Villamos biztonságtechnika, tűz- és villámvédelem

Villamos biztonságtechnika, tűz- és villámvédelem

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A villamosenergia-ellátás biztonsága több szempontból is életünk kulcsfontosságú eleme. Egyrészt szinte minden, kényelmünkről, szórakoztatásunkról gondoskodó eszköz – fűtési rendszer, konyhai berendezés, szórakoztató elektronikai és vagyonvédelmi eszköz – villamos energiát használ, nem megbízható működése számos kellemetlenség forrása, másrészt körültekintően is kell velük bánni, hiszen áramütést, tüzet okozhatnak.

villamosbiztonsagtechnikatuz 720


A villamosenergia-ellátás szakszerű kialakítása nemcsak kényelmi, hanem élet- és vagyonvédelmi szempontból is lényeges. A villamos berendezések az épületek egyik legfontosabb részét képezik, azon szerkezetek és készülékek összességét értjük alattuk, amelyek részt vesznek a villamos energia előállításában, továbbításában, és amelyek működésükhöz villamos energiát használnak. Igaz, legtöbbünkben ez csak akkor tudatosul, ha meghibásodása kényelmetlenséget, kárt vagy balesetet okoz, az építési és lakberendezési munkák során pedig a vezetékekre és elosztószekrényekre legfeljebb úgy gondolunk, mint amelyek elhelyezése, látványa csupán bosszúság forrása. Nyilván ennek megfelelő az a figyelem is, amit a villamos berendezésre fordítunk: a „jól látszó” fogyasztókészülékek (tévé, konyha eszközök, légkondicionáló stb.) sokunk számára fontosabb, mint a konnektor mögötti részek, pedig a működés folyamatossága és biztonsága nagyrészt ezeken a kevéssé látható részeken múlik.

Időben kell átgondolni
Az is általános tévedés, hogy a villamos szakipari munkákkal csak az építési munkák vége felé kell foglalkozni. A villamos berendezés része az ún. földelő rendszer, és amennyiben készül, a villámvédelmi rendszer is. Ezek egyes részeit már az alapozási és a szerkezetépítési munkákat megelőzően vagy azokkal egyidejűleg javasolt kivitelezni, később ugyanis egyre nagyobb kompromisszumok árán lehet megoldani. Ebből fakadóan az sem árt, ha olyan építészeti és villamostervek születnek, amelyek tartalmazzák, hogy a kivitelezés különböző fázisaiban mit kell tenni annak érdekében, hogy a megbízó igényeit szem előtt tartva a lehető legszakszerűbb, legbiztonságosabb villamos berendezés legyen kialakítva. Ez nemcsak műszaki követelmény, hanem gazdasági, sőt, esztétikai célszerűség is. Senki nem örül annak, ha a már félig elkészült teraszt kell a földelő miatt visszabontani, vagy csak utólag értesül arról, hogy a „villámhárító” levezetőjét rejtve, a hőszigetelés alatt is elhelyezhette volna. Arról nem is beszélve, hogy a villamos elosztószekrény elhelyezésére (eltakarására) nem biztos, hogy a gardróbszekrény a legmegfelelőbb…
Ez természetesen akkor is igaz, ha nem új építésről, hanem átalakításról van szó. Ilyenkor érdemes szakemberrel felméretni (felülvizsgáltatni) a villamos berendezés állapotát, és azt is, hogy az átalakítás utáni igényeket képes lesz-e kiszolgálni a villamos berendezés. Nincs annál bosszantóbb, ha csak egy új fogyasztókészülék (pl. villamos főzőlap, klíma, villanybojler) beüzemelésekor derül ki, hogy a régi, elavult vezetékrendszer nem képes a működtetésére. A hálózat terhelésének növekedése jelentősen növeli a tűz keletkezésének kockázatát, a hibás bekötési mód alkalmazása pedig (pl. egyes fürdőszobai eszközök esetében) akár életveszélyes is lehet.
E problémáknak elejét vehetjük, ha már a munkák előkészítésekor igénybe vesszük villamos tervező, felülvizsgáló segítségét, hiszen az előírásoknak, szabványoknak megfelelően megtervezett és kivitelezett villamos berendezés garantálja az elfogadható védelmi szintet. Az élet-és vagyonbiztonság növelése érdekében ezen alapvető védelmet kiegészíthetjük további eszközökkel. Íme néhány lehetőség!

