Szellőzés vagy/és klíma?

Szellőzés vagy/és klíma?

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Az épületek fejlődésével egyre több gépészeti berendezés kerül lakóépületeinkbe. De vajon valóban szükségünk van ezekre? Néhány évtizede még elviseltük a nyarakat klíma és szellőztető rendszer nélkül, ma már otthonunkban is egyre inkább vágyunk a forró nyári levegő falon kívül tartására. A kérdés csak az, hogy e téren hol húzódik az egészséges határ.

szellozes201704 720


A gépi szellőzés és/vagy klíma mind nagyobb térnyerésében megnövekedett komfortigényeink mellett nem elhanyagolható az a körülmény sem, hogy az utóbbi évtizedben nyaranta akár hetekre is elviselhetetlenül forró hetek köszöntenek ránk, megnehezítve a normális munkavégzést, otthonainkban az éjszakai pihenést. A téma kapcsán azonban az energiatakarékosság szempontjaira is figyelemmel kell lennünk, még akkor is, ha épületeink szigetelésével és nyílászáró-cseréjével nagyot léptünk előre.

A tökéletes mégsem tökéletes
A jó minőségű nyílászárók alkalmasak a külső levegő teljes kirekesztésére, gyakorlatilag légmentesen zárnak, a friss levegőt kint, a párás levegőt pedig bent rekesztve. Épületgépészek gyakorta szembesülnek olyan problémával, hogy egy jól megépített vagy felújított, jól szigetelt, nyílászárócserén átesett házban télen az ablakokon folyik a víz, sőt, nem ritka, hogy a falakon penész jelenik meg, a gardróbszobában, ahol nem jár a levegő, penészfoltosodnak a ruhák. A lakástulajdonosok felháborodása érthető, hiszen egy vagyont költöttek az építésre/felújításra, és rosszabb lett a helyzet, mint előtte volt. Sajnos a korszerű hűtésekkel is akad gond: a mennyezethűtés például kellemetlen meglepetéseket tud okozni rekkenő melegben. Magas páratartalmú zárt helyiségekben nagyméretű hideg felületeket produkálva bizony előfordulhat, hogy egyszerre csak csöpögni kezd a víz a mennyezetről.

Mi lehet a baj?
Tény, hogy a korszerű épülettechnikai megoldások új problémákat hoznak, mert a friss levegőt kizárjuk, az általunk termelt párát pedig bent tartjuk a lakásokban. Valóban, a jó nyílászárók mellett nem elegendő a napi egyszeri vagy kétszeri szellőztetés, pláne, ha családunk nőtagjainak bevett szokása, hogy a mosott ruhát a gyerekszobában teregeti ki. A bajt csak fokozza, ha a korszerű fűtő-hűtő megoldásokat alkalmazzuk, mert ezek esetében külön figyelni kell a páraegyensúlyra is. Ha a hűtött felület hőmérsékletével harmatpont – azaz a víz kicsapódásához szükséges hőmérséklet – alá megyünk, akkor már akár vízcseppek potyoghatnak a nyakunkba a mennyezetről.
Az épületszerkezetek hőmérséklete csak nagyon lassan változtatható, és adott esetben az egy helyiségben tartózkodó túl sok ember is képes a kívánt páratartalmat percek alatt felborítani. A hűtés korlátja ebben az esetben nem a hőmérséklet, hanem a páratartalom lesz.

