Villamos biztonságtechnika, tűz- és villámvédelem

Villamos biztonságtechnika, tűz- és villámvédelem

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A villamosenergia-ellátás biztonsága több szempontból is életünk kulcsfontosságú eleme. Egyrészt szinte minden, kényelmünkről, szórakoztatásunkról gondoskodó eszköz – fűtési rendszer, konyhai berendezés, szórakoztató elektronikai és vagyonvédelmi eszköz – villamos energiát használ, nem megbízható működése számos kellemetlenség forrása, másrészt körültekintően is kell velük bánni, hiszen áramütést, tüzet okozhatnak.

villamosbiztonsagtechnikatuz 720


A villamosenergia-ellátás szakszerű kialakítása nemcsak kényelmi, hanem élet- és vagyonvédelmi szempontból is lényeges. A villamos berendezések az épületek egyik legfontosabb részét képezik, azon szerkezetek és készülékek összességét értjük alattuk, amelyek részt vesznek a villamos energia előállításában, továbbításában, és amelyek működésükhöz villamos energiát használnak. Igaz, legtöbbünkben ez csak akkor tudatosul, ha meghibásodása kényelmetlenséget, kárt vagy balesetet okoz, az építési és lakberendezési munkák során pedig a vezetékekre és elosztószekrényekre legfeljebb úgy gondolunk, mint amelyek elhelyezése, látványa csupán bosszúság forrása. Nyilván ennek megfelelő az a figyelem is, amit a villamos berendezésre fordítunk: a „jól látszó” fogyasztókészülékek (tévé, konyha eszközök, légkondicionáló stb.) sokunk számára fontosabb, mint a konnektor mögötti részek, pedig a működés folyamatossága és biztonsága nagyrészt ezeken a kevéssé látható részeken múlik.

Időben kell átgondolni
Az is általános tévedés, hogy a villamos szakipari munkákkal csak az építési munkák vége felé kell foglalkozni. A villamos berendezés része az ún. földelő rendszer, és amennyiben készül, a villámvédelmi rendszer is. Ezek egyes részeit már az alapozási és a szerkezetépítési munkákat megelőzően vagy azokkal egyidejűleg javasolt kivitelezni, később ugyanis egyre nagyobb kompromisszumok árán lehet megoldani. Ebből fakadóan az sem árt, ha olyan építészeti és villamostervek születnek, amelyek tartalmazzák, hogy a kivitelezés különböző fázisaiban mit kell tenni annak érdekében, hogy a megbízó igényeit szem előtt tartva a lehető legszakszerűbb, legbiztonságosabb villamos berendezés legyen kialakítva. Ez nemcsak műszaki követelmény, hanem gazdasági, sőt, esztétikai célszerűség is. Senki nem örül annak, ha a már félig elkészült teraszt kell a földelő miatt visszabontani, vagy csak utólag értesül arról, hogy a „villámhárító” levezetőjét rejtve, a hőszigetelés alatt is elhelyezhette volna. Arról nem is beszélve, hogy a villamos elosztószekrény elhelyezésére (eltakarására) nem biztos, hogy a gardróbszekrény a legmegfelelőbb…
Ez természetesen akkor is igaz, ha nem új építésről, hanem átalakításról van szó. Ilyenkor érdemes szakemberrel felméretni (felülvizsgáltatni) a villamos berendezés állapotát, és azt is, hogy az átalakítás utáni igényeket képes lesz-e kiszolgálni a villamos berendezés. Nincs annál bosszantóbb, ha csak egy új fogyasztókészülék (pl. villamos főzőlap, klíma, villanybojler) beüzemelésekor derül ki, hogy a régi, elavult vezetékrendszer nem képes a működtetésére. A hálózat terhelésének növekedése jelentősen növeli a tűz keletkezésének kockázatát, a hibás bekötési mód alkalmazása pedig (pl. egyes fürdőszobai eszközök esetében) akár életveszélyes is lehet.
E problémáknak elejét vehetjük, ha már a munkák előkészítésekor igénybe vesszük villamos tervező, felülvizsgáló segítségét, hiszen az előírásoknak, szabványoknak megfelelően megtervezett és kivitelezett villamos berendezés garantálja az elfogadható védelmi szintet. Az élet-és vagyonbiztonság növelése érdekében ezen alapvető védelmet kiegészíthetjük további eszközökkel. Íme néhány lehetőség!

