Rejtett helyekre is nappali világosságot!

Rejtett helyekre is nappali világosságot!

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Otthonainkban a fürdőszoba, a közlekedő, a lépcsőház, a toalett vagy gardrób gyakran csak akkor jut természetes fényhez, ha az ajtót nyitva hagyjuk, vagy villanyt kapcsolunk. Noha ma már nem túl költségesek a barátságos fényű ledek, nappalra léteznek ennél jobb, ingyen üzemelő, természetes és igen erős megvilágítást biztosító eszközök is. Felülvilágító kupolák, ablakok és fénycsatornák segítenek a fény „szállításában”.

rejtetthelyekreisnappali 720


Mindennapi életünkben éppoly fontos szerepet töltenek be a házban, lakásban található eldugott, zárt, félhomályos helyiségek, mint a fókuszban álló nappali vagy a konyha, ahová a legnagyobb felületeken próbáljuk bejuttatni a közérzetünket alapvetően befolyásoló természetes fényt. Mára már erre a hiányosságra is megtalálták a megoldást.

Felülvilágító kupolák, ablakok
A felületvilágító kupolák a belső terek természetes fénnyel történő, pontszerű bevilágítására szolgáló nyílászáró szerkezetek. Leggyakrabban egyszintes, nagy alapterületű, lapos tetős vagy alacsony hajlásszögű tetőzetű épületeken fordulnak elő, ahol a homlokzati nyílászárókkal nem biztosítható megfelelő szintű megvilágítás. Bár jellemző előfordulásuk az ipari gyártócsarnokok, bevásárlóközpontok, extravagáns házakban is jó szolgálatot tesznek. A felülvilágító kupolák négyzet, téglalap vagy kör alakú tetőnyílásokra készülnek fix vagy nyitható kivitelben. Üvegezésük egy- vagy többrétegű, víztiszta vagy opál polikarbonát, PET vagy más, nem égve csepegő anyag.
Az akril vagy polikarbonát kupola alatt hőszigetelt, biztonsági üvegezés helyezkedik el. Az üvegezés kívül edzett, belül ragasztott, vagyis törés esetén az autók szélvédőjéhez hasonlóan egyben marad. Az üvegrétegek között elhelyezett fólia megnehezíti az illetéktelen behatolást. Formai kialakításuk domború (buborék), sík, gúla (piramis) vagy – északi fény kupolák esetén – fűrészfog (shed-tető) alakú. A kupolák hőszigetelt üvegszál-erősítésű poliészter vagy fémlemez anyagú, átlag 30 cm magas lábazattal csatlakoznak a tetőhöz. A gyártmány részét képező lábazat esetenként speciális szerelőtalppal, illetve csatlakozó kerettel készülhet, ezáltal korrekt csatlakozás hozható létre profilozott (például trapézlemez, szendvicspanel) tetőhéjaláshoz, vagy lágy (például PVC anyagú) tetőfedéshez.

 Fix vagy nyitható változat
A felülvilágító kupoláknak és ablakoknak két típusa terjedt el: fix és nyitható. A fix hőszigetelt felülvilágító kupolák nemcsak a fény bejutását segítik elő az épületbe, hanem a hatékony energiafelhasználáshoz is hozzájárulnak. Hőszigetelő tulajdonságaik kiválóak, a beltéri klímát az év minden részében kellemessé varázsolják. Amennyiben a kupola kétrétegű formatervezésű, akkor az eső vagy jégeső által keltett zajokat is nagymértékben csökkenti. Bármilyen helyiségben felszerelhetők, és akár távirányítású harmonikaroló is rendelhető hozzájuk a fényerősség szabályozásához. A nyitható kupolák nyitásához- zárásához elektromotor vagy pneumatikus munkahenger szükséges, napi szellőztetés esetén mechanikus, kézi működtetésű nyitószerkezetet is lehet csatlakoztatni hozzá.
A lapostetőkhöz kialakított felülvilágítók az elzárt, kis alapterületű terekbe teszik lehetővé a fény bejutását. A beépítéshez van egy fix, tetőn megjelenő bevilágító és egy belső mennyezetbe szerelhető világítóegység, továbbá ezek összekötője. Kis- és alacsony hajlású tetőkbe ajánlhatók az egyszerű felülvilágító tetőtéri ablakok, amelyek távnyitórúddal vagy motorral működtethetők, és rendelhetők hőszigetelő üvegezéssel is. A síkok elhelyezését úgy alakítják ki, hogy az a minél több fény bejutását biztosítsa. Hibátlan lég- és vízzárásért beépítésüket bízzuk inkább szakemberre.

rejtetthelyekreisnappali 1
Fénycsatorna
A fénycsatorna szintén a manapság divatos, kis hajlásszögű tetővel épített családi házak elengedhetetlen kelléke, de minden, 15 és 60 fok közötti hajlásszögű tetőben, és olyan, a homlokzattal nem határos helyiségben alkalmazható, amely a tetővel közvetlenül nem érintkezik. A szerkezet épületen kívüli része az ún. fénysűrítő búra, kupolaszerűen kiemelkedve a tető síkjából, amely összegyűjti, befelé tereli a fényt. A belső felületén barázdált fénykoncentrátor megtöri és befelé irányítja az alacsony szögben érkező napsugarakat is, így borús időben vagy szürkületkor is elegendő fényt továbbít a belülről fényvisszaverő anyaggal bevont csatornába. A napcső belseje 98- 99,5-os hatásfokkal vezeti el a UV- és infratartománytól megszűrt fényt a rendszer harmadik, szintén fontos eleméhez, a fényszóró prizmához. A mennyezetbe diszkréten simuló lencsés fényszóró egész nap intenzív fényszóróként világítja meg a helyiséget, esténként pedig led világítású armatúraként működik. A fénycsatorna fényátbocsátási kapacitása több tényezőtől függ: az időjárási körülményektől, a napfény beesési szögétől, a fénycsatorna tájolásától és hosszától. Egy fénycsatornával egy kb. 6 négyzetméteres helyiség tökéletesen megvilágítható. Ha a cserépléc külső síkja és a mennyezet belső síkja közötti távolság 90-600 cm, a merev csöves fénycsatorna beépítése javasolt. A fénycsatorna standard hossza 185 cm, de kiegészítő toldócsövekkel akár 6 méterig, a túl hosszú fénycsatorna extra súlyától a belső burát tehermentesíteni szükséges. A merev csöves fénycsatorna beépítéséhez a szakembernek be kell jutnia a padlástérbe.
A flexibilis csöves fénycsatorna tökéletes megoldás minden, a ház belsejében fekvő helyiségbe, amely a tetővel közvetlenül nem határos, és más módon nem vihető be természetes fény. A rugalmas csövű fénycsatorna jó választás, ha a padlástérbe nem lehet bejutni, vagy ott nincs elegendő mozgástér a beépítés elvégzéséhez. Ilyen hely például a fürdőszoba, az előszoba, a gardrób, a háztartási helyiség vagy a lépcsőház, ahol a természetes megvilágítás napközben kívánatos lehet. Akkor is a flexibilis csöves fénycsatorna beépítése javallott, ha a cserépléc külső síkja és a mennyezet belső síkja közötti távolság 40-150 cm.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}