Villamos biztonságtechnika, tűz- és villámvédelem

Villamos biztonságtechnika, tűz- és villámvédelem

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A villamosenergia-ellátás biztonsága több szempontból is életünk kulcsfontosságú eleme. Egyrészt szinte minden, kényelmünkről, szórakoztatásunkról gondoskodó eszköz – fűtési rendszer, konyhai berendezés, szórakoztató elektronikai és vagyonvédelmi eszköz – villamos energiát használ, nem megbízható működése számos kellemetlenség forrása, másrészt körültekintően is kell velük bánni, hiszen áramütést, tüzet okozhatnak.

villamosbiztonsagtechnikatuz 720


A villamosenergia-ellátás szakszerű kialakítása nemcsak kényelmi, hanem élet- és vagyonvédelmi szempontból is lényeges. A villamos berendezések az épületek egyik legfontosabb részét képezik, azon szerkezetek és készülékek összességét értjük alattuk, amelyek részt vesznek a villamos energia előállításában, továbbításában, és amelyek működésükhöz villamos energiát használnak. Igaz, legtöbbünkben ez csak akkor tudatosul, ha meghibásodása kényelmetlenséget, kárt vagy balesetet okoz, az építési és lakberendezési munkák során pedig a vezetékekre és elosztószekrényekre legfeljebb úgy gondolunk, mint amelyek elhelyezése, látványa csupán bosszúság forrása. Nyilván ennek megfelelő az a figyelem is, amit a villamos berendezésre fordítunk: a „jól látszó” fogyasztókészülékek (tévé, konyha eszközök, légkondicionáló stb.) sokunk számára fontosabb, mint a konnektor mögötti részek, pedig a működés folyamatossága és biztonsága nagyrészt ezeken a kevéssé látható részeken múlik.

Időben kell átgondolni
Az is általános tévedés, hogy a villamos szakipari munkákkal csak az építési munkák vége felé kell foglalkozni. A villamos berendezés része az ún. földelő rendszer, és amennyiben készül, a villámvédelmi rendszer is. Ezek egyes részeit már az alapozási és a szerkezetépítési munkákat megelőzően vagy azokkal egyidejűleg javasolt kivitelezni, később ugyanis egyre nagyobb kompromisszumok árán lehet megoldani. Ebből fakadóan az sem árt, ha olyan építészeti és villamostervek születnek, amelyek tartalmazzák, hogy a kivitelezés különböző fázisaiban mit kell tenni annak érdekében, hogy a megbízó igényeit szem előtt tartva a lehető legszakszerűbb, legbiztonságosabb villamos berendezés legyen kialakítva. Ez nemcsak műszaki követelmény, hanem gazdasági, sőt, esztétikai célszerűség is. Senki nem örül annak, ha a már félig elkészült teraszt kell a földelő miatt visszabontani, vagy csak utólag értesül arról, hogy a „villámhárító” levezetőjét rejtve, a hőszigetelés alatt is elhelyezhette volna. Arról nem is beszélve, hogy a villamos elosztószekrény elhelyezésére (eltakarására) nem biztos, hogy a gardróbszekrény a legmegfelelőbb…
Ez természetesen akkor is igaz, ha nem új építésről, hanem átalakításról van szó. Ilyenkor érdemes szakemberrel felméretni (felülvizsgáltatni) a villamos berendezés állapotát, és azt is, hogy az átalakítás utáni igényeket képes lesz-e kiszolgálni a villamos berendezés. Nincs annál bosszantóbb, ha csak egy új fogyasztókészülék (pl. villamos főzőlap, klíma, villanybojler) beüzemelésekor derül ki, hogy a régi, elavult vezetékrendszer nem képes a működtetésére. A hálózat terhelésének növekedése jelentősen növeli a tűz keletkezésének kockázatát, a hibás bekötési mód alkalmazása pedig (pl. egyes fürdőszobai eszközök esetében) akár életveszélyes is lehet.
E problémáknak elejét vehetjük, ha már a munkák előkészítésekor igénybe vesszük villamos tervező, felülvizsgáló segítségét, hiszen az előírásoknak, szabványoknak megfelelően megtervezett és kivitelezett villamos berendezés garantálja az elfogadható védelmi szintet. Az élet-és vagyonbiztonság növelése érdekében ezen alapvető védelmet kiegészíthetjük további eszközökkel. Íme néhány lehetőség!

Áramütés elleni védelem
Az áramütés elleni védelem természetesen az egyik legfontosabb szakmai szempont a villamos berendezés létesítésénél, az alapvető védelmet azonban áramvédő kapcsolók („FI-relék”) beépítésével nagyon nagy mértékben lehet javítani. Ezek az eszközök képesek észlelni, ha az áram nem szabályosan, a villamos berendezés erre szolgáló részein, hanem például az emberi testen keresztül folyik, és rövid idő (néhány ezredmásodperc) alatt lekapcsolják a meghibásodott áramköröket. Ily módon az áramütés nem, de annak súlyos vagy végzetes következménye megakadályozható. Különösen az 5-10 évnél régebbi ingatlanok hálózatán érdemes utánajárni, hogy építettek-e be áramvédő kapcsolót vagy sem, s mivel ezek alkalmazása jelenleg sem mindenütt kötelező, az újabb rendszereknél is célszerű meggyőződni beépítésükről.