Áramütés elleni védelem
Az áramütés elleni védelem természetesen az egyik legfontosabb szakmai szempont a villamos berendezés létesítésénél, az alapvető védelmet azonban áramvédő kapcsolók („FI-relék”) beépítésével nagyon nagy mértékben lehet javítani. Ezek az eszközök képesek észlelni, ha az áram nem szabályosan, a villamos berendezés erre szolgáló részein, hanem például az emberi testen keresztül folyik, és rövid idő (néhány ezredmásodperc) alatt lekapcsolják a meghibásodott áramköröket. Ily módon az áramütés nem, de annak súlyos vagy végzetes következménye megakadályozható. Különösen az 5-10 évnél régebbi ingatlanok hálózatán érdemes utánajárni, hogy építettek-e be áramvédő kapcsolót vagy sem, s mivel ezek alkalmazása jelenleg sem mindenütt kötelező, az újabb rendszereknél is célszerű meggyőződni beépítésükről.

Tűzvédelem
A statisztikák tanúsága szerint a tűzesetek második leggyakoribb oka (a nyílt láng használata után) a villamos berendezés, van tehát bőven tennivaló a biztonság érdekében. A védelem hatásosságának növelése azonban az érintésvédelemnél említett egyszerű és költséghatékony módon (egy-egy eszköz beépítésével) egyelőre nem nagyon oldható meg. Igaz, néhány éve megjelentek olyan eszközök (AFDD-k vagy magyarul ívzárlat-védelmi eszközök), amelyek képesek érzékelni a villamos hálózaton zárlat következtében kialakuló ívet, és mielőtt az ív hatására tűz keletkezne, lekapcsolni az áramköröket, de ezek – szemben az áramvédő kapcsolókkal – csak akkor képesek hatékony védelmet biztosítani, ha egy-egy áramkört védenek. Így a tűz keletkezésének megelőzése érdekében azzal tehetünk a legtöbbet, ha a szabályosan létesített villamos berendezést szabályosan használjuk. E tekintetben az egyik leggyakrabban előforduló hiba, hogy egy-egy helyre nem terveztek be szükséges számú csatlakozóaljzatot („konnektort”), ezért elosztók szabálytalan használatára kerül sor, amelyek gyakran túlterheléshez és tűz bekövetkezéséhez vezetnek. Bár a tűzjelző készülék a tűz keletkezését megakadályozni nem képes, de a korai észlelést lehetővé teszi, elősegítve a menekülést és a mentést, így a tűzjelző rendszer kiépítése – vagyonvédelmi rendszer részeként vagy attól függetlenül – hatékony eszköze a tűzkárok csökkentésének.

villamosbiztonsagtechnikatuz 1

 


Villámvédelem

Villámok hatására – számos körülménytől függően, egyebek mellett – keletkezhet tűz és/vagy meghibásodhatnak elektronikus eszközök. A kétféle következmény ellen jellegükben nagyon eltérő intézkedésekkel védekezhetünk: a tűz keletkezésének veszélyét „villámhárító” (szaknyelvben villámvédelmi rendszer), az elektronikus eszközök meghibásodásnak kockázatát pedig ún. túlfeszültség-védelmi rendszer kiépítésével csökkenthetjük. Családi házakra és kisebb lakóépületekre a villámhárító kiépítése nem kötelező, ezért a tulajdonosnak kell döntenie létesítéséről. Új épület esetén, ha a kiépítésről időben születik döntés, a villámhárító egyes részeit az épületszerkezet felhasználásával, rejtve lehet kialakítani, megszüntetve vagy legalábbis csökkentve a villámvédelmi rendszer sokak számára „zavaró” látványát. Az utólagos megvalósítás sem lehetetlen, de ilyenkor számos nehézség forrása, hogy a megbízó esztétikai elvárásait és a védelem fizikai hátteréből adódó követelményeket egyszerre teljesítsük. A túlfeszültség-védelem kialakítása lényegesen kevesebb problémát okoz, mivel ez a villamos („230 V-os”) és a kommunikációs (tévé, internet stb.) hálózatokba beépített eszközökkel megoldható. A hálózatok csatlakozási pontján (ahol az épületbe vagy lakásba belépnek a szolgáltatói hálózatok) elhelyezett egy-egy eszközzel már jó hatásfokú védettség érhető el, amelyet a kiemelt fontosságú fogyasztók (pl. tévé, kazán, beépített konyhai eszközök) előtt beépített további túlfeszültség-védelmi eszközök telepítésével lehet javítani. A túlfeszültség-védelemről azért is érdemes gondoskodni, mert a korszerű háztartásokban egyre nagyobb szerepet játszanak a villamos és elektronikus rendszerek (a világítástól az épületgépészeti rendszerek működtetésén át a vagyonvédelemig), és így a távoli villámcsapások hatása is egyre kellemetlenebb következményekkel jár.