Áramütés elleni védelem
Az áramütés elleni védelem természetesen az egyik legfontosabb szakmai szempont a villamos berendezés létesítésénél, az alapvető védelmet azonban áramvédő kapcsolók („FI-relék”) beépítésével nagyon nagy mértékben lehet javítani. Ezek az eszközök képesek észlelni, ha az áram nem szabályosan, a villamos berendezés erre szolgáló részein, hanem például az emberi testen keresztül folyik, és rövid idő (néhány ezredmásodperc) alatt lekapcsolják a meghibásodott áramköröket. Ily módon az áramütés nem, de annak súlyos vagy végzetes következménye megakadályozható. Különösen az 5-10 évnél régebbi ingatlanok hálózatán érdemes utánajárni, hogy építettek-e be áramvédő kapcsolót vagy sem, s mivel ezek alkalmazása jelenleg sem mindenütt kötelező, az újabb rendszereknél is célszerű meggyőződni beépítésükről.

Tűzvédelem
A statisztikák tanúsága szerint a tűzesetek második leggyakoribb oka (a nyílt láng használata után) a villamos berendezés, van tehát bőven tennivaló a biztonság érdekében. A védelem hatásosságának növelése azonban az érintésvédelemnél említett egyszerű és költséghatékony módon (egy-egy eszköz beépítésével) egyelőre nem nagyon oldható meg. Igaz, néhány éve megjelentek olyan eszközök (AFDD-k vagy magyarul ívzárlat-védelmi eszközök), amelyek képesek érzékelni a villamos hálózaton zárlat következtében kialakuló ívet, és mielőtt az ív hatására tűz keletkezne, lekapcsolni az áramköröket, de ezek – szemben az áramvédő kapcsolókkal – csak akkor képesek hatékony védelmet biztosítani, ha egy-egy áramkört védenek. Így a tűz keletkezésének megelőzése érdekében azzal tehetünk a legtöbbet, ha a szabályosan létesített villamos berendezést szabályosan használjuk. E tekintetben az egyik leggyakrabban előforduló hiba, hogy egy-egy helyre nem terveztek be szükséges számú csatlakozóaljzatot („konnektort”), ezért elosztók szabálytalan használatára kerül sor, amelyek gyakran túlterheléshez és tűz bekövetkezéséhez vezetnek. Bár a tűzjelző készülék a tűz keletkezését megakadályozni nem képes, de a korai észlelést lehetővé teszi, elősegítve a menekülést és a mentést, így a tűzjelző rendszer kiépítése – vagyonvédelmi rendszer részeként vagy attól függetlenül – hatékony eszköze a tűzkárok csökkentésének.

villamosbiztonsagtechnikatuz 1

 


Villámvédelem

Villámok hatására – számos körülménytől függően, egyebek mellett – keletkezhet tűz és/vagy meghibásodhatnak elektronikus eszközök. A kétféle következmény ellen jellegükben nagyon eltérő intézkedésekkel védekezhetünk: a tűz keletkezésének veszélyét „villámhárító” (szaknyelvben villámvédelmi rendszer), az elektronikus eszközök meghibásodásnak kockázatát pedig ún. túlfeszültség-védelmi rendszer kiépítésével csökkenthetjük. Családi házakra és kisebb lakóépületekre a villámhárító kiépítése nem kötelező, ezért a tulajdonosnak kell döntenie létesítéséről. Új épület esetén, ha a kiépítésről időben születik döntés, a villámhárító egyes részeit az épületszerkezet felhasználásával, rejtve lehet kialakítani, megszüntetve vagy legalábbis csökkentve a villámvédelmi rendszer sokak számára „zavaró” látványát. Az utólagos megvalósítás sem lehetetlen, de ilyenkor számos nehézség forrása, hogy a megbízó esztétikai elvárásait és a védelem fizikai hátteréből adódó követelményeket egyszerre teljesítsük. A túlfeszültség-védelem kialakítása lényegesen kevesebb problémát okoz, mivel ez a villamos („230 V-os”) és a kommunikációs (tévé, internet stb.) hálózatokba beépített eszközökkel megoldható. A hálózatok csatlakozási pontján (ahol az épületbe vagy lakásba belépnek a szolgáltatói hálózatok) elhelyezett egy-egy eszközzel már jó hatásfokú védettség érhető el, amelyet a kiemelt fontosságú fogyasztók (pl. tévé, kazán, beépített konyhai eszközök) előtt beépített további túlfeszültség-védelmi eszközök telepítésével lehet javítani. A túlfeszültség-védelemről azért is érdemes gondoskodni, mert a korszerű háztartásokban egyre nagyobb szerepet játszanak a villamos és elektronikus rendszerek (a világítástól az épületgépészeti rendszerek működtetésén át a vagyonvédelemig), és így a távoli villámcsapások hatása is egyre kellemetlenebb következményekkel jár.

