Utazás állattal

Utazás állattal

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A HÁZI KEDVENCEK ÁLTALÁBAN NEM SZERETNEK UTAZNI. A VASÚTON, HAJÓN VAGY REPÜLÕN TÖRTÉNÕ SZÁLLÍTÁSNAK SZABÁLYAI VANNAK, EHHEZ ALKALMAZKODNI KELL, DE AZ AUTÓZÁSRA IS CÉLSZERÛ ALAPOSAN FELKÉSZÜLNI. VANNAK HIGGADT KUTYÁK, AMELYEK MÉG ALSZANAK IS AZ AUTÓBAN, DE AKADNAK IZGÁGÁBBAK IS, EZEKNEK ÉRDEMES INDULÁS ELÕTT NYUGTATÓT ADNI. A KUTYA MINDIG A HÁTSÓ ÜLÉSEN, ESETLEG A RAKODÓRÉSZEN UTAZZON. JÓ, HA RÁCCSAL VAGY HÁLÓVAL VÁLASZTJUK EL AZ UTASTÉRTÕL.

 

 

Közvetlenül indulás előtt - az esetleges rosszullét megelőzése érdekében - kedvenceinknek már ne adjunk enni (vannak ún. utazási tabletták is a hányás, rosszullét megelőzésére). Úti elemózsiaként a hosszú utakra vigyünk magunkkal gyári tápot, ez könnyen kezelhető és hosszú ideig eláll. Fontos azonban, hogy még a legrövidebb útra is vigyünk elegendő friss vizet.

 

 

Az utóbbi időben egyre többen repülnek állataikkal. A legtöbb légitársaságnál a macskát és az 5-7 kg alatti kutyát (a szállítódobozzal együtt) az utastérbe is beengedik. A szállítódoboz alja nem eresztheti át a vizet, oldalának és tetejének légáteresztőnek kell lennie. Maximális mérete 45x35x20 cm lehet. A nagyobb súlyú kutyák megfelelő szállítóládában ütésálló, légáteresztő, az alján vízálló, kilátóablakos - a rakodótérben utazhatnak. Tanácsos még az állat számára megszokott takarót, játékot is betenni.

 

 

Utazás előtt kedvencünket be kell oltatni a megfelelő védőoltásokkal, és megvizsgáltatni állatorvossal. Egyes országokban kötelező a hat hónapos karantén. Az aktuális szabályokról a hatósági állatorvos tud felvilágosítást adni, a fogadó ország rendjéről pedig a nagykövetség.
Ami egy utazáshoz mindenképpen kell: fiatok (nemzetközi oltási könyv, állatútlevél, hatósági állatorvosi bizonyítvány, az állat hajó-, vonat- vagy repülőjegye), felszerelés (takaró, póráz, nyakörv otthoni címmel, szájkosár, papírzacskó, kislapát, alomtál, alom), táplálék (száraztáp, konzervtáp, jutalomfalat, víz, etető,- és itatótál, kanál, konzervnyitó) szórakozási cikkek (labda, rágócsont, játékok), ápolási cikkek (kefe, fésű, fertőtlenítő szer, sampon).

Állatútlevél és mikrochip
Kutyát, macskát és vadászgörényt nem engednek be állatútlevél nélkül az Európai Unió tagállamaiba. A rendelkezés célja a veszettség terjedésének megakadályozása. Egy új uniós jogszabály bevezette az egységes európai állatútlevél (ún. pet passport) fogalmát és használatát, illetve megköveteli az állatok állandó jelölését. Az Európai Parlament és a Tanács uniós szintű szabályozást fogadott el a kedvtelésből tartott kutyák, macskák és vadászgörények nem kereskedelmi célú szállítására. Az útleveleket az állatorvosoktól kérhetik a gazdák. Mindössze a veszettségtől hivatalosan mentes Nagy-Britanniába, Írországba, Svédországba és Máltára utazók számolhatnak szigorúbb, speciális követelményekkel.

Az állatútlevél kiváltja az itt egyébként kötelező hat hónapos karantént, de abban szerepelnie kell egy felhatalmazott laboratórium (ún. akkreditált vizsgálóhely) által, az állatból vett vérmintából három hónapnál nem régebbi antitest-teszt megfelelő eredményének, amellyel minden kétséget kizáróan bizonyítható, hogy az állat valóban megkapta a veszettség elleni védőoltást. Ha az állat nem felel meg az előírásoknak vagy hiányzik az útlevele,
a határőr visszaküldheti az indulási országba, illetőleg a tulajdonos költségén az állat-egészségügyi előírásoknak megfelelő ideig hivatalos felügyelettel elkülönítheti, azaz karanténba zárathatja. Az állatútlevél kiállításához az állatnak egyértelműen azonosíthatónak kell lennie, azaz olvasható tetoválással vagy a bőr alá ültetett mikrochippel kell rendelkeznie. A határőrnek a tetoválási számot, illetve mikrochipleolvasóval az elektronikus azonosítót kell ellenőriznie.

Magyarországon is kötelezővé akarják tenni a kutyák mikrochipes megjelölését. Az állatok egyedi azonosításának ősidőktől fogva elsődleges célja a tulajdonlás jelölése volt. Így vitás esetekben (eltulajdonítás, elkóborlás, elvesztés) bizonyítható a hovatartozás. Mindez segíti az adatok nyilvántartását (könnyebben lehet egyes egészségügyi adatokhoz hozzáférni).
Az egyedi, tartós megjelölésnek a legfontosabb követelményei:
- ne legyen hamisítható,
- egy életen át működjön, egyértelműen leolvasható legyen;
- felhelyezése ne legyen bonyolult, ne járjon a testrész jelentős deformálódásával. A rendszer egy transzpondert (az állatba behelyezett jeladó, amely egy antennát és a kódot hordozó mikrochipet tartalmaz, mérete kb. 11~ mm) és egy leolvasót foglal magában. A leolvasó elektromágneses hullámaival aktiválja a jeladót, amely
a kódot sugározza vissza. Az aktiválás kb. 20-50 cm-en belül működik. A gazdát akkor értesítik, ha megtalálták az elveszett kedvencet, és a leolvasóval azonosították
az állatot, annak adatai alapján pedig a tulajdonost. A szövetbarát jeladót a bal oldalon, a nyak bőre alá kell elhelyeznie az állatorvosnak a higiéniai előírások betartásával, gyorsan és fájdalommentesen. A behelyezett jeladó láthatatlan, így semmiféle esztétikai következménye nincs, az állatok jól tolerálják, a szövetekben nem vándorol. A mikrochipes állatazonosító rendszerrel országonként egy számítógépes nyilvántartási rendszer valósítható meg, amelynek részei a központi adatbank, az állatorvos és a tulajdonos. Több mint 500 leolvasó működik nálunk is. Ha egy állatorvos behelyez egy jeladót az állatba, kitölt egy űrlapot, amelyen szerepel a tulajdonos neve, címe, telefonszáma, az állat adatai, a beültető állatorvos adatai, a beültetés ideje, helye és a vonalkód. Az űrlapból egy példányt rögtön beküld a központi adatbankba, egyet a tulajdonosnak ad, és egyet magának. Ezen felül ragasztanak egy vonalkód-matricát az állat oltási könyvébe és a törzskönyvére is.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.