Támaszkodjunk a szakemberre!
Talán mondanunk sem kell, hogy az említett védelmi intézkedések meglétének ellenőrzését, és különösen megvalósítását szakemberre célszerű bízni. Nemcsak a villamos hálózaton fennálló áramütés veszélye miatt, hanem azért is, mert legtöbbünk számára nehezen dönthető el, hogy már rendelkezünk-e védelemmel, s ha nem, akkor azt milyen formában célszerű megvalósítani. Természetesen vannak olyan tájékoztató anyagok, amelyek kifejezetten a lakosság számára készültek, és amelyeket szakmai szervezetek adtak ki. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) és a Magyarországi Biztosítók Szövetsége mindhárom témakörben jelentetett meg ismertetőket, amelyek a MEE (www.mee.hu) és a MABISZ (www.mabisz.hu) honlapjáról letölthetők. A felkészült szakemberek megtalálásában segíthet a szintén a MEE által üzemeltetett www.aramkapocs.hu honlap.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Átadták a Nemzeti Táncszínházat

Az évek óta tartó nagyszabású kulturális beruházásokkal Budapest immár Európa egyik kulturális ékkövévé vált, és hol van még a sor vége – Operaház, Nemzeti Múzeum kertje, Liget Projekt. A Millenáris Parkban most átadott Nemzeti Táncszínház nemcsak a magyar táncszakma számára jelent mérföldkövet, befogadó otthona lesz a teljes hazai és nemzetközi táncművészetnek. Az évek óta tartó nagyszabású kulturális beruházásokkal Budapest immár Európa egyik kulturális ékkövévé vált, és hol van még a sor vége – Operaház, Nemzeti Múzeum kertje, Liget Projekt. A Millenáris Parkban most átadott Nemzeti Táncszínház nemcsak a magyar táncszakma számára jelent mérföldkövet, befogadó otthona lesz a teljes hazai és nemzetközi táncművészetnek. A Nemzeti Táncszínház a hazai táncszíntér legfontosabb központjaként 2001 óta szolgálja a magyar kultúrát, befogadó színházként az intézmény közel negyven magyar, professzionális társulattal dolgozik együtt. A néptáncon át a klasszikus balettig, a társas tánctól a kortárs táncon keresztül az interaktív gyermekelőadásokig, műfaji sokszínűséggel kívánja fenntartani a táncszínházba járó közönség érdeklődését. Évente közel 300 előadást mutatnak be, hazai előadásaik éves nézőszáma megközelíti a százezer főt. A közel hétezer négyzetméteres Nemzeti Táncszínházat ZDA Zoboki Építésziroda tervei alapján a Millenáris Park E épületében, a volt GANZ művek egykori ipari épületéből alakították ki, új főhomlokzattal és előcsarnokkal. A beruházás munkái 2014-ben kezdődtek, a kivitelezésre kiírt legjobb pályázatot a ZÁÉV Építőipari Zrt. nyújtotta be. A beruházás összköltsége 4.6 milliárd forint volt. A beruházás során létrehoztak egy 368 főt befogadó nagytermet, 120 fős kistermet, két próbatermet, kamaratermet, valamint a hozzá kapcsolódó kiszolgáló helyiségeket és öltözőket. Az épületben helyet kapott még egy hangstúdió is, és egy szezontól függetlenül folyamatosan nyitva tartó kávézó. A napjaink legmodernebb technikai elvárásainak megfelelő, kifejezetten táncelőadásokra tervezett épület nagytermében speciális színpadot és mobil nézőteret alakítottak ki, Red Dot Design-díjas székekkel. A tervezők célja kettős volt: egyrészt kiemelni a meglévő ipari műemléképület erényeit, másrészt úgy alakítani át a teret, hogy az megfeleljen a táncszakma szerteágazó jelenlegi és jövőbeli igényeinek is. Az egybefüggő, pillérek nélküli előcsarnok felett kapott helyet a térben lebegő kisterem. A különleges mérnöki megoldásnak köszönhetően a terem csonka kúpként lóg be az előcsarnok fölé: a termet tartó 1500 tonnás vasbeton szerkezethez közel 200 tonna betonacélt építettek be, a tartók geometriáját finoman lekövető fa-álmennyezet pedig 13 ezer darab faelem felhasználásával készült. {igallery id=4799|cid=1011|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új városrész születik: Déli Városkapu

