Vízkezelés a háztartásban

Vízkezelés a háztartásban

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Vízlágyító és vízkezelő berendezések, esővíz hasznosítása, szennyvíz hőhasznosítása, házi szennyvíztisztítás… Már az általános iskolában megtanultuk, hogy a víz az élet alapja, s manapság gyakran hallani azt is, hogy a víz lesz a jövőben az emberiség legnagyobb kincse. Szerencsénkre itt a Kárpárt-medencében bőven van belőle, éppen ezért kell nekünk is sokat foglalkozni a vízkezeléssel.

vizkezelesahaztartasban 720


Háztartási (RO) vízkezelés és víztisztítás
Aligha kell hangsúlyozni, hogy a táplálkozási és tisztálkodási célra felhasznált víz minősége egészen más, mint az öntözésre vagy medencékben felhasznált vízé. Vegyük először górcső alá az életet adó ivóvizek kezelését: mindenki számára egyértelmű, hogy mennyire fontos ivóvizünk tisztasága, hiszen a teljesen tiszta, átlátszó folyóvíz is sok olyan anyagot tartalmaz, amit ha tudunk, inkább nem akarunk meginni. A hálózati vagy kútvizekben egészségkárosító hatású anyagok (nitrát, arzén, nehézfémek, klór stb.) elsősorban a víz klórozása révén keletkeznek és kerülnek bele ivóvizünkbe. Ezen anyagok kiszűrése nehéz feladat, hiszen nem lebegő szennyeződések, amit egy finom szűrőbetét megfogna, hanem molekuláris szinten kell a szűrést elvégezni.
Van egy „fordított ozmózisos” eljárásnak hívott vízkezelés (RO), ami minden szennyezést képes kiszűrni a vízből, a H2O molekulákon kívül szinte semmi más nem marad benne. Az eljárás lényege, hogy egy olyan nagy felületű membránon préseljük át a vizet, amelyen csak a vízmolekulák férnek át, és a többi fennakad. Háztartási méretben ezek a berendezések viszonylag kevés vizet tudnak átbocsátani, ezért gyakran egy tartályt is beépítenek a rendszerbe, annak érdekében, hogy a vízvételi szünetekben puffert képezzen, és miközben megtöltjük a lábost vízzel, nem kell percekig ácsorogni a csap mellett. A rendszer nagyon érzékeny a lebegő szennyeződésekre, ezért általában 3 egymás után beépített, egyre finomabb mechanikai szűrő található a speciális membrán előtt. Az egyre finomabb szűrők utolsó fokozata már az 1 mikrométeres szennyeződéseket is kiszűri. A membrán „piszkos” oldalát folyamatosan mosni kell, hogy a kiszűrt szennyezőanyag-molekulák a felületről eltávozzanak, ezt a mosóvizet pedig a csatornába vezetjük el. E berendezéseket leggyakrabban konyhai csapokhoz, a mosogató alá kompakt egységként építik be. Az olcsóbb berendezések már 50 000 forintos árkategóriában beszerezhetők, amellyel az ivásra, főzésre használt víz garantáltan mentes lesz a szennyezőanyagoktól.

vizkezelesahaztartasban 1
Vízlágyító berendezés
A háziasszonyok egyik legnagyobb ellensége a vízkő. Rengeteg bosszúságot okoz a zuhanyzó ajtaját, a csempét, a mosdót, a csaptelepet elcsúnyító lerakódás, nem mellesleg háztartási berendezéseink – mosógép, mosogatógép, kazán, bojler – is tönkremennek a kemény víztől. A keménységet okozó kálcium- és magnézium sók a vízben oldva vannak (ásványvízként szeretjük, de ha a fürdőszoba falán rakódik ki, csúnya vízkőnek nevezzük). Fura módon a víz ásványianyag- oldóképessége a hőmérséklet emelkedésével csökken, 60 Co fok felett pedig intenzívvé válik a vízkőkiválás. Ez az oka annak, hogy a kazánban, villanybojlerekben, vízforralókban a fűtőszál környékén a legerőteljesebb a vízkő megjelenése, ami a fűtőbetétre rárakódva erősen lerontja hőleadó képességét, így a berendezés lassabban melegíti a vizet, és hamar tönkre is megy. A háztartásban használatos vízlágyító berendezések úgy működnek, hogy ezeket a keménységet okozó sókat a nagy henger alakú tartályban lévő műgyanta golyócskák megkötik. A berendezésben lévő műgyanta csak egy bizonyos mennyiségű kálciumot tud magában tartani, amikor pedig telítődik, regenerálásra van szüksége, hogy újult erővel legyen képes a lágyítást elvégezni. A regenerálás úgy történik, hogy tömény konyhasó-oldattal kell a gyantát átmosni, ezért van a vízlágyító berendezések külső tartályában mindig só. Hogy a regenerálás szinte észrevétlenül menjen végbe, és ne kerüljön sós víz a lakás vízvezetékeibe, arra egy ügyes automatika ügyel.

