Mujahid Zoltán négy évvel ezelőtt tűnt fel a televízió képernyőjén, a Megasztár első szériájában. A Liszt Ferenc Zeneakadémia jazz, ének szakán végzett előadóművész rendkívül tehetséges zeneszerző és szövegíró. Õ az, aki előtt Presser Gábor meghajolt, és azt mondta: „Üdvözlöm, kolléga”. Az énekes rengeteget utazik első önálló maxi cédéjének megjelenése kapcsán. Hogy lencsevégre kapjuk, egyik állomáshelyén kerestük fel, amelyet menedzsere biztosít számára.
Az idei karácsony már csak azért is különleges Mujahid Zoltán számára, mert „Első hó” című maxi cédéjével és különleges videóklipjével „a zsákjában” indul országos dedikáló turnéra decemberben. Érthető, hogy az elfoglalt zenésznek egy-egy fárasztó nap után jólesik megpihenni egy olyan otthonban, amely teljes harmóniával veszi körül. Ehhez pedig minden adott ebben a különleges hangulatú miliőben.
A kilencven négyzetméter alapterületű lakást két évvel ezelőtt újították fel. Az összes válaszfalat lebontották és új elrendezés szerint alakították ki a helyiségeket. Az elektromos hálózatot kicserélték, és úgy építették ki, hogy a lakásban ne csak kettőszázhúsz, hanem száztíz voltos konnektorok is legyenek. Ezeknek a konnektoroknak kézzel készített bronz burkolólapjuk van, amely a lakberendező igényességére és aprólékosságára utal, mondván: a titok a részletekben rejlik.
A lakás küszöbét átlépve a szó szoros értelmében tátva marad a szánk, hisz a gazdagon díszített előtérben olyan érzésünk támad, mintha rögtön egy szobába, sőt egy szalonba érkeztünk volna meg. A szecesszió világa uralkodik itt, amelynek nélkülözhetetlen berendezési tárgya a szófa, a hatalmas aranyozott tükör és a sok-sok apró dísztárgy. Természetesen nem maradhat el a tálkákban „felszolgált” vendégváró cukorka sem – a ház urának kedves gesztusa.
A lakásnak minden egyes szegletét, beleértve a konyhát és a fürdőszobát is, olyan kitüntetett figyelemmel rendezték be, akár egy lakószobát. Megszámlálhatatlan festmény és kollázs függ a falakon, és bárhová nézünk, izgalmasabbnál izgalmasabb szobrok néznek vissza ránk, amelyek javarészt Szlávics László szobrászművész alkotásai.
Ritkán találkozni ennyire ízléses és kiforrott, egyedi stílusvilággal, így kissé zavarba is jönnék, ha jellemezni kellene a berendezést. Ha mégis, talán azt mondanám: régies hatású új bútorok, gyarmatvilágot idéző beütéssel, na és festmények, grafikák, kollázsok és szobrok mindenhol. Ezek összhatása különös, magával ragadó világot teremtett.
A három és fél méteres belmagasságnak köszönhetően közel száz festmény díszíti a lakás falait. A képek egytől egyig felerősített sínen lógnak, így nem kellett szögekkel és csavarokkal rongálni a falat. A képtartó sín praktikusságához nem fér semmi kétség: ha kedvünk támad átakasztgatni festményeinket, anélkül megtehetjük, hogy a vakolat javítására mesterembert kellene hívnunk.
A kilencven négyzetméter jelentős részét a nappali és a hálószoba teszi ki. Az előszoba, a konyha és az étkező egy térben kapott helyet az átalakításokat követően, csupán egy képekkel díszített oszlop és egy alacsony párkány jelöli ki optikailag a helyiségek határait. A nappali és a hálószoba közti világot a lakás karakterét hangsúlyozó függöny választja el egymástól. A lakberendező arra is odafigyelt, hogy a fekete és mélybordó színeket ötletesen kombinálja, hogy ne legyen úrrá rajtunk az egyhangúság érzése. A gyarmatvilágot idéző hálószobában tökéletes harmóniában van a függönyözött baldachinos ágy, a teakfából készült, piramis formájú szekrény, az utazóláda és a bőrzsiráf. Persze a háló faláról sem hiányoznak a szép rámákba foglalt festmények.
A nappali sarkában álló mahagóni íróasztal kiválasztásánál a bútor színe volt a meghatározó szempont. A lakásban az összes szőnyeg belga selyemszőnyeg, amelyeken első pillantásra látszik a jó minőség. A szőnyegeket egyébként Amerikából hozatták, rendelésre. A nappali meleg hangulatához a lámpák is hozzájárulnak, amelyek sorából egy modern empire stílusú állólámpa emelkedik ki. Az elefántzsámoly érdekessége, hogy egyetlen fahasábból faragták. Ha figyelmesen szemlélődünk, elefánt motívumokkal díszített tárgyakat a lakás több pontján is találunk. Az egyik legszebb „példánya” az éjjeli lámpát tartó állat.
Az ajtókra különös műgondot fordítottak. Volt, ahol leégették az ajtófélfáról a festéket, és natúran hagyták, erősítve antik jellegét.
Az előszobát a nappalitól elválasztó színes ólomüvegbetétes ajtó mintázatát a lakberendező tervezte.
A szobák padlózatát parkettával, a konyháét fekete márvánnyal burkolták, a fürdőszobában Jura mészkövet használtak. Tetszetős megjelenése mellett a mészkő természetes, „lélegző” anyag, ezért előszeretettel alkalmazzák vizes helyiségek burkolására. A mosdókagylót egy barokk replika komódba süllyesztették, mellette francia karosszék áll, egy teknősbékákat ábrázoló műalkotás társaságában. Ez utóbbi egy neves amerikai dizájner munkája. Itt is képek függnek a falon, olyan természetességgel, hogy meg sem ütközünk rajta: ez mégis „csak” egy fürdőszoba.
Az ünnepek alatt tucatnyi barát tölti meg a nappalit, nagy a sürgés-forgás. Nap mint nap fel kell tölteni a vendégváró tálat cukorkákkal, de nem bánja vendéglátónk. Jókedv és nevetés költözik a lakásba. Míg odakinn szállingóznak a hópelyhek, bent a gyertyák fénye pislákol, és az „Első hó” fülbemászó dallama szól.
Mujahid Zoltán
Turnékalauz
Karácsonyi országos dedikáló turnéján videóklipjét és „Első hó” című maxi cédéjét mutatja be Mujahid Zoltán. Megfordul többek között december 10-én a Sopron és a Győr Plazában, 13-án a Balaton Plazában, 15-én a Pécs Plazában, 19-én a Duna és a Csepel Plazában, 20-án pedig a Westend City Centerben. Videóklipjének különlegessége, hogy a zenei részt hatvantagú szimfonikus nagyzenekarral vették fel. Képi megjelenítése amerikai harmincöt milliméteres filmre készült, aprólékosan kidolgozott forgatókönyv alapján. A történet három korban játszódik: a neoreneszánsz korban, második világháborús fronton, és napjainkban, egy kastélyszállóban.
Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz!
Hozzászólások