Családi ház építése és az energiatakarékosság

Családi ház építése és az energiatakarékosság

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Régóta törekszik az emberiség olcsón fenntartható házak építésére, és az elmúlt húsz évben megtanultuk, hogy az energiatakarékosság nemcsak pénztárcánk legjobb barátja, de a mindannyiunknak otthont adó Föld védelmét is ez szolgálja.

csaladihazepiteseesazenergiatakarekossag 720


A házak energiafogyasztásának mérséklésére több száz éves megoldások vannak. Őseink régen kitalálták már, hogy a vastag falak, a jó hőszigetelést biztosító fűtetlen padlásterek, a dupla ablakok és szélfogók sokat segítenek a jobb hőkomfort elérésében. Aztán megpróbáltunk a hagyományok ellen menni, beköltöztünk a padlásterekbe, vékony betonfalak mögé zártuk magunkat, s mára sürgetővé vált a Földünk erőforrásaival való takarékos bánásmód is.

Alaptétel a hőszigetelés
Az energiatakarékos házak alfája az energiaigény csökkentésében rejlik, hiszen napjainkban a fűtésen túl már a nyári hűtés energiaszükségletével is számolnunk kell. Ha tehát jól szigeteljük a házunkat, csökken az energiaveszteség, ami egyenes arányban együtt jár a költségek csökkenésével is. Mivel a hő nemcsak a falakon át távozik/érkezik, hanem a tetőn is, különösen lakott tetőterek esetén legalább ilyen fontos a tetőszerkezet minőségi hőszigetelése. A hőszigetelés hatásosságát maga a hőszigetelőanyag és a felszerelési technológia betartása határozza meg, az oldalfalak esetén azonban sok múlik magának a tégláknak a hőszigetelő képességén is. Ha megvizsgáljuk egy ház élettartamát, könnyen belátjuk, hogy egy 38-as, jó minőségű téglafalra szerelt hőszigetelés állapotromlása nem okoz olyan mértékű energiaveszteséget, mint ha a tetőszerkezetben elázik, lecsúszik vagy összeesik a kőzetgyapot szigetelés, amit ráadásul nem is veszünk észre, hiszen kívülről cserép, lakott tetőtereknél pedig gipszkarton vagy lambéria borítja. Hőkamerás felvételeken gyakorta látni, hogy egy 15 éves családi háznál gyakorlatilag már fabatkát sem ér az egész tetőszigetelés. Fontos tehát, hogy az energiatakarékosságot a hőszigetelésnél kezdjük, törekedjünk a legjobb, legvastagabb szigetelések alkalmazására, és különösen a tetőszerkezetek szigetelési technológiájának betartására.

Napkollektor, a zöld energia úttörője
Szakemberként sosem gondoltam, hogy otthonaink megújuló energiaellátásának egyik első berendezése, a meleg vizet előállító napkollektorok pályafutása ilyen gyorsan leszálló ágba kerül. Pedig csak annyi a baj velük, hogy leggyakrabban nem olyankor termelik a hőt, amikor a felhasználás ezt indokolná, és a hőtárolásra nincs racionális módszer. Ha este elhasználjuk a meleg vizet, a sötét miatt más módon kell termelni a reggelre szükségeset, gondot jelentenek a forró nyári szabadságolások is, amikor melegvíz-fogyasztás híján pillanatok alatt elérheti a rendszer akár a 160 oC-ot is, ami pedig mind a hőhordozó közeg, mind pedig a kollektor idő előtti tönkremeneteléhez vezethet. E rendszer jó kihasználtsága elsősorban nem családi házas léptékben jó, hanem ott, ahol a hőfogyasztás akkor jelentkezik, amikor sokat süt a nap – üzemi zuhanyzók, több száz adagos konyhák és nem utolsósorban a medencék esetében. Utóbbiak hőkapacitása ugyanis bőven elbírja a feleslegessé váló meleg vizet, nem véletlen, hogy napjainkban leginkább medencés épületekben szerelnek napkollektoros rendszereket.

