Jövőre belevágunk!

Jövőre belevágunk!

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Akár régi családi házat vásárolunk, akár abban élünk, eljön a korszerűsítés ideje. Ilyenkor belevetjük magunkat a hőszigetelési módozatok tanulmányozásába, megpróbáljuk átvágni magunkat a napkollektorok, napelemek sűrű szövevényén (egyáltalán mi a különbség közöttük), hogy azután a hőszivattyúkhoz, légfűtésekhez vagy éppen a földfűtésekhez érve feladjuk a dolgot. De ne keseredjünk el, a helyzet nem reménytelen: áttekintjük, mit és hogyan célszerű csinálni.

jovorebelevagunk 720


Energiakorszerűsítésnél két fontos szempontot kell figyelembe venni. A meleget ne engedjük ki a házunkból, a fűtési energia (és elektromos energia) legnagyobb részét (akár az egészet) pedig próbáljuk meg mi saját magunk előállítani, így csökkentve költségeit. Egy átlagos családi házban a meleg 20-35 százaléka a falakon, 15-25 százaléka a tetőn, további 10-25 százaléka a nyílászárókon, és újabb 10-15 százaléka a födémen és a padlón át távozik. Házunkat tehát „körbe” kell szigetelni, nem csak az oldalfalakat, hanem a tetejét (padlás födém) és az alját (talajon fekvő padló) is.

Hőszigetelési abc
Házunk tartószerkezeti falaival – ha már egyszer megépültek – nem tudunk mit kezdeni, a téglákat nem tudjuk lecserélni korszerűbbre, viszont a falak hőszigetelését elkészíthetjük akár többféle módon is. XPS, EPS, szálas, üvegszálas, kőzetgyapot hőszigetelés jöhet szóba, de melyiket is válasszuk? Általánosságban elmondható, hogy oldalfalra az XPS lemez kivételével bármelyik rakható, az XPS is alkalmas hőszigetelésre, de drágasága miatt nem érdemes, viszont lábazatra, földdel érintkezően a talajba csak ezt tegyük. Padlásfödém hőszigeteléséhez szálas, üvegszálas, kőzetgyapot lemezek alkalmasak.
Mekkora vastagság javasolt? A kérdés eldöntésénél figyelembe kell venni a 2018-tól kötelező új energetikai értékeket, ami a falak hő átbocsájtási tényezőjét U=0,24 W/m2K értékben határozza meg. Egy 1960-70. körüli átlagos családi ház B30 téglafalának hőátbocsátási tényezője ~U=1,57 W/m2K. Ha ezt a nemrégen, illetve napjainkban is még a szokott módon, 5 cm vastag EPS habbal hőszigeteljük, akkor csak ~U=0,52 W/m2K hő átbocsátási tényezőt kapunk. Ahhoz, hogy a megfelelő értéket kapjuk, 14 cm vastag EPS, vagy 11-12 cm vastag EPS grafit hőszigetelést kell használnunk. Persze homlokzatunkat hőszigetelhetjük szálas – üvegszálas vagy kőzetgyapot – anyaggal is, ekkor a vastagság nagyjából az előzőhöz hasonló.

Melyik a jobb anyag, és hatásában az EPS hab és a szálas hőszigetelők között mi a különbség? A szálas hőszigetelő anyagokról elmondható, hogy páraáteresztőek, ezért azt gondolnánk, hogy ennek jelentősége van az otthonainkban feldúsult pára távozásával kapcsolatban. A pára kétféleképpen távozik otthonunkból: a páradiffúzió révén parciális nyomáskülönbség hatására átjut a külső falakon, illetve szellőztetéssel távozik ablakon, ajtón át vagy gépi szellőztetéssel. A vizsgálati eredmények azonban azt találták, hogy a falakon átdiffundáló pára mennyisége átlagos szellőztetés mellett pusztán egy százaléknyi, ezért tehát egyértelmű, hogy a hőszigetelő anyagok fajtája érzékelhetően nem befolyásolja a szellőzést.
A padlásfödém hőszigetelése azonban eltér az előzőben mondottaktól, nem mindegy ugyanis, hogy vízszintes vagy függőleges szerkezet hőszigeteléséről beszélünk. Födém esetén vízszintes a szigetelőanyag fektetése, akár egy, akár két rétegben, és legalább 20 centiméter vastagságúnak kell lennie (két réteg – 2x10 cm – esetén eltolással fektessük egyiket a másikra). A szigetelés alá a födém kialakításától függően páratechnikai réteg szükséges, amely megakadályozza a födémen átjutott pára bekerülését, és esetleges lecsapódását a szigetelésbe. Födémszigeteléshez tehát a páraáteresztő képessége miatt a szálas hőszigetelés célszerű, elhelyezéséről páratechnikai méretezés alapján lehet dönteni. Ez a kialakítás természetesen nem terhelhető, így, ha igény van a padlás járhatóságára, kéményekhez, tetőkibúvókhoz stb., „közlekedési útvonalak” kiépítése szükséges pallók, építőlemezek elhelyezésével.

