Családi ház építése és az energiatakarékosság

Családi ház építése és az energiatakarékosság

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Régóta törekszik az emberiség olcsón fenntartható házak építésére, és az elmúlt húsz évben megtanultuk, hogy az energiatakarékosság nemcsak pénztárcánk legjobb barátja, de a mindannyiunknak otthont adó Föld védelmét is ez szolgálja.

csaladihazepiteseesazenergiatakarekossag 720


A házak energiafogyasztásának mérséklésére több száz éves megoldások vannak. Őseink régen kitalálták már, hogy a vastag falak, a jó hőszigetelést biztosító fűtetlen padlásterek, a dupla ablakok és szélfogók sokat segítenek a jobb hőkomfort elérésében. Aztán megpróbáltunk a hagyományok ellen menni, beköltöztünk a padlásterekbe, vékony betonfalak mögé zártuk magunkat, s mára sürgetővé vált a Földünk erőforrásaival való takarékos bánásmód is.

Alaptétel a hőszigetelés
Az energiatakarékos házak alfája az energiaigény csökkentésében rejlik, hiszen napjainkban a fűtésen túl már a nyári hűtés energiaszükségletével is számolnunk kell. Ha tehát jól szigeteljük a házunkat, csökken az energiaveszteség, ami egyenes arányban együtt jár a költségek csökkenésével is. Mivel a hő nemcsak a falakon át távozik/érkezik, hanem a tetőn is, különösen lakott tetőterek esetén legalább ilyen fontos a tetőszerkezet minőségi hőszigetelése. A hőszigetelés hatásosságát maga a hőszigetelőanyag és a felszerelési technológia betartása határozza meg, az oldalfalak esetén azonban sok múlik magának a tégláknak a hőszigetelő képességén is. Ha megvizsgáljuk egy ház élettartamát, könnyen belátjuk, hogy egy 38-as, jó minőségű téglafalra szerelt hőszigetelés állapotromlása nem okoz olyan mértékű energiaveszteséget, mint ha a tetőszerkezetben elázik, lecsúszik vagy összeesik a kőzetgyapot szigetelés, amit ráadásul nem is veszünk észre, hiszen kívülről cserép, lakott tetőtereknél pedig gipszkarton vagy lambéria borítja. Hőkamerás felvételeken gyakorta látni, hogy egy 15 éves családi háznál gyakorlatilag már fabatkát sem ér az egész tetőszigetelés. Fontos tehát, hogy az energiatakarékosságot a hőszigetelésnél kezdjük, törekedjünk a legjobb, legvastagabb szigetelések alkalmazására, és különösen a tetőszerkezetek szigetelési technológiájának betartására.

Napkollektor, a zöld energia úttörője
Szakemberként sosem gondoltam, hogy otthonaink megújuló energiaellátásának egyik első berendezése, a meleg vizet előállító napkollektorok pályafutása ilyen gyorsan leszálló ágba kerül. Pedig csak annyi a baj velük, hogy leggyakrabban nem olyankor termelik a hőt, amikor a felhasználás ezt indokolná, és a hőtárolásra nincs racionális módszer. Ha este elhasználjuk a meleg vizet, a sötét miatt más módon kell termelni a reggelre szükségeset, gondot jelentenek a forró nyári szabadságolások is, amikor melegvíz-fogyasztás híján pillanatok alatt elérheti a rendszer akár a 160 oC-ot is, ami pedig mind a hőhordozó közeg, mind pedig a kollektor idő előtti tönkremeneteléhez vezethet. E rendszer jó kihasználtsága elsősorban nem családi házas léptékben jó, hanem ott, ahol a hőfogyasztás akkor jelentkezik, amikor sokat süt a nap – üzemi zuhanyzók, több száz adagos konyhák és nem utolsósorban a medencék esetében. Utóbbiak hőkapacitása ugyanis bőven elbírja a feleslegessé váló meleg vizet, nem véletlen, hogy napjainkban leginkább medencés épületekben szerelnek napkollektoros rendszereket.

