Vízkezelés a háztartásban

Vízkezelés a háztartásban

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Vízlágyító és vízkezelő berendezések, esővíz hasznosítása, szennyvíz hőhasznosítása, házi szennyvíztisztítás… Már az általános iskolában megtanultuk, hogy a víz az élet alapja, s manapság gyakran hallani azt is, hogy a víz lesz a jövőben az emberiség legnagyobb kincse. Szerencsénkre itt a Kárpárt-medencében bőven van belőle, éppen ezért kell nekünk is sokat foglalkozni a vízkezeléssel.

vizkezelesahaztartasban 720


Háztartási (RO) vízkezelés és víztisztítás
Aligha kell hangsúlyozni, hogy a táplálkozási és tisztálkodási célra felhasznált víz minősége egészen más, mint az öntözésre vagy medencékben felhasznált vízé. Vegyük először górcső alá az életet adó ivóvizek kezelését: mindenki számára egyértelmű, hogy mennyire fontos ivóvizünk tisztasága, hiszen a teljesen tiszta, átlátszó folyóvíz is sok olyan anyagot tartalmaz, amit ha tudunk, inkább nem akarunk meginni. A hálózati vagy kútvizekben egészségkárosító hatású anyagok (nitrát, arzén, nehézfémek, klór stb.) elsősorban a víz klórozása révén keletkeznek és kerülnek bele ivóvizünkbe. Ezen anyagok kiszűrése nehéz feladat, hiszen nem lebegő szennyeződések, amit egy finom szűrőbetét megfogna, hanem molekuláris szinten kell a szűrést elvégezni.
Van egy „fordított ozmózisos” eljárásnak hívott vízkezelés (RO), ami minden szennyezést képes kiszűrni a vízből, a H2O molekulákon kívül szinte semmi más nem marad benne. Az eljárás lényege, hogy egy olyan nagy felületű membránon préseljük át a vizet, amelyen csak a vízmolekulák férnek át, és a többi fennakad. Háztartási méretben ezek a berendezések viszonylag kevés vizet tudnak átbocsátani, ezért gyakran egy tartályt is beépítenek a rendszerbe, annak érdekében, hogy a vízvételi szünetekben puffert képezzen, és miközben megtöltjük a lábost vízzel, nem kell percekig ácsorogni a csap mellett. A rendszer nagyon érzékeny a lebegő szennyeződésekre, ezért általában 3 egymás után beépített, egyre finomabb mechanikai szűrő található a speciális membrán előtt. Az egyre finomabb szűrők utolsó fokozata már az 1 mikrométeres szennyeződéseket is kiszűri. A membrán „piszkos” oldalát folyamatosan mosni kell, hogy a kiszűrt szennyezőanyag-molekulák a felületről eltávozzanak, ezt a mosóvizet pedig a csatornába vezetjük el. E berendezéseket leggyakrabban konyhai csapokhoz, a mosogató alá kompakt egységként építik be. Az olcsóbb berendezések már 50 000 forintos árkategóriában beszerezhetők, amellyel az ivásra, főzésre használt víz garantáltan mentes lesz a szennyezőanyagoktól.

vizkezelesahaztartasban 1
Vízlágyító berendezés
A háziasszonyok egyik legnagyobb ellensége a vízkő. Rengeteg bosszúságot okoz a zuhanyzó ajtaját, a csempét, a mosdót, a csaptelepet elcsúnyító lerakódás, nem mellesleg háztartási berendezéseink – mosógép, mosogatógép, kazán, bojler – is tönkremennek a kemény víztől. A keménységet okozó kálcium- és magnézium sók a vízben oldva vannak (ásványvízként szeretjük, de ha a fürdőszoba falán rakódik ki, csúnya vízkőnek nevezzük). Fura módon a víz ásványianyag- oldóképessége a hőmérséklet emelkedésével csökken, 60 Co fok felett pedig intenzívvé válik a vízkőkiválás. Ez az oka annak, hogy a kazánban, villanybojlerekben, vízforralókban a fűtőszál környékén a legerőteljesebb a vízkő megjelenése, ami a fűtőbetétre rárakódva erősen lerontja hőleadó képességét, így a berendezés lassabban melegíti a vizet, és hamar tönkre is megy. A háztartásban használatos vízlágyító berendezések úgy működnek, hogy ezeket a keménységet okozó sókat a nagy henger alakú tartályban lévő műgyanta golyócskák megkötik. A berendezésben lévő műgyanta csak egy bizonyos mennyiségű kálciumot tud magában tartani, amikor pedig telítődik, regenerálásra van szüksége, hogy újult erővel legyen képes a lágyítást elvégezni. A regenerálás úgy történik, hogy tömény konyhasó-oldattal kell a gyantát átmosni, ezért van a vízlágyító berendezések külső tartályában mindig só. Hogy a regenerálás szinte észrevétlenül menjen végbe, és ne kerüljön sós víz a lakás vízvezetékeibe, arra egy ügyes automatika ügyel.