Tűzvédelem
A statisztikák tanúsága szerint a tűzesetek második leggyakoribb oka (a nyílt láng használata után) a villamos berendezés, van tehát bőven tennivaló a biztonság érdekében. A védelem hatásosságának növelése azonban az érintésvédelemnél említett egyszerű és költséghatékony módon (egy-egy eszköz beépítésével) egyelőre nem nagyon oldható meg. Igaz, néhány éve megjelentek olyan eszközök (AFDD-k vagy magyarul ívzárlat-védelmi eszközök), amelyek képesek érzékelni a villamos hálózaton zárlat következtében kialakuló ívet, és mielőtt az ív hatására tűz keletkezne, lekapcsolni az áramköröket, de ezek – szemben az áramvédő kapcsolókkal – csak akkor képesek hatékony védelmet biztosítani, ha egy-egy áramkört védenek. Így a tűz keletkezésének megelőzése érdekében azzal tehetünk a legtöbbet, ha a szabályosan létesített villamos berendezést szabályosan használjuk. E tekintetben az egyik leggyakrabban előforduló hiba, hogy egy-egy helyre nem terveztek be szükséges számú csatlakozóaljzatot („konnektort”), ezért elosztók szabálytalan használatára kerül sor, amelyek gyakran túlterheléshez és tűz bekövetkezéséhez vezetnek. Bár a tűzjelző készülék a tűz keletkezését megakadályozni nem képes, de a korai észlelést lehetővé teszi, elősegítve a menekülést és a mentést, így a tűzjelző rendszer kiépítése – vagyonvédelmi rendszer részeként vagy attól függetlenül – hatékony eszköze a tűzkárok csökkentésének.

villamosbiztonsagtechnikatuz 1

 


Villámvédelem

Villámok hatására – számos körülménytől függően, egyebek mellett – keletkezhet tűz és/vagy meghibásodhatnak elektronikus eszközök. A kétféle következmény ellen jellegükben nagyon eltérő intézkedésekkel védekezhetünk: a tűz keletkezésének veszélyét „villámhárító” (szaknyelvben villámvédelmi rendszer), az elektronikus eszközök meghibásodásnak kockázatát pedig ún. túlfeszültség-védelmi rendszer kiépítésével csökkenthetjük. Családi házakra és kisebb lakóépületekre a villámhárító kiépítése nem kötelező, ezért a tulajdonosnak kell döntenie létesítéséről. Új épület esetén, ha a kiépítésről időben születik döntés, a villámhárító egyes részeit az épületszerkezet felhasználásával, rejtve lehet kialakítani, megszüntetve vagy legalábbis csökkentve a villámvédelmi rendszer sokak számára „zavaró” látványát. Az utólagos megvalósítás sem lehetetlen, de ilyenkor számos nehézség forrása, hogy a megbízó esztétikai elvárásait és a védelem fizikai hátteréből adódó követelményeket egyszerre teljesítsük. A túlfeszültség-védelem kialakítása lényegesen kevesebb problémát okoz, mivel ez a villamos („230 V-os”) és a kommunikációs (tévé, internet stb.) hálózatokba beépített eszközökkel megoldható. A hálózatok csatlakozási pontján (ahol az épületbe vagy lakásba belépnek a szolgáltatói hálózatok) elhelyezett egy-egy eszközzel már jó hatásfokú védettség érhető el, amelyet a kiemelt fontosságú fogyasztók (pl. tévé, kazán, beépített konyhai eszközök) előtt beépített további túlfeszültség-védelmi eszközök telepítésével lehet javítani. A túlfeszültség-védelemről azért is érdemes gondoskodni, mert a korszerű háztartásokban egyre nagyobb szerepet játszanak a villamos és elektronikus rendszerek (a világítástól az épületgépészeti rendszerek működtetésén át a vagyonvédelemig), és így a távoli villámcsapások hatása is egyre kellemetlenebb következményekkel jár.

Támaszkodjunk a szakemberre!
Talán mondanunk sem kell, hogy az említett védelmi intézkedések meglétének ellenőrzését, és különösen megvalósítását szakemberre célszerű bízni. Nemcsak a villamos hálózaton fennálló áramütés veszélye miatt, hanem azért is, mert legtöbbünk számára nehezen dönthető el, hogy már rendelkezünk-e védelemmel, s ha nem, akkor azt milyen formában célszerű megvalósítani. Természetesen vannak olyan tájékoztató anyagok, amelyek kifejezetten a lakosság számára készültek, és amelyeket szakmai szervezetek adtak ki. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) és a Magyarországi Biztosítók Szövetsége mindhárom témakörben jelentetett meg ismertetőket, amelyek a MEE (www.mee.hu) és a MABISZ (www.mabisz.hu) honlapjáról letölthetők. A felkészült szakemberek megtalálásában segíthet a szintén a MEE által üzemeltetett www.aramkapocs.hu honlap.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.