A kellemes tetőtér kulcsa a hőszigetelés

A kellemes tetőtér kulcsa a hőszigetelés

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Gyarapodik a család, nőnek a gyerekek… Családi ház esetén a megnövekedett helyigényre kézenfekvő megoldás a tetőtér beépítése. Közvetlenül a tető alatt azonban többnyire mostohák a belső klímaviszonyok: nyáron itt van a legmelegebb, télen pedig a leghidegebb a lakásban – hiszen a „padlást” eredetileg nem lakószobának tervezték. Érthető módon a megfelelő hőszigetelés a tetőtér-beépítés talán leginkább hangsúlyos eleme. Mit ajánl a szakértő?

akellemestetoterkulcsahoszigeteles 720


Szigetelés bővítése befelé: az egyszerűbb út
Az építtető a hőszigetelés korszerűsítését a tetőn két oldalról végezheti el, attól függően, hogy mennyi energiát és anyagi ráfordítást tud erre szánni. A leggyakoribb, de kompromisszumokat követelő megoldás, hogy a tetőtér beépítésekor a meglévő hőszigetelést bővítik befelé. Ennek a munkafolyamatnak kétségkívül előnye, hogy nem jár komolyabb felfordulással, bontással, átmeneti tetőfóliával, és relatív kevesebbe is kerül, mindennek azonban az az ára, hogy a hőszigetelés kiterjesztése értékes centiket rabol el a légtérből. A veszteségek minimalizálására a legvékonyabb, ámde leginkább hatékony hőszigetelést érdemes alkalmazni, a szakértő a szarufák alatti belső hőszigeteléshez egyértelműen a PIR (poliuretán) keményhab hőszigetelő táblákat ajánlja: ezekből ugyanis kisebb vastagság is elegendő, így a beltér nem csökken jelentősen. A táblákat könnyű alakíthatóságuk is vonzóvá teszi a lakást bővítők, felújítók számára.

akellemestetoterkulcsahoszigeteles 1

Szigetelés a szarufák felett: alapos és időtálló
Ideális esetben a hőszigetelés a külső hőhatás felől történik, így az átalakításoknál is érdemes ezt az elvet érvényesíteni. Mindez azt jelenti, hogy a hőszigetelés a szarufákon kívülre kerül – ehhez viszont vissza kell bontani a meglévő cserepeket, lécezést, fóliát, egészen a szarufákig, majd felhelyezni az új PIR hőszigetelő réteget a szarufák fölé. Bár ez a folyamat hosszadalmasnak tűnik, valójában a PIR hőszigetelő anyag alkalmazásával a munka gyorsan halad, és a hőszigetelés lehető legnagyobb hatékonyságát is ez a megoldás biztosítja tartósan.
Befelé történő szigetelésbővítésnél a beruházás költségei magasabbak ugyan, de ez a pénz a későbbiek során maximálisan megtérül: a tetőtér-beépítés eredményét generációk tudják élvezni. Ha a külső oldalon valósul meg a szigetelés kiterjesztése, akkor a passzívházas technológiában is előszeretettel használt PIR anyagból már 14 cm-es táblákkal is el lehet érni az U=0,17 W/m2K hőátbocsátási értéket (a hagyományos szálas szigetelőanyagok – üveggyapot, kőzetgyapot – használatakor ennél jóval vastagabb rétegre lenne szükség). Mindez úgy lehetséges, hogy a szarufák felső síkjára helyezett, egymásba illeszkedő táblák és a rajtuk található, átlapolható, fóliakasírozással ellátott hőszigetelés – a BACHL tecta-PUR® termékcsalád, amelyet kifejezetten erre a célra fejlesztettek ki – a tető teljes felületét lefedve termikus burkot alakít ki, így az ott keletkező hőhidakat felszámolja.
A keménytáblás PIR anyag lépésálló, nagy hajlítószilárdságú lapokból áll, amelyen az ácsok kockázat nélkül lépkedhetnek. A táblák nagy mérete lehetővé teszi, hogy a munkálatok gyorsan haladjanak – a táblák egymásba illesztve ugyanis egyszerűen felhelyezhetők. A PIR táblákra emellett egy csapadékzáró fóliaréteg is került, így akkor sem kell aggódni a beázás miatt, ha nyáron néhány napig vagy akár hétig nem kerül vissza szigeteléshez lebontott cserép a tetőre, mert a szigetelőlapok alkalmi tetőfedő rétegként is helytállnak.

akellemestetoterkulcsahoszigeteles 2

A strandidő kint marad!
A tetőtérben lakók leggyakoribb panasza, hogy nyáron – hacsak nem használnak légkondicionálót – szinte kibírhatatlanul felmelegszik a tetőtér még megfelelő árnyékolás mellett is. Ennek hátterében az áll, hogy a cserép a háztetőn akár 70-80 fokra is felmelegszik, és ez a forróság nem megfelelő hőszigetelés esetén „befelé” nyomul, mindez fokozottan igaz sötét színű tetőfedésnél. Általános tapasztalat, hogy nyáron egy átlagos tetőteret képtelenség 30 fok alá hűteni, és a túlhevülés megakadályozása a mind intenzívebb globális felmelegedés miatt egyre nagyobb kihívást jelent a szigetelés számára. A poliuretán keményhab viszont magasabb hőmérsékletnek is ellenáll: ezáltal egy 16 cm-es PIR tábla akár 40 fokot is tud csökkenteni nyáron a külső és belső tér között. A táblák kedvező tulajdonságaik között szerepel, hogy időtállóak, merevek, anyagszerkezetüknek köszönhetően alacsony a nedvességfelvételük, és magasabb hőmérsékleten (90-110 °C) is megtartják térfogatukat.
Nem lehet eléggé hangsúlyozni: a tetőtérben töltött idő komfortjának kulcsa a megfelelő hőszigetelés. Akár a kevesebb energiabefektetéssel járó belső szigeteléskiterjesztés, akár az alaposabb és hatékonyabb tető felőli szigetelés mellett dönt a lakásbővítő tetőtér-beépítéskor, a korszerű poliuretán keményhab szigetelőlapok a környezetet is kímélő, kellemes belső klímát biztosító megoldást jelentenek.

Hőszigetelés mindenkinek a BACHL szakembereinek segítségével…

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}