Medencék, pancsolók csíramentesítése
A medencék esetében alapvetően más a szempont, mint az ivóvizeknél, hisz a medencék vizénél éppen nem az a cél, hogy az életet táplálják, hanem mindenáron arra törekszünk, hogy élő szervezetek ne maradjanak meg benne. Ha a vegyszerezéssel csínján bánunk, akkor a napsütés vagy fűtés hatására rögvest megjelennek ezek az élő szervezetek alga formájában, és a kristálytiszta vizet napok vagy akár órák alatt zöld nyálkás pocsolyává változtatják. Mivel a medencékben igen nagy mennyiségű víz van, cseréje nagyon költséges, ezért háztartási szinten a szezon elején egyszer feltöltött medence – megfelelő vízkezelés, szűrés mellett – egész évben kristálytiszta tud maradni. Az otthoni pancsolók vegyszerei a csíramentesítést szolgáló klór és a pelyhesítő vegyszerek. Utóbbiak képesek arra, hogy a kültéri medencénél folyamatosan vízbe kerülő kisebb-nagyobb lebegő szennyeződéseket nagyobb csomóvá gyűjtsék össze, amelyeket a medence szűrője meg tud fogni. A folyamatos szűrés miatt fontos, hogy a medencék vize a nap legnagyobb részében mozgásban legyen. A medencék tisztántartására használt homokszűrőkön szivattyú hajtja át a vizet, a szemcsék megfogják az egész apró szennyeződéseket is.

vizkezelesahaztartasban 2
Az esővíz hasznosítása
Nem véletlenül locsoltak szívesen az esőcsatorna alá tett hordókból már nagyszüleink is, mert a veteményesnek a legjobb a lágy esővíz. De az esővizet nemcsak a növények szeretik, pénztárcánknak is jó barátja, hiszen a legtöbb háztartásban a csatornadíjat az elfogyasztott víz alapján kell fizetni, így az öntözésre használt ivóvizet kétszeresen is megfizetjük. Manapság mind gyakrabban merül fel az a gondolat is, hogy például a vécék vízszükségletéhez nem érdemes- e összegyűjteni az esővizet, mivel azonban hazánkban van bőven vezetékes víz, és világszinten nem is drága, nincs értelme ilyen jellegű felhasználásnak.

vizkezelesahaztartasban 3
Házi szennyvízkezelés
Sok olyan városi terület van, ahol a közüzemi csatorna még nincs kiépítve, de már a szippantóautó is a múlté. A házi szennyvíz kezelésére szóba jöhető megoldás a nagy szennyvíztelepekhez hasonló biológiai szennyvíztisztítás kicsi, háztartási változata. Ezek a berendezések úgy működnek, hogy egy előszűrés után egy nagy tartályba vagy nagy átmérőjű csőrendszerbe vezetik a szennyvizet, amit egy légsűrítő segítségével átjáratnak levegővel. A légbuborékok oxigéntartalmának segítségével a különböző baktériumok, algák a szennyvízben lévő szerves anyagokat lebontják, a baktériumok anyagcseréjéből visszamaradó lebegő részecskéket pedig a medencékből ismert pelyhesítő anyagok felhasználásával összegyűjtik és ülepítik. A folyamat végén maradó víz már alkalmas arra, hogy a kertben elásott perforált csőrendszerben elszikkasztásra kerüljön. A rendszerben visszamaradt szerves anyagot már csak kismértékben tartalmazó sűrű massza annyira kevés, hogy elszállításra érdemes mennyisége csak több év alatt gyűlik csak össze.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Átadták a Nemzeti Táncszínházat