csaladihazepiteseesazenergiatakarekossag 1
Napelemek, végtelen pufferrel
Az idegen szóval fotovoltikus rendszerek olyan napenergia-hasznosító berendezések, amelyek a napsütés fényenergiáját képesek elektromossággá alakítani. A tetőre szerelt panelek a napsütés hatására egyenáramot termelnek, egy inverter nevű berendezés pedig átalakítja olyan váltóárammá, amit a normál 230V-os elektromos hálózatba betáplálhatunk, mintha csak mini erőművet létesítettünk volna. A villanyóra lecserélésével mérni tudjuk mind a megtermelt – elektromos hálózatba betáplált –, mind az Elmű hálózatból elhasznált energiát. Az érvényben lévő energiapolitika értelmében lakossági szinten lehetőségünk van ingyen, végtelen kapacitású energiatárolóként használni az országos energiahálózatot, így az „ad-vesz” villanyórának köszönhetően a nappal megtermelt és hálózatba pumpált energiát éjjel is elfogyaszthatjuk. Sőt, ami igazán nagyszerű: az éves elszámolásnak köszönhetően akár egy egész évig tárolhatjuk energiánkat az országos villamosenergia-rendszer gigantikus kapacitása jóvoltából, azaz a nyáron megtermelt energiát akár télen is elhasználhatjuk, tárolási veszteség nélkül.
Ezzel a megoldással akár teljesen zölddé tud válni az elektromos energiával való fűtés, világítás, melegvíz-termelés. S ha már van „zöld” villamos energiánk, akkor már csak az a kérdés, hogyan használjuk föl minél több dologra.
Napelemek telepítésére dél-kelet, dél-nyugat közötti tájolás és 20-50 fokos dőlészszög az ideális, minden ettől eltérő változás veszteség az áramtermelésben. Ne becsüljük alá a napelemeket ért árnyékolást sem, mert tíz százalékos árnyékolás is akár 30-50 százalékos teljesítménycsökkenéssel jár. Ha a tető 15 éven belül felújításra szorul, inkább válasszunk más helyet az eszköznek, például építsünk vele egy szép új teraszt.

Hogyan használjuk fel a „zöld áramot”?
Ha áramunkat „zöld” módon termeltük, szinte mindegy is, hogy villanybojlerrel vagy hagyományos elektromos kazánnal készül a meleg víz, vagy akár villannyal is fűthetünk. Innen már csak gazdaságossági számítás kérdése, hogy mire költünk többet: napelemből vásárolunk nagyobb mennyiséget, és azt rosszabb hatásfokkal, de olcsóbb beruházással hagyományos, elektromos hőtermelőkben használjuk fel, vagy a kevesebb napelem és hőszivattyú párosítást választjuk. Ha új épületről van szó, biztos nyerő a hőszivattyú, mert manapság kevés olyan épület van, ahol a hűtéssel nem foglalkoznak, a hőszivattyú pedig képes egész évben biztosítani az épület hűtéséhez, fűtéséhez szükséges energiát is. Hogy jön ez ide? A legygyakrabban a családi házak hűtésére használt berendezés – plusz költség nélkül is – képes téli hőszivattyús üzemben is működni. Tehát, ha hűteni is akarunk, már nem kell másik berendezést venni a fűtés céljára. Meglévő épületekben nem forgatják fel az egész lakást, gépészetet, mindössze a legegyszerűbb módon csatlakoztatják a meglévő rendszerhez, piacot teremtve az elektromos kazánoknak.