Támaszkodjunk a szakemberre!
Talán mondanunk sem kell, hogy az említett védelmi intézkedések meglétének ellenőrzését, és különösen megvalósítását szakemberre célszerű bízni. Nemcsak a villamos hálózaton fennálló áramütés veszélye miatt, hanem azért is, mert legtöbbünk számára nehezen dönthető el, hogy már rendelkezünk-e védelemmel, s ha nem, akkor azt milyen formában célszerű megvalósítani. Természetesen vannak olyan tájékoztató anyagok, amelyek kifejezetten a lakosság számára készültek, és amelyeket szakmai szervezetek adtak ki. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) és a Magyarországi Biztosítók Szövetsége mindhárom témakörben jelentetett meg ismertetőket, amelyek a MEE (www.mee.hu) és a MABISZ (www.mabisz.hu) honlapjáról letölthetők. A felkészült szakemberek megtalálásában segíthet a szintén a MEE által üzemeltetett www.aramkapocs.hu honlap.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Átadták a Nemzeti Táncszínházat

Az évek óta tartó nagyszabású kulturális beruházásokkal Budapest immár Európa egyik kulturális ékkövévé vált, és hol van még a sor vége – Operaház, Nemzeti Múzeum kertje, Liget Projekt. A Millenáris Parkban most átadott Nemzeti Táncszínház nemcsak a magyar táncszakma számára jelent mérföldkövet, befogadó otthona lesz a teljes hazai és nemzetközi táncművészetnek. Az évek óta tartó nagyszabású kulturális beruházásokkal Budapest immár Európa egyik kulturális ékkövévé vált, és hol van még a sor vége – Operaház, Nemzeti Múzeum kertje, Liget Projekt. A Millenáris Parkban most átadott Nemzeti Táncszínház nemcsak a magyar táncszakma számára jelent mérföldkövet, befogadó otthona lesz a teljes hazai és nemzetközi táncművészetnek. A Nemzeti Táncszínház a hazai táncszíntér legfontosabb központjaként 2001 óta szolgálja a magyar kultúrát, befogadó színházként az intézmény közel negyven magyar, professzionális társulattal dolgozik együtt. A néptáncon át a klasszikus balettig, a társas tánctól a kortárs táncon keresztül az interaktív gyermekelőadásokig, műfaji sokszínűséggel kívánja fenntartani a táncszínházba járó közönség érdeklődését. Évente közel 300 előadást mutatnak be, hazai előadásaik éves nézőszáma megközelíti a százezer főt. A közel hétezer négyzetméteres Nemzeti Táncszínházat ZDA Zoboki Építésziroda tervei alapján a Millenáris Park E épületében, a volt GANZ művek egykori ipari épületéből alakították ki, új főhomlokzattal és előcsarnokkal. A beruházás munkái 2014-ben kezdődtek, a kivitelezésre kiírt legjobb pályázatot a ZÁÉV Építőipari Zrt. nyújtotta be. A beruházás összköltsége 4.6 milliárd forint volt. A beruházás során létrehoztak egy 368 főt befogadó nagytermet, 120 fős kistermet, két próbatermet, kamaratermet, valamint a hozzá kapcsolódó kiszolgáló helyiségeket és öltözőket. Az épületben helyet kapott még egy hangstúdió is, és egy szezontól függetlenül folyamatosan nyitva tartó kávézó. A napjaink legmodernebb technikai elvárásainak megfelelő, kifejezetten táncelőadásokra tervezett épület nagytermében speciális színpadot és mobil nézőteret alakítottak ki, Red Dot Design-díjas székekkel. A tervezők célja kettős volt: egyrészt kiemelni a meglévő ipari műemléképület erényeit, másrészt úgy alakítani át a teret, hogy az megfeleljen a táncszakma szerteágazó jelenlegi és jövőbeli igényeinek is. Az egybefüggő, pillérek nélküli előcsarnok felett kapott helyet a térben lebegő kisterem. A különleges mérnöki megoldásnak köszönhetően a terem csonka kúpként lóg be az előcsarnok fölé: a termet tartó 1500 tonnás vasbeton szerkezethez közel 200 tonna betonacélt építettek be, a tartók geometriáját finoman lekövető fa-álmennyezet pedig 13 ezer darab faelem felhasználásával készült. Fotó forrása: Hlinka Zsolt {igallery id=4799|cid=1011|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