Az évek óta tartó nagyszabású kulturális beruházásokkal Budapest immár Európa egyik kulturális ékkövévé vált, és hol van még a sor vége – Operaház, Nemzeti Múzeum kertje, Liget Projekt. A Millenáris Parkban most átadott Nemzeti Táncszínház nemcsak a magyar táncszakma számára jelent mérföldkövet, befogadó otthona lesz a teljes hazai és nemzetközi táncművészetnek. Az évek óta tartó nagyszabású kulturális beruházásokkal Budapest immár Európa egyik kulturális ékkövévé vált, és hol van még a sor vége – Operaház, Nemzeti Múzeum kertje, Liget Projekt. A Millenáris Parkban most átadott Nemzeti Táncszínház nemcsak a magyar táncszakma számára jelent mérföldkövet, befogadó otthona lesz a teljes hazai és nemzetközi táncművészetnek. A Nemzeti Táncszínház a hazai táncszíntér legfontosabb központjaként 2001 óta szolgálja a magyar kultúrát, befogadó színházként az intézmény közel negyven magyar, professzionális társulattal dolgozik együtt. A néptáncon át a klasszikus balettig, a társas tánctól a kortárs táncon keresztül az interaktív gyermekelőadásokig, műfaji sokszínűséggel kívánja fenntartani a táncszínházba járó közönség érdeklődését. Évente közel 300 előadást mutatnak be, hazai előadásaik éves nézőszáma megközelíti a százezer főt. A közel hétezer négyzetméteres Nemzeti Táncszínházat ZDA Zoboki Építésziroda tervei alapján a Millenáris Park E épületében, a volt GANZ művek egykori ipari épületéből alakították ki, új főhomlokzattal és előcsarnokkal. A beruházás munkái 2014-ben kezdődtek, a kivitelezésre kiírt legjobb pályázatot a ZÁÉV Építőipari Zrt. nyújtotta be. A beruházás összköltsége 4.6 milliárd forint volt. A beruházás során létrehoztak egy 368 főt befogadó nagytermet, 120 fős kistermet, két próbatermet, kamaratermet, valamint a hozzá kapcsolódó kiszolgáló helyiségeket és öltözőket. Az épületben helyet kapott még egy hangstúdió is, és egy szezontól függetlenül folyamatosan nyitva tartó kávézó. A napjaink legmodernebb technikai elvárásainak megfelelő, kifejezetten táncelőadásokra tervezett épület nagytermében speciális színpadot és mobil nézőteret alakítottak ki, Red Dot Design-díjas székekkel. A tervezők célja kettős volt: egyrészt kiemelni a meglévő ipari műemléképület erényeit, másrészt úgy alakítani át a teret, hogy az megfeleljen a táncszakma szerteágazó jelenlegi és jövőbeli igényeinek is. Az egybefüggő, pillérek nélküli előcsarnok felett kapott helyet a térben lebegő kisterem. A különleges mérnöki megoldásnak köszönhetően a terem csonka kúpként lóg be az előcsarnok fölé: a termet tartó 1500 tonnás vasbeton szerkezethez közel 200 tonna betonacélt építettek be, a tartók geometriáját finoman lekövető fa-álmennyezet pedig 13 ezer darab faelem felhasználásával készült. {igallery id=4799|cid=1011|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új városrész születik: Déli Városkapu

Új mérföldkőhöz érkezett Budapest fejlesztése. 2018. december 19-én kihirdették a Déli Városkapu – Budapest Diákváros Fejlesztési Program nemzetközi tervpályázatának eredményét. Dél-Pesten és Észak-Csepelen az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb, legnagyobb magyarországi városfejlesztésének előkészítő munkái indultak meg. Az első díjat a norvég SNØHETTA tervezőiroda nyerte el, amely számos nemzetközi megbízása mellett a svéd egyetemváros, Umea kulturális negyedének megálmodója is volt. Új mérföldkőhöz érkezett Budapest fejlesztése. 2018. december 19-én kihirdették a Déli Városkapu – Budapest Diákváros Fejlesztési Program nemzetközi tervpályázatának eredményét. Dél-Pesten és Észak-Csepelen az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb, legnagyobb magyarországi városfejlesztésének előkészítő munkái indultak meg. Az első díjat a norvég SNØHETTA tervezőiroda nyerte el, amely számos nemzetközi megbízása mellett a svéd egyetemváros, Umea kulturális negyedének megálmodója is volt. Új városrész születik: több ezer fős egyetemváros épül, alulhasznosított barnamezős területek újulnak meg. Sport- és rekreációs létesítmények – a többi között egy 15 ezer férőhelyes atlétikai központ, evezőspálya és extrém park – épülnek, széles körű sport- és szabadidős lehetőségeket kínálva a Diákváros lakóinak, a helyi lakosságnak és a tágabb városi térség lakóinak. A Diákváros a magyar felsőoktatás profilját évtizedekre fogja meghatározni, sportlétesítményei egyszerre biztosítják majd a magyar élsport és a lakosság szabadidős sportolását – fogalmazott Fürjes Balázs államtitkár, a tervpályázat bírálóbizottságának elnöke az eredményhirdetést követően. A Déli Városkapu projekt célja a korábban elhanyagolt észak-csepeli és dél-pesti övezet megújításával egy olyan városnegyed kialakítása, amely új jelentőséget ad a korábban csak részben kihasznált, értékes övezetnek – mondta Szalay-Bobrovniczky Alexandra, humán főpolgármester-helyettes. Hozzátette: a kormány és a főváros a tervezési feladatok megvalósítására olyan pályaműveket várt, amelyek a Duna, a Rákóczi híd, a Könyves Kálmán körút, a Soroksári út és a Weiss Manfréd út által határolt, mintegy 135 hektáros terület beépítésének átfogó tervezésére irányulnak. A Déli Városkapu projekt illeszkedik a főváros jövőkép-stratégiájába – fogalmazott a főpolgármester-helyettes, emlékeztetve arra, hogy a Budapest 2030 hosszú távú városfejlesztési koncepciót most aktualizálja a nemrégiben megalakult Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, a koncepció elfogadásánál pedig a főpolgármesternek vétójoga van. Észak-Csepel és Dél-Pest soroksári Duna-ága mentén olyan élhető, egészségtudatos városfejlesztés indul, amelyben a „zöld megoldások", parkfejlesztés és a Duna-part rendbe tétele és élhetővé alakítása kerül előtérbe, továbbá műemlék és helyi védettségű épületek kerülnek felújításra. A 2018. július 5-én kiírt meghívásos tervpályázatra 17 pályamű érkezett, az első díjat a - többek között - Calgary-i központi könyvtárat, a norvég nemzeti operaházat, valamint a svéd egyetemváros, Umea kulturális központját is tervező SNØHETTA tervezőiroda nyerte el. A világszerte több mint 200 munkatársat foglalkoztató, oslói székhelyű építészműhelynek irodái vannak többek között Párizsban, New York-ban, San Franciscóban és Innsbruckban, a tervpályázaton a cég innsbrucki irodája indult. (A látványtervek megtekinthetők itt, itt és itt.) A zsűri értékelése szerint a nyertes pályamű megfelel annak az elvárásnak, hogy Dél-Pest és Észak-Csepel jelenleg elhanyagolt és ezért kevesek által látogatott Duna-partja, nagy szabad területei bekapcsolódjanak a dinamikusan fejlődő Budapest vérkeringésébe. Az új parkok, közösségi terek és sportlétesítmények egyszerre szolgálják a sportolókat és a sportolni, kikapcsolódni, családi programokra vágyó budapestieket.  