Hőszivattyúk és felületfűtési rendszerek
A hőszivattyúk 15 év alatt óriási technikai fejlődésen mentek át. Korábban szinte kizárólag szondás, talajkollektoros, kútvizes hőszivattyúkhoz 100 méter mély talajszondákat kellett kiépíteni, óriási költséggel, felfordulással, rendkívül hosszú megtérülési idővel. Manapság általánosak az egyszerűen telepíthető levegő-víz hőszivattyúk, amelyek hideg téli napokon is képesek a külső levegőből megfelelő mennyiségű hőt kiszippantani, és gazdaságosan felhasználni egy megfelelően megépített felületfűtési rendszerrel kombinálva. A hőszivattyúk hatásossága nagymértékben függ az áthidalandó hőmérséklet- különbségtől, azaz a külső levegő és a fűtővíz hőfokának különbségétől. Alkalmazásuknál ennek a hőfoklépcsőnek alacsonyan tartása a legfőbb szempont, ezért hőszivattyút elsősorban alacsony fűtővíz-hőmérsékletet igénylő felületfűtésekkel kell kombinálni.
A falfűtések jelentősége a külső fali hőszigetelés fejlődésével elmarad, a padlófűtésnél azonban a nagy meleg felületek miatt sokkal kisebb energiabefektetéssel is jó hőérzet biztosítható, és elegendő hozzá 35–40 °C-os fűtővíz. A hűtő-fűtő gépek megjelenésével pedig felmerült annak igénye, hogy a felületfűtéseket ne csak fűtésre, de hűtésre is használjuk. A mennyezetfűtési -hűtési rendszerek lényege: a nagy felületű falak és/vagy mennyezet hőmérsékletét csökkentve jó hűtési funkció alakítható ki az épületben. A felületfűtési-hűtési rendszerek kiépíthetőek vakolatos mennyezetekben és gipszkartonos álmenynyezetekben is, nyári hűtéshez 16 °C-os hűtővíz is elegendő, és télen sem kell 35-38 °C fölé tornázni a vízhőmérsékletet.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Átadták a Nemzeti Táncszínházat

Az évek óta tartó nagyszabású kulturális beruházásokkal Budapest immár Európa egyik kulturális ékkövévé vált, és hol van még a sor vége – Operaház, Nemzeti Múzeum kertje, Liget Projekt. A Millenáris Parkban most átadott Nemzeti Táncszínház nemcsak a magyar táncszakma számára jelent mérföldkövet, befogadó otthona lesz a teljes hazai és nemzetközi táncművészetnek. Az évek óta tartó nagyszabású kulturális beruházásokkal Budapest immár Európa egyik kulturális ékkövévé vált, és hol van még a sor vége – Operaház, Nemzeti Múzeum kertje, Liget Projekt. A Millenáris Parkban most átadott Nemzeti Táncszínház nemcsak a magyar táncszakma számára jelent mérföldkövet, befogadó otthona lesz a teljes hazai és nemzetközi táncművészetnek. A Nemzeti Táncszínház a hazai táncszíntér legfontosabb központjaként 2001 óta szolgálja a magyar kultúrát, befogadó színházként az intézmény közel negyven magyar, professzionális társulattal dolgozik együtt. A néptáncon át a klasszikus balettig, a társas tánctól a kortárs táncon keresztül az interaktív gyermekelőadásokig, műfaji sokszínűséggel kívánja fenntartani a táncszínházba járó közönség érdeklődését. Évente közel 300 előadást mutatnak be, hazai előadásaik éves nézőszáma megközelíti a százezer főt. A közel hétezer négyzetméteres Nemzeti Táncszínházat ZDA Zoboki Építésziroda tervei alapján a Millenáris Park E épületében, a volt GANZ művek egykori ipari épületéből alakították ki, új főhomlokzattal és előcsarnokkal. A beruházás munkái 2014-ben kezdődtek, a kivitelezésre kiírt legjobb pályázatot a ZÁÉV Építőipari Zrt. nyújtotta be. A beruházás összköltsége 4.6 milliárd forint volt. A beruházás során létrehoztak egy 368 főt befogadó nagytermet, 120 fős kistermet, két próbatermet, kamaratermet, valamint a hozzá kapcsolódó kiszolgáló helyiségeket és öltözőket. Az épületben helyet kapott még egy hangstúdió is, és egy szezontól függetlenül folyamatosan nyitva tartó kávézó. A napjaink legmodernebb technikai elvárásainak megfelelő, kifejezetten táncelőadásokra tervezett épület nagytermében speciális színpadot és mobil nézőteret alakítottak ki, Red Dot Design-díjas székekkel. A tervezők célja kettős volt: egyrészt kiemelni a meglévő ipari műemléképület erényeit, másrészt úgy alakítani át a teret, hogy az megfeleljen a táncszakma szerteágazó jelenlegi és jövőbeli igényeinek is. Az egybefüggő, pillérek nélküli előcsarnok felett kapott helyet a térben lebegő kisterem. A különleges mérnöki megoldásnak köszönhetően a terem csonka kúpként lóg be az előcsarnok fölé: a termet tartó 1500 tonnás vasbeton szerkezethez közel 200 tonna betonacélt építettek be, a tartók geometriáját finoman lekövető fa-álmennyezet pedig 13 ezer darab faelem felhasználásával készült. Fotó forrása: Hlinka Zsolt {igallery id=4799|cid=1011|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