Új mérföldkőhöz érkezett Budapest fejlesztése. 2018. december 19-én kihirdették a Déli Városkapu – Budapest Diákváros Fejlesztési Program nemzetközi tervpályázatának eredményét. Dél-Pesten és Észak-Csepelen az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb, legnagyobb magyarországi városfejlesztésének előkészítő munkái indultak meg. Az első díjat a norvég SNØHETTA tervezőiroda nyerte el, amely számos nemzetközi megbízása mellett a svéd egyetemváros, Umea kulturális negyedének megálmodója is volt. Új mérföldkőhöz érkezett Budapest fejlesztése. 2018. december 19-én kihirdették a Déli Városkapu – Budapest Diákváros Fejlesztési Program nemzetközi tervpályázatának eredményét. Dél-Pesten és Észak-Csepelen az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb, legnagyobb magyarországi városfejlesztésének előkészítő munkái indultak meg. Az első díjat a norvég SNØHETTA tervezőiroda nyerte el, amely számos nemzetközi megbízása mellett a svéd egyetemváros, Umea kulturális negyedének megálmodója is volt. Új városrész születik: több ezer fős egyetemváros épül, alulhasznosított barnamezős területek újulnak meg. Sport- és rekreációs létesítmények – a többi között egy 15 ezer férőhelyes atlétikai központ, evezőspálya és extrém park – épülnek, széles körű sport- és szabadidős lehetőségeket kínálva a Diákváros lakóinak, a helyi lakosságnak és a tágabb városi térség lakóinak. A Diákváros a magyar felsőoktatás profilját évtizedekre fogja meghatározni, sportlétesítményei egyszerre biztosítják majd a magyar élsport és a lakosság szabadidős sportolását – fogalmazott Fürjes Balázs államtitkár, a tervpályázat bírálóbizottságának elnöke az eredményhirdetést követően. A Déli Városkapu projekt célja a korábban elhanyagolt észak-csepeli és dél-pesti övezet megújításával egy olyan városnegyed kialakítása, amely új jelentőséget ad a korábban csak részben kihasznált, értékes övezetnek – mondta Szalay-Bobrovniczky Alexandra, humán főpolgármester-helyettes. Hozzátette: a kormány és a főváros a tervezési feladatok megvalósítására olyan pályaműveket várt, amelyek a Duna, a Rákóczi híd, a Könyves Kálmán körút, a Soroksári út és a Weiss Manfréd út által határolt, mintegy 135 hektáros terület beépítésének átfogó tervezésére irányulnak. A Déli Városkapu projekt illeszkedik a főváros jövőkép-stratégiájába – fogalmazott a főpolgármester-helyettes, emlékeztetve arra, hogy a Budapest 2030 hosszú távú városfejlesztési koncepciót most aktualizálja a nemrégiben megalakult Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, a koncepció elfogadásánál pedig a főpolgármesternek vétójoga van. Észak-Csepel és Dél-Pest soroksári Duna-ága mentén olyan élhető, egészségtudatos városfejlesztés indul, amelyben a „zöld megoldások", parkfejlesztés és a Duna-part rendbe tétele és élhetővé alakítása kerül előtérbe, továbbá műemlék és helyi védettségű épületek kerülnek felújításra. A 2018. július 5-én kiírt meghívásos tervpályázatra 17 pályamű érkezett, az első díjat a - többek között - Calgary-i központi könyvtárat, a norvég nemzeti operaházat, valamint a svéd egyetemváros, Umea kulturális központját is tervező SNØHETTA tervezőiroda nyerte el. A világszerte több mint 200 munkatársat foglalkoztató, oslói székhelyű építészműhelynek irodái vannak többek között Párizsban, New York-ban, San Franciscóban és Innsbruckban, a tervpályázaton a cég innsbrucki irodája indult. (A látványtervek megtekinthetők itt, itt és itt.) A zsűri értékelése szerint a nyertes pályamű megfelel annak az elvárásnak, hogy Dél-Pest és Észak-Csepel jelenleg elhanyagolt és ezért kevesek által látogatott Duna-partja, nagy szabad területei bekapcsolódjanak a dinamikusan fejlődő Budapest vérkeringésébe. Az új parkok, közösségi terek és sportlétesítmények egyszerre szolgálják a sportolókat és a sportolni, kikapcsolódni, családi programokra vágyó budapestieket.  