csaladihazepiteseesazenergiatakarekossag 1
Napelemek, végtelen pufferrel
Az idegen szóval fotovoltikus rendszerek olyan napenergia-hasznosító berendezések, amelyek a napsütés fényenergiáját képesek elektromossággá alakítani. A tetőre szerelt panelek a napsütés hatására egyenáramot termelnek, egy inverter nevű berendezés pedig átalakítja olyan váltóárammá, amit a normál 230V-os elektromos hálózatba betáplálhatunk, mintha csak mini erőművet létesítettünk volna. A villanyóra lecserélésével mérni tudjuk mind a megtermelt – elektromos hálózatba betáplált –, mind az Elmű hálózatból elhasznált energiát. Az érvényben lévő energiapolitika értelmében lakossági szinten lehetőségünk van ingyen, végtelen kapacitású energiatárolóként használni az országos energiahálózatot, így az „ad-vesz” villanyórának köszönhetően a nappal megtermelt és hálózatba pumpált energiát éjjel is elfogyaszthatjuk. Sőt, ami igazán nagyszerű: az éves elszámolásnak köszönhetően akár egy egész évig tárolhatjuk energiánkat az országos villamosenergia-rendszer gigantikus kapacitása jóvoltából, azaz a nyáron megtermelt energiát akár télen is elhasználhatjuk, tárolási veszteség nélkül.
Ezzel a megoldással akár teljesen zölddé tud válni az elektromos energiával való fűtés, világítás, melegvíz-termelés. S ha már van „zöld” villamos energiánk, akkor már csak az a kérdés, hogyan használjuk föl minél több dologra.
Napelemek telepítésére dél-kelet, dél-nyugat közötti tájolás és 20-50 fokos dőlészszög az ideális, minden ettől eltérő változás veszteség az áramtermelésben. Ne becsüljük alá a napelemeket ért árnyékolást sem, mert tíz százalékos árnyékolás is akár 30-50 százalékos teljesítménycsökkenéssel jár. Ha a tető 15 éven belül felújításra szorul, inkább válasszunk más helyet az eszköznek, például építsünk vele egy szép új teraszt.

Hogyan használjuk fel a „zöld áramot”?
Ha áramunkat „zöld” módon termeltük, szinte mindegy is, hogy villanybojlerrel vagy hagyományos elektromos kazánnal készül a meleg víz, vagy akár villannyal is fűthetünk. Innen már csak gazdaságossági számítás kérdése, hogy mire költünk többet: napelemből vásárolunk nagyobb mennyiséget, és azt rosszabb hatásfokkal, de olcsóbb beruházással hagyományos, elektromos hőtermelőkben használjuk fel, vagy a kevesebb napelem és hőszivattyú párosítást választjuk. Ha új épületről van szó, biztos nyerő a hőszivattyú, mert manapság kevés olyan épület van, ahol a hűtéssel nem foglalkoznak, a hőszivattyú pedig képes egész évben biztosítani az épület hűtéséhez, fűtéséhez szükséges energiát is. Hogy jön ez ide? A legygyakrabban a családi házak hűtésére használt berendezés – plusz költség nélkül is – képes téli hőszivattyús üzemben is működni. Tehát, ha hűteni is akarunk, már nem kell másik berendezést venni a fűtés céljára. Meglévő épületekben nem forgatják fel az egész lakást, gépészetet, mindössze a legegyszerűbb módon csatlakoztatják a meglévő rendszerhez, piacot teremtve az elektromos kazánoknak.

Hőszivattyúk és felületfűtési rendszerek
A hőszivattyúk 15 év alatt óriási technikai fejlődésen mentek át. Korábban szinte kizárólag szondás, talajkollektoros, kútvizes hőszivattyúkhoz 100 méter mély talajszondákat kellett kiépíteni, óriási költséggel, felfordulással, rendkívül hosszú megtérülési idővel. Manapság általánosak az egyszerűen telepíthető levegő-víz hőszivattyúk, amelyek hideg téli napokon is képesek a külső levegőből megfelelő mennyiségű hőt kiszippantani, és gazdaságosan felhasználni egy megfelelően megépített felületfűtési rendszerrel kombinálva. A hőszivattyúk hatásossága nagymértékben függ az áthidalandó hőmérséklet- különbségtől, azaz a külső levegő és a fűtővíz hőfokának különbségétől. Alkalmazásuknál ennek a hőfoklépcsőnek alacsonyan tartása a legfőbb szempont, ezért hőszivattyút elsősorban alacsony fűtővíz-hőmérsékletet igénylő felületfűtésekkel kell kombinálni.
A falfűtések jelentősége a külső fali hőszigetelés fejlődésével elmarad, a padlófűtésnél azonban a nagy meleg felületek miatt sokkal kisebb energiabefektetéssel is jó hőérzet biztosítható, és elegendő hozzá 35–40 °C-os fűtővíz. A hűtő-fűtő gépek megjelenésével pedig felmerült annak igénye, hogy a felületfűtéseket ne csak fűtésre, de hűtésre is használjuk. A mennyezetfűtési -hűtési rendszerek lényege: a nagy felületű falak és/vagy mennyezet hőmérsékletét csökkentve jó hűtési funkció alakítható ki az épületben. A felületfűtési-hűtési rendszerek kiépíthetőek vakolatos mennyezetekben és gipszkartonos álmenynyezetekben is, nyári hűtéshez 16 °C-os hűtővíz is elegendő, és télen sem kell 35-38 °C fölé tornázni a vízhőmérsékletet.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Pályázat Építészeti Örökségvédelmi Támogatásra