A Közlekedési Múzeum új épülete

A Közlekedési Múzeum új helyszínén, a kőbányai volt Északi Járműjavítóban hirdették ki a nemzetközi építészeti tervpályázat eredményét, amelyre 13 magyar és külföldi pályamű érkezett, és az első díjat a világhírű amerikai Diller Scofidio + Renfro építésziroda "komplex, a terület ipari örökségét izgalmasan ellenpontozó, korszerű kiállítótereket és magas minőségű szabadtereket létrehozó" terve nyerte el. A Közlekedési Múzeum új helyszínén, a kőbányai volt Északi Járműjavítóban hirdették ki a nemzetközi építészeti tervpályázat eredményét, amelyre 13 magyar és külföldi pályamű érkezett, és az első díjat a világhírű amerikai Diller Scofidio + Renfro építésziroda "komplex, a terület ipari örökségét izgalmasan ellenpontozó, korszerű kiállítótereket és magas minőségű szabadtereket létrehozó" terve nyerte el. A kormány döntése értelmében a Közlekedési Múzeum régi városligeti épülete újjáépítését követően a Magyar Innováció Házának ad majd otthont, az ország egyik leglátogatottabb múzeumának számító Közlekedési Múzeum új épületét pedig a volt Északi Járműjavító Dízelcsarnokának bővítésével hozzák létre. A terület közvetlenül kapcsolódik az egykori járműjavító úgynevezett Eiffel-csarnokában már épülő Opera Műhelyházhoz. E két beruházás együttesen Budapest legnagyobb barnamezős kulturális városfejlesztése, amely a mintegy hét hektáron megvalósuló programjával alapvetően változtatja meg a Kőbánya és a belváros közötti jelenlegi rozsdaövezetet, és néhány év alatt új közösségi és kulturális központtá alakul át. A legkorszerűbb kiállítástechnológiával újjáépített üzemcsarnok különleges helytörténeti és építészeti emlék marad, ám ezzel a funkcióváltással véglegesen bekapcsolódik a főváros vérkeringésébe és Budapestet a nemzetközi múzeumi élet élvonalába helyezi. A pozitív változás a környező városrészek felértékelődését is magával hozza, ami hosszú távon előmozdíthatja Kőbánya egészének megújulását. További fontos cél volt, hogy a múzeum ne csak a családoknak szóljon, hanem szakértőknek is - jegyezte meg. Kristin Feireiss azt mondta: a nyertes pályamű egy olyan kiemelkedő alkotás, amely egyesíti egyetlen épületkomplexumon belül a történelmet, a jelent és a jövőt. A szintén zsűritag Pieter Jonckers, a belga nemzeti vasúti múzeum igazgatója úgy fogalmazott: a nyertes terv lenyűgözte őket, "bátorságot mutatott, nyíltságot, ambíciót, becsvágyat, valamint vízióval is rendelkezett". Budapest, Magyarország és a világ megérdemli ezt a múzeumot, amely "elképesztő, lélegzetelállító hely lesz" - jelentette ki. Képek forrása: Diller Scofidio {igallery id=4799|cid=1016|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Miért lelkesedünk 2019-ben?

