A kellemes tetőtér kulcsa a hőszigetelés

A kellemes tetőtér kulcsa a hőszigetelés

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Gyarapodik a család, nőnek a gyerekek… Családi ház esetén a megnövekedett helyigényre kézenfekvő megoldás a tetőtér beépítése. Közvetlenül a tető alatt azonban többnyire mostohák a belső klímaviszonyok: nyáron itt van a legmelegebb, télen pedig a leghidegebb a lakásban – hiszen a „padlást” eredetileg nem lakószobának tervezték. Érthető módon a megfelelő hőszigetelés a tetőtér-beépítés talán leginkább hangsúlyos eleme. Mit ajánl a szakértő?

akellemestetoterkulcsahoszigeteles 720


Szigetelés bővítése befelé: az egyszerűbb út
Az építtető a hőszigetelés korszerűsítését a tetőn két oldalról végezheti el, attól függően, hogy mennyi energiát és anyagi ráfordítást tud erre szánni. A leggyakoribb, de kompromisszumokat követelő megoldás, hogy a tetőtér beépítésekor a meglévő hőszigetelést bővítik befelé. Ennek a munkafolyamatnak kétségkívül előnye, hogy nem jár komolyabb felfordulással, bontással, átmeneti tetőfóliával, és relatív kevesebbe is kerül, mindennek azonban az az ára, hogy a hőszigetelés kiterjesztése értékes centiket rabol el a légtérből. A veszteségek minimalizálására a legvékonyabb, ámde leginkább hatékony hőszigetelést érdemes alkalmazni, a szakértő a szarufák alatti belső hőszigeteléshez egyértelműen a PIR (poliuretán) keményhab hőszigetelő táblákat ajánlja: ezekből ugyanis kisebb vastagság is elegendő, így a beltér nem csökken jelentősen. A táblákat könnyű alakíthatóságuk is vonzóvá teszi a lakást bővítők, felújítók számára.

akellemestetoterkulcsahoszigeteles 1

Szigetelés a szarufák felett: alapos és időtálló
Ideális esetben a hőszigetelés a külső hőhatás felől történik, így az átalakításoknál is érdemes ezt az elvet érvényesíteni. Mindez azt jelenti, hogy a hőszigetelés a szarufákon kívülre kerül – ehhez viszont vissza kell bontani a meglévő cserepeket, lécezést, fóliát, egészen a szarufákig, majd felhelyezni az új PIR hőszigetelő réteget a szarufák fölé. Bár ez a folyamat hosszadalmasnak tűnik, valójában a PIR hőszigetelő anyag alkalmazásával a munka gyorsan halad, és a hőszigetelés lehető legnagyobb hatékonyságát is ez a megoldás biztosítja tartósan.
Befelé történő szigetelésbővítésnél a beruházás költségei magasabbak ugyan, de ez a pénz a későbbiek során maximálisan megtérül: a tetőtér-beépítés eredményét generációk tudják élvezni. Ha a külső oldalon valósul meg a szigetelés kiterjesztése, akkor a passzívházas technológiában is előszeretettel használt PIR anyagból már 14 cm-es táblákkal is el lehet érni az U=0,17 W/m2K hőátbocsátási értéket (a hagyományos szálas szigetelőanyagok – üveggyapot, kőzetgyapot – használatakor ennél jóval vastagabb rétegre lenne szükség). Mindez úgy lehetséges, hogy a szarufák felső síkjára helyezett, egymásba illeszkedő táblák és a rajtuk található, átlapolható, fóliakasírozással ellátott hőszigetelés – a BACHL tecta-PUR® termékcsalád, amelyet kifejezetten erre a célra fejlesztettek ki – a tető teljes felületét lefedve termikus burkot alakít ki, így az ott keletkező hőhidakat felszámolja.
A keménytáblás PIR anyag lépésálló, nagy hajlítószilárdságú lapokból áll, amelyen az ácsok kockázat nélkül lépkedhetnek. A táblák nagy mérete lehetővé teszi, hogy a munkálatok gyorsan haladjanak – a táblák egymásba illesztve ugyanis egyszerűen felhelyezhetők. A PIR táblákra emellett egy csapadékzáró fóliaréteg is került, így akkor sem kell aggódni a beázás miatt, ha nyáron néhány napig vagy akár hétig nem kerül vissza szigeteléshez lebontott cserép a tetőre, mert a szigetelőlapok alkalmi tetőfedő rétegként is helytállnak.

akellemestetoterkulcsahoszigeteles 2

A strandidő kint marad!
A tetőtérben lakók leggyakoribb panasza, hogy nyáron – hacsak nem használnak légkondicionálót – szinte kibírhatatlanul felmelegszik a tetőtér még megfelelő árnyékolás mellett is. Ennek hátterében az áll, hogy a cserép a háztetőn akár 70-80 fokra is felmelegszik, és ez a forróság nem megfelelő hőszigetelés esetén „befelé” nyomul, mindez fokozottan igaz sötét színű tetőfedésnél. Általános tapasztalat, hogy nyáron egy átlagos tetőteret képtelenség 30 fok alá hűteni, és a túlhevülés megakadályozása a mind intenzívebb globális felmelegedés miatt egyre nagyobb kihívást jelent a szigetelés számára. A poliuretán keményhab viszont magasabb hőmérsékletnek is ellenáll: ezáltal egy 16 cm-es PIR tábla akár 40 fokot is tud csökkenteni nyáron a külső és belső tér között. A táblák kedvező tulajdonságaik között szerepel, hogy időtállóak, merevek, anyagszerkezetüknek köszönhetően alacsony a nedvességfelvételük, és magasabb hőmérsékleten (90-110 °C) is megtartják térfogatukat.
Nem lehet eléggé hangsúlyozni: a tetőtérben töltött idő komfortjának kulcsa a megfelelő hőszigetelés. Akár a kevesebb energiabefektetéssel járó belső szigeteléskiterjesztés, akár az alaposabb és hatékonyabb tető felőli szigetelés mellett dönt a lakásbővítő tetőtér-beépítéskor, a korszerű poliuretán keményhab szigetelőlapok a környezetet is kímélő, kellemes belső klímát biztosító megoldást jelentenek.

Hőszigetelés mindenkinek a BACHL szakembereinek segítségével…

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.