Segítünk dönteni: vastagodó hőszigetelés

Segítünk dönteni: vastagodó hőszigetelés

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Az új építésű lakóépületek esetén 2021. január 1-je után közel nulla energiafelhasználás követelhető. A hőszigetelés vastagságának növekedése nem kerülhető el, s lesznek plusz költségek, de nem olyan mértékben, mint sokan gondolják. A megfelelő eredményt a különféle szerkezetek energetikai finomhangolásával érhetjük el. A hőszigetelő anyagokat gyártó BACHL szakértőinek segítségével számoltuk ki, mit is jelent mindez a gyakorlatban.

segitunkdontenivastagodohoszigeteles 720


A szakemberek már évek óta a közeledő változásra figyelmeztetnek, ami alól sokan úgy próbáltak kibújni, hogy a szigorodó előírások miatt megéri még idén befejezni az épületet, mert jövőre a költségek megemelkednek. Ez azonban csak átmeneti megoldás, és a helyzet nagyon erős leegyszerűsítése. Ha az épület tervezése még a jelenlegi szabályok között történt, de használatára már a jövő évi alapján készülünk, bárkit érhetnek meglepetések.

A közel nulla energiaigényű épületet minőségi építőanyagokkal és szerkezetekkel, szakszerű kivitelezéssel lehet csak elérni. Az elvárt eredmény eléréséhez helyesen kiválasztott nyílászárók, jól kialakított gépészet is kell, de a legfontosabb és leginkább kézenfekvő megoldás a hőszigetelés vastagságának, minőségének változtatása. Ezzel nem csupán az előírásoknak felelünk meg, hanem az életminőséget is javíthatjuk: kellemesebb lakóklíma, csökkentett fűtés/hűtésszámla, és még ökológiai lábnyomunkat is csökkenthetjük. Az európai átlaghoz hasonlóan ugyanis a magyarországi CO2-kibocsátás 30-40 százalékát épületeink hűtésére és fűtésére fordított energiapazarlás okozza. Az elvárt eredményhez tehát sokkal inkább a különféle szerkezetek energetikai finomhangolásával juthatunk el, persze ezek között figyelembe kell venni a hőszigetelést is.

segitnkdontenivastagodo 1
Hőszigetelés számokban
Amennyiben a hőszigetelés fokozásával szeretnénk megfelelni a rendeletnek, és a polisztirol hőszigetelő anyag mellett döntünk, a jelenleg használtnál átlagosan kb. 30 százalékkal szükséges növelni a vastagságon. Ezek alapján jogosan felvetődhet a kérdés, hogy mennyivel kerül többe az építkezés? A válasz: elenyésző összeggel, de nézzük, mit is jelent ez pontosan.

A példa kedvéért vegyünk egy 120 m2 alapterületű, földszintes, nyeregtetős, egyszerű épületet, és nézzük meg, milyen mértékű a hőszigetelések vastagságának növekedése, és ez milyen többletköltségeteket eredményez a különböző épületszerkezeteknél.
A kiadások növekedését szinte kizárólag a hőszigetelések vastagságának változása teszi ki, mivel a munkadíjak, állványozási költségek, kiegészítők árai szinte változatlanok maradnak.

  • A homlokzati fal esetében egy 30 cm vastag, modern vázkerámia téglára az eddigiekben jellemző 10 cm-es Nikecell helyett 16 cm szükséges. A 6 cm különbség költsége a teljes homlokzatfelület esetében 210 000 Ft.
  • A lábazati fal kapcsán (25 cm vastag vasbeton) a zártcellás BACHL polisztirol hőszigetelésből a különbség 6 cm, mely a teljes lábazat felületén 135 000 Ft többlettel jár.
  • A talajjal érintkező padlónál szintén 6 cm a növekedés mértéke (BACHL expandált polisztirol), amely 175 000 Ft többletköltséget jelent.
  • Mivel egy földszintes épületről van szó, a padlásfödémen vízszintesen fektetett Nikecell vagy kőzetgyapot hőszigetelés vastagságát 24 cm-ről 31 cm-re szükséges növelni, mely 140 000 Ft-tal emeli meg a bekerülési összeget.
  • A homlokzati hőszigetelés kapcsán a méretváltozás miatt egyedül a dübelek ára növekszik, amely megközelítőleg 30 000 Ft többletköltséget jelenthet.