Az Ambiente trend előrejelzéseit évről évre világméretű kutatások előzik meg. Az enteriőr dizájn fejlődését e trendek felismerése, a színek, stílusok, anyagok és az ezekhez társuló érzetek meghatározása nagyban befolyásolja. Mi ezért látogattunk el idén is a frankfurti Ambiente 2019 kiállításra. Az Ambiente trend előrejelzéseit évről évre világméretű kutatások előzik meg. Az enteriőr dizájn fejlődését e trendek felismerése, a színek, stílusok, anyagok és az ezekhez társuló érzetek meghatározása nagyban befolyásolja. Mi ezért látogattunk el idén is a frankfurti Ambiente 2019 kiállításra. Napról napra szaklapok, dizájnerek és influencerek kínálnak egyedi és a szüntelen megújulás szükségességét hirdető megoldásokat egy-egy felmerülő kérdésben. Egyre erőteljesebb azonban az a réteg, aki pontos célját megfogalmazva nyugalmat és tudatosságot keres a viszonylag gyorsan változó enteriőrtrendek között. 2019-ben azonban az Ambiente dizájner kutatói szerint létezik egy közös nevező, amely a fenntarthatóság – természetközeliség – újrahasznosíthatóság metatrendje lesz. Az Ambiente 2019 három nagyon fontos kategóriára osztott trendjei elsősorban azt mutatták be, hogy a közös nevezővel létrehozott eredmények milyen attraktívak és változatosak lehetnek. 1. Ízléses rezidencia A tökéletes szaktudással, kifogástalan kivitelezéssel, gazdag színekkel, érzéki anyagokkal, tiszta vonalakkal és tökéletes arányokkal létrehozott nyugodt, időtlen elegancia trendje. A kiválasztott kedvenc darabok egyszeri alkotások, pontos célok mentén készültek.Minden kifinomult, elegáns, árnyalt, érzéki, ugyanokkor nem szokványos. A legtöbbet használt anyagok a nemes fák, a bőr, abouclé, a bársony, a velúr és a porcelán. Felületekben pedig a színes üveg, a dombornyomott, csiszolt, strukturáltfa és fémfelületek kapnak központi szerepet. 2. Csendes, nyugodt környezet Természetes, diszkrét, puha, lágy, szemlélődésre hívó, nyugtató enteriőr. Egyszerűen szép környezet, ahol a természetes, egyszerű, egyben hasznos termékek kielégítik a nyugalomra és az őszinteségre vágyók igényeit,a lágy színek pedig hozzájárulnak a stresszmentesített otthonhoz. Az anyagok és a kreativitás tiszteletben tartása mind a tervezés, mind a gyártás során nagy jelentőséggel bír.A természetes alapanyagokatkísérleti modern és hagyományos kézműves technikákkal kombináltan dolgozzák fel. Az enteriőr jellemző textíliái a gyapjú, a selyem, a kender és a vászon, valamint a fa, kő, szalma, agyag és kerámia gyakran az újrahasznosítás eredményei. A környezet fenntartható, innovatív, egyszerű és őszinte.   3. Örömteli enteriőr A stylingnak ezekben az enteriőrökben óriási a szerepe: mint önkifejezés merész színkombinációkkal és a véletlenszerű felfedezés varázsával alkot. A homogenitásnak, egységességnek itt nincs esélye. A dolgok rendezetlen módon keverednek, és játékosan a változatosságot ünneplik kompromisszumtól mentesen és örömtelin. Minden színes, vidám, élénk, gondtalan, merész, kicsit őrült, játékos és spontán. A minták keveréke ugyanolyan szokatlan, mint az anyagok sokfélesége: a botanikai motívumok, a geometriai és a túlméretezett figurák, a vintage nyomatok, illusztratív kárpitok és az innovatívan újrahasznosított műanyagok frissítő és meglepő módon párosulnak.A környezet kreatív, sokoldalú, nem szokványos, illusztrált, virágos, mintás és élénk. Japanstyle szekció Külön figyelemre méltó volt a kiállítás Japanstyle szekciója, amely szokatlan anyagkombinációival, felületeivel szerkesztőségünket levette a lábáról! A japán kultúrából idén bőven töltekezhetett a közönség. Színekben az algaszínek (norizöld), a cseresznyevirág, a cseresznyefa vörösesbarna árnyalatai, az alumíniumszürke, a szénfekete, a yamabuki sárga és a khaki szilvaszín, felületekben a nori alga felületéhez hasonló préselt, fémesen csillogó tört felületek – különösen alumíniumból és papírból – hódítottak és vonultak végig a különböző szekciókon. A kiállítás kiemelt partnere India volt, akik egyedi kézműves technikáikkal készített textiljeikkel, fém és fonott áruival vonzották a látogatókat. A Mi Otthonunk kedvenc dizájnere Pravinsinh Solanki indiai formatervező volt, aki kézműves, ragasztás és illesztés nélküli fából faragott és hasított vállfáival lenyűgözött bennünket! Élmény volt a madarak inspirálta remekműveket kézbe vennünk!   {igallery id=4799|cid=1013|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}