jelentetett meg ismertetőket, amelyek a MEE (www.mee.hu) és a MABISZ (www.mabisz.hu) honlapjáról letölthetők. A felkészült szakemberek megtalálásában segíthet a szintén a MEE által üzemeltetett www.aramkapocs.hu honlap.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}