A megadott árak természetesen bruttó árak, amelyek építőanyag-kereskedésekben elérhetőek, de áruk terméktípusonként és gyártónként eltérőek lehetnek. Fontos még megjegyezni, hogy a rendelet (egy-két kivételtől eltekintve) követelményei új építésű épületekre vonatkoznak, a már meglévő épületek felújítására csak néhány kivételes esetben értendők.

Többletköltség családi ház, társasház esetén
A szigorúbb hőtechnikai szintnek megfelelő hőszigetelési vastagságok többletköltsége bruttó 650 000 Ft. Tekintettel arra, hogy az új építésű ingatlanok négyzetméterára önálló családi ház esetén 5500 Ft-tal emeli meg a négyzetméterárakat, amely a jellemző 500-750 000 Ft/m2 áraknál kevésbé jelentős, 0,75-1,5 százalékos plusz költséggel jár.
A többszintes társasházak, lakóparki lakások költségnövekedése még ennél is kevesebb. Olyan épületeknél, ahol körben, egymás mellett, alatt, felett fűtött lakások vannak, ott sokszor csak a homlokzatfelületet hőszigetelésére van szükség, valamint az emeletközi födémeknél csak lépéshangot kell csillapítani. Mindez természetesen függ az épület típusától, de a fentebb írt költségek felével vagy akár a negyedével is számolhatunk: 2500-1300 Ft/m2 árnövekedés, ami a jelenlegi 600-900 000 Ft-os négyzetméterárakhoz képest igen csekély, hiszen még a 0,5 százalékot sem éri el.
Végeredményben elmondható, hogy a szigorodó hőtechnikai követelmények nem jelentenek jelentősebb drágulást, hiszen a kivitelezői munkadíjakat a hőszigetelés vastagságának növekedése (0,5-1,5 százalékos többletköltség) nem befolyásolja. Amivel számolhatunk, az a 20-30 százalékkal alacsonyabb fűtésszámla és kevesebb CO2-kibocsátás. Az utóbbi mindannyiunk közös érdeke, és elengedhetetlen a globális károsanyag-kibocsátás csökkentése érdekében.

segitnkdontenivastagodo 2
Hatékonyság BACHL megoldásokkal
Szerencsés lehet, ha olyan gyártót választunk, amelynek minden kérdéses és hőszigeteléssel korszerűsíthető felületre van megoldása, ilyen a BACHL is, aki a polisztirol hőszigetelésben széles választékot kínál. A gyártó termékeivel az épület minden sarkalatos pontja energetikailag jobbá tehető. A korszerű gyártástechnológiának köszönhetően az előírásoknak megfelelő értékek eléréséhez már vékonyabb rétegben is létezik hőszigetelés homlokzatra és padlóra egyaránt. A hagyományos fehér, de a falra használt polisztirol táblák mellett egyre népszerűbbek az új generációs, szürke színű, grafitadalékos polisztirollapok is. A BACHL Extrapor is ilyen; kifejezetten előnyös műszaki paraméterei miatt vékonyabb rétegben is biztosítja a hagyományos fehér polisztirol lapok hőszigetelési hatékonyságát. A hely hiánya sokszor döntésre kényszerít, és emiatt szükséges egy vékonyabb megoldást találni, ilyen helyzet egy padló szigetelése is.
A BACHL legújabb terméke a Vákumpanel, ahogy neve is jelzi, ez a vákumtechnológiával készülő modern anyag ugyanazokat az értékeket kínálja, mint vastagabb társai, csak vékonyabb kiadásban, hiszen nincs olyan anyag, ami a vákumnál előnyösebb hővezetési tényezővel rendelkezne. A belső terekben padlók, lapostetők, teraszok és a falazat hőszigetelésére is alkalmas, de ipari felhasználás esetén hűtőházakban is remekül funkcionál.

További információ a BACHL hőszigetelő anyagairól: www.bachl.hu

 

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Új parkrészek átadása a Városligetben