A Közlekedési Múzeum új épülete

A Közlekedési Múzeum új helyszínén, a kőbányai volt Északi Járműjavítóban hirdették ki a nemzetközi építészeti tervpályázat eredményét, amelyre 13 magyar és külföldi pályamű érkezett, és az első díjat a világhírű amerikai Diller Scofidio + Renfro építésziroda "komplex, a terület ipari örökségét izgalmasan ellenpontozó, korszerű kiállítótereket és magas minőségű szabadtereket létrehozó" terve nyerte el. A Közlekedési Múzeum új helyszínén, a kőbányai volt Északi Járműjavítóban hirdették ki a nemzetközi építészeti tervpályázat eredményét, amelyre 13 magyar és külföldi pályamű érkezett, és az első díjat a világhírű amerikai Diller Scofidio + Renfro építésziroda "komplex, a terület ipari örökségét izgalmasan ellenpontozó, korszerű kiállítótereket és magas minőségű szabadtereket létrehozó" terve nyerte el. A kormány döntése értelmében a Közlekedési Múzeum régi városligeti épülete újjáépítését követően a Magyar Innováció Házának ad majd otthont, az ország egyik leglátogatottabb múzeumának számító Közlekedési Múzeum új épületét pedig a volt Északi Járműjavító Dízelcsarnokának bővítésével hozzák létre. A terület közvetlenül kapcsolódik az egykori járműjavító úgynevezett Eiffel-csarnokában már épülő Opera Műhelyházhoz. E két beruházás együttesen Budapest legnagyobb barnamezős kulturális városfejlesztése, amely a mintegy hét hektáron megvalósuló programjával alapvetően változtatja meg a Kőbánya és a belváros közötti jelenlegi rozsdaövezetet, és néhány év alatt új közösségi és kulturális központtá alakul át. A legkorszerűbb kiállítástechnológiával újjáépített üzemcsarnok különleges helytörténeti és építészeti emlék marad, ám ezzel a funkcióváltással véglegesen bekapcsolódik a főváros vérkeringésébe és Budapestet a nemzetközi múzeumi élet élvonalába helyezi. A pozitív változás a környező városrészek felértékelődését is magával hozza, ami hosszú távon előmozdíthatja Kőbánya egészének megújulását. További fontos cél volt, hogy a múzeum ne csak a családoknak szóljon, hanem szakértőknek is - jegyezte meg. Kristin Feireiss azt mondta: a nyertes pályamű egy olyan kiemelkedő alkotás, amely egyesíti egyetlen épületkomplexumon belül a történelmet, a jelent és a jövőt. A szintén zsűritag Pieter Jonckers, a belga nemzeti vasúti múzeum igazgatója úgy fogalmazott: a nyertes terv lenyűgözte őket, "bátorságot mutatott, nyíltságot, ambíciót, becsvágyat, valamint vízióval is rendelkezett". Budapest, Magyarország és a világ megérdemli ezt a múzeumot, amely "elképesztő, lélegzetelállító hely lesz" - jelentette ki. Képek forrása: Diller Scofidio {igallery id=4799|cid=1016|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Miért lelkesedünk 2019-ben?