Medencék, pancsolók csíramentesítése
A medencék esetében alapvetően más a szempont, mint az ivóvizeknél, hisz a medencék vizénél éppen nem az a cél, hogy az életet táplálják, hanem mindenáron arra törekszünk, hogy élő szervezetek ne maradjanak meg benne. Ha a vegyszerezéssel csínján bánunk, akkor a napsütés vagy fűtés hatására rögvest megjelennek ezek az élő szervezetek alga formájában, és a kristálytiszta vizet napok vagy akár órák alatt zöld nyálkás pocsolyává változtatják. Mivel a medencékben igen nagy mennyiségű víz van, cseréje nagyon költséges, ezért háztartási szinten a szezon elején egyszer feltöltött medence – megfelelő vízkezelés, szűrés mellett – egész évben kristálytiszta tud maradni. Az otthoni pancsolók vegyszerei a csíramentesítést szolgáló klór és a pelyhesítő vegyszerek. Utóbbiak képesek arra, hogy a kültéri medencénél folyamatosan vízbe kerülő kisebb-nagyobb lebegő szennyeződéseket nagyobb csomóvá gyűjtsék össze, amelyeket a medence szűrője meg tud fogni. A folyamatos szűrés miatt fontos, hogy a medencék vize a nap legnagyobb részében mozgásban legyen. A medencék tisztántartására használt homokszűrőkön szivattyú hajtja át a vizet, a szemcsék megfogják az egész apró szennyeződéseket is.

vizkezelesahaztartasban 2
Az esővíz hasznosítása
Nem véletlenül locsoltak szívesen az esőcsatorna alá tett hordókból már nagyszüleink is, mert a veteményesnek a legjobb a lágy esővíz. De az esővizet nemcsak a növények szeretik, pénztárcánknak is jó barátja, hiszen a legtöbb háztartásban a csatornadíjat az elfogyasztott víz alapján kell fizetni, így az öntözésre használt ivóvizet kétszeresen is megfizetjük. Manapság mind gyakrabban merül fel az a gondolat is, hogy például a vécék vízszükségletéhez nem érdemes- e összegyűjteni az esővizet, mivel azonban hazánkban van bőven vezetékes víz, és világszinten nem is drága, nincs értelme ilyen jellegű felhasználásnak.

vizkezelesahaztartasban 3
Házi szennyvízkezelés
Sok olyan városi terület van, ahol a közüzemi csatorna még nincs kiépítve, de már a szippantóautó is a múlté. A házi szennyvíz kezelésére szóba jöhető megoldás a nagy szennyvíztelepekhez hasonló biológiai szennyvíztisztítás kicsi, háztartási változata. Ezek a berendezések úgy működnek, hogy egy előszűrés után egy nagy tartályba vagy nagy átmérőjű csőrendszerbe vezetik a szennyvizet, amit egy légsűrítő segítségével átjáratnak levegővel. A légbuborékok oxigéntartalmának segítségével a különböző baktériumok, algák a szennyvízben lévő szerves anyagokat lebontják, a baktériumok anyagcseréjéből visszamaradó lebegő részecskéket pedig a medencékből ismert pelyhesítő anyagok felhasználásával összegyűjtik és ülepítik. A folyamat végén maradó víz már alkalmas arra, hogy a kertben elásott perforált csőrendszerben elszikkasztásra kerüljön. A rendszerben visszamaradt szerves anyagot már csak kismértékben tartalmazó sűrű massza annyira kevés, hogy elszállításra érdemes mennyisége csak több év alatt gyűlik csak össze.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}