Európa legjobb szabadidős épülete: Pannon Park Biodóm

A decemberi International Property Awards rangos nemzetközi ingatlanszakmai díjátadón a Néprajzi Múzeum új épületén kívül a Fővárosi Állat- és Növénykert legnagyobb szabású fejlesztését is elismeréssel illeték, a Pannon Park Biodómot választották ugyanis Európa legjobb szabadidős épületének. A decemberi International Property Awards rangos nemzetközi ingatlanszakmai díjátadón a Néprajzi Múzeum új épületén kívül a Fővárosi Állat- és Növénykert legnagyobb szabású fejlesztését is elismeréssel illeték, a Pannon Park Biodómot választották ugyanis Európa legjobb szabadidős épületének. A Paulinyi-Reith & Partners immár az ötödik International Property Awards elismerését szerezte meg a Pannon Park Biodóm saját tervezésű projektjével. A Pannon Park a Kárpát-medence ősi élővilágát eleveníti fel a világ legkorszerűbb állattartó megoldásainak segítségével, s az ennek részeként megvalósuló Biodóm tervezésekor a teljes körű látogatói élmény megteremtése, a lehető legoptimálisabb és legracionálisabb megépíthetőség és üzemeltethetőség érdekében a legújabb technológiákat és tervezési eszközöket alkalmaztuk” – emelte ki Dr. Reith András fenntarthatóságért felelős igazgató. Lágy íveivel lankás dombként simul környezetébe a városba költöztetett ősi állat- és növényvilágnak otthont adó Biodóm, amelynek oldalán zöld növények törnek a nap felé, míg tetejét nagyrészt fényáteresztő felület borítja. A buborékba zárt világ egy szubtrópusi klímájú, állatokkal és növényekkel benépesített közösségi tér lesz, mely több mint 17000 m2 alapterületet foglal magába. A tervezők koncepciója alapján egy olyan dombszerű csarnokszerkezet épül, amely szabályozott élőház jellegű klímával rendelkezik. Sőt, minden évszakban képes bemutatni egy zárt ökoszisztémaként működő világot, ami azért is jó, mert a Biodóm flórája és faunája a lehető legtermészetesebb környezeti feltételek között létezhet majd. A Biodóm építkezése jól halad, decembertől már látogatható a Fővárosi Állat- és Növénykert cápasuli elnevezésű új létesítménye is, amely hatalmas tengeri medence a Pannon Park kiszolgálásához szükséges. Eddig az állatkert nem rendelkezett, sőt, ez Magyarországon a második legnagyobb állattartásra alkalmas medence, ahol a fiatal cápák az egymással és más halakkal való együttélést tanulják meg, hogy később, a Pannon Park több mint 2 millió literes tengeri akváriumának medencéjében megfelelő módon tudjanak majd létezni, ahová átlagosan a kétméteres hosszt elérő állatok kerülnek majd át. {igallery id=4799|cid=1003|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}