Az Ambiente trend előrejelzéseit évről évre világméretű kutatások előzik meg. Az enteriőr dizájn fejlődését e trendek felismerése, a színek, stílusok, anyagok és az ezekhez társuló érzetek meghatározása nagyban befolyásolja. Mi ezért látogattunk el idén is a frankfurti Ambiente 2019 kiállításra. Az Ambiente trend előrejelzéseit évről évre világméretű kutatások előzik meg. Az enteriőr dizájn fejlődését e trendek felismerése, a színek, stílusok, anyagok és az ezekhez társuló érzetek meghatározása nagyban befolyásolja. Mi ezért látogattunk el idén is a frankfurti Ambiente 2019 kiállításra. Napról napra szaklapok, dizájnerek és influencerek kínálnak egyedi és a szüntelen megújulás szükségességét hirdető megoldásokat egy-egy felmerülő kérdésben. Egyre erőteljesebb azonban az a réteg, aki pontos célját megfogalmazva nyugalmat és tudatosságot keres a viszonylag gyorsan változó enteriőrtrendek között. 2019-ben azonban az Ambiente dizájner kutatói szerint létezik egy közös nevező, amely a fenntarthatóság – természetközeliség – újrahasznosíthatóság metatrendje lesz. Az Ambiente 2019 három nagyon fontos kategóriára osztott trendjei elsősorban azt mutatták be, hogy a közös nevezővel létrehozott eredmények milyen attraktívak és változatosak lehetnek. 1. Ízléses rezidencia A tökéletes szaktudással, kifogástalan kivitelezéssel, gazdag színekkel, érzéki anyagokkal, tiszta vonalakkal és tökéletes arányokkal létrehozott nyugodt, időtlen elegancia trendje. A kiválasztott kedvenc darabok egyszeri alkotások, pontos célok mentén készültek.Minden kifinomult, elegáns, árnyalt, érzéki, ugyanokkor nem szokványos. A legtöbbet használt anyagok a nemes fák, a bőr, abouclé, a bársony, a velúr és a porcelán. Felületekben pedig a színes üveg, a dombornyomott, csiszolt, strukturáltfa és fémfelületek kapnak központi szerepet. 2. Csendes, nyugodt környezet Természetes, diszkrét, puha, lágy, szemlélődésre hívó, nyugtató enteriőr. Egyszerűen szép környezet, ahol a természetes, egyszerű, egyben hasznos termékek kielégítik a nyugalomra és az őszinteségre vágyók igényeit,a lágy színek pedig hozzájárulnak a stresszmentesített otthonhoz. Az anyagok és a kreativitás tiszteletben tartása mind a tervezés, mind a gyártás során nagy jelentőséggel bír.A természetes alapanyagokatkísérleti modern és hagyományos kézműves technikákkal kombináltan dolgozzák fel. Az enteriőr jellemző textíliái a gyapjú, a selyem, a kender és a vászon, valamint a fa, kő, szalma, agyag és kerámia gyakran az újrahasznosítás eredményei. A környezet fenntartható, innovatív, egyszerű és őszinte.   3. Örömteli enteriőr A stylingnak ezekben az enteriőrökben óriási a szerepe: mint önkifejezés merész színkombinációkkal és a véletlenszerű felfedezés varázsával alkot. A homogenitásnak, egységességnek itt nincs esélye. A dolgok rendezetlen módon keverednek, és játékosan a változatosságot ünneplik kompromisszumtól mentesen és örömtelin. Minden színes, vidám, élénk, gondtalan, merész, kicsit őrült, játékos és spontán. A minták keveréke ugyanolyan szokatlan, mint az anyagok sokfélesége: a botanikai motívumok, a geometriai és a túlméretezett figurák, a vintage nyomatok, illusztratív kárpitok és az innovatívan újrahasznosított műanyagok frissítő és meglepő módon párosulnak.A környezet kreatív, sokoldalú, nem szokványos, illusztrált, virágos, mintás és élénk. Japanstyle szekció Külön figyelemre méltó volt a kiállítás Japanstyle szekciója, amely szokatlan anyagkombinációival, felületeivel szerkesztőségünket levette a lábáról! A japán kultúrából idén bőven töltekezhetett a közönség. Színekben az algaszínek (norizöld), a cseresznyevirág, a cseresznyefa vörösesbarna árnyalatai, az alumíniumszürke, a szénfekete, a yamabuki sárga és a khaki szilvaszín, felületekben a nori alga felületéhez hasonló préselt, fémesen csillogó tört felületek – különösen alumíniumból és papírból – hódítottak és vonultak végig a különböző szekciókon. A kiállítás kiemelt partnere India volt, akik egyedi kézműves technikáikkal készített textiljeikkel, fém és fonott áruival vonzották a látogatókat. A Mi Otthonunk kedvenc dizájnere Pravinsinh Solanki indiai formatervező volt, aki kézműves, ragasztás és illesztés nélküli fából faragott és hasított vállfáival lenyűgözött bennünket! Élmény volt a madarak inspirálta remekműveket kézbe vennünk!   {igallery id=4799|cid=1013|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}