Vissza a régi ablakokhoz, vagy mégsem?
A legtöbb új építésű lakásban találkozunk a szobák külső ablakaiba szerelt légbevezetőkkel, amelyek gyakorlatilag a jó légzárású nyílászárók tudatos „elrontására” hivatottak. A beltéri oldalon elhelyezett páraérzékelős zsaluszerkezet friss levegőt enged a helyiségbe, amikor túlságosan nagy odabent a páratartalom. Ez a maga egyszerűségével jó megoldást nyújt kisebb alapterületű, hagyományos radiátoros fűtéssel ellátott lakásokban, ahol a beáramló téli hideg levegőt az ablak alatt lévő radiátor felmelegíti, és nem engedi, hogy betóduljon a lakásba.
Egy családi házban, ahol az alacsony hőmérsékletű fűtés miatt nagyméretű felületfűtést alakítanak ki, nem ez a legszerencsésebb megoldás: nincs az ablakok alatt olyan fűtőtest, ami meg tudná akadályozni a hideg levegő beáramlását, ráadásul nagy mennyiségű levegőt csak akkor tudunk bevezetni, ha onnan el is vezetjük. Ezt pedig csak lakásszellőztető berendezésekkel lehet megoldani. Ez azt jelenti, hogy gépi úton fújjuk be a külső friss levegőt, és szintén gépi úton szívjuk el az elhasznált párás levegőt. Ilyenkor téli napokon a hideg levegő felmelegítéséről is gondoskodni kell, ezért e rendszerek kivétel nélkül mind hővisszanyerős berendezések, azaz az épületből elszívott meleg (20-22 oC-os) levegővel előmelegítik a kinti hideg levegőt, rengeteg megenergiát spórolva. A folyamatosan működő szellőztető berendezésekhez előfűtés nem szükséges, a bevezetésre kerülő levegőt fel tudjuk melegíteni annyira, hogy ne okozzon hidegérzetet még zimankós téli napokon sem. Opcionálisan lehet elektromos fűtést rendelni a készülékekhez, ezekre azonban a hazai időjárási viszonyok között az esetek legnagyobb részében nincs szükség. A helyiségek folyamatos frisslevegő-ellátása révén egészen kicsi mennyiségek is elegendőek a pára okozta problémák elkerülésére. A helyiségenként bevezetendő 20-40 m3/h légmennyiség még egy nagy családi ház teljes frisslevegő-igénye esetén se megy 300-500 m3/h fölé. Az összességében kicsi légmennyiségek miatt a rendszer halk lesz, kicsi ellenállású, így a ventillációhoz szükséges elektromos teljesítmény is viszonylag csekély marad.

Akkor most szellőzés vagy klíma?
Az energiafogyasztás racionalizálása magával hozza az alacsony hőmérsékletű szerkezeti fűtéseket, hűtéseket, és természetesen a jó szigetelést, a profi nyílászárókat, amelyek az utca zaját és a külső levegőt is kizárják. Ezekkel a korszerű megoldásokkal nem kérdés, hogy a cikk címében szereplő vagy szócskát és-re kell cserélni, ha valóban korszerű és jó megoldást akarunk alkalmazni új épületünkben. A frisslevegő-ellátó rendszerek a hagyományos megoldásoknál jóval nagyobb szakértelmet igényelnek, ezért méretezésüket bízzuk olyan szakemberre, aki valóban jól ismeri a beépítendő megoldást.

szellozes201704 1
A fontosabb elvárások közül lássunk néhányat!

  1. Mivel a berendezés folyamatos üzemű, éjszaka és nappal egyaránt működik, ezért fontos, hogy halk legyen. Alapvető elvárás az is, hogy a csőrendszer ne okozzon áthallást a lakás egyes helyiségei között. A rövid légcsatornák sajnos jól vezetik a hangot, ha szükséges, építsünk be hangcsillapítókat, több helyiség szellőztetésére pedig külön építsünk ki légcsatornát a szellőzőberendezéstől, így a szomszédos helyiségek zaja garantáltan nem hallatszik át.
  2. A bevezetett levegő mennyiségének elegendőnek kell lennie a háztartásban felmerülő páraproblémák megoldására, ezért a bevezetés helyét alaposan át kell gondolni.
  3. Nagyon fontos kérdés a „Hová lehet szerelni?” kérdése. Gyakran előfordul, hogy egyszintes épületeknél a födém fölött szerelik a csöveket, emiatt a cső jelentős hőszigelésére van szükség. Sokkal jobb megoldás, ha a légcsatornákat a lakás fűtött terébe helyezzük, elkerülve ezzel a hőcserélő által előfűtött levegő újbóli visszahűlését, ami viszont felvet esztétikai problémákat.
  4. Biztosítani kell a berendezés szakszerű tisztíthatóságát, ami nem csak az építés során fontos. Rendszeresen gondoskodni kell a központi egységbe beépített szűrők cseréjéről, és időszakonként a csőrendszer tisztítása is fontos teendőnk.


Végül a legfontosabb elvárás, hogy a kivitelezést követően a rendszer valóban azt a teljesítményt és hatékonyságot nyújtsa, amit a lakástulajdonos remélt, ezért a légmennyiségek pontos beszabályozását és a kivitelezését mindig bízzuk tapasztalt szakcégre.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}