Az árak drasztikus emelkedése szinte mindenkit arra kényszerít, hogy elgondolkodjon azon, milyen módon lehetne takarékoskodni az energiával. Legutóbbi számunkban az új lakások építőinek próbáltunk meg tanáccsal szolgálni, most a régi épületek korszerűsítési lehetőségeivel foglalkozunk.
Csokorba szedtünk néhány megoldási lehetőséget, amivel csökkenteni lehet meglévő házunk, lakásunk energiaszükségletét, mégpedig növekvő beruházási költség szerint sorba rendezve.
Rendszeresen szellőztessünk!
Szinte minden régebbi épületnél vannak – légszigetelés szempontból – hibás épületszerkezeti csatlakozások és nyílászárók. Ellenőrzésükkel és a feltárt hibák kijavításával – a folyamatos légcsere mennyiségi csökkentése révén – sok energia takarítható meg. Viszonylag kis befektetést igényel a hőhidak, be- és átázások, páralecsapódási helyek feltárása és megszüntetése. A páralecsapódás sok esetben már az érintett helyiségek szellőztetési módjának megváltoztatásával (vagy éppen hiányának megszüntetésével) megoldható. A rendszeres szellőztetés alapvető fontosságú!
A valódi problémát oldjuk meg!
Nagyobb lélegzetű munkával (és több költséggel) jár a megfelelő hőszigetelés létrehozása (pl. utólagos hőszigeteléssel), valamint a jó hőszigetelésű és légzáró nyílászárók beépítése. Jelentős energiamegtakarítás érhető el automatikus szellőzőrendszer létrehozásával (pl. ellenáramlású hőcserélős gépi szellőztetéssel) is, de sajnos ez igen nagy felfordulással és költséggel jár. További költségcsökkenés valósítható meg a fűtőrendszer korszerűsítése révén, pl. kondenzációs kazán alkalmazásával, vagy az egész fűtőrendszer átállításával alternatív energiahordozókra, „zöld energiára” (pl. geotermikus vagy napenergia alapú fűtés és meleg víz előállítás bevezetésével). A kiválasztás szempontjai a következők legyenek: beruházási költség, üzemeltetési költség (fűtőanyag + szerviz), kényelem, az ellátottság hosszú távú biztonsága (pl. biogáz vagy fa esetén).
A fenti gondolatok természetesen nem tekinthetők teljes felsorolásnak, létezik sok más megoldás is. De mindenképpen fontos, hogy az adott épület tulajdonságai és tipikus használata függvényében alkalmazzuk a célszerű és gazdaságos javítást vagy átalakítást. Könnyen lehet milliókat kidobni az ablakon, ha nem a valódi problémát oldjuk meg (pl. rossz hőszigetelés esetén a nyílászárók cseréje nem sokat segít).
Kimutathatók a hiányosságok
Annak eldöntésére, hogy mi a jó megoldás, javasolt az ingatlan állapotának felmérése, a lehetőségek tervszerű számbavétele, költségvetés készítése. Megfelelő hőkamerákkal és légszigetelés-mérő rendszerekkel kimutathatók a hőhidak, hőszigetelési hiányosságok, feltárhatók a beázások, páralecsapódási helyek, csőtörések, repedések stb. Elvégezhető továbbá a hőcserélők, hűtő-, fűtőrendszerek állapotfelmérése, a szellőztető rendszerek működésének és hatékonyságának vizsgálata és természetesen magának az egész épületnek a légszigetelési ellenőrzése (nyílászárók, illesztések) is. A vizsgálatok eredményeképpen a legtöbb esetben egyértelműen eldönthető, hogy mit és hogyan kell kijavítani, kicserélni vagy pótolni, ill. továbbfejleszteni.
Következő számunkban a vizsgálati módszereket és a várható eredményeket mutatjuk be.
Hozzászólások