A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően visszanyerte régi fényét a Városliget egyik legkülönlegesebb növényeit felvonultató, ismeretterjesztő parkeleme, a botanikus kert, amelyet az újranyitásra Mőcsényi Mihályról, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozójáról neveztek el. A parkrészt a FŐKERT 100 éves jubileuma alkalmából adták át, 1967-ben. A bemutatókertnek szánt területen gyógy- és fűszernövények, konyhakerti növények, szőlő, gyümölcs, egynyári virágok, vízi-, mocsári és sziklakerti növények is helyet kaptak. A kert központi elemeként egy esőkunyhó szolgált, de látványosságai közé tartozott a forrás táplálta csobogós vízrendszer és a pergola a két vízmedencével. A felújítás során az eredeti, a Főkert tervtárában fellelhető 1967-es és 1969-es kertépítészeti tervek, valamint az 1980-as megvalósulási terv nyújtottak segítséget. Így a Mőcsényi Mihály Botanikus Kert területe déli irányban megnőtt, a Királydomb felé eső oldalon, a parki sétány pedig egy fasorral beljebb került. A megújult kert egyik sétányán kialakítottak egy lugast, melyhez kiegészítésképpen kerti tipegős útvonal kapcsolódik, segítve a parkrész bebarangolását. Helyet kapott a területen egy különböző felületekből álló KNEIPP ösvény is, melynek mezítlábas használata javítja az egyensúlyérzéket, jótékony hatással van testtartásunkra. Újra az eredeti nyomvonala mentén kanyarog a területet behálózó, hangulatos patakrendszer, melyet forrás táplál, és visszatértek a nyílt vizeket és a mocsári élővilágot bemutató medencék is. A megújult Mőcsényi Mihály Botanikus kertbe mintegy 335 különböző fajtájú új növényt ültettek el, több mint 35.000 példányszámban. Az esőbeálló leromlott állapotú épülete helyett egy új, modern épület került, mely vendéglátói, kiszolgálói és ismertterjesztői funkciót kapott. Új kutyaparadicsom A városligeti parkfejlesztés második ütemében egy újabb tematikus kutyás élménypark is várja a gazdikat és négylábú kedvenceiket. A mintegy félhektáros új kutyaparadicsomot könnyen megközelíthető helyen, az Ajtósi Dürer sor-Stefánia út kereszteződéséhez közel alakították ki, területét biztonságos kerítés határolja, melyen több, zsilipes rendszerű bejáratot helyeztek el. A parkrész különlegessége, hogy külön elkülönített részt kaptak a kistestű és a nagytestű kutyák, így elkerülhetőek lesznek a konfliktusok, ütközések. A tervezők mindkét részen terepalakulatokkal megmozgatott játéktereket alakítottak ki ügyességi elemekkel, alagutakkal, ugró akadályokkal, szlalom pályákkal. A gazdik és a kutyusok kényelméről kombinált használatú ivókutak és padok gondoskodnak, a terület tisztán tartását pedig több mint egytucat kutyapiszok gyűjtő segíti. Fontos megjegyezni, hogy a Városligetben – néhány elzárt terület kivételével – továbbra is biztosított a szabadon kutyázás lehetősége. Természetesen az új Kutyás élménypark teljes növényzetet újjávarázsolták, a területén 6 új lombos fát ültettek el és több mint tízezer cserjét és évelőt is elhelyeztek, így a Hermina úti „testvéréhez” csatlakozva Budapest egyik leghangulatosabb kutyabarát helye jött létre. Futás a Ligetbe(n) A futás ma már a legnépszerűbb tömegsportok közé tartozik: az országban százezrek, a fővárosban tízezrek húznak naponta futócipőt. Kimondottan nekik készült a Városligeti Futókör. „A Városligeti Sportcentrum őszi átadását követően a park Budapest legsokoldalúbb sporthelyévé vált, melynek kínálata tovább erősödik. Nagy örömünkre szolgál, hogy végre a pesti oldalon is a Margitszigeti futópályához hasonló alternatívát tudunk kínálni, ami ráadásul modern és biztonságos szolgáltatásokkal várja a sportág szerelmeseit. A futókört a következő napokban vehetik birtokba a sportolók” – mondta el Gyorgyevics Benedek. A Városligeti Futókör tervezése során a folyamatosan egyeztettek a budapesti futókat képviselő szervezetekkel, hogy a pálya vonalvezetés, burkolata a sportolók igényei szerint alakítsák ki. Mindezeknek köszönhetően a kiváló minőségű, 2 kilométer hosszúságú, színezett – az izületeket kímélő - rekortán borítású pálya teljes hosszában kivilágított. A fák között kanyargó, rendkívül hangulatos vonalvezetésű pálya belépési pontjainál bemelegítő területeket helyeztek el a sérülések elkerülése végett, a nyomvonal mellett pedig számos ivókút szolgáltatja a frissítőt. A sportolók kényelmét a Városligeti Sportcentrum női, férfi és akadálymentesített öltözői szolgálják. www.ligetbudapest.hu  

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.