Pihe-puha kísértés

Pihe-puha kísértés

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Húsvétkor sok helyen összefuthatunk alkalmi nyúlárusokkal. Szívszorongatóan pici, alig hónapos, tündéri állatkákat kínálnak potom pénzért. Szülő legyen a talpán, aki ilyenkor ellen tud állni csemetéje könyörgésének, hogy „Légyszi, vigyünk haza egy ilyen édes kis nyuszikát!”. Hiszen valójában a felnőtt szívét is megdobogtatja az a szőrmók, és az árus is megerősít: ez törpenyúl, nem is nő sokkal nagyobbra, és el van egy kis ketrecben akár a lakásban is.

 

 

Akit ezek a józan észt bénító hatások eltérítenek, könnyen ott találhatja magát egy frissen szerzett nyúllal. Jó esetben a gondos nyúltenyésztő ellátta tanácsokkal az etetést illetően, sőt, pár napra elegendő tápot is adott az új tulajdonosnak (hiszen az ünnepek alatt nincs nyitva olyan bolt, ahol ilyesmit be lehetne szerezni).

 

Aztán a „nyúltulajdonosság” első boldogságát apróbb közjátékok keserítik: tenyérnyi kedvencünk nem úgy gondolja, hogy neki abban a kartondobozban kéne kuckóját berendezni - kiugrál belőle, majd többszöri visszaterelés után rögtönzött megoldásként a szomszédtól sikerül egy nagyobb dobozt szerezni, amiből már nem olyan egyszerű kiszökni.

 

Találékony tapsifülesünk azonban az éj leple alatt gondosan kirágja magát a kiutalt lakhelyből, felderíti otthonunkat, elbújik a hűtő mögé, odapiszkít, és elrágja a telefondrótot (jó esetben nem a hosszabbító zsinórját, ami épp áram alatt van).

 

Ezután fel is út, le is út… Ez az a kritikus pont, amikor sokakban felmerül: nyúl úrnak távoznia kell tőlünk. Igen ám, de ahhoz már késő, hogy a piac melletti árushoz visszavigyük - őt már rég a föld nyelte el.

 

Komolyan és felelősséggel kell tehát eldöntenünk, amikor a gondolat fészkeli be magát agyunkba, hogy nyúltulajdonossá váljunk! Azzal kell számolni, hogy egy törődést igénylő élőlényt veszünk magunkhoz, aki eztán 8-10 évig lesz életünk része. Etetni-itatni kell, gondoskodni a tisztán tartásáról, el kell viselni a vele járó felfordulást és szagokat, és bizony nyaraláskor pótgazdit kell kerítenünk. Ha valaki mégis meggondolatlanul szerzett be egy nyuszit, netán ajándékba kapta, de mégsem vállalja a tartásával járó kötelezettségeket, semmiképpen se válassza azt a megoldást, hogy valahol elengedi egy mezőn. Ugyanis nem vadon élő üreginyúl-csemetét vettünk magunkhoz, hanem háziasított változatát, amelyik közel sem tudja úgy feltalálni magát a természetben, mint gondolnánk. Ha tehát mennie kell, és nincs olyan ismerősünk, aki befogadná, inkább vigyük be a Fővárosi Állat- és Növénykertbe, ahol sok hasonlóan elárvult társával együtt várják! Szinte már hallom is a tiltakozást: „Azt már nem! Hogy kígyóeledel legyen belőle?!”. Nos, ilyen veszély nem fenyeget. A befogadott nyulak először az állatkert Állatsimogató részlegébe kerülnek, ahol naphosszat dédelgetik őket a látogatók, majd, ha nagy már a zsúfoltság, kb. egy hónap múlva kihelyezik őket tenyésztőkhöz/tartókhoz.
Mégis marad a nyuszi
Ha mérlegelve lehetőségeinket mégis úgy döntött a családi kupaktanács, hogy kényelmetlenségek árán is vállaljuk a tapsifülest, nem fog csalódást okozni: nagyon kedves háziállat, hamar hozzászokik az emberhez, és kedvességével feldobja a mindennapokat.
Elhelyezésénél arra kell figyelnünk, hogy a „lakosztály” (leginkább egy stabil ketrec) anyaga olyan legyen, amit nem tud szétrágni, illetve a rágcsálás során nem mérgezi meg (pl. festék). Vonatkozik ez az etető- és itatóedényekre is. Ugyanis rágcsálóról van szó, a metszőfoga folyamatosan nő élete során, így folyton rágcsálnia kell. A ketrec mérete függ kedvencünk felnőttkori testméretétől, illetve attól is, hogy hány állatot tartunk majd benne. A magassága kb. fél méter legyen, hogy ki tudjanak kényelmesen nyújtózni. Ha kertbe helyezzük el, gondoskodni kell olyan tetőről, ami megvédi a csapadéktól, valamint hőszigetelésről. Ne legyen huzatos helyen, és mindig legyen lehetősége az állatoknak szélvédett, árnyékos helyre visszavonulni (nyáron a hőgutára érzékenyek). Legjobb, ha kb. egy méter magasra tesszük az építményt, így a ragadozók sem jutnak be könnyen, és a ketrec alja sincs kitéve az alatta pangó esővíz miatti rothadásnak.
Alomnak száraz fűszénát használjunk, ezt előszeretettel fogyasztják is a nyuszik, és szükségük is van a magas rosttartalmára az egészséges emésztéshez.
Mozgásigényüket is ki kell elégítenünk: kerti tartásnál érdemes egy kifutót építeni a ketrechez, lakásban pedig ki lehet engedni őket, de előtte nagyon fontos MINDEN RÁGHATÓT eltenni a környékről (főleg elektromos vezetékek)!
Etetésüknél legegyszerűbb, ha előre gyártott, jó minőségű nyúltápot veszünk alapnak, ez ugyanis optimális arányban tartalmazza a számukra szükséges tápanyagokat, mikroelemeket. Ezt aztán kiegészíthetjük különféle zöldségekkel (sárgarépa, retek, káposzta, karalábé), amiket mindig gondosan mossunk meg. Szóba jönnek még kertekben, parkokban szedhető növények, mint a tyúkhúr, a csalán, vagy a lóhere, de csak ismert növényeket adjunk, mert a vadon szedettek közt is vannak mérgező anyagokat tartalmazók!
Fertőző betegségek ellen is célszerű védekezni. Ezek közül a két legsúlyosabb, halálos kimenetelű vírusfertőzés a myxomatosis és a nyulak vérzéses betegsége. Szúnyogok terjesztik mindkettőt, így már februárban, a szúnyogszezon előtt érdemes elvinni kedvencünket az állatorvoshoz a megfelelő oltásokra (de az év során bármikor lehet oltást beadatni).
Ha a fenti körülményeket átgondolva valaki felelősséggel el tudja vállalni a nyúltartást, nagyon ideális háziállatra találhat bennük: kedvesek, szelídek, könnyen hozzászoknak a gyerekekhez is, de sose felejtsük el, hogy nekik is vannak igényeik, s csak ezeket kielégítve lesznek egészséges, sok örömet adó tapsifülesek a családban.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.