Hideg- és melegburkolatok, lépés-hangszigetelés

Hideg- és melegburkolatok, lépés-hangszigetelés

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Házunk építésének befejezése táján szembekerülünk a burkolás problémájával is, és megtapasztalhatjuk, hogy a milyet, mivel, hol, kivel, hogyan kérdésekre nem is egyszerű a válasz, de ugyanez a dilemma merül fel felújítás esetén is. Manapság az óriási választék miatt is nehéz dönteni, akár a méretet, akár a színeket, akár a felületi megdolgozást nézzük. És akkor hol van még a kopogóhang elleni szakszerű védelem?

lepeshangszigeteles201802 720


Hidegburkolatok
A hidegburkolatok alatt értjük a mázas kerámia lapokat, a gress lapokat, a mázas gress lapokat, a klinkereket vagy a természetes köveket. Gyártásuk égetéssel vagy préseléssel történik, kerülhetnek bel- és kültérre is. Utóbbira kizárólag fagyálló lap alkalmas, amelynek vízfelvétele a lap tömegének arányában 0,5 százalék alatti (vannak gyártók, amelyek 0,1 százalék alatti vízfelvételt vállalnak a gyártmányaikra). A kültéri lapnak mondott termékeket rakhatjuk belső térbe is, ez viszont fordítva nem működik, mert szétfagynak!

Az égetéssel készült mázas kerámia lapok gyártási technológiája több ezer éves, leginkább beltéri felhasználásra készül, de vannak kültériek is. Felületük sima, de nem tükörsima. Lerakásuknál teljes felületen, egyenletesen kenjük alá a ragasztót, mert hajlítószilárdságuk nem túl nagy. Fali csempét semmiképpen ne rakjunk padlóra, padlólapot viszont lehet falra rakni, de ma már külön típuscsaládok készülnek padlóra, falra, díszítő pálcákkal és egyéb díszítő elemekkel.
Figyeljünk a lapok kopásállóságára is, nagy forgalmú térbe nem szabad „fürdőszobai” lapot rakni. A kopásállóság nem ugyanaz, mint a karcállóság, azt más módon mérik és jelzik. A kopásállóságot egy szám jelöli, íme a leggyakoribbak: PEI II. – kis igénybevételnek kitett helyiségekbe (fürdő- és hálószoba) ajánlott, ahol nem karcolódik, nincs kültéri kapcsolat; PEI III. – közepes átmenő forgalomnak kitett helyiségekben (nappali és előszoba) használható; PEI IV. – közepes igénybevételnek kitett helyiségekbe javasolt, mint konyha, előszoba, folyosó, fedett terasz; PEI V. – nagy forgalmú kereskedelmi egységekben használatos.
A kőporcelán, népszerű nevén greslap tömörebb anyagból készült burkolólap, ahol az alapanyagot préselés után égetik. Nagy tömörsége miatt csekély a vízfelvétele, gyártják mázas felülettel vagy teljes vastagságában, színezett kivitelben is. Utóbbit sokan helytelenül „gránitőrleményes” lapnak nevezik. Csiszolt kivitelben valóban hasonlít a természetes kövekhez, kopásállósága is igen magas. Felhasználhatjuk bel és kültérben, rakhatjuk padlóra és falra egyaránt.
A mázas kőporcelán lapok az igényesebb, drágább kategóriába sorolhatók. Kopásállóságuk a felhordott mázösszetételtől függ. Felületük többnyire fényes és sima, de egyre több típus strukturált felületű, nem ritka a természetes kőzeteket utánzó mintázat sem, azok hátrányai nélkül. Szintén alkalmazhatjuk bel- és kültérben, rakhatjuk padlóra és falra is.
A klinkerburkolatok itthon kevésbé népszerűek magas áruk miatt. Gyártási folyamatából (magas hőfokon égetik) és jelentős vastagságukból (10-22 mm) adódóan mechanikai terhelhetőségük kiemelkedő. Hátrányuk a hosszú égetési folyamatból eredő méretpontatlanság, emiatt csak nagy, széles fugával lehet/célszerű rakni. Általában homlokzat burkolására használjuk, de belső térbe is rakható.
A természetes kövek választéka szintén igen nagy, egy-két fajtája jobb, ha nem kerül padlóra, mert hamar kopik, ezért a választáshoz mindig kérjük ki a kőkereskedő tanácsát. Vannak felületükön porózus kövek, amelyek magukba szívják a vizet, ezért fürdőszobába ne rakjuk, mert foltos marad, vagy lerakás után kővédő szerrel kezeljük. Homlokzatburkolatnál manapság a köveket ragasztják (10-12 mm vastagságig), viszont ha e felett van a vastagság, mindenképpen kapcsozva vagy kőkonzolokkal kell rakni. A kövek felületi megmunkálása sokféle, matt csiszolt, fényezett, égetett, savmaratott stb.
Amikor elkészültünk a burkolatunkkal, a lapok közötti hézagokat ki kell tölteni, azaz fugázni kell. Figyeljünk rá, hogy a fugahézag egységesen mély, ragasztómaradványtól mentes legyen (esetenként a fugák kikaparásával érhető el). Fugázás előtt győződjünk meg arról, hogy a burkolat alatti ragasztó és a ragasztás előtti kiegyenlítés kiszáradt-e. A fugázó anyagot mindig jól keverjük át a bedolgozás előtt, fugánkat ne sok vízzel mossuk, ne álljon víz a felületén, ne folyjon a falon. Ha előbbi javaslatokat betartjuk, nem lesz foltos.

