Rejtett helyekre is nappali világosságot!

Rejtett helyekre is nappali világosságot!

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Otthonainkban a fürdőszoba, a közlekedő, a lépcsőház, a toalett vagy gardrób gyakran csak akkor jut természetes fényhez, ha az ajtót nyitva hagyjuk, vagy villanyt kapcsolunk. Noha ma már nem túl költségesek a barátságos fényű ledek, nappalra léteznek ennél jobb, ingyen üzemelő, természetes és igen erős megvilágítást biztosító eszközök is. Felülvilágító kupolák, ablakok és fénycsatornák segítenek a fény „szállításában”.

rejtetthelyekreisnappali 720


Mindennapi életünkben éppoly fontos szerepet töltenek be a házban, lakásban található eldugott, zárt, félhomályos helyiségek, mint a fókuszban álló nappali vagy a konyha, ahová a legnagyobb felületeken próbáljuk bejuttatni a közérzetünket alapvetően befolyásoló természetes fényt. Mára már erre a hiányosságra is megtalálták a megoldást.

Felülvilágító kupolák, ablakok
A felületvilágító kupolák a belső terek természetes fénnyel történő, pontszerű bevilágítására szolgáló nyílászáró szerkezetek. Leggyakrabban egyszintes, nagy alapterületű, lapos tetős vagy alacsony hajlásszögű tetőzetű épületeken fordulnak elő, ahol a homlokzati nyílászárókkal nem biztosítható megfelelő szintű megvilágítás. Bár jellemző előfordulásuk az ipari gyártócsarnokok, bevásárlóközpontok, extravagáns házakban is jó szolgálatot tesznek. A felülvilágító kupolák négyzet, téglalap vagy kör alakú tetőnyílásokra készülnek fix vagy nyitható kivitelben. Üvegezésük egy- vagy többrétegű, víztiszta vagy opál polikarbonát, PET vagy más, nem égve csepegő anyag.
Az akril vagy polikarbonát kupola alatt hőszigetelt, biztonsági üvegezés helyezkedik el. Az üvegezés kívül edzett, belül ragasztott, vagyis törés esetén az autók szélvédőjéhez hasonlóan egyben marad. Az üvegrétegek között elhelyezett fólia megnehezíti az illetéktelen behatolást. Formai kialakításuk domború (buborék), sík, gúla (piramis) vagy – északi fény kupolák esetén – fűrészfog (shed-tető) alakú. A kupolák hőszigetelt üvegszál-erősítésű poliészter vagy fémlemez anyagú, átlag 30 cm magas lábazattal csatlakoznak a tetőhöz. A gyártmány részét képező lábazat esetenként speciális szerelőtalppal, illetve csatlakozó kerettel készülhet, ezáltal korrekt csatlakozás hozható létre profilozott (például trapézlemez, szendvicspanel) tetőhéjaláshoz, vagy lágy (például PVC anyagú) tetőfedéshez.

 Fix vagy nyitható változat
A felülvilágító kupoláknak és ablakoknak két típusa terjedt el: fix és nyitható. A fix hőszigetelt felülvilágító kupolák nemcsak a fény bejutását segítik elő az épületbe, hanem a hatékony energiafelhasználáshoz is hozzájárulnak. Hőszigetelő tulajdonságaik kiválóak, a beltéri klímát az év minden részében kellemessé varázsolják. Amennyiben a kupola kétrétegű formatervezésű, akkor az eső vagy jégeső által keltett zajokat is nagymértékben csökkenti. Bármilyen helyiségben felszerelhetők, és akár távirányítású harmonikaroló is rendelhető hozzájuk a fényerősség szabályozásához. A nyitható kupolák nyitásához- zárásához elektromotor vagy pneumatikus munkahenger szükséges, napi szellőztetés esetén mechanikus, kézi működtetésű nyitószerkezetet is lehet csatlakoztatni hozzá.
A lapostetőkhöz kialakított felülvilágítók az elzárt, kis alapterületű terekbe teszik lehetővé a fény bejutását. A beépítéshez van egy fix, tetőn megjelenő bevilágító és egy belső mennyezetbe szerelhető világítóegység, továbbá ezek összekötője. Kis- és alacsony hajlású tetőkbe ajánlhatók az egyszerű felülvilágító tetőtéri ablakok, amelyek távnyitórúddal vagy motorral működtethetők, és rendelhetők hőszigetelő üvegezéssel is. A síkok elhelyezését úgy alakítják ki, hogy az a minél több fény bejutását biztosítsa. Hibátlan lég- és vízzárásért beépítésüket bízzuk inkább szakemberre.

rejtetthelyekreisnappali 1
Fénycsatorna
A fénycsatorna szintén a manapság divatos, kis hajlásszögű tetővel épített családi házak elengedhetetlen kelléke, de minden, 15 és 60 fok közötti hajlásszögű tetőben, és olyan, a homlokzattal nem határos helyiségben alkalmazható, amely a tetővel közvetlenül nem érintkezik. A szerkezet épületen kívüli része az ún. fénysűrítő búra, kupolaszerűen kiemelkedve a tető síkjából, amely összegyűjti, befelé tereli a fényt. A belső felületén barázdált fénykoncentrátor megtöri és befelé irányítja az alacsony szögben érkező napsugarakat is, így borús időben vagy szürkületkor is elegendő fényt továbbít a belülről fényvisszaverő anyaggal bevont csatornába. A napcső belseje 98- 99,5-os hatásfokkal vezeti el a UV- és infratartománytól megszűrt fényt a rendszer harmadik, szintén fontos eleméhez, a fényszóró prizmához. A mennyezetbe diszkréten simuló lencsés fényszóró egész nap intenzív fényszóróként világítja meg a helyiséget, esténként pedig led világítású armatúraként működik. A fénycsatorna fényátbocsátási kapacitása több tényezőtől függ: az időjárási körülményektől, a napfény beesési szögétől, a fénycsatorna tájolásától és hosszától. Egy fénycsatornával egy kb. 6 négyzetméteres helyiség tökéletesen megvilágítható. Ha a cserépléc külső síkja és a mennyezet belső síkja közötti távolság 90-600 cm, a merev csöves fénycsatorna beépítése javasolt. A fénycsatorna standard hossza 185 cm, de kiegészítő toldócsövekkel akár 6 méterig, a túl hosszú fénycsatorna extra súlyától a belső burát tehermentesíteni szükséges. A merev csöves fénycsatorna beépítéséhez a szakembernek be kell jutnia a padlástérbe.
A flexibilis csöves fénycsatorna tökéletes megoldás minden, a ház belsejében fekvő helyiségbe, amely a tetővel közvetlenül nem határos, és más módon nem vihető be természetes fény. A rugalmas csövű fénycsatorna jó választás, ha a padlástérbe nem lehet bejutni, vagy ott nincs elegendő mozgástér a beépítés elvégzéséhez. Ilyen hely például a fürdőszoba, az előszoba, a gardrób, a háztartási helyiség vagy a lépcsőház, ahol a természetes megvilágítás napközben kívánatos lehet. Akkor is a flexibilis csöves fénycsatorna beépítése javallott, ha a cserépléc külső síkja és a mennyezet belső síkja közötti távolság 40-150 cm.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.