Családi ház építése és az energiatakarékosság

Családi ház építése és az energiatakarékosság

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Régóta törekszik az emberiség olcsón fenntartható házak építésére, és az elmúlt húsz évben megtanultuk, hogy az energiatakarékosság nemcsak pénztárcánk legjobb barátja, de a mindannyiunknak otthont adó Föld védelmét is ez szolgálja.

csaladihazepiteseesazenergiatakarekossag 720


A házak energiafogyasztásának mérséklésére több száz éves megoldások vannak. Őseink régen kitalálták már, hogy a vastag falak, a jó hőszigetelést biztosító fűtetlen padlásterek, a dupla ablakok és szélfogók sokat segítenek a jobb hőkomfort elérésében. Aztán megpróbáltunk a hagyományok ellen menni, beköltöztünk a padlásterekbe, vékony betonfalak mögé zártuk magunkat, s mára sürgetővé vált a Földünk erőforrásaival való takarékos bánásmód is.

Alaptétel a hőszigetelés
Az energiatakarékos házak alfája az energiaigény csökkentésében rejlik, hiszen napjainkban a fűtésen túl már a nyári hűtés energiaszükségletével is számolnunk kell. Ha tehát jól szigeteljük a házunkat, csökken az energiaveszteség, ami egyenes arányban együtt jár a költségek csökkenésével is. Mivel a hő nemcsak a falakon át távozik/érkezik, hanem a tetőn is, különösen lakott tetőterek esetén legalább ilyen fontos a tetőszerkezet minőségi hőszigetelése. A hőszigetelés hatásosságát maga a hőszigetelőanyag és a felszerelési technológia betartása határozza meg, az oldalfalak esetén azonban sok múlik magának a tégláknak a hőszigetelő képességén is. Ha megvizsgáljuk egy ház élettartamát, könnyen belátjuk, hogy egy 38-as, jó minőségű téglafalra szerelt hőszigetelés állapotromlása nem okoz olyan mértékű energiaveszteséget, mint ha a tetőszerkezetben elázik, lecsúszik vagy összeesik a kőzetgyapot szigetelés, amit ráadásul nem is veszünk észre, hiszen kívülről cserép, lakott tetőtereknél pedig gipszkarton vagy lambéria borítja. Hőkamerás felvételeken gyakorta látni, hogy egy 15 éves családi háznál gyakorlatilag már fabatkát sem ér az egész tetőszigetelés. Fontos tehát, hogy az energiatakarékosságot a hőszigetelésnél kezdjük, törekedjünk a legjobb, legvastagabb szigetelések alkalmazására, és különösen a tetőszerkezetek szigetelési technológiájának betartására.

Napkollektor, a zöld energia úttörője
Szakemberként sosem gondoltam, hogy otthonaink megújuló energiaellátásának egyik első berendezése, a meleg vizet előállító napkollektorok pályafutása ilyen gyorsan leszálló ágba kerül. Pedig csak annyi a baj velük, hogy leggyakrabban nem olyankor termelik a hőt, amikor a felhasználás ezt indokolná, és a hőtárolásra nincs racionális módszer. Ha este elhasználjuk a meleg vizet, a sötét miatt más módon kell termelni a reggelre szükségeset, gondot jelentenek a forró nyári szabadságolások is, amikor melegvíz-fogyasztás híján pillanatok alatt elérheti a rendszer akár a 160 oC-ot is, ami pedig mind a hőhordozó közeg, mind pedig a kollektor idő előtti tönkremeneteléhez vezethet. E rendszer jó kihasználtsága elsősorban nem családi házas léptékben jó, hanem ott, ahol a hőfogyasztás akkor jelentkezik, amikor sokat süt a nap – üzemi zuhanyzók, több száz adagos konyhák és nem utolsósorban a medencék esetében. Utóbbiak hőkapacitása ugyanis bőven elbírja a feleslegessé váló meleg vizet, nem véletlen, hogy napjainkban leginkább medencés épületekben szerelnek napkollektoros rendszereket.