lepeshangszigeteles201802 1
Melegburkolatok
Melegburkolatoknak nevezzük a fa, PVC, linóleum, szőnyegpadló anyagú burkolatokat. A fa padlók, parketták (lehet szó mozaik parkettáról, szegezett parkettáról, svédpadlóról stb.) régebben vakpadlóra szegezve, manapság inkább ragasztva készülnek, anyaguk sokféle fából készülhet (tölgy, akác, bükk, köris stb.). Léteznek egy komponensű és kétkomponensű ragasztók, ragasztás előtt a betonaljzatra kiegyenlítő réteget kell készíteni. Ragasztás/szegezés után a parkettát csiszolni és lakkozni vagy olajozni kell. Léteznek gyárilag lakkozott/olajozott/pácolt fa padlók is, ezek elsősorban a svédpadlók, amelyek a hagyományos parkettától elsősorban méretükben térnek el.

A PVC burkolat műanyag termék, megkülönböztetünk ipari és lakossági felhasználásra gyártott változatot. A különbség a kettő között a kopásállóság, de gyártanak vezetőképes és antisztatikus PVC padlókat is. Mintázatuk sokféle, lehet egyszínű, márványmintás, de készítenek parketta-, kő- és csempemintásakat is (utóbbi három esztétikailag megkérdőjelezhető). Ügyeljünk a fektetésnél a sima aljzatra, készítsünk padlókiegyenlítést, mert az egyenetlenségek „átnyomódnak” a kész burkolaton.
A linóleum természetes anyagokból készült padlóburkolat, elsősorban ez különbözteti meg a PVC burkolattól. Anyaga főként parafaőrlemény, de tartalmaz egyéb természetes anyagokat is. Általában egyszínű vagy márvány mintás felülettel gyártják. Természetes összetevőinek köszönhetően akár gyerekszobába is javasolt, továbbá a nagy igénybevételnek kitett helyiségekbe is, így például konyhába, előszobában. A linóleumot régebben egy védőréteggel át kellett kenni, ma már gyárilag felületkezelik. Fektetésnél is ügyeljünk a sima aljzatra, itt is feltétlenül szükséges a padlókiegyenlítés.

Lépés-hangszigetelés
Időben kell gondolkodnunk arról is, hogy a kopogóhang terjedését meggátoljuk, de legalább tompítani szükséges, bármilyen jó hangelnyelő, akusztikus tulajdonsággal is rendelkezik a választott burkolat. Ha nincs a födémünkön hangszigetelés, úgy a járkálás és a székek, asztalok tologatása sajnos kiválóan hallható akár egy szinttel lejjebb is. Ezt elkerülendő lépés-hangszigetelő lemezt építsünk be a födémbe, ahol is a rugalmas lemezek megfelelően csillapítják a kopogóhangokat. A lemezek anyaga általában polisztirol vagy ásványgyapot, amiből többféle kapható, családi ház, nyaraló esetén megfelel az alacsony terhelhetőségű lemez is. Lépés-hangszigeteléskor ne feledkezzünk meg a peremszigetelésről sem! A szegélycsíkot a fal mellé kell elhelyezni, magasságát úgy szükséges kimérni, hogy a tervezett padlóburkolat síkján lógjon túl, amelyet a burkolat elkészülte után tudunk síkba vágni – ezzel elkerülve a hanghidak kialakulását. A hangszigetelő táblákra helyezzünk el PE-fóliát, amelynek szélét a peremszigetelő szegélycsíkokra hajtsuk fel. Ez a technológiai szigetelés megakadályozza az aljzatbeton (esztrich) készítésekor a cementtej beszivárgását is a szigetelőanyagba.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.