Mi múlik a tető hőszigetelésén?

Mi múlik a tető hőszigetelésén?

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Épületfelújítás előtt álló olvasóink számára cikksorozatban tekintjük át, mit és hogyan érdemes hőszigetelni, mire figyeljünk, ha szakembert hívunk – fal-, tető- és padlószigetelés kerül terítékre. Ezúttal a magastető hőszigetelésének néhány aspektusát tekintjük át. Szakmai információkkal a hőszigetelő anyagokat gyártó BACHL szakértői voltak segítségünkre.

mimulikatetohoszigetelesen 720


Jelentős energiamegtakarítás épületszigeteléssel, nyílászárócserével és átgondolt, méretezett gépészettel érhető csak el. Komplex gondolkodásra van tehát szükség, így érhető el ráfordítással valódi eredmény. Cikkünkben most a tetőfelújítást energetikai és hőtechnikai oldaláról vizsgáljuk, statikai, tűzvédelmi, páratechnikai szempontok részletes ismertetésére nem térünk ki.

mimulikatetohoszigetelesen 1
A meleg felfelé száll
A fűtési energia a padlásfödémen vagy a tetőn át távozik, hiszen a meleg levegő köztudottan felfelé „száll, persze csak akkor, ha nincs rendesen szigetelve. A tető tehát kiemelten fontos terület. Magastetős épületek esetében vagy a lakótér feletti vízszintes síkon, hétköznapibb nevén padlásfödémen vagy könnyűszerkezetes megoldással a fogópárok között és/vagy alatt, felett helyezhető el a hőszigetelés.
Amennyiben nem használjuk tárolásra a hőszigetelés feletti padlásteret (vagy búvóteret), akkor üveggyapot, kőzetgyapot, könnyű polisztirol termékeket építhetünk be, amelyek valamennyi építőanyagkereskedésben beszerezhetők és a hőszigetelés még házilagosan is kivitelezhető. További előny, hogy minimális megbontással növelhető a hőszigetelés vastagága. Meglévő épületek kapcsán számolni kell azzal, hogy főleg az alacsony testsűrűségű és roskadásra hajlamos üveg- és kőzetgyapot hőszigetelések akár töredékükre eshetnek össze, így ezt nagyobb testsűrűségűre vagy merev polisztirol habra ajánlatos cserélni. A szükséges vastagság, anyag és terméktípustól függően, legalább 25, de inkább 30 cm legyen!
Ha szeretnénk tárolni is a padlásfödémen, akkor vagy favázat kell készítenünk – ami a teherviselés szerepét tölti be - és közé elhelyezni a hőszigetelést. Ez azonban plusz anyagköltséget és munkadíjat jelent, ráadásul összességében hőhidas szerkezetet eredményez. Ha magas szilárdságú és kedvezőbb műszaki tartalommal rendelkező hőszigetelést, például PIR keményhabot használunk, akkor szinte fele vastagságú lap is elégséges, és elhagyható a vázszerkezet is.

mimulikatetohoszigetelesen 2
Hol legyen a hőszigetelés: szarufák alatt, között vagy fölött?
Hagyományos magastetőknél (pl. nyeregtető, sátortető) a ferde tetősíkon a szarufák közé és alá tett hőszigetelés a jellemző. A csak szarufák közé tett hőszigetelés a mai kor hőtechnikai követelményeinek már nem tesz eleget, és régi tetőknél nem szakszerű az ún. rétegrendi kialakítás sem. Nincs átszellőztetett légrés, ami pl. tető nyári átmelegedése ellen véd. Nincs páraáteresztő alátétfólia, amely szükséges pl. nedvesség, pára elvezetése, kezelése miatt, vagy mindez többé már nem megfelelő tulajdonságú, minőségű. A tetőszerkezet belső oldalán lég- és párazárást kell kialakítani, ami régi tetők esetében szinte minden esetben hiányos vagy nem jó állapotú, illetve rosszul kivitelezett.
Fontos, hogy ezek a problémák sok esetben csak drágán, külső oldali megbontással javíthatók. Figyelembe kell venni továbbá, hogy a szarufa közel tízszer rosszabbul szigetel, mint a modern hőszigetelések. Minden olyan rész, ahol azonos vastagságú fa és hőszigetelés helyezkedik el, a fa hőhidat képez a szerkezetben, ami a hőveszteségen túl páralecsapódáshoz, penészesedéshez vezet. Fémtartók esetén hatványozódik ez a probléma, hiszen a fémek jó hővezetők révén, minimum 1000-szer, de akár 2000-szer is rosszabb hőszigetelő képességgel rendelkeznek, mint a hőszigetelő anyagok.

mimulikatetohoszigetelesen 3
Szarufák feletti hőszigetelés
Gyakorlatilag a mai, illetve közeli jövőben érvényes előírásoknak biztosan meg tudunk felelni, és a beruházás valódi energiamegtakarítást ígér, ha a szarufák feletti hőszigetelés mellett döntünk. A modern technológiával gyártott anyagok már azt is lehetővé teszik, hogy akár a szokásoshoz képest fele vastagságban készüljön el a hőhídmentes tetőrétegrend. Ilyen megoldás a BACHL PIR keményhabbal történő szigetelés a szarufák felett. Így tehát nem a szarufák közé kerül a hőszigetelés, ezzel elkerülhető a fa elemek okozta hőhidak.
Ez a megoldás felújításnál is alkalmazható – kombinálva a már meglévő és használható szarufák közötti hőszigetelléssel. További előny, hogy nem kell a tetőtér belső burkolatait megbontani, nem veszünk el helyet a jellemzően amúgy is alacsony belmagasságból, és nem utolsósorban a tetőben fellépő egyéb problémákat is orvosolja. Ez a rétegfelépítés csak magas szilárdsági paraméterekkel rendelkező hőszigetelésekkel valósítható meg, hiszen a tetőre nehezedő terhek, erőhatások a hőszigetelést is jelentősen igénybe veszik.

További információ: www.bachl.hu

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.