csaladihazepiteseesazenergiatakarekossag 1
Napelemek, végtelen pufferrel
Az idegen szóval fotovoltikus rendszerek olyan napenergia-hasznosító berendezések, amelyek a napsütés fényenergiáját képesek elektromossággá alakítani. A tetőre szerelt panelek a napsütés hatására egyenáramot termelnek, egy inverter nevű berendezés pedig átalakítja olyan váltóárammá, amit a normál 230V-os elektromos hálózatba betáplálhatunk, mintha csak mini erőművet létesítettünk volna. A villanyóra lecserélésével mérni tudjuk mind a megtermelt – elektromos hálózatba betáplált –, mind az Elmű hálózatból elhasznált energiát. Az érvényben lévő energiapolitika értelmében lakossági szinten lehetőségünk van ingyen, végtelen kapacitású energiatárolóként használni az országos energiahálózatot, így az „ad-vesz” villanyórának köszönhetően a nappal megtermelt és hálózatba pumpált energiát éjjel is elfogyaszthatjuk. Sőt, ami igazán nagyszerű: az éves elszámolásnak köszönhetően akár egy egész évig tárolhatjuk energiánkat az országos villamosenergia-rendszer gigantikus kapacitása jóvoltából, azaz a nyáron megtermelt energiát akár télen is elhasználhatjuk, tárolási veszteség nélkül.
Ezzel a megoldással akár teljesen zölddé tud válni az elektromos energiával való fűtés, világítás, melegvíz-termelés. S ha már van „zöld” villamos energiánk, akkor már csak az a kérdés, hogyan használjuk föl minél több dologra.
Napelemek telepítésére dél-kelet, dél-nyugat közötti tájolás és 20-50 fokos dőlészszög az ideális, minden ettől eltérő változás veszteség az áramtermelésben. Ne becsüljük alá a napelemeket ért árnyékolást sem, mert tíz százalékos árnyékolás is akár 30-50 százalékos teljesítménycsökkenéssel jár. Ha a tető 15 éven belül felújításra szorul, inkább válasszunk más helyet az eszköznek, például építsünk vele egy szép új teraszt.

Hogyan használjuk fel a „zöld áramot”?
Ha áramunkat „zöld” módon termeltük, szinte mindegy is, hogy villanybojlerrel vagy hagyományos elektromos kazánnal készül a meleg víz, vagy akár villannyal is fűthetünk. Innen már csak gazdaságossági számítás kérdése, hogy mire költünk többet: napelemből vásárolunk nagyobb mennyiséget, és azt rosszabb hatásfokkal, de olcsóbb beruházással hagyományos, elektromos hőtermelőkben használjuk fel, vagy a kevesebb napelem és hőszivattyú párosítást választjuk. Ha új épületről van szó, biztos nyerő a hőszivattyú, mert manapság kevés olyan épület van, ahol a hűtéssel nem foglalkoznak, a hőszivattyú pedig képes egész évben biztosítani az épület hűtéséhez, fűtéséhez szükséges energiát is. Hogy jön ez ide? A legygyakrabban a családi házak hűtésére használt berendezés – plusz költség nélkül is – képes téli hőszivattyús üzemben is működni. Tehát, ha hűteni is akarunk, már nem kell másik berendezést venni a fűtés céljára. Meglévő épületekben nem forgatják fel az egész lakást, gépészetet, mindössze a legegyszerűbb módon csatlakoztatják a meglévő rendszerhez, piacot teremtve az elektromos kazánoknak.

Hőszivattyúk és felületfűtési rendszerek
A hőszivattyúk 15 év alatt óriási technikai fejlődésen mentek át. Korábban szinte kizárólag szondás, talajkollektoros, kútvizes hőszivattyúkhoz 100 méter mély talajszondákat kellett kiépíteni, óriási költséggel, felfordulással, rendkívül hosszú megtérülési idővel. Manapság általánosak az egyszerűen telepíthető levegő-víz hőszivattyúk, amelyek hideg téli napokon is képesek a külső levegőből megfelelő mennyiségű hőt kiszippantani, és gazdaságosan felhasználni egy megfelelően megépített felületfűtési rendszerrel kombinálva. A hőszivattyúk hatásossága nagymértékben függ az áthidalandó hőmérséklet- különbségtől, azaz a külső levegő és a fűtővíz hőfokának különbségétől. Alkalmazásuknál ennek a hőfoklépcsőnek alacsonyan tartása a legfőbb szempont, ezért hőszivattyút elsősorban alacsony fűtővíz-hőmérsékletet igénylő felületfűtésekkel kell kombinálni.
A falfűtések jelentősége a külső fali hőszigetelés fejlődésével elmarad, a padlófűtésnél azonban a nagy meleg felületek miatt sokkal kisebb energiabefektetéssel is jó hőérzet biztosítható, és elegendő hozzá 35–40 °C-os fűtővíz. A hűtő-fűtő gépek megjelenésével pedig felmerült annak igénye, hogy a felületfűtéseket ne csak fűtésre, de hűtésre is használjuk. A mennyezetfűtési -hűtési rendszerek lényege: a nagy felületű falak és/vagy mennyezet hőmérsékletét csökkentve jó hűtési funkció alakítható ki az épületben. A felületfűtési-hűtési rendszerek kiépíthetőek vakolatos mennyezetekben és gipszkartonos álmenynyezetekben is, nyári hűtéshez 16 °C-os hűtővíz is elegendő, és télen sem kell 35-38 °C fölé tornázni a vízhőmérsékletet.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}