Öt porszívó öt tengerből

Öt porszívó öt tengerből

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Az Electrolux bemutatta azt az öt egyedi porszívót, amelyek az óceánokból és tengerekből összegyűjtött műanyaghulladékból készültek. A „Porszívók a tengerből” elnevezésű projektet azzal a céllal indította a vállalat júliusban, hogy felhívja a figyelmet az óceánokban található műanyaghulladékokra és nagyobb mértékű újrahasznosításra ösztönözze a fogyasztókat és az ipart.

 

 


Az öt egyedi porszívó a Csendes- és az Indiai-óceánból, valamint a Földközi-, a Balti-, és az Északi-tengerből összegyűjtött műanyagból készült. A műanyaghulladékot különböző technikákkal gyűjtötték össze, attól függően, hogy hol, milyen módszerre volt lehetőség vagy szükség. A korallzátonyok közötti merüléstől kezdve a vízfelszínről való lehalászáson át, a legegyszerűbb kiemelésig. A gyűjtésben olyan helyi szakértőkkel és önkéntesekkel dolgozott együtt az Electrolux, akik a közelben laknak, vagy hasonló problémák megoldásán fáradoznak. A kihalászott műanyagot ezután megtisztították, feldolgozták, majd az Electrolux design központjába szállították. Itt készültek a limitált szériás, környezetbarát porszívók.

A bemutatott porszívók mindegyike, külső jegyeiben arra az óceánra vagy tengerre utal, ahonnan az alapanyagul szolgáló műanyag származik. Az Atlanti-óceánból származó műanyag begyűjtése a napokban fejeződött be, így a hatodik modell tervezése most kezdődik. Szerkezetileg, vagyis váz, motor, porzsáktartó egység és forma tekintetében, pedig mindegyik készülék megegyezik a kereskedelmi forgalomban is kapható, UltraOne Green modellel. Valamennyi modell működőképes, de kereskedelmi forgalomba nem kerülnek.

Csendes-óceáni modell

A Csendes-óceánból származó műanyagot kifakította a nap és korrodálta a sós víz. Ráadásul a piros, illetve sötét színű tárgyak gyakran vonzzák a madarakat, a halakat és más tengeri állatokat, hiszen tápláléknak vélik a műanyagokat. A tengerben maradt, majd a tengerpartra sodródott műanyag általában kék, zöld vagy fehér színű. A megtalált tárgyak egy részét kagylók és férgek borítottak, míg másokon cápák harapásnyomait lehetett felfedezni.

A csendes-óceáni modell az óceánjainkat megtöltő, sodródó műanyagszemétből készült. A műanyagot feldolgozás után üvegszálas formákba öntötték, így készítették el a porszívó teljes burkolatát és a kerekek borítását.

Északi-tengeri modell

A Svédország nyugati részén található Bohuslän tartomány partjainál összegyűjtött műanyag halom nagyrészt különböző öblítő- és mosószerek flakonjaiból, műanyag vödrökből és mindenféle műanyag csomagolóanyagból állt. A műanyag nem fakult ki annyira, mint a nagy óceánokban, még mindig harsány, élénk színű volt. A talált műanyagok nagy részét olajszennyeződés borította.

A műanyagokat tisztára mosták és feldarabolták. A világos színű darabokat kör alakú érmékké préselték. Az érméket aztán üvegszálas szövetre rögzítették, amelyet a porszívó formájára alakítottak.

Földközi-tengeri modell

A Saint-Cyr-sur-Mer-ből származó műanyag nagy része a nagy strandokon eldobott és onnan a tengerbe sodródott műanyagokból áll. Ilyen tárgyak például a PET-palackok, az élelmiszertároló- és italos dobozok, valamint a strandjátékok. A turizmus napi szinten több tonna műanyaggal szennyezi a Földközi-tengert, amelynek nagy része örökre a tengerben marad a műanyagok lassú lebomlása miatt.

A Marseille-ből származó műanyagokat szív alakú darabokra vágták, majd azokat egy újrahasznosított műanyagból készült vékony vázhoz rögzítették, és forró levegő segítségével a porszívó formájára alakították.

Indiai-óceáni modell

A Thaiföldről származó műanyagot a tengerpartról és a tengerfenékről gyűjtötték. Ez nagyrészt halászfelszerelésből áll, többek között hálókból és műanyag kötelekből. A vizekben továbbá nagy mennyiségű hungarocell és háztartási szemét is sodródott, például műanyag zacskók, vödrök, italos palackok és mosószeres flakonok.

Az összegyűjtött műanyagot vékony csíkokra vágták egy aprítógépben. Ezután a fehér és színes műanyag csíkokat formába öntötték, amelyből elkészült a porszívó teljes burkolata és a kerekek borítása.

Balti-tengeri modell

A Svédországból, Lengyelországból, és Lettországból származó műanyagot a tengerpartról gyűjtötték be. A porszívót műanyag palackoktól kezdve a strandpapucson át egészen a kupakokig és csomagolóanyagokig sokféle tárgy borítja, melyet az említett három országban, önkéntesek gyűjtöttek össze.

A műanyag darabokat egy újrahasznosított műanyagból készült vékony vázhoz rögzítették, majd forró levegő segítségével, a porszívó formájára alakították.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}