Legyen zárófödém a padlásfödém!

Legyen zárófödém a padlásfödém!

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Egy földszintes családi ház lakott terében nyáron tetemes energiát fordítunk a szobák hűtésére, télen pedig a fűtésére. Jó volna, ha nem engednénk a felét kiszökni! Mivel a padlásfödém az épület legfelső olyan szerkezete, amely fűtött teret választ el fűtetlentől, ezért megfelelő hőszigeteléséről gondoskodni kell.

legyenzarofodemapadlasfod 720


Amennyiben padlásfödémünket szilárd burkolattal látjuk el, raktározás céljára is jól használható, terhelhető felületet kapunk, ám ha nem kívánunk benne tárolni, akkor is érdemes legalább járható felületű „szerviz utakat” kialakítani, pl. a kéménykürtő megközelítésére, a tetőkibúvó elérésére. Ahhoz, hogy ne fűtsük észrevétlenül és fölöslegesen a kihasználatlan hideg padlásteret, az URSA új, kombinált XPS-bakos szigetelőrendszere egyedülállóan komplex megoldást kínál.

legyenzarofodemapadlasfod 1
A modern rétegrend lényege, hogy a födémszerkezet felső síkjára nemcsak fából készült váz épül, hanem egy „URSA XPS bakos szendvicsszerkezet”. Ez a teherhordó váz URSA extrudált polisztirolból vágott 10 cm széles „hasábokból” és azokra rögzített 2,5 cm vastag lécekből áll. A 60-80 cm széles közökkel épült vázszerkezet elemei nem térfogatnövekedő ragasztóhabbal kerülnek rögzítésre egymáshoz és a födémhez. Ez a különleges, összetett anyagú szerkezet adja meg a hőszigetelés vastagságát, ez oldja meg a vonalmenti teherátadást, és ez fogadja majd a szegezett vagy csavarozott járható deszkaborítást is. Az XPS-bakokon is átvezetve párafékező és légzáró URSA SECO PRO 2 fóliát kell leteríteni, szabályosan átlapolva, az átlapolásokat egymáshoz légtömören leragasztva URSA SECO PRO KP ragasztószalaggal. Az így kialakított, fóliázott „hőszigetelő tartó” közökbe kell méretre szabni és elhelyezni az URSA szálas ásványgyapot szigetelőanyagot min. 20 cm vastagságban: e célra ajánlott az URSA SF 32, URSA DF 35 GOLD, URSA DF 37 OPTIMUM, URSA DF 39 vagy az URSA TERRA 74 Ph és URSA TERRA 78 termékek bármelyike. A kívánt energiahatékonyság foka szerint szabadon választhatunk a gazdag kínálatból. A gyapotot célszerű megvédeni a padláson telente áramló hideg levegőtől és a portól, ezért hasznos egy réteg geotextíliát teríteni a ritkított deszkaburkolat alá.
E megoldás több szempontból is előnyös. Egyrészt az URSA XPS-es szerkezet rendkívül gazdaságos, ugyanis az URSA XPS-bak köbméter ára kb. fele a fa köbméter árának, másrészt az sem elhanyagolandó, hogy mivel az extrudált polisztirol hőszigetelő termék, a tartószerkezet vonalmenti hőveszteségét is minimálisra csökkentjük a szerkezetbe történő beépítéssel – nem úgy, mintha csak fával dolgoznánk.
legyenzarofodemapadlasfod 2
Az URSA XPS bakos padlásfödém kétségkívül zárófödém. Egy igazán 21. századi, ráadásul költséghatékony megoldás, amellyel egy újabb lépést tehetnek a háztulajdonosok az egyre kézzelfoghatóbb közelségbe kerülő „energiatakarékos otthon” fogalma felé.

További műszaki információ:
Varga Tamás
alkalmazástechnológus


www.ursa.hu
ursa logo

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.