Európa legjobb szabadidős épülete: Pannon Park Biodóm

A decemberi International Property Awards rangos nemzetközi ingatlanszakmai díjátadón a Néprajzi Múzeum új épületén kívül a Fővárosi Állat- és Növénykert legnagyobb szabású fejlesztését is elismeréssel illeték, a Pannon Park Biodómot választották ugyanis Európa legjobb szabadidős épületének. A decemberi International Property Awards rangos nemzetközi ingatlanszakmai díjátadón a Néprajzi Múzeum új épületén kívül a Fővárosi Állat- és Növénykert legnagyobb szabású fejlesztését is elismeréssel illeték, a Pannon Park Biodómot választották ugyanis Európa legjobb szabadidős épületének. A Paulinyi-Reith & Partners immár az ötödik International Property Awards elismerését szerezte meg a Pannon Park Biodóm saját tervezésű projektjével. A Pannon Park a Kárpát-medence ősi élővilágát eleveníti fel a világ legkorszerűbb állattartó megoldásainak segítségével, s az ennek részeként megvalósuló Biodóm tervezésekor a teljes körű látogatói élmény megteremtése, a lehető legoptimálisabb és legracionálisabb megépíthetőség és üzemeltethetőség érdekében a legújabb technológiákat és tervezési eszközöket alkalmaztuk” – emelte ki Dr. Reith András fenntarthatóságért felelős igazgató. Lágy íveivel lankás dombként simul környezetébe a városba költöztetett ősi állat- és növényvilágnak otthont adó Biodóm, amelynek oldalán zöld növények törnek a nap felé, míg tetejét nagyrészt fényáteresztő felület borítja. A buborékba zárt világ egy szubtrópusi klímájú, állatokkal és növényekkel benépesített közösségi tér lesz, mely több mint 17000 m2 alapterületet foglal magába. A tervezők koncepciója alapján egy olyan dombszerű csarnokszerkezet épül, amely szabályozott élőház jellegű klímával rendelkezik. Sőt, minden évszakban képes bemutatni egy zárt ökoszisztémaként működő világot, ami azért is jó, mert a Biodóm flórája és faunája a lehető legtermészetesebb környezeti feltételek között létezhet majd. A Biodóm építkezése jól halad, decembertől már látogatható a Fővárosi Állat- és Növénykert cápasuli elnevezésű új létesítménye is, amely hatalmas tengeri medence a Pannon Park kiszolgálásához szükséges. Eddig az állatkert nem rendelkezett, sőt, ez Magyarországon a második legnagyobb állattartásra alkalmas medence, ahol a fiatal cápák az egymással és más halakkal való együttélést tanulják meg, hogy később, a Pannon Park több mint 2 millió literes tengeri akváriumának medencéjében megfelelő módon tudjanak majd létezni, ahová átlagosan a kétméteres hosszt elérő állatok kerülnek majd át. {igallery id=4799|cid=1003|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}