A Fővárosi Önkormányzat feladatai közé tartozik a kiemelt kulturális örökség védelme, ezért Budapest Főváros Közgyűlése a főváros városképét meghatározó építészeti értékek rekonstrukcióját, felújítását támogatandó létrehozta az "Építészeti Örökségvédelmi Támogatást". A Fővárosi Önkormányzat feladatai közé tartozik a kiemelt kulturális örökség védelme, ezért Budapest Főváros Közgyűlése a főváros városképét meghatározó építészeti értékek rekonstrukcióját, felújítását támogatandó létrehozta az "Építészeti Örökségvédelmi Támogatást". Budapest Főváros Önkormányzata 2018-ban 76 millió Ft-os keretösszegben biztosít vissza nem térítendő támogatást, amely utófinanszírozással használható fel. Az elnyerhető vissza nem térítendő támogatás összege legfeljebb a megpályázott munka összköltségének 50 százaléka lehet, és pályázatonként nem haladhatja meg a 10.000.000 Ft-ot. A 2018. évi keret megpályázására még van néhány hét, a pályázatoknak 2019. január 31-én 14 óráig kell beérkezniük a Főpolgármesteri Hivatalba. A részleteket lásd itt!    

Új városrész születik: Déli Városkapu

Új mérföldkőhöz érkezett Budapest fejlesztése. 2018. december 19-én kihirdették a Déli Városkapu – Budapest Diákváros Fejlesztési Program nemzetközi tervpályázatának eredményét. Dél-Pesten és Észak-Csepelen az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb, legnagyobb magyarországi városfejlesztésének előkészítő munkái indultak meg. Az első díjat a norvég SNØHETTA tervezőiroda nyerte el, amely számos nemzetközi megbízása mellett a svéd egyetemváros, Umea kulturális negyedének megálmodója is volt. Új mérföldkőhöz érkezett Budapest fejlesztése. 2018. december 19-én kihirdették a Déli Városkapu – Budapest Diákváros Fejlesztési Program nemzetközi tervpályázatának eredményét. Dél-Pesten és Észak-Csepelen az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb, legnagyobb magyarországi városfejlesztésének előkészítő munkái indultak meg. Az első díjat a norvég SNØHETTA tervezőiroda nyerte el, amely számos nemzetközi megbízása mellett a svéd egyetemváros, Umea kulturális negyedének megálmodója is volt. Új városrész születik: több ezer fős egyetemváros épül, alulhasznosított barnamezős területek újulnak meg. Sport- és rekreációs létesítmények – a többi között egy 15 ezer férőhelyes atlétikai központ, evezőspálya és extrém park – épülnek, széles körű sport- és szabadidős lehetőségeket kínálva a Diákváros lakóinak, a helyi lakosságnak és a tágabb városi térség lakóinak. A Diákváros a magyar felsőoktatás profilját évtizedekre fogja meghatározni, sportlétesítményei egyszerre biztosítják majd a magyar élsport és a lakosság szabadidős sportolását – fogalmazott Fürjes Balázs államtitkár, a tervpályázat bírálóbizottságának elnöke az eredményhirdetést követően. A Déli Városkapu projekt célja a korábban elhanyagolt észak-csepeli és dél-pesti övezet megújításával egy olyan városnegyed kialakítása, amely új jelentőséget ad a korábban csak részben kihasznált, értékes övezetnek – mondta Szalay-Bobrovniczky Alexandra, humán főpolgármester-helyettes. Hozzátette: a kormány és a főváros a tervezési feladatok megvalósítására olyan pályaműveket várt, amelyek a Duna, a Rákóczi híd, a Könyves Kálmán körút, a Soroksári út és a Weiss Manfréd út által határolt, mintegy 135 hektáros terület beépítésének átfogó tervezésére irányulnak. A Déli Városkapu projekt illeszkedik a főváros jövőkép-stratégiájába – fogalmazott a főpolgármester-helyettes, emlékeztetve arra, hogy a Budapest 2030 hosszú távú városfejlesztési koncepciót most aktualizálja a nemrégiben megalakult Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, a koncepció elfogadásánál pedig a főpolgármesternek vétójoga van. Észak-Csepel és Dél-Pest soroksári Duna-ága mentén olyan élhető, egészségtudatos városfejlesztés indul, amelyben a „zöld megoldások", parkfejlesztés és a Duna-part rendbe tétele és élhetővé alakítása kerül előtérbe, továbbá műemlék és helyi védettségű épületek kerülnek felújításra. A 2018. július 5-én kiírt meghívásos tervpályázatra 17 pályamű érkezett, az első díjat a - többek között - Calgary-i központi könyvtárat, a norvég nemzeti operaházat, valamint a svéd egyetemváros, Umea kulturális központját is tervező SNØHETTA tervezőiroda nyerte el. A világszerte több mint 200 munkatársat foglalkoztató, oslói székhelyű építészműhelynek irodái vannak többek között Párizsban, New York-ban, San Franciscóban és Innsbruckban, a tervpályázaton a cég innsbrucki irodája indult. (A látványtervek megtekinthetők itt, itt és itt.) A zsűri értékelése szerint a nyertes pályamű megfelel annak az elvárásnak, hogy Dél-Pest és Észak-Csepel jelenleg elhanyagolt és ezért kevesek által látogatott Duna-partja, nagy szabad területei bekapcsolódjanak a dinamikusan fejlődő Budapest vérkeringésébe. Az új parkok, közösségi terek és sportlétesítmények egyszerre szolgálják a sportolókat és a sportolni, kikapcsolódni, családi programokra vágyó budapestieket.  

Európa legjobb szabadidős épülete: Pannon Park Biodóm

A decemberi International Property Awards rangos nemzetközi ingatlanszakmai díjátadón a Néprajzi Múzeum új épületén kívül a Fővárosi Állat- és Növénykert legnagyobb szabású fejlesztését is elismeréssel illeték, a Pannon Park Biodómot választották ugyanis Európa legjobb szabadidős épületének. A decemberi International Property Awards rangos nemzetközi ingatlanszakmai díjátadón a Néprajzi Múzeum új épületén kívül a Fővárosi Állat- és Növénykert legnagyobb szabású fejlesztését is elismeréssel illeték, a Pannon Park Biodómot választották ugyanis Európa legjobb szabadidős épületének. A Paulinyi-Reith & Partners immár az ötödik International Property Awards elismerését szerezte meg a Pannon Park Biodóm saját tervezésű projektjével. A Pannon Park a Kárpát-medence ősi élővilágát eleveníti fel a világ legkorszerűbb állattartó megoldásainak segítségével, s az ennek részeként megvalósuló Biodóm tervezésekor a teljes körű látogatói élmény megteremtése, a lehető legoptimálisabb és legracionálisabb megépíthetőség és üzemeltethetőség érdekében a legújabb technológiákat és tervezési eszközöket alkalmaztuk” – emelte ki Dr. Reith András fenntarthatóságért felelős igazgató. Lágy íveivel lankás dombként simul környezetébe a városba költöztetett ősi állat- és növényvilágnak otthont adó Biodóm, amelynek oldalán zöld növények törnek a nap felé, míg tetejét nagyrészt fényáteresztő felület borítja. A buborékba zárt világ egy szubtrópusi klímájú, állatokkal és növényekkel benépesített közösségi tér lesz, mely több mint 17000 m2 alapterületet foglal magába. A tervezők koncepciója alapján egy olyan dombszerű csarnokszerkezet épül, amely szabályozott élőház jellegű klímával rendelkezik. Sőt, minden évszakban képes bemutatni egy zárt ökoszisztémaként működő világot, ami azért is jó, mert a Biodóm flórája és faunája a lehető legtermészetesebb környezeti feltételek között létezhet majd. A Biodóm építkezése jól halad, decembertől már látogatható a Fővárosi Állat- és Növénykert cápasuli elnevezésű új létesítménye is, amely hatalmas tengeri medence a Pannon Park kiszolgálásához szükséges. Eddig az állatkert nem rendelkezett, sőt, ez Magyarországon a második legnagyobb állattartásra alkalmas medence, ahol a fiatal cápák az egymással és más halakkal való együttélést tanulják meg, hogy később, a Pannon Park több mint 2 millió literes tengeri akváriumának medencéjében megfelelő módon tudjanak majd létezni, ahová átlagosan a kétméteres hosszt elérő állatok kerülnek majd át. {igallery id=4799|cid=1003|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}