Nyílászárók cseréje
Az energiakorszerűsítés kapcsán a nyílászáróink cseréjéről sem feledkezhetünk meg. Régi, korszerűtlen, rossz nyílászáróinkon szinte átfütyül a szél, megmozdítva függönyöket is, bennhagyásuk mellett felesleges belevágni bármilyen korszerűsítésbe. Sokféle, korszerű fa, műanyag vagy alufa nyílászáró kapható, vannak közöttük pénztárcakímélőbbek és vannak drágábbak. Lehet alumínium és acél nyílászárókat is kapni, ezeket családi házakban drágaságuk miatt nem nagyon szokás használni. Nyílászáró választásánál ne feledkezzünk meg az árnyékolókról sem!

jovorebelevagunk 1
Energiatermelés napelemmel
Napelemmel, napkollektorral, földfűtéssel részben vagy egészben meg tudjuk termelni házunk fenntartásához a szükséges energiát. De mit jelent mindez a gyakorlatban?
A napelem (más néven: fotovoltaikus cella) egy olyan elektromos eszköz, amely a fény beesési szögétől, erősségétől függően a fényt közvetlenül elektromos energiává alakítja az ún. fotovoltaikus hatás által. Az így megtermelt áramot fel tudjuk használni házunk hőközpontjának üzemeltetésére, világításra, háztartási gépek üzemeltetésére, sőt, az elektromos ellátó rendszerbe is vissza tudjuk táplálni, amiért pénzt kapunk. Ehhez persze megfelelően sok napelemre van szükség, ami nem kevés pénzbe kerül, de néhány telepítését érdemes megfontolni. A napelemeket jellemzően a tetőre telepítik, ha nagy telekkel rendelkezünk, telepíthetjük a földre is. Ne feledjük, a napelemek csak napsütésben üzemelnek megfelelően.
A napkollektor olyan épületgépészeti berendezés, amely a napenergia felhasználásával közvetlenül állít elő fűtésre, vízmelegítésre használható hőenergiát. A napkollektor elnyelő rétegét abszorbernek is nevezik, a hőt ennek a hátára hegesztett vagy forrasztott csőháló veszi fel, majd egy előremenő és egy visszatérő cső segítségével vezetik be a házba. Fűtésre való alkalmazása alacsony hőmérsékletű fűtésvíz-igényt (pl. padlófűtést) feltételez, általában tavasszal és ősszel, mint átmeneti, télen pedig mint kisegítő fűtés használatos. A napkollektorokat szintén a tetőkre telepítik, számukat nem érdemes megsokszorozni, mivel csak kiegészítő fűtésre használhatók.

jovorebelevagunk 2
Fűtés a Föld és a Nap hőjével
A földfűtés a Föld hőjét használja fel házunk fűtéséhez egy hőszivattyú segítségével, amelynek működtetéséhez azonban elektromos energiára van szükség. Hozzávetőlegesen a gázszámla 60 százalékát tudjuk ezzel a megoldással megtakarítani, kb.40 százalék elmegy a rendszerhez szükséges elektromos áram költségére. Függőleges kiépítés esetén a rendszerhez egy kb. 12 cm átmérőjű „kutat” vagy „kutakat” fúrnak le a talajba 30-100 méter mélyre, ebbe kerülnek a szondák, amelyek hőcserélőn keresztül fűtik otthonunkat. A geotermikus fűtéshez – mivel alacsony hőfokon működik – padlófűtést, falfűtést, mennyezetfűtést érdemes használni, a hagyományos radiátoros rendszerhez nem használható. Földfűtésnél létezik vízszintes telepítés is, amikor 1-1,5 méter mélyen tesznek a talajtakaró alá egy hálót, ahol leginkább a Naptól felmelegített felszín energiáját használják, nem pedig geotermikust.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.