Jövőre belevágunk!

Jövőre belevágunk!

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Akár régi családi házat vásárolunk, akár abban élünk, eljön a korszerűsítés ideje. Ilyenkor belevetjük magunkat a hőszigetelési módozatok tanulmányozásába, megpróbáljuk átvágni magunkat a napkollektorok, napelemek sűrű szövevényén (egyáltalán mi a különbség közöttük), hogy azután a hőszivattyúkhoz, légfűtésekhez vagy éppen a földfűtésekhez érve feladjuk a dolgot. De ne keseredjünk el, a helyzet nem reménytelen: áttekintjük, mit és hogyan célszerű csinálni.

jovorebelevagunk 720


Energiakorszerűsítésnél két fontos szempontot kell figyelembe venni. A meleget ne engedjük ki a házunkból, a fűtési energia (és elektromos energia) legnagyobb részét (akár az egészet) pedig próbáljuk meg mi saját magunk előállítani, így csökkentve költségeit. Egy átlagos családi házban a meleg 20-35 százaléka a falakon, 15-25 százaléka a tetőn, további 10-25 százaléka a nyílászárókon, és újabb 10-15 százaléka a födémen és a padlón át távozik. Házunkat tehát „körbe” kell szigetelni, nem csak az oldalfalakat, hanem a tetejét (padlás födém) és az alját (talajon fekvő padló) is.

Hőszigetelési abc
Házunk tartószerkezeti falaival – ha már egyszer megépültek – nem tudunk mit kezdeni, a téglákat nem tudjuk lecserélni korszerűbbre, viszont a falak hőszigetelését elkészíthetjük akár többféle módon is. XPS, EPS, szálas, üvegszálas, kőzetgyapot hőszigetelés jöhet szóba, de melyiket is válasszuk? Általánosságban elmondható, hogy oldalfalra az XPS lemez kivételével bármelyik rakható, az XPS is alkalmas hőszigetelésre, de drágasága miatt nem érdemes, viszont lábazatra, földdel érintkezően a talajba csak ezt tegyük. Padlásfödém hőszigeteléséhez szálas, üvegszálas, kőzetgyapot lemezek alkalmasak.
Mekkora vastagság javasolt? A kérdés eldöntésénél figyelembe kell venni a 2018-tól kötelező új energetikai értékeket, ami a falak hő átbocsájtási tényezőjét U=0,24 W/m2K értékben határozza meg. Egy 1960-70. körüli átlagos családi ház B30 téglafalának hőátbocsátási tényezője ~U=1,57 W/m2K. Ha ezt a nemrégen, illetve napjainkban is még a szokott módon, 5 cm vastag EPS habbal hőszigeteljük, akkor csak ~U=0,52 W/m2K hő átbocsátási tényezőt kapunk. Ahhoz, hogy a megfelelő értéket kapjuk, 14 cm vastag EPS, vagy 11-12 cm vastag EPS grafit hőszigetelést kell használnunk. Persze homlokzatunkat hőszigetelhetjük szálas – üvegszálas vagy kőzetgyapot – anyaggal is, ekkor a vastagság nagyjából az előzőhöz hasonló.

Melyik a jobb anyag, és hatásában az EPS hab és a szálas hőszigetelők között mi a különbség? A szálas hőszigetelő anyagokról elmondható, hogy páraáteresztőek, ezért azt gondolnánk, hogy ennek jelentősége van az otthonainkban feldúsult pára távozásával kapcsolatban. A pára kétféleképpen távozik otthonunkból: a páradiffúzió révén parciális nyomáskülönbség hatására átjut a külső falakon, illetve szellőztetéssel távozik ablakon, ajtón át vagy gépi szellőztetéssel. A vizsgálati eredmények azonban azt találták, hogy a falakon átdiffundáló pára mennyisége átlagos szellőztetés mellett pusztán egy százaléknyi, ezért tehát egyértelmű, hogy a hőszigetelő anyagok fajtája érzékelhetően nem befolyásolja a szellőzést.
A padlásfödém hőszigetelése azonban eltér az előzőben mondottaktól, nem mindegy ugyanis, hogy vízszintes vagy függőleges szerkezet hőszigeteléséről beszélünk. Födém esetén vízszintes a szigetelőanyag fektetése, akár egy, akár két rétegben, és legalább 20 centiméter vastagságúnak kell lennie (két réteg – 2x10 cm – esetén eltolással fektessük egyiket a másikra). A szigetelés alá a födém kialakításától függően páratechnikai réteg szükséges, amely megakadályozza a födémen átjutott pára bekerülését, és esetleges lecsapódását a szigetelésbe. Födémszigeteléshez tehát a páraáteresztő képessége miatt a szálas hőszigetelés célszerű, elhelyezéséről páratechnikai méretezés alapján lehet dönteni. Ez a kialakítás természetesen nem terhelhető, így, ha igény van a padlás járhatóságára, kéményekhez, tetőkibúvókhoz stb., „közlekedési útvonalak” kiépítése szükséges pallók, építőlemezek elhelyezésével.

Nyílászárók cseréje
Az energiakorszerűsítés kapcsán a nyílászáróink cseréjéről sem feledkezhetünk meg. Régi, korszerűtlen, rossz nyílászáróinkon szinte átfütyül a szél, megmozdítva függönyöket is, bennhagyásuk mellett felesleges belevágni bármilyen korszerűsítésbe. Sokféle, korszerű fa, műanyag vagy alufa nyílászáró kapható, vannak közöttük pénztárcakímélőbbek és vannak drágábbak. Lehet alumínium és acél nyílászárókat is kapni, ezeket családi házakban drágaságuk miatt nem nagyon szokás használni. Nyílászáró választásánál ne feledkezzünk meg az árnyékolókról sem!

jovorebelevagunk 1
Energiatermelés napelemmel
Napelemmel, napkollektorral, földfűtéssel részben vagy egészben meg tudjuk termelni házunk fenntartásához a szükséges energiát. De mit jelent mindez a gyakorlatban?
A napelem (más néven: fotovoltaikus cella) egy olyan elektromos eszköz, amely a fény beesési szögétől, erősségétől függően a fényt közvetlenül elektromos energiává alakítja az ún. fotovoltaikus hatás által. Az így megtermelt áramot fel tudjuk használni házunk hőközpontjának üzemeltetésére, világításra, háztartási gépek üzemeltetésére, sőt, az elektromos ellátó rendszerbe is vissza tudjuk táplálni, amiért pénzt kapunk. Ehhez persze megfelelően sok napelemre van szükség, ami nem kevés pénzbe kerül, de néhány telepítését érdemes megfontolni. A napelemeket jellemzően a tetőre telepítik, ha nagy telekkel rendelkezünk, telepíthetjük a földre is. Ne feledjük, a napelemek csak napsütésben üzemelnek megfelelően.
A napkollektor olyan épületgépészeti berendezés, amely a napenergia felhasználásával közvetlenül állít elő fűtésre, vízmelegítésre használható hőenergiát. A napkollektor elnyelő rétegét abszorbernek is nevezik, a hőt ennek a hátára hegesztett vagy forrasztott csőháló veszi fel, majd egy előremenő és egy visszatérő cső segítségével vezetik be a házba. Fűtésre való alkalmazása alacsony hőmérsékletű fűtésvíz-igényt (pl. padlófűtést) feltételez, általában tavasszal és ősszel, mint átmeneti, télen pedig mint kisegítő fűtés használatos. A napkollektorokat szintén a tetőkre telepítik, számukat nem érdemes megsokszorozni, mivel csak kiegészítő fűtésre használhatók.

jovorebelevagunk 2
Fűtés a Föld és a Nap hőjével
A földfűtés a Föld hőjét használja fel házunk fűtéséhez egy hőszivattyú segítségével, amelynek működtetéséhez azonban elektromos energiára van szükség. Hozzávetőlegesen a gázszámla 60 százalékát tudjuk ezzel a megoldással megtakarítani, kb.40 százalék elmegy a rendszerhez szükséges elektromos áram költségére. Függőleges kiépítés esetén a rendszerhez egy kb. 12 cm átmérőjű „kutat” vagy „kutakat” fúrnak le a talajba 30-100 méter mélyre, ebbe kerülnek a szondák, amelyek hőcserélőn keresztül fűtik otthonunkat. A geotermikus fűtéshez – mivel alacsony hőfokon működik – padlófűtést, falfűtést, mennyezetfűtést érdemes használni, a hagyományos radiátoros rendszerhez nem használható. Földfűtésnél létezik vízszintes telepítés is, amikor 1-1,5 méter mélyen tesznek a talajtakaró alá egy hálót, ahol leginkább a Naptól felmelegített felszín energiáját használják, nem